Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. NOVEMBER 15., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság tmegvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetet. o A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, és megállapította: Népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnák életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várhatóan 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazda- sági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8—9, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kiemelkedő növekedése miatt el kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az 1981—1985. évekre szóló VI. ötéves terv irányelveit: 1. A VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közA szocialista szektor beruházásaira 1020—1040 milliárd forint fordítható. 2. Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem tehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szüntetni. A termelés bővülése a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet átalakításával együttjáró szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya. Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást az építőiparban is javítani kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12— 15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését, és az export-árualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság vétlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékeny-* sége a termelést meghaladóan növekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek: Növekedés százalékban: 14—17 19—22 11— 14 12— 15 3— 5 7— 9 6— 7 37—39 18—19 hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell az export- és a tranzitszállítás feltételeit. A helyi és város környéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. 3. A szocialista szektorban beruházásokra 1020—1040 milliárd forint fordítható. Ez a termelő ágazatokban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagy- beruházás — a már megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. 4. A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang javuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. A tervidőszak első felében — megfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. 5. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a kooperáció elmélyítésében, a hosz- szú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül, terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelésszervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. 6. Az életszínvonal-politika fő célja az elért szint megőrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a több gyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- és több gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermekgondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Belföldi felhasználás Lakosság összes fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Kivitel összesen Behozatal összesen Az ünnepséggel egy időben kiállítás is nyílt a politikai kiadványokból. A bemutatott kötetekből sokan vásároltak Fotó: Gál Edit A politikai könyvnapok megyei megnyitója Tótkomlóson A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei, valamint Tótkomlós nagyközségi bizottsága, továbbá a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltsége tegnap, november 14-én este 6 órai kezdettel Tótkomlóson, a Jozef Georg Tajovszky Művelődési Központ nagytermében rendezte meg a politikai könyvnapok megyei megnyitóját. A helyi úttörőzenekar játékát követően Lóczi István- né nyitotta meg az ünnepséget. Köszöntötte a résztvevőket, így többek között Nagy Jenőt, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárát, Apáti Nagy Gábort, az MSZMP Központi Bizottságának és megyei végrehajtó bizottságának tagját, Barna Pált, az MSZMP orosházi járási bizottságának első titkárát, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bizottságának titkárát, valamint Bakáts Istvánt, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosztályvezetőjét. Apáti Nagy Gábor egyebek között arról szólt ünnepi beszédében, hogy „ ... az emberi tényezők, a tudati, akarati tényezők hatalmas erőt jelentenek országépítő munkánk számára ... Mindezek a tények minőségileg új feladatokat állítanak a politikai könyvkiadás és könyv- terjesztés területén dolgozók elé is.” A Kossuth Könyvkiadó — mint mondta — nagy szerepet játszik abban, hogy a dolgozók eligazodhassanak a mai valóságban. Apáti nagy Gábor beszélt arról is, hogy „a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége és a társadalmi aktívák együttes, összehangolt tevékenysége az alapja annak, hogy az egy keresőre jutó vásárlási átlagban megyénk évek óta az első. Szép eredmény, hogy november első napjaiban a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége teljesítette éves tervét... ” Szólt arról, hogy ezekben a napokban megyénkben huszonheten arany, 21-en ezüst fokozatú, heten pedig 20 éves terjesztői munkát elismerő jelvényt vesznek át. Végül beszélt arról, hogy a tótkom- lósi pártszervezetek hosszú évek óta elismerésre méltóan terjesztik a politikai kiadványokat, ezért átadta számukra a kiváló terjesztési emlékplakettet. A megnyitóünnepség a gyomai Körösmenti szövetkezeti táncegyüttes műsorával ért véget. MAE küldöttértekezlet Békéscsabán A technika és a tudomány fejlődése forradalmi befolyást gyakorol a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelésre — állapították meg a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének november 14-én, pénteken megtartott küldött- értekezletén. A békéscsabai Városi Tanács nagytermében rendezett tanácskozáson részt vett dr. Soós Gábor MÉM- államtitkár, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. A megyei szervezet hároméves tevékenységéről Porkoláb Károly MAE-titkár tájékoztatta a megjelenteket. Megállapította többek között: a tudomány eredményéinek alkalmazásában, a legkorszerűbb technológiák elterjesztésében fontos szerepet játszanak a Magyar Agrártudományi Egyesület szakosztályai. Segítségükkel az üzemekben dolgozó szakemberek rendszeresen kapnak információt a gazdálkodást érintő legfontosabb kérdésekről. A titkári beszámolót követő vita után a szervezetben végzett eredményes munkájukért tízen kapták meg az agrártudományi egyesület aranykoszorús kitüntetését. Ezután dr. Soós Gábor tartott előadást. Az államtitkár, aki részletesen szólt az agrártermelés és -fejlesztés időszerű kérdéseiről, elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet a MAE Békés megyei szervezete végzett az elmúlt három évben.
