Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
■ 1980. október 2., csütörtök A nyugdíjas alkotó TSZ-irodából múzeum Üzemtörténeti gyűjtemény Steigerwald Józsefnek minden tárgyhoz fűződik emléke Fotó: Császár Lajos Nincs szebb és nemesebb dolog annál, amikor az ember gondolatait, elképzeléseit, szabad idejét saját elhatározásából a művészetnek, az alkotásnak szentelni. A közelmúltban lapunk hasábjain már beszámoltunk arról, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár fiataljai „Alkotó Ifjúság” címmel kiállítást rendeztek a vállalat kultúrtermében, amelynek igen nagy közönségsikere volt. Az elmúlt hetekben ismét hasonló kiállításra került sor a vállalatnál. Ezúttal azonban nem a fiatalok, hanem az üzem egyik régi dolgozója — Prisztavok Mátyás — munkáit mutatták be, aki szabad idejében ku- koricacsuhéjból több tájjellegű kézimunkát, tájképet készített. A több mint 40 darabból álló tárlatot Pataki József, gyárrészlegvezető ünnepélyes szavai nyitották meg. — Kezdetben egy államosított bébiáruüzemben — a Bartók Béla úton — művezetőként, majd telepvezetőként dolgoztam, később megszűnt ez az üzem, s így kerültem a kötöttárugyárba. Több mint 14 évig dolgoztam ott összesen. Több mint 45 évet „húztam” le a textiles szakmában — mondotta nem kis büszkeséggel Matyi bácsi. — Mikor vált hobbijává a „csuhéjfestészet” ? — 1974-ben vonultam nyugdíjba. Már jóval előtte azon gondolkoztam, hogy további életemben a következő idézetet tartom szem előtt: „A tétlenség a halál előszobája”. És én ebbe nem akartam belekerülni. Most, amikor elérkezett a pihenés időszaka, amikor az emberre rászakad a rengeteg szabad idő, akkor ezt csak tartalmasán lehet eltölteni. Így született, illetve érlelődött meg bennem az a gondolat, amely egy alkalommal látott kiállításon az emlékezetemben maradt. Virágokból, különböző növényekből alkotott műveknek, képeknek voltam a szemtanúja. Ilyen gondolatokkal fogtam hozzá, azzal a különbséggel, hogy én kukoricacsuhéjból valósítom meg az elképzeléseimet. — S hogyan jutott el egy vers megformálásához? — Amikor már úgy éreztem, hogy gondolataimat sikerült megvalósítani, ekkor eszembe jutott, mi lenne, ha Petőfi Sándornak — „A puszta télen” című verséből kiragadnék néhány idézetet, és ezeket képekben megvalósítanám. Aztán más Pető- fi-versekre is sor került. — Más téma nem vonzotta? — De igen! Erre pedig a kis ötéves Péterke unokám adott ötletet. Ugyanis lefekvés előtt mindig olvasott mesét az édesanyja. így a mesevilágból igyekeztem kiragadni néhány idézetet. Kikeresése igen sok időt vett igénybe. Ezeket összeállítani, megalkotni úgy, hogy élethűen adjam vissza a gyermekeknek a képzelet világát. Amíg ezen gondolkoztam és a megvalósításon, két hetembe került, s végül sikerült. — Ki segítette abban, hogy munkái kiállításra kerüljenek? — Ahhoz, hogy a már elkészített képeim kiállításra jussanak, pontosan nyolc évre volt szükségem. Nyugdíjasként jelenleg a békéscsabai RUTEX szövetkezetnél két műszakban dolgozom. Mint portásnak, lehetőségem van a hobbim teljes kifejlesztésére. így az elkészített képeimet a munkahelyen meglátta Gurzó György, a szövetkezeti szakszervezeti bizottság tagja. Először hosz- szasan nézegette azokat, majd megkérdezte: —Menynyi van készen a képekből? — Talán húsz darab — válaszoltam. Hát így kezdődött el, hogy képeim a közönség elé kerültek — mondta Matyi bácsi mosolyogva. — Aztán az elsőt követte a második. így került sor a többire is, és sorolta a helyeket: a békéscsabai Generál Szövetkezetnél, a volt vállalatomnál — a BÉKÖT- nél — és most legutóbb a Békés megyei Szolgáltató Ktsz békéscsabai férfi-női fodrásztermében. Ezenkívül — mivel több vidékről bejött látogató is megtekintette a munkáimat — nemcsak helyben, hanem a megye egész területén igénylik a bemutatásukat. — S mik a jövő tervei? — Egy elkezdett munkát — mivel ehhez nagy kedvem van — nem lehet abbahagyni. Az foglalkoztatott engem, hogy az alkotásomat magasabb szintre fejlesszem. Még szebbé, még kifejezőbbé tudjam tenni. Ügy érzem, hogy erre minden lehetőséget megtaláltam. Az alapanyagom megvan. Elkészítéséhez, megvalósításához is hozzáfogtam. Bízom, hogy az elgondolásaim, érzéseim kifejezése sikerrel fog járni — fejezte be Matyi bácsi. Uhrin János Még sosem láttam ilyen mosógépet! Nagy fadézsa, belső oldalfala recézett. Tetején fogantyú, amelyet oda-vissza húzogatva a fedőlap aljára erősített fadarabok megindulnak, s forgatják a vizet... Nini, amott a centrifuga őse, a ruhacsavaró! És milyen érdekesek a régi térképek, iratok, igazolványok! Az ősi, mezőgazda- sági szerszámokról, gépekről nem is beszélve... Nos, valahogy így estünk egyik ámulatból a másikba, miközben Steigerwald József nyugalmazott tsz-elnök kalauzolásával végignéztük a gyulai Munkácsy Mihály Termelőszövetkezet gazdag üzemtörténeti gyűjteményét. Útban a tsz 3-as számú üzemegysége felé Steigerwald József mesél, milyen szép környezetben talált otthonra a mintegy 1200 tárgyi emléket magába foglaló gyűjtemény, s persze, szóba kerül az összefogás, melynek köszönhető. — Talán 5 éve lehetett, hogy találtam egyikét érdekesebb, szebb, régi gazdasági eszközt, s felraktam a padlásra. Aztán gyűlt, gyűlt egyre az anyag, s mikor már egy szobára való volt, jött az ötlet: miért is ne gyűjtenénk össze a 18—19. századi gazdálkodás még fellelhető emlékeit? Valamikor mezőgazdasági város volt Gyula, így nem csoda, hogy a régi házak padlásairól tucatszámra kerülték elő az értéktelennek hitt kacatok. Hol egy cédu- háznál használt lámpa, hol 200 éves fagylaltgép, hol meg mérővéka vagy ősrégi palacsintasütő került elő, évtizedes polt akaró ja alól. Valahogy így gyűlt, terebélyesedett az anyag. — Mi itt mindent ajándékba kapunk. Előbb csak az itt dolgozók hoztak ezt-azt. Egyszer a tv-ben volt rólunk egy műsor, utána megjelent egy susztermester is: „Az enyéim úgyis csak széthánynák a műhelyem darabjait, elhozom ide, itt jobban megbecsülik” — mondta, s máig sem tudom, ki volt, itthagyta, amit hozott. Gyulán Végigjárjuk a volt Zöld Mező Termelőszövetkezet jobb sorsra érdemesült irodáit. Az első helység, ahová belépünk, egy tanyasi gazdaság lakószobáját idézi. A kemence, a bútorzat, a használati tárgyak, de még a faluképek is azt a benyomást keltik, mintha a gazda csak egy percre elugrott volna valahová ... A második szoba ismét gazdag látványt nyújt. Az aszaltszilvamérőtől avaj- köpülőig minden megtalálható itt. S a folyosó? Itt kaptak helyet a régi képek, könyvek ... „Ebből is volna vagy 300 darab” — mutat körül „házigazdánk”. A nagyterem, mintha történelemkönyvben lapozgatnék. A szőlészet minden ágából található itt emlék. A citerától a mángorlóig, a csizmahúzótól az állattartás szerszámaiig. — Arra a sütés eszközeit látják! — fordul a túlsó sarok felé Steigerwald József —, majdhogynem egy télbe került, mire összegyűlt az anyag. A kendergyártómester portékái is itt kaptak helyet... Vezetőnknek csaknem minden tárgyhoz akad egy-egy története: „Járt nálunk egy mester. Csák úgy bevetődött ... Egy hét múlva eljött, hogy fogadjunk el mindent tőle, nekünk készítette ... ” Már vagy másfél órája járjuk a kész kis múzeumot, s még mindig nem értünk a végére ... Kalauzunk fáradhatatlan, újabb és újabb helyiségekbe vezet: — Itt egy kicsit minden az enyém. Van egy Rákóczi- kép. Ügy kaptuk, hogy alig látszottak rajta az alakok. Nyers krumplival és kenyérdarabkával dörzsöltem „életre”. Most is hoztam a munkaruhámat, • eldolgozgatok itt. Jövő hónap 10-én lesz egy tárlatvezetésem, 11- én is, 12-én meg egész nap nyitva leszünk. Addigra mindennek rendbe kell lennie. Még felsorolja mindazokat — az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, a gyulai Városi Tanácsot, a Megyei Természetvédelmi Hivatalt, s a Mezőgazdasági Múzeumot —, akik segítették, majd tervei, elképzelései kerülnek sorra: — Jó lenne még egy 10 méter hosszú épület. Elnöke vagyak az önkéntes tűzoltóegyesületnek, így tudom, ott is akad olyan régi felszerelés, aminek itt lenne a helye — ha lenne helye! Búcsúzkodunk, idősödő férfi lép be az ajtón: — Jöttem megolajozni azt az órát... — mondja vezetőnknek. Nagy Ágnes Lányok, asszonyok Szombat délelőttönként szorgalmasan hallgatom a „Lányok, asszonyok” című műsort a rádióban. S mint általában a rétegműsorokban, ebben sem szoktam csalódni. Legyen fiatal, vagy nyugdíjas, humán vagy reál érdeklődésű, járjon kocsival vagy gyalog, ezekben a műsorokban minden hallgató találhat neki valót, testre szabottat. Mi más érdekelhetné például jobban a nőket, mint gyermekeik sorsa, jövője. így hát bizonyára nem csupán én hallgattam nagy érdeklődéssel az első riportot, Barna Lajosnak, a fóti gyermekváros igazgatójának szavait, aki a NEB legutóbb végzett vizsgálatát összegezte az iskolák helyzetéről. Az persze más kérdés, hogy fájó szívvel kellett hallanom: Szarvas rossz példaként került szóba, a napközisek étkeztetéséről szólva. Nem sorolom el, mi mindenről hallottam e műsorban, inkább kiragadom egy másik riportját, amely ugyancsak megyénkben, Gyulán készült, az alkohol- ellenes klubok országos találkozóján. Elhangzott itt egy szomorú számadat, mely szerint az alkoholisták között a nők aránya 20-ról 40 százalékra növekedett. S még valami, amely talán még elszomorítóbb, s egyben vitatható. Idézek: „Nem jönnek a nők a klubba...” — később „Nem lesz velük dolgunk, mert nincs kapcsolatunk.” S mindezt próbálták tényekkel alátámasztani. Hogy szégyellik, meg hogy a nőknél a poharazgatás otthon, rejtve kezdődik... Itt már kezdtem bosszankodni, mert a riport készítője mindezt szótlanul végighallgatta, holott, ha mást nem, legalább annyit kérdezhetett volna: akkor róluk lemondhatunk? Hiszen a hibák feltárása, a problémák felvetése még korántsem jelenthet útmutatást. Lemondani róluk bizonyára könnyebb, mint segíteni rajtuk. Ám nem biztos, hogy ez a helyes megoldás ... Szerencsére, nem ez volt az utolsó riport. Szabolcsban ugyanis bevezették a gyesszolgálatot, s ha már az előző riportban arról beszéltek, hogy sok nő éppen a gyes ideje alatt nyúl a pohárhoz, itt legalább megtaláltuk az ellenpéldát arra, hogyan lehet, s kell ezt a nem könnyű időszakot társadalmilag segíteni, szebbé, tartalmasabbá tenni... N. Á. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Népdalkórusok. 8.44: Zenekari muzsika. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Tudod-e? 10.39: Haydn: Philemon és Bau- cis. Egyfelvonásos opera. 11.24: Nemcsak játék. II. rész. Riport. 11.39: Széchenyi István naplójából. VI. rész: 1834—1836. 12.35: Két magyar krónika. Könyvszemle. 12.45: Kedves lemezeim. 13.47: Magyar remekírók. 14.16: Világhírű karmesterek felvételeiből. 15.10: Verbunkosok, nóták. 16.05: Rádiónapló. 18.00: A Leöwey Klára Gimnázium Kodály Zoltán-kórusa Kodály-műveket énekel. 19.15: Régi magyar dalok és tán-' cok. 19.41: Tudomány és gyakorlat. 20.11: Világhírű zongoraművészek. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hónapja. 23.01: Népi muzsika. 0.10: Gallai Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Karéi Gott énekel. 8.2o: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a szolnoki stúdióba. Felment a függöny .. . 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: Klasszikus kórusmuzsika. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Nincs képem hozzá . . . ! 22.00: A tegnap slágereiből. 23.15: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Operanégyesek. 10.00: Budapesti művészeti hetek. 11.05: Zenekari muzsika. 12.44: Délibáb Debrecenben. Móricz Zsigmond és Oláh Gábor egymásról. Irodalmi összeállítás. III. (befejező) rész. 13.07: Dzsesszfelvételekből. 13.47: Beethoven kamarazenéjéből. 14.40: Zenei lexikon. 15.00: Az új magyar zene hónapja. 17.06: Popzene sztereóban. 17.57: Külpolitikai klub. 18.27: Magyar előadóművészek. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Rómeó és Júlia. Részletek Gounod operájából. 20.26: Eszmecsere a latin nyelvről és a latin nyelvű kultúrákról. 20.56: A dzsessz történetéből. 21.36: A zeneirodalom remekműveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. — A mezőtúri Watt 73 együttes játszik. 17.12: Az idegenforgalom alföldi tapasztalatai. Riporter: Kardos Ernő és Gulyás Ferenc. 17.42: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A következő napok, hetek zenei műsorait ajánljuk. 18.00: Alföldi krónika. — Beat- parádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.). 9.05: Iskolatévé. Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.). Macskacicó, A só. 9.35: Francia nyelv (középisk. IV. oszt.). En francais. De Montmartre au Mont Blanc 10.30: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.). Szórakaténusz. Mire jó a beszéd? 11.05: Osztályfőnöki óra (ált isk. 7—8. oszt.). Milyen vagyok? önismereti óra (f.-f.). 11.30: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.). Táborozás a múzeumban. Folt hátán folt. 12.05: Világnézet (középisk. IV. oszt.). A szerves anyag kialakulása (f.-f.). 13.50: Iskolatévé. Magyar irodalom (inm.). 14.15: Magyar nyelv (ism.). 14.30: Rajz (ism.). 14.45: Osztályfőnöki óra (ism., * 15.10: Világnézet (ism., f.-f.). 15.50: Hírek (f.-f.). 15.55: Nyilvántartó hivatal. Magyarul beszélő jugoszláv filmsorozat. IX/1. rész: A gyermekkor (ism.). 17.05: Tévébörze (f.-f.). 17.15: Pusztuló műemlékeink nyomában. Dokumentum- film-sorozat. IV/3. rész: Műemlék gazdát keres (ism., f.-f.). 18.05: Reklám (f.-f.). 18.20: BNV ’80. ősz. V/3. rész. 18.35: Ki figyel oda? VI. rész (f.-f.). 19.00: Reklám (f.-f.). 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma. 19.15: Esti mese (f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Égigérő fű. Magyar film. 21.25: Telesport. Labdarúgó-ku- panap (f.-f.). 22.10: ,,Mi a forrása a mi magyarságunknak”. Dokumentumfilm. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Jó vételt, Püspökladány. Riportfilm (ism., f.-f.). 19.10: BNV ’80. ősz. V/3. rész (ism.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban. Bertolt Brecht drámájának tévéváltozata. (14 éven felülieknek.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Beethoven: Nagy fuga op. 133. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Orosz nyelvoktatás. 16.45: Utazás a földgömbön. 17.05: Kulturális híradó. 18.10: Labdarúgó-mérkőzés. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági híradó. 19.40: Népdalok, népi játékok. 20.00: Fiatalok órája. 20.40: A rádiózenekar koncertje. 21.40: A Kontiki-expedíció. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.55: Gyermekműsor. 17.00: Tv-naptár. 17.25: Kosárlabda Interkontinentális kupa: Bosna—Makabi (közv.). 19.00: Eurogól. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.55: Komoly zene. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Belpolitika. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Közeli találkozások. 21.30: Huszonnégy óra. 21.45: Térközeiben. 22.45: A BITEF (a belgrádi színházművészeti fesztivál) krónikája. SZÍNHÁZ BOLHABAL. Szakmai bemutató, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Mégis meglátod az eget. 6 és 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Békéscsaba, Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Koldus és királyfi. 7 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Békéscsabai Szabadság : de. 10 és du. 4 órakor: Raf- ferty és a lányok. 6 és 8 órakor: Az 51-es dosszié. Békéscsabai Terv: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Gengszterek sofőrje. Fél 8 órakor: Éjszakai csendben. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Hahó, tenger! 5 és 7 órakor: A kétdimenziós gyilkos. Orosházi Béke: örült nők ketrece. Orosházi' Partizán: fél 4 órakor: A kis hableány. Fél 6 és fél 8 órakor: Negyedik fázis. Szarvasi Táncsics: Csontváry. A mosógép ... Fotó: Gál Edit
