Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

1980. október 11., szombat

MHilUl-fíTd

Sándoriáda, avagy: a Hintőpor-tói jobban lehet látni?!

Azt is mondják, hogy ez az egész humoralizmus úgy született, hogy kezdetben rosszul osztotta be a levegőt. A mondat végére már nem maradt. El kellett harapni. Mondjuk így:

(Mi lesz ebből a gyerekből, ha nagy lesz. Ha már most ilyen. Kicsi. A valószínűsége.)

És később tudatossá vált ez a levegőbeosztás. És lett belőle humoralizmus. A forma szolgálta tartalom. Most, az elmúlt hét végén Sándor György megyénk hat településének hat ifjúsági klubjában kipróbálta a hetediket a Sándoriádából, a Hintőpor címűt. A hónap végén Budapesten lesz az igazi ősbemutató. A pesti közönség előtt.

(Vétkesek közt cinkos, aki. Cinkosok közt vétkes, aki néma. Némák között cinkos, aki vétett. A cinkos néma, aki között cinkos; aki vétett. A cinkos néma, aki vétkes között, aki csöndben marad. Vagy elhallgatja. Vagy másról beszél. Miközben a többiek vétkeznek, bűnöznek, ártanak. Pontosan olyan bűntettként kezelhető, mintha a vétkes, a cinkos és azok, akik a vétkesek közt cinkosok, most némán maradnak.)

Ügy vettem észre, nem szereti a nagy-nagy létszámú közönséget. Hogy be tudja fogni látókörébe a rá figyelőket. S hogy azok is, őt. S talán a témák is bizonyos mérvű intimitást kívánnak. Hangsúlyban? Létszámban? Kapcsolatban? Valamennyiben? Vagy tévedek? Mégis: a klubközösség a megfelelő számára. S a klubközösségnek is, ő. Népszerűség? Ö a kedvenc? A hályogot leoperáló csodadoktor. Ezt különben nem ő mondta.

Érzem, hogy nekem beszél, csak nekem. S azt is tudom, hogy a néma, az arcomra öntudatlanul is kiülő válaszaimat érti, aztán a következő mondatában már arra kérdez vissza. És így tovább. Beszélgetünk. Az engem leginkább érdeklő kérdésekről. S a mellettem ülő is ezt érezheti. Mindannyian.

A Hintőpor végeredményben egy hetven—nyolcvan perces sűrített szóhalmaz- genezis. Az Ember (a mindenfajta) születésének, fel- növekedésének, belső és külső küzdelmeinek, átkos-gyö- nyörű viadaljainak és majd pusztulásos halálának hiteles, mégis fura története.

(Apróhirdetés. Elveszett egy 0 kilométerkő-formájú, zéróra redukált, törékeny emberi lét. A minimum alatt. Aki az egyént, vagy semmibe vevését megtalálja a társadalomban, nincsen egyedül.

Lassan elindulok a temető felé. Aki tud valami biztatót, szóljon utánam.)

Valóban, mi választja el és különíti el igazándiból a pesszimizmust az optimizmustól a groteszk világában? Hol a határ? Itt őnála, aligha kinyomozhatóan, de: sehol. A kettő mindig átfordul, mint a rosszul hívott film. Csak hát arra is figyelni kell, hogy groteszk ez és játék. Még ha véresen komolynak is vesszük.

(Közvéleménykutatás. Az a kérdésünk, hogy egyet tetszik-e érteni? Mivel? Ja, akkor már könnyű!)

Szereti az életet. Bizakodóan és hittel. Az embereket, az emberekért. Az értelmes, a haladást, a jobbat alkotón építő-szolgáló Embert. Ez talán hitvallása is, amely ott él minden humoralista mondatában. Ha az töredékes és szaggatott is. De csak a kiejtett mondat!

(Kedves Tévénézőink! Azt hiszem, azzal mindnyájan egyet értünk, s az értelmiség sem tagadhatja, hogy primitív emberből van a legtöbb. A nagy számok kizárják a minőséget. Én mégsem annak a pár hozzáértőnek írok, akik tévénézés helyett rendszeresen olvasnak, művelődnek, a dolgoknak általában utánanéznek, hanem annak a több millió fél-analfabétának, akik bambán belebámulnak a világba. Most is ezt a tévéműsort nézik.

Az eltérő kérdésekben, igaz, eltérőek a vélemények. De a lényegesekben minden esetben úgy határozunk, hogy a határozat legyen a véleményünk. Korra, nemre, véleménykülönbségre való tekintet nélkül.

Érdekes. Gondolkodom és még mindig vagyok.)

A parabolaíven mozgók hirtelen emelkednek fel, majd hirtelen zuhannak alá. És legtöbbször maguk sem tudják, hogy miért ezen az íven mozognak. Pedig ebben van (lehet?) a legtöbb ráció. Amit az eszünk diktál. A kérdés most már csak az, hogy ebbe hagyjuk (és hagyhatjuk-e) szívünket is beleszólni? És ez a műsor is ilyen parabolaíven repít. Néha nagyot zuhanunk. Aztán az utazás végeztével — amelynek során sűrűn és jókat, néha szívből és gyomorból, röhögtünk — rádöbbenünk : a humoralizálásból az értelmes és bennünk továbblüktető moralizálás volt az erősebb. S a lényegesebb; ha szélsőségesen, néha tán túlságosan is vaskosan hangzott. Illetve, akkor azt hittük. De a végére teljes ívű egészre sűrűsödik össze — az Élmény. Véget ért az utazás.

(Gépünk másodperceken belül eléri a legalacsonyabb magasságot. A betonteknőt. Síkra szállunk. Csak átutazók voltunk itt, a Földön.) (...)

(Érzem a derekamat. Már a jó szóra se hajlik. Beadjam? Statisztikai adat. Majdnem minden cseresznyében benne van a kukac.)

Sándor György a Népművelési Intézet Szkénetéka című kiadványsorozatában sok évvel ezelőtt megjelent kötetében említi, hogy számára minden fellépés más: egyben alkotás. A közönség reagálásai alapján továbbperegnek a kimondottak. A gondolatok, a mellettük-mögöt- tük élő szándékok. A Békés megyei „főpróbasorozat” egyes alkalmaival is így történt. A Hintőpor című „szógenezis” minden szakaszára — majdnem minden klubban — másképpen, különböző érzelmi és értelmi mélységekből eredő erősséggel reagáltak a fiatalok. Ez (csak?) annyit bizonyít, hogy mégis mindenki kidesztillálhatta magának a neki tetsző, az ő gondolataihoz pasz- szoló Sándoriádát. Mert ez a Hintőpor arra jó, hogy jobban és élesebben láthassunk tőle.

(A hét kérdése. Szabad-e harmonikusan élni egy diszharmonikus világban?)

A Hintőpor azt mondja: szabad. Sőt: kell és érdemes. S akkor csak harmonikus lesz!

Nemesi László

„Barátság” klub Endrődön

Sokat beszélnek manapság az internacionalista nevelésről. Régi pedagógiai szabály, hogy az elméletet a gyakorlatban lehet maradandóan megtanulni. Ezért volt hasznos kezdeményezés, nemcsak a nemzetköziségre nevelés, hanem a nyelvtanulás szempontjából is az end- rődi Nemzetközi Barátság Klub létrehozása. Ricsei Balázzsal, az általános iskola nyelvtanárával, a klub meg- alakítójával és vezetőjével a kis közösség múltjáról, jelenéről beszélgettünk.

— Hogyan született meg a „Barátság” klub gondolata?

— Hosszú története van ennek — kezdi az őszes hajú „Balázs bácsi” eleinte kicsit akadozva, aztán egyre jobban belelendülve. — Eszperantó szakkört vezettem úgy tíz évvel ezelőtt. Eszembe jutott, hogy akik kikerülnek az iskola kapuján, elvesznek a mozgalom számára. Ezért alakítottam 1974- ben egy klubot, amely az eszperantó égisze alatt működött a művelődési házban.

Az általános iskolásokon kívül középiskolások és ipari tanulók, de még felnőttek is tagjai voltak ennek a közösségnek. A speciális feladaton túl voltak közös játékaink, megtanultuk a baráti népek táncait, dalait, jártunk nemzetközi táborokba. Talán a szórakoztató, színes program, a klubszerű kötetlenség volt az oka, hogy [sokáig együtt maradt ez a társaság. Aztán később, mivel a tagok többsége mégis gyerek volt, kezdtük keresni a kapcsolatot az úttörőszervezettel. Ki is alakult, s ettől kezdve vitákkal gazdagodott a programunk. A klub fő vonzóereje szerintem az volt, hogy elsődleges profilján, a levelezésen kívül általános kulturális igényt elégített ki.

— Hogyan lett „Barátság” klub az eszperantó klubból?

— Kezdtek elmaradni az idősek, s erősödött az úuö- rőmozgalom hatása. Közrejátszott az is, hogy megszűnt az orosz szakkör, s szünetekben állandóan jöttek a gyerekek a levelekkel. A Szovjetunióban levő klubok mintájára alakult a Nemzetközi Barátság Klub, amelynek a más országok népeivel való kapcsolatteremtésen keresztül feladata volt az internacionalista nevelés. Az eszperantón kívül orosz, angol, német nyelven leveleznek a

gyerekek. Van levelezőpartner a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, az NDK-ban, de még Angliában, sőt Japánban is. Évente készülünk orosz és eszperantó versenyre. Érdekes, hogy a klubtagok többsége rendkívül aktív az úttörőéletben, a klubnak tehát van egyfajta közösségformáló szerepe is.

— Milyen távlatai vannak a klubnak?

Fotó: Gál Edit

— Szeretnénk kiszélesí ;-i- ni a kapcsolatainkat, nemcsak levélben, hanem személyes találkozásokkal is. Egyik varsói kultúrház hasonló csoportjával nemrég ismerkedtünk meg. Együttműködési szerződést ajánlottunk nekik, így velük és a 30 országból hozzájuk csatlakozó klubokkal talán módunk nyílik találkozni. Az új iskola és a diákotthon lehetőséget nyújtana az elhelyezésükre, de ez még csak terv. Aztán a foglalkozásokat szeretnénk színesebbé, érdekesebbé tenni. Üj formákkal kísérletezünk, és küzdünk az elszíntelenedés ellen. Ez egyre nehezebb, ugyanis a gyerekek rengeteg információt kapnak otthon, sokan külföldre is járnak a szüleikkel. Nehéz újat, érdekeset mondani nekik. Előtérbe kell helyezni a klubszerűséget, mert a közösség iránti vágy azért csak itt tartja, vagy ide hozza őket. És ha néhány év után abba is hagyják a levelezést, bizonyára megmarad bennük a közösség szeretete, s a más népek iránti tisztelet.

—gubucz—

MOZI

Csontváry

Csontváry Kosztka Tivadar patikáriusnak nincs és feltehetően nem is lesz helye az egyetemes művészet- történet izmusrendszerében. Csontváry őrült-zsenijével felette áll mindenfajta besorolásnak; hagyatéka több, nagyobb, erősebb minden magyarázó kényszernél. Talán ezért van az, hogy az író-költő-festő-zarándok Csontváryról eleddig még nem születhetett életrajzi regény, munkásságát igazán

átfogó tanulmány. Huszárik Zoltán filmrendezőt kell tehát az elsőnek tartanunk, aki vállalkozott valami

ökonomikus összefoglalóra. Vagy inkább egy megmagyarázhatatlan, a „tehetség és a tragédia egységét” leíró életpálya illusztrálására. Kötve mindezt egy hasonlatos, közelmúltban megszakadt színészbarát, Latinovits Zoltán emlékezetéhez.

A nézők zöme nem érti a „Csontváry”-t. Ennek elsődleges oka abban van, hogy az emberek zöme nem ismeri a festőt, képeit. S az életrajzi adatokra, az alkotásokra itt csak utalásokat, a Hu- szárik-féle képi jelrendszert látjuk. Mese, hallható és hétköznapi történetbonyolítás nélkül. Mert történet, sztori, mese sincsen. Csak impressziók, érzetek és érzések, néha beteges emóciók buja kavargása annyira, amennyit a kamerával le lehet rajzolni. Csontváry alakjában (de mellette, párszor fölötte, ritkábban helyette, de mindenkor érte) a tragikus életvégű színész tehetségvázát is fölépíti Huszárik Jankura Péter kameráján keresztül. Vitatni — a fentiektől függetlenül is — aligha lehet, hogy néha e jelrendszer útvesztői megpróbálják elnyelni az alkotókat, magyarán: egy-egy je- lenetsomál (ha a csak mélységében összefüggéseket mutató képsorokra ráilleszthető a jelenet jelző) akár bóbiskolhat is a néző. Lehet, hogy neki van igaza ? ...

Mégis: ma már megtehetjük, hogy hébe-hóba — és nem kizárólagosan! — olyan filmeket is készítsünk, amely a feldolgozandó, a megjelenítésre szánt téma minden ellentmondását átörökíti, s azok megoldására nem az egyszerűsítést, hanem gyökereinek újbóli életre keltését akarja megvalósítani. Aki szereti, ismeri, tiszteli Csont- váryt (Latinovitsot?), az ezt az alkotást is megérti. Csontváry műveinek ismeretterjesztésében a film aligha jó eszköz. Mivel hiányzik a fokozatosság, hiba a széles nyilvánosság előtt forgalmazni a Csontváry című filmes „emlékművet”.

N. L.

M0I MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.30: Lányok, asszonyok.

8.55: Tipegő.

9.30: Kedvenc állataim.

10.05: Világjáró zenekarok.

11.13: Vajúdások kora. Kalandozások a XVI. században. I. rész.

12.20: Zenei anyanyelvűnk.

12.30: Magyarán szólva . . .

12.45: A Szkopjei Rádió napja.

13.10: Ami sürgős, az ráér! Királyhegyi Pál szerzői estje a Fészek Klubban.

14.10: Egy kis figyelmet kérek! Darvasi István írása.

14.20: Egy sárközi nőtafa: Oláh Istvánná Berekai Éva.

14.30: Anyagi érdekeltség a növénytermesztésben.

15.05: Űj Zenei Ojság.

16.00: 168 óra.

17.30: Az új magyar zene hónapja.

18.45: A Szkopjei Rádió napja.

19.29: Bemutatjuk új felvételünket.

19.40: Örökzöld dallamok.

20.38: Világirodalmi Dekameron.

21.07: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

22.15: A kamarazene kedvelőinek.

23.12: Birgit Nilsson és Jussi Björling operafelvételeiből.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Verbunkosok.

8.20: Tíz perc külpolitika.- 8.33: Operettmuzsika.

9.20: válaszolunk hallgatóinknak.

9.35: Hétvége.

11.40: Fiataloknak!

12.33: Jó ebédhez szól a nóta.

13.30: Éneklő Ifjúság.

14.00: Harminc perc rock.

14.35: Orvosi tanácsok.

14.40: A Szkopjei Rádió napja

15.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről.

15.50: A Drakula őrs állást változtatna. Lőrincz László rádiójátéka.

16.36: Pophullám.

17.30: Közvetítés az Ű. Dózsa— Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzés n. félidejéről.

18.15: Talabér Erzsébet nótákat énekel.

18.33: Egy rádiós naplójából.

19.30: A két flamingó Madarász. Takács Ferenc dokumentumjátéka. 2.* rész.

20.38: Portré slágerekből.

21.35: Kállai Kiss Ernő klariné- tozik.

21.45: Hübele Sámuel. Wode- house elbeszélése rádióra alkalmazva.

22.15: Klasszikus operettekből.

23.10: Slágermúzeum.

ni. MŰSOR

7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora.

8.08: Fordulók a líra történetében.

8.38: A London Sinfonietta a budapesti zenei heteken.

9.58: Schultz Katalin, Martin János és Faragó Laura népdalokat énekel.

10.25: Slágerlista.

11.05: Reneszánsz kórusmuzsika.

11.31: A főszerepben Tito Gobbi — IX/l. Rossini: A sevillai borbély.

13.52: Egy mikrolánc. Jász István rádiójátéka.

14.44: Zenekari muzsika.

15.25: En úgy szerettem volna élni. Szép Ernő versei.

15.30: Harminc perc beat.

16.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galéria barokk kiálUtásl termét. Tusa Erzsébet és Lantos István négykezes és kétzongorás hangversenye.

17.10: Francia operákból.

18.00: Szombat esti diszkó.

19.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Kodály- kórusműveket énekel.

19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Brigitte Fassbaender dalestje a budapesti zenei heteken.

Közben: kb.

20.20: A Szkopjei Rádió napja.

20.40: A dalest közvetítésének folytatása.

21.20: Hangszerszólók.

21.50: A progresszív beat híres előadói.

22.30: Az új magyar zene hónapja.

23.21: A King’s Singers együttes madrigálfelvételeiből.

SZOLNOKI STÚDIÓ

9.00: Hétvégi kaleidoszkóp.

Szerkesztő: Dalocsa István.

9.30: Beatdalok klasszikus feldolgozásban.

9.50: Kamera. Riporter: Cseh

Éva.

10.10: Filmslágerek.

10.25: Hirösszefoglaló.

10.30: Műsorzárás.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.10: Tévétorna, (ism.)

8.15: Iskolatévé: Világnézet.

Anyagfejlődés, (f.-f.)

9.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.)

9.45: Tizen Túliak Társasága, (ism., f.-f.)

10.25: Bűntárs, vagy áldozat? NDK bűnügyi tévéfilm.

11.25: A tenger titkai. NSZK filmsorozat, (ism.)

12.15: Reklám, (f.-f.)

12.20: Játék a betűkkel, evtélke- dőműsor. (ism., f.-f.)

14.15: Csak gyerekeknek! Kis- film-összeállítás: 1. A

schildai polgárok. NSZK bábfilmsorozat. 10. rész: Az elsüllyesztett harang. 2. Almosfalvi rakéta. NDK rajzfilm, (f.-f.)

14.55: Murányi Éva emlékére. Magyar rövidfilmek. 1. Egy kisváros kincse. 2. Visszhang. 3. Sziget-Liget-Szig- liget.

15.55: Reklám, (f.-f.)

16.00: Az emberiség hajnala.

16.50: Hírek. (í.-f.)

16.55: Reklám, (f.-f.)

17.00: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat: XHI/10. rész.

17.20: Tájak, városok, emberek. Nemcsak a tánc ritmusában. A litván dokumen- tumfilm-stúdió afrikai rövidfilmje.

17.40: Főzőcske — de okosan. Halászléfőző verseny.

18.05: Pusztuló műemlékek?! Riportműsor. (f.-f.)

18.45: Reklám.

18.55: Egymillió fontos hangjegy.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. ^

19.30: Tv-híradó.

20.00: vers — mindenkinek.

20.05: Képviselő úr. Tévékomédia Guthy Soma és Rákosi Viktor szindarabjából.

21.05: Budapesti művészeti hetek.

21.40: Egy meg egy. Svéd film.

23.10: Tv-hiradó 3.

n. MŰSOR

17.30: Reklám, (f.-f.)

17.35: Vakáción a Mézga család

18.00: Fekete István: A koppányi aga testamentuma.

19.30: Tv-híradó.

20.00: vers — mindenkinek.

20.05: Az andersonvillei per. Csehszlovák tévéfilm.

21.55: Tv-híradó 2.

22.15: Beszélgetés Ligeti György- gyel.

BUKAREST

12.00: Mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport.

18.00: Tv-híradó.

18.20: Barangolás az országban.

18.40: Tv-enciklopédia.

19.50: Tiszta szívből. Amerikai film.

21.15: Tv-híradó.

21.30: Varietéműsor.

BELGRAD. I. MŰSOR

14.25: Labdarúgás: Zagreb—Velez. (közv.)

16.20: Dokumentumfilm.

17.15: Rajzfilm.

17.45: Gyermekműsor.

18.45: Tv-kabaré.

19.15: Rajzfilm.

19.231 Ma este.

20.00: Éjszakai őrjárat — amerikai film.

21.55: Hét végén.

n. MŰSOR

17.15: Hét tv-nap.

17.45: A szántóföldtől az asztalig18.30: Népi muzsika.

19.00: Válogatás.

19.55: Divat az önök számára. 19.55: Ma este.

20.00: BEMUS *80: A bambergi

szimfonikusok.

21.40: Tv-tárca.

22.10: Sportszombat.

SZÍNHÁZ

SZERELEM.

Somlay-bérlet, 19 órakor.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: A

nagy medve fiai, 6 és 8 órakor: Negyedik fázis. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor:

Mackenna aranya, 7 órakor: Sógorok, sógornők. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Pie- done Afrikában, 3 órakor: Filmklub, 6 és 8 órakor: Mondd,

hogy mindent megteszel értem. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., n rész. Gyulai Erkel: Színes

tintákról álmodom. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A dzsungel könyve. 5 és 7 órakor: Tűzharc.

Orosházi Béke: Gengszterek sofőrje. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Az utolsó vérbosszú, fél 6 és fél 8 órakor: A kétdimenziós gyilkos.