Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

e 1980. október 10., péntek Tudományos „kátyúmagyarázat” Békés megye — ezen be­lül az orosházi járás — ter­mészeti nevezetességei kö­zött okkal és joggal szerepel igen előkelő helyen a kar- doskút-fehértói természet- védelmi terület. A hazánk­ban is sok tekintetben egye­dülálló vidék nemcsak kü­lönleges sziki növény- és madárvilágával, az európai madártani körökben is is­mert különleges madárvo­nulásaival vonja magára az érdeklődők figyelmét, ha­nem egy igen sajátos hidro­geológiai jelenséggel is, ami­vel napjainkig úgyszólván alig foglalkozott a szaktudo­mány. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportjá­nak közelmúltban megtar­tott felolvasó ülése, amely egyik fő napirendjét e jelen­ség ismertetésének szentel­te. 1980. szeptember 18-án, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem természettu­dományi előadójában meg­jelent szép számú hallgató­ság előtt dr. Kiss István nyugalmazott főiskolai tan­székvezető tanár — a kör­nyék kiváló ismerője-kutató- ja — tartott színes diavetí­téssel, tudományos útifilm­mel gazdagon illusztrált elő­adást a vidéken észlelt, víz- feltöréses „kátyújelenségről”. A kardoskúti Fehértó ke­leti nyúlványa vidékén, Bé- késsámsonban pedig a Szá­raz-ér elszikesedett holtágai mentén élő idősebb paraszt- emberek körében régi idők­től fogva hallani lehet azok­ról a többnyire kör alakú, felpúposodott térformákról, amelynek közepe szinte ál­landóan nedves, sőt maga­sabb talajvízszint esetén benne vízfeltörés látható. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek a vízfeltörések' felelő­sök azért, hogy a Fehértó, kisebb záró töltéssel elzárt keleti nyúlványában, eseten­ként 50—80 centiméterrel magasabb vízszintkülönb­ség mérhető a nyugati szárnyhoz viszonyítva. A hajdan itt portyázó né­met császári lovasok által „der Schlamestic”-nek, a környék lakói szerint „ká­tyúnak” nevezett szikes víz­feltöréseknek, szinte a ba­bonás félelemmel határos titkairól régi-régi időkre visszanyúló legendák élnek e tájon. Aki egy ilyen — szinte feneketlennek tűnő —, bár a felszínen alig ész­lelhető kátyúba keveredett, bizony nehezen szabadult abból. Különösen nagy ve­szélyt jelentettek ezek a rej­telmes kátyúk, a gyanútla­nul legelésző állatok (juhok, szarvasmarhák, lovak} szá­mára, amelyek közül nem egyet kellett a helyszínen agyonlőni, ha nem akarták végignézni napokig tartó szenvedésüket a sártenger fogságában. Kiemelni ugyan­is innét szinte lehetetlenség volt egy nagyobb testű jó­szágot. Dr. Kiss István professzor előadása során alkalmunk nyílt több ilyen sziki vízfel- töréses jelenség alaposabb megismerésére, sőt arra is, hogy a belvizek képződésé­ben nyilvánvalóan szerepet játszó hidrogeológiai okozati összefüggéseken mélyen el­gondolkodjunk. A tárgyalt téma tehát messze túlmutat egy-egy gaz­daságilag nem túl jelentős szűkebb térség hidrogeoló­giai érdekességén, ha meg­gondoljuk, hogy a Körösök térségében, Békés megye hallatlanul fontos, gazdag termőterületeiből, éppen az elmúlt nyáron is mennyit rabolt el tőlünk a víz. Sze­rény megítélésem szerint na­gyon egyet lehet érteni Kiss professzor zárógondolatával, amellyel biztatni kívánta víz­ügyi szakembereinket a té­mával való behatóbb foglal­kozásra, a természetbarát laikusokat pedig arra, hogy nézzék meg a kardoskút- fehértói természetvédelmi területet, ha arra visz út­juk. Pleskonics András ált. iskolai igazgató Kereskedők és a munkahelyi művelődés Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat békéscsabai ki- rendeltségén nagy a sürgés-forgás: Stekly Zsuzsa kiállí­tásának megnyitójára készülnek. A terem, amely külön­böző rendezvényeknek ad otthont, s időnként kiállító­teremként funkcionál, már készen várja a délutáni látogatókat. Ábrahám György, a vállalat főkönyvelője, s egyben a művelődési bizottság elnöke végigtekint a falon sorakozó alkotásokon. — Negyedik alkalommal rendezünk itt kiállítást — mondja. — Most az Auróra brigád szervezésében. Né­hány hónapja a színházban Pólyák Ferenc fafaragó mun­káit sokan látták, de bizo­nyára kevesen tudják, hogy a mi vállalatunk Mező Imre brigádja szervezte. — Brigádok nélkül nehéz dolguk lenne a közművelő­dési bizottságoknak — foly­tatja később az irodában. — Amikor három éve az okta­tási és a kulturális tevé­kenység koordinálására ná­lunk is megalakult a 9-tagú bizottság, bizony nem volt zavartalan a tevékenysége. Talán azért, mert nem tud­ta pontosan a helyét és a funkcióját. Most már nagy­jából kialakult mindez. Évente művelődési tervet készítünk, amelyben szerepel például a politikai oktatás, természetesen a párt, a vál­lalat és a szakszervezet cél­jaival összehangolva. Éven­te 150—200 dolgozónk része­sül politikai képzésben. Szak­mai téren sem szabad elma­radni a modem kor követel­ményeitől, így folyik a bolt­vezető-, eladó- és pénztáros- képzés, Valamint a szakkép­zettek továbbképzése. Mindig tanulnak ötvenen—hatvanan szakközépiskolában, és 130— 150 évente a szakmunkásta­nulóink száma. A kereskede­lem utánpótlására is kell gondolnunk, ezért a megyei Pedagógus Továbbképző In­tézettel közösen „Kereskedő kerestetik” címmel vetélke­dőt szerveztünk az általános iskolákban. így próbáljuk kiválasztani a pályára alkal­mas fiatalokat. Miközben beszélgetünk, valamilyen szervezési prob­lémával belép Bielik János­áé oktatási előadó, a műve­lődési bizottság titkára. Rög­tön be is kapcsolódik a be­szélgetésbe. — Egyszer kiszámoltuk — mondja nevetve —, hogy öt év alatt minden dolgozónk részt vesz valamiféle okta­tásban. S ez azért is fontos, mert nagy részük fiatal. — Mindez szépen hangzik, de nem ment mindig ilyen könnyen — folytatja Ábra­hám György. — A művelő­dési feladatokat helyhiány miatt eleinte nehezen tudtuk megoldani. Aztán a dolgozók társadalmi munkájával fel­épült a békéscsabai, majd a gyulai, szarvasi terem. Itt tartunk összejöveteleket, foglalkozásokat, néha táncos rendezvényeket. Van nyug­díjasklubunk, ahol egészség- ügyi előadásokat, élménybe­számolókat hallhatnak idős dolgozóink, de szervezünk Korai avar korból származó, gyaníthatóan kirabolt, mégis számtalan kincset tartalmazó terület feltárását kezdte meg nemrég Bárdos Edit régész, a kaposvári Rippi-Rónai Múzeum munkatársa Zamárdiban. A mintegy ezerháromszáz éves avar kori temető ötszáz sirt tartal­maz. Az eddigi ásatások során bronzcsatokat, láncokat, valamint egy bronzból öntött, szájá­ban gömböt tartó delfint találtak a kutatók (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) részükre kirándulásokat is. Legutóbb Miskolcon és Kas­sán voltak, most pedig az Orosházi Üveggyárba terve­zünk látogatást. — Nagyon szeretik azasz- szonyök a díszítőművész­szakkört, ahol igazi népi mo­tívumokat ismerhetnek meg — szól közbe Bielik János- né. — Évek óta működik, és mindig rengeteg az érdek­lődő. Az idén — közkívánat­ra — szabás-varrás szakkört indítunk Békéscsabán, s ha lehet, Gyulán is. — A városi kirendeltsé­geknél igen eredményesen működnek a közönségszerve­zők — tér át a rendezvé­nyekre a művelődési bizott­ság elnöke. — Tavaly meg­döbbentő eredménnyel zár­tunk: ezer jegyet igényeltek dolgozóink. E szám jelentő­sége csak akkor érthető, ha összehasonlítjuk a három évvel ezelőtti 200—300 igény­lővel. Hozzá kell tennem, hogy eddig térítésmentesen kapták a jegyeket, de ez év­től számítunk a dolgozók anyagi hozzájárulására. — Mindig sikeresek voltak a szórakoztató programjaink — folytatja. — Két éve ren­deztük meg először a keres­kedők bálját Gyulán, s ez nem csupán szórakozást je­lentett, hanem alkalmat is arra, hogy a megye 220 te­lephelyén dolgozó emberek megismerjék egymást. A ki­rándulásokat sem csak a szórakozás kedvéért, hanem közművelődési célokkal szer­vezzük. A szocialista brigá­dok az idén 11 jól sikerült kirándulást „hoztak össze”. Jártak Budapesten, Gemen- cen, a Duna-kanyarban és még sorolhatnám tovább. A Dél-Dunántúlon például 8— 10 múzeumot is megnéztek. — Visszatérve még a ver­senyekre, vetélkedőkre: ta­valy kapcsolódtunk be a megyei közművelődési moz­galomba. Nyolc brigád ké­szült fel — véleményem sze­rint — alaposan, lelkiismere­tesen. Az idén is lesznek je­lentkezők, bár most az ok­tóber végi vállalati vetélke­dő van napirenden, és 4 cso­port készül az országos pénz­tárosversenyre, ahol tavaly elsők lettünk — egészíti ki az előbbieket Bielik Jánosné. Végül szó esik arról, hogy nemcsak a szellemi, hanem a testi kultúrát is fontosnak tartják a vállalatnál, vagyis szervezik a munkahelyi sportot. A szakszervezet kez­deményezésére helyi „olim­piát” rendeznek, s folynak a teke-, sakk-, pingpong- és futballmérkőzések. % Az elmondottakból úgy tűnik, a Békés megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat közművelődési bizott­sága — működésének há­rom éve alatt — jelentős si­kereket ért el. S hogy mű­velt, udvarias, szakmailag képzett kereskedőkkel talál­kozunk-e nap mint nap, ne­künk, a pult túloldalán ál­lóknak sem mindegy. Gubucz Katalin M/t kínál az okányi könyvtár? Az ízlésesen berendezett, tágas okányi könyvtárban 16 ezer kötet könyv és 70-féle folyóirat várja az olvasókat. A két lemezjátszón és a magnón egyszerre négyen hallgathatnak — fülhallga­tókon keresztül — zenét. A 260 lemezen nemcsak mu­zsikát, hanem verseket, me­sét is találhatnak a könyv­tár felnőtt és ifjú látogatói. A nyolc éve épült intéz­mény otthonos környezete vonzza a község lakosságát. A szokásos könyvtári szol­gáltatásokon kívül gyakran tartanak foglalkozásokat az óvodásoknak és az iskolá­soknak, hiszen ez a legal­kalmasabb hely a könyvek megismertetésére, az olvasás megszerettetésére. Itt ké­szülnek fel a KISZ-tagok, és az általános iskolások az ol­vasópályázatokra, a szavaló­versenyekre és a vetélkedők­re. Évente néhány alkalom­mal irodalmi, műsoros estet is tartanak a könyvtárban. Legközelebb, novemberben Sebő Ferencet látják ven­dégül, aki megzenésített ver­seket ad elő. Anyanyelvi és testi nevelés Minisztériumi állásfoglalás az óvodákról Az anyanyelvi és a testi nevelés fontosságának meg­felelő érvényesülése az első számú feladat az óvodákban ebben a tanévben. A Mű­velődési Minisztérium előír­ta, hogy az óvodák nevelő testületéi vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nem­zetiségi nyelvet oktató óvo­dákban az anyanyelvi, vala­mint a magyar nyelvi neve­lés helyzetét és a tennivaló­kat. , A testi nevelés jobbítására kiadott állásfoglalásban fel­hívták az óvodafenntartók figyelmét: gondoskodjanak arról, hogy minden óvodá­nak legyen udvara vagy kö­zeli szabad tere, ahol a gyer­mekek kedvük szerint játsz­hatnak, rendszeresen tornáz­hatnak. Az udvarokat ideig­lenesen se használják más célra. Az óvónők segítse­nek a szülőknek a gyerme­kek otthoni és óvodai napi­rendjének, 24 órás életrit­musának1 kialakításában. Já­tékos testneveléssel, a test­mozgás megszerettetésével érjék el, hogy a testkultúra örömet, sikerélményt kelt­sen, fejlessze a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, egészséges versenyszellemét, küzdőképességét. Ezek az intézkedések azért szükségesek — mondották az MTI munkatársának a Művelődési Minisztérium­ban —, mert a csaknem tíz évvel ezelőtt bevezetett óvo­dai nevelési program előírja ugyan az anyanyelvi és a testi nevelésre vonatkozó tennivalókat is, ezeket nem mindenhol teljesítették a kívánt mértékben. Emiatt a gyermekek anyanyelvi és testi kultúrája nem kielégítő. Az óvónőknek pótolniuk kell a családi nevelés eset­leges gyengeségei okozta hiányt is, hiszen a gyerme­kek az óvodában töltik a nap nagy részét. Igaz, az óvodák zömében az előírtnál több gyermeket fogadnak be, hogy minél több óvodás ko­rút készítsenek elő az iskolai tanulásra, s a zsúfoltság, a felszerelés' hiánya sok he­lyen nehezíti az óvónők, gondozónők munkáját, a ne­hézségek miatt sem szorul­hat háttérbe egyik nevelési tevékenység sem — hangsú­lyozták a minisztériumban. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Ahol a napsugárzást mé­rik. 8.37: Fúvószene táncritmusban. 9.oo: Nóták. 9.33: Évszakok. Óvodások mű­sora. 10.05: Hétszlnvirág. 10.35: Gyermekjáték. Szép Ernő versei. 10.40: Itzhak Perlman hegedül. 11.00: A Monszun együttes mű­sorából. 11.06: Gyulai Pál színháza. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Fiatalok Stúdiója. 14.19: Kerekes Tóth Erzsébet népdalfelvételeiből. 14.44: Magyarán szólva ... 15.10: Milhaud: A világ teremté­se. 15.28: Dominó. 16.05: Húszas 'stúdió. 17.10: Benjamino Gigli opera­áriákat énekel. 17.35: Láttuk, hallottuk. 18.00: Brahms: Három kvartett. 19.15: A Moro-ügy. 20.09: Zenekari operarészletek. 20.40: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik. 21.12: A zeneirodalom remekmű­veiből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hó­napja. Jereb Ervin: Bot­rány az Ingeborg-hangver- senyen. 23.12: Telemann műveiből. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc peré alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Mindenki iskolája. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Három a kislány. 19.10: Popműhely. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Embermesék. Lengyel Nagy Anna műsora. 21.32: Máté Péter előadóestje. 22.40: Kóté Tibor népi zenekara játszik. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bartók kamarazenéjéből. 10.40: Dzsesszíelvételekből. 11.05: Széli György vezényli a Clevelandi szimfonikus ze­nekart. 13.07: Puccini operáiból. 14.00: Beethoven-művek — világ­hírű előadóművészek tol­mácsolásában. 15.20: Krúdy Gyula: Királyregé­nyek. 15.30: A Berlini filharmonikus zenekar lemezeiből. 16.32: A dünéktől a hegyekig, (ism.) 16.52: Tip-top parádé. 17.22: Évszázadok mesterművei. 18.10: Az új magyar zene hó­napja. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Zene. Szabó Lőrinc és Illyés Gyula versei. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termét. A daliro­dalom remekei. Eberhard Büchner hangversenye. Közben: kb. 20.15: Egy vállalatvezető portré­ja. Kb. 20.35: A hangversenyközvetités folytatása. Kb. 21.15: Népzene sztereóban. 21.44: Az Aula. 22.35: Schütz: Cantiones Sacrae. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Ritmusrodeó. Zen- tai Zoltán összeállítása. 17.35: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Kardos Ernő. 17.50: Könnyű hangszerszólók. Közben: Napjaink. Palatí­nus István Írása. 18.00: Alföldi krónika. A nóta­kedvelőknek Svéd Sándor énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Történelem. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.05: Környezetismeret. (Ált. (isk. 4. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 13.50: Iskolatévé: Történelem, (ism., f.-f.) 14.30: Magyar nyelv, (ism.) 14.45: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 15.35: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Magyar rövidfilmek távoli tájakról. 1. Az etruszk művészet. 2. Indián emlé­kek Kanadában. 3. Vam- bery. 17.20: Mindenki közlekedik ... (f.-f.) 17.35: Szcenográfia ’80. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: öt perc meteorológia. 18.05: Játék a betűkkel. Vetélke­dőműsor. (f.-f.) 18.30: Dél-alföldi krónika, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. Tudományos híradó, (f.-f.) 20.20: Szép magyar tánc. 20.25: Fiatalok órája. 21.25: A hálózat hálójában. U. S. Media. Finn dokumentum­film-sorozat. III/l. rész: Verseny a nézettségért a televíziótársaságok között. Gondolatok a nyereségről és a veszteségről. 22.35: Budapesti művészeti hetek. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: öt perc meteorológia. 19.10: Mindenki közlekedik ... (ism., f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nyilvántartó hivatal. Jugo­szláv filmsorozat: IX/3. rész: A kamaszkor. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Erdei Ferenc: Dokumen­tumfilm. II. rész. Fejezetek a két világháború között progresszió történetéből, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.45: Barangolás az országban. 19.15: őszi maraton. Szovjet film. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Fiatalok műsora. 18.45: Dzsessz kivitelre. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szórakoztató zene. 21.00: A selymes és a csélcsap — filmsorozat. 22.05: Dokumentumműsor. 23.00: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Aranykor-e az öregség? 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Emlékek. 22.05: Házi mozi: Kétirányú asz­falt — amerikai film. SZÍNHÁZ SZERELEM. Jókai-bérlet, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A nagy medve fiai, 6 és 8 órakor: Negyedik fázis. Békéscsabai Épí­tők Kultúrotthona: 5 órakor: Mackenna aranya, 7 órakor: Só­gorok, sógornők. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Pie- done Afrikában, 4, 6 és 8 óra­kor: Mondd, hogy mindent meg­teszel értem! Békéscsabai Terv: Júliusi találkozás. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Színes tintákról álmodom, fél 8 órakor: Meghitt családi kör. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Veszélyes játékok, 5 és 7 órakor: Tűzharc. Orosházi Bé­ke: 5 órakor: Rocco és fivérei I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Az utolsó vérbosz- szú, fél 6 és fél 8 órakor: A kétdimenziós gyilkos. Szarvasi Táncsics: Evezz egyedül!

Next

/
Thumbnails
Contents