Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 10., PÉNTEK Ara: 1,20 forint » XXXV, ÉVFOLYAM, 238. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János üzemeket és gyárakat látogatott meg Győrben Kádár János és kísérete Győrben megbeszélést folytatott a Győr-Sopron megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Képünkön: Háry Béla, a pártbizottság első titkára tájékoztatja a vendégeket a megye életéről Győr-Sopron megye életével ismerkedett, győri gyárak és üzemi kollektívák munkájáról szerzett személyes benyomásokat csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A városba szerda este érkezett; útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendéglátók gazdag, tartalmas programmal várták a Központi Bizottság első titkárát. Először a Győr- Sopron megyei pártbizottság székházában a párt-végre- hajtóbizottság tagjaival találkozott. Az épület bejáratánál virágcsokorral, hosz- szan tartó tapssal, nagy szeretettel köszöntötték Kádár Jánost. A megbeszélésen Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái jelentős politikai munkát végeznek a megyében, szívügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megvalósítását. A gazdasági vezetők is tudják': nagy a politikai felelősségük a munkások, a dolgozók előtt, hiszen az üzemek eredményeit csak akkor lehet növelni, ha gazdaságos, versenyképes termékeket gyártanak, s mindenkit ott foglalkoztatnak, ahol munkájára ténylegesen szükség van. A vezetők számítanak a megyében élő több mint 29 ezer kommunista lendületére, kezdeményező készségére. A párttagok és pártonkí- vüliek, idősek és fiatalok minden igyekezetükkel azon vannak-lesznek, hogy maradéktalanul végrehajtsák a pártkongresszus határozataiból adódó helyi feladatokat. Mindezt kézzelfogható eredmények bizonyítják; például az, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban minden Győr megyei ipari dolgozó átlagosan csaknem nyolc százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint a múlt esztendő azonos időszakában. A közvetlen hangulatú eszmecserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára a város fejlődéséről, fejlesztéséről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. A megyeszékhelyen új, 12 ezer lakásos városnegyed formálódik, 6000 korszerű otthonba már beköltöztek a lakók. Örömmel számolt be arról is, hogy az utóbbi öt esztendőben az új lakásokkal egy időben adták át a kapcsolódó létesítményeket is: a többi között a hatalmas, 8000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, a négy — összesen 91 tantermes — iskolát, s új — 280 ágyas — pavilonnal bővítették a kórházat. A városi PB első titkára is kiemelte a helyi kollektívák cselekvőkészségét. Adottak a feltételek — mondotta — a gazdálkodás, a minőség javítására, mert van korszerű iparunk, a munkások becsületesen dolgoznak, és nincs hiány kezdeményező, az ésszerűen újat akaró, s a jó elképzeléseket, terveket megvalósító vezetőkben. Kádár János a megbeszélés után a megyei házigazdák társaságában a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. Itt Horváth Ede vezérigazgató és Bangha László, a pártbizottság titkára adott tájékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató, itthon és külföldön egyaránt ismert, elismert gyár eredményeiről, fejlődéséről, a kommunisták helytállásáról, a pártalapszerveze- tek munkájáról. A múlt században alapított gyár fennállása óta az utóbbi tíz évben fejlődött a leggyorsabban, s ez a fejlődés jelenleg is tart. Miután a világ autóipara egyre inkább szakosodik, a győri gyár is ennek megfelelően igazította profilját, termelését. A vasúti járművek gyártását fokozatosan csökkentette, majd az idén teljesen megszüntette. Az évek során eredményesen kapcsolódott be a hazai közúti járműforgalomba, a KGST-integrációba, és a tőkés piacon is évről évre több termékkel jelenik meg. Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A Diesel-motorgyárat akkor még szerelték, azóta pedig már csaknem 200 ezer nagy teljesítményű motort gyártottak falai között. A folyamatos fejlesztések eredményeként az idén itt 32 ezer Rába Diesel-motor készül. A vezérigazgató nem kis büszkeséggel említette, hogy a motorgyárban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint értékű terméket állít elő. Megismertették a Központi Bizottság első titkárát a következő évek motorfejlesztési elképzeléseivel is. Kádár János a gyár eredményes munkájáról a gyakorlatban is meggyőződött: felkereste a legújabb üzemeket, ahol megtekintette a termelési folyamatokat és elbeszélgetett a gépeknél dolgozó munkásokkal, mérnökökkel, technikusokkal. A kovácsüzemben Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte az itt dolgozók munkáját segítő ipari robotokat; ezek az okos berendezések végzik el a munka nehezét. A vendégek a Rába gyár- ’ból a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárba mentek. A Központi Bizottság első titkárát Jankovich Nándor vezérigazgató és Szeme- nyei János, a pártbizottság titkára tájékoztatta hazánk egyetlen műbőrgyárának munkájáról. A régi, idén 75 éves üzem az elmúlt években a magyar könnyűipar egyik legkorszerűbb gyárává lett. Az idén 43 millió négyzetméter műbőrt gyártanak. Cipőipari, ruházati, bőrdíszműipari műbőrök, autóülés-huzatok' mellett építőipari burkolóanyagokat, felfújható sátrakat, takaróponyvákat is készítenek. A gyártmányszerkezet korszerűsítését szolgálja az az 1,2 milliárd forintos fejlesztés, amely az év végére fejeződik be. E tetemes summa nagy részét nagy teljesítményű gépek beszerzésére költötték. Kádár János a tájékoztatók után gyárlátogatásra indult. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a gyár legújabb létesítményét is, a 90 millió forintos költséggel épült központi automata raktárát, ahol a munkát vezérlőteremből irányítják. Bencsik Imre gyáregységvezető a Rába kollektívájának nevében egy Dieselmotor kicsiny modelljét adta át Kádár Jánosnak, ígérve, hogy a győri vagon- és gépgyáriak munkájára a gazdasági építőmunkában, az ország előtt álló feladatok megoldásában bizton lehet számítani. A Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban folytatott beszélgetésen ugyancsak a munkásokat foglalkoztató kérdésekről, közöttük a hatékonyság fokozását célzó törekvésekről volt szó. A Graboplastban tett látogatás befejeztével tűzzománcképpel kedveskedtek a fiatalok a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban és a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól. Örömmel nyugtázta, hogy a munkáskollektívák ismerik — értik a párt politikáját, becsületesen, tisztességgel végzik munkájukat. A gazdasági építőmunkában mindinkább érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a gazdaságosan termelő gyárak, üzemek részesüljenek támogatásban — hangsúlyozta Kádár János—, de ugyanúgy érvényesülnie kell annak a követelménynek is, hogy azok a dolgozók kapjanak béremelést, akik munkájukkal ezt kiérdemlik. A fejlesztési célok megvalósításában elengedhetetlen a nyílt, őszinte párbeszéd a munkáskollektívákkal, és a szocialista brigádmozgalomban rejlő erők mozgósítása. A szigorúbb követelmények mindenkit mindenütt arra ösztönznék, hogy ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzanak. A látottak és az elhangzottak alapján Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a feladatokat a kollektívák sikerrel megoldják, mert jó szellemben, céltudatosan dolgoznak. A Központi Bizottság első titkára mindkét gyár kollektívájának sok sikert, erőt, egészséget kívánt terveik megvalósításához. A Győr-Sopron megyei látogatása során Kádár János ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba rrplefntól A Gyulai Húskombinátban ebben az évben 560 ezer sertést dolgoznak fel. A vállalat nyeresége várhatóan mintegy 200 millió forint lesz. A kombinát idei termelésének tapasztalatairól szól írásunk lapunk 5. oldalán „ .. „ „ * Foto: Veress Erzsi A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveiről A Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megbeszélést tartottak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Minisztertanács elnökének felkérésére szeptember 29-i ülésén megvitatta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveinek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását eljuttatta a kormányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT-elnökség állásfoglalásában szereplő legfontosabb kérdéseket: megállapították, hogy a legfontosabb feladat megoldásában, a nép- gazdasági egyensúly helyzetének javításában az elmúlt két év során számottevő előrehaladás történt. A népgazdaság V. ötéves tervidőszak alatti fejlődésének eredményeit és tanulságait, valamint az 1981—1985. évek közötti időszak várható hazai és külgazdasági feltételeit számításba véve következetesen folytatni kell az 1979— 80-as években alkalmazott gyakorlatot. A szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelvtervezetében megfogalmazott fő célokkal, fejlesztési irányokkal, azokat reálisnak tartják. A társadalmi szükségletek kielégítésének rövid és hosszú távú fő céljaival összhangban, a következő ötéves tervidőszakban, a SZOT elnöksége is alapvető feladatnak tartja az ország gazdasági erejének növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítását, a tartalékok feltárását, a gazdálkodás színvonalának javítását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását, és a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével a további fejlődés alapjainak megteremtését. A gazdasági növekedést a jelenleginél hatékonyabb termelési szerkezetben kell megvalósítani. A szakszervezetek is fontosnak tekintik a gazdaság- irányítási rendszernek ‘ a tervcélokkal összehangolt működtetését, a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer folyamatos korszerűsítését. A követelményekhez igazodó, a változásokhoz rugalmasan és gyorsan al- kalmzakodó felelős, kezdeményező vezetőket támogatni kell. A hatékonyság fokozása össztársadalmi érdek, az ágazati és területi érdekek ezzel összhangban érvényesülhetnek. A SZOT vezetői egyetértenek a VI. ötéves terv irányelvtervezetében megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-gazdálkodási feladatokkal, a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósításával. A szak- szervezetek a jó társadalmi közérzet fontos feltételének tartják, hogy a reálbérek 198Ö. évi átlagos szintjét mind a munkás-alkalmazotti, mind a termelőszövetkezeti kereső rétegeknél megőrizzük, a lakossági áruellátás és szolgáltatás jelenlegi szintjét fenntartsuk, illetve — ahol lehet — javítsuk. Azt igénylik, hogy a kormányzati szervek a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak arra, hogy a munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkások életkörülményei a társadalmi termelésben elfoglalt helyüknek, teljesítményüknek megfelelően alakuljanak. A szak- szervezetek támogatják a béreknek és a kereseteknek teljesítmények szerinti — jobb munkára ösztönző — differenciálását. Ugyanakkor növekvő fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a gazdasági vezetők minden munkahelyen biztosítsák a folyamatos munkavégzés feltételeit. A lakásellátást továbbra is alapvető társadalmi kérdésnek kell tekinteni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a család alapító fiatalok és a sokgyermekes családok lakásgondjainak megoldására. Ezt mind a fejlesztés, mind a teherviselés arányainál szem előtt kell tartani. Meg kell őrizni az átlag alatti nyugdíjak, továbbá a három- és több (Folytatás a 3. oldalon)
