Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
I 1980, október 9., csütörtök NÉPÚJSÁG Vezényel: Alekszandr Lazarev Fotó: Gál Edit Kamarazene — felsőfokon A moszkvai „Bolsoj” együttese Békéscsabán Viszontlátjuk őket a tv-ben? Sajnos, a kamarazene sem, századunk zenéje meg éppen nem élvez nálunk olyan népszerűséget és közönségsikert, amely méltán megilletné. Kitűnt ez a Moszkvai Nagy Színház kamaraegyüttesének hétfői, a csabai Jókai Színházban megtartott estjén is — de szerencsére csupán abból, hogy a közönség egy része távol maradt az évadnyitó hangversenyről. Mondhatnánk úgy is, hogy a zenekedvelők legérzékenyebbjei, az élő zenére legfogékonyabbak jöttek el — és cseppet sem bánták meg, mert ezen az estén, ebből a ritka találkozásból igen szép hangverseny született. Köszönhető ez elsősorban a kitűnő moszkvai együttesnek, amelynek tagjai egyenként is jeles, kipróbált művészei hangszerüknek, avatott tolmácsolói a kamarazenének, bár nyilvánvalóan nem ez a legfőbb feladatuk. Műsorválasztásuk is — ennek megfelelően — rendkívül igényes volt: századunk zenéje egymástól teljesen elütő igényű és fogantatású szerzőinek műveit fogták csokorba, többnyire igen nehezen játszható, nagy felkészültséget és maradéktalan összpontosítást kívánó műveket. Az előadott hat darab közül hármat mérsékeltebb, de határozott tetszéssel fogadtunk, további háromnak pedig igen nagy sikere volt. Manszurjan, örmény származású zeneszerző műve, szép. poétikus kezdete után kissé szervezetlennek, tagolatlannak tűnt; Gyenyiszov dalciklusát elsősorban Jelena Dru- zsenkova, e minden tekintetben kiváló és különleges hangú énekes előadása miatt élvezhettük; Bécsben élő honfitársunk: Ligeti György kamarakoncertje pedig inkább különösségével, semmint meggyőző erejével hatott. A szerző száműzte művéből a zene egyik legfontosabb alapelemét, a ritmust, sőt, nemcsak ezt, hanem a dallamot is. A mű, a zenekar és a közönség csaknem maradéktalan egymásra találásának voltunk tanúi viszont Paul Hindemith, a már klasszikusnak számító német zeneszerző kamarazenéjében, Charles Íves amerikai szerző darabjaiban és egy fiatal szovjet szerző, Snitke művében. A Hindemith-darabban pontosan és hatásosan valósult meg a zeneszerzőnek a modern élet ritmikus, zaklatott, felfokozott tempóját idéző szándéka, felfogása, a másik kettőben pedig elsősorban azt élvezhettük, amit a rftodern művészet — sajnos — gyakran kikerül, nélkülöz: a humort, a derűt. A mi Bartók Bélánkkal egy időben élt — és felfogásában is rokon — Íves például a nagyvárosi élet egy- egy „szeletét”, groteszk gépiességét, fonákságát öntötte zenei formába elhangzott darabjaiban, hol egy rugbymérkőzést idézve-oldva zenei formába, hol a világvárosi utcát festve le (kissé a Csodálatos mandarin zenéjéhez hasonlóan), vagy éppen rejtélyes, állandó meglepetéseket kínáló zenei „elvarázsolt kastélyba” invitált, ahol mozgott alattunk a föld, torzított a tükör, és mindegyre teljesen váratlan fordulatok történtek. Snitke Polifon-tangója ironikusan és szellemesen mutatta be a nagyzenekari tangó érzelgős nagyképűsége mellett valódi, ritmikus alapját, „csontozatát”, legvégén szellemes „slusszpoénnal”. Nehezen emelhetnénk ki bárkinek is a teljesítményét az együttesből, mert valamennyien elsőrangút nyújtottak. Az élre mindenképpen Alekszandr Lazarev, a karmester neve kívánkozik, akinek okos, alkalmazkodó muzikalitása, vállalkozó szelleme nélkül a zenekar aligha létezhetne. Jelentős része van a sikerben a kiváló fa- fúvós-karnak, a szép hangú, érzékeny vonósoknak is, a zongorán és cselesztán, illetve az ütőhangszereken közreműködő művészek teljesítménye pedig külön is elismerésre méltó. Molnár László, a szegedi operatársulat karmestere, aki a műsorismertető tisztét vállalta, korrekt, lényegre törő magyarázataival a modern zene lelkes és hiteles propa- gátorának bizonyult. Varga János Vannak, akik a népszerűség, a „befutás” reményében jöttek el. Mások, talán ők, vannak többen, szeretnek énekelni vagy együtt énekelni másokkal. Sokan csak egyszerűen szűkebb hazájuk népdalkincséből mutatnának fel néhány mintadarabot, hogy a hangok kristálytiszta csillogásában mások, a kívülállók is elgyönyörködhessenek .. . A bírálóbizottság feladata nem más, mint az, hogy kiválassza, ki bizonyul a legjobb ötvösnek, ki tudja e csillogó gyémántszemeket a legszebb foglalatba önteni... Hm. És ki az, aki csak olcsó bizsukkal kereskedik ... De félre az elvont hasonlatokkal. Arról van szó ugyanis, hogy a közelmúltban a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a megye népdalénekeseit — szólistákat és csoportokat — hallgatták meg hozzáértő emberek. Hogy miért? Mert a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a Népművelési Intézet ismét meghirdette az .országos népzenei versenyt, melynek megyei selejtezője volt. Sokan összejöttek ezen a délelőttön. Fiatal lányok színpompás hímzett blúzokban, néhány fiatalember ünneplőben, nyakkendősen, s egyenruhás asszonykórusok, Röpülj páva körök hallgatták nem kis izgalommal Emődi Györgyinek, a Népművelési Intézet főmunkatársának szavait. Így megtudták: most csak meghallgatják őket, s az eredményről, hogy bejutottak-e az országos selejtezőre, levélben értesítik őket. Aztán elkezdődik a részvevők 5—5 perces bemutatkozása. Fábián Istvánná lépett először a bírálóbizottság elé ... — Szegény — suttogta valaki a hátam mögött — nem jó elsőnek lenni. Utána egy fiatal lány lép színre, majd egy másik, s az első férfi... Ki tudja miért, ők kevesen voltak... A nézőtéren feszült izgalom. Mellettem egy diákforma lány hatalmas sóhajtásokkal nyugtázta, nemsokára ő következik. S mikor valóban kiment, remegett szegénykének a hangja is, olyan izgatott volt. Pleskó Jánosnét sem nevezhettük a nyugalom megtestesítőjének, „Kiscsákóra ..kezdte a dalt, aztán megbicsaklott a hangja. Nagy levegőt vett, s újból rajtolt. Juhász Erika szépen, tisztán adta elő a palóc menyasszonysiratókat. Csak az arcára festett a lámpaláz piros rózsákat. Zsíros Márti következett utána, ő volt az utolsó szólista. Mikor visszaült a helyére, bosszúsan suttogta: — Pont a végét rontottam el. — „Észre sem lehetett venni”, vigasztalták, s nem is ok nélkül. Szépen énekelt ... A szünetben azért a zsűri alkalmat kerített néhány jótanács elmondására. A hallgatóság szomjasan leste a biztató szavakat. A szünet után még a körösújfalui asszonykórus, valamint a csorvási, a dévavá- nyai, a vésztői és a szarvasi pávakör lépett fel. A közös éneklés már kevésbé feszélyezett, a hangvillák is megszabadultak a görcsös kezek szorításától, a táskákban, zsebekben pihenték ki a jó szolgálatot, amit tettek. Végül is kellemes hangulatban vált el a társaság, még ha a szívek mélyén megbújik is az aggodalom: „Sikerült, vagy sem?” Hamarosan elválik, ki mehet tovább. Talán jó né- hányukat viszontlátjuk majd a tv-ben ... Nagy Ágnes Ötödik sebesség Ahogy épülnek a lakótelepek, úgy szaporodnak a „betonbazárt” családok. Felnőtt már néhány nemzedék, amely reggelenként az ablakon kinézve nem a kert zöld lomjait hanem a szemközti ház szürke falát pillantotta meg először. Az emberben pedig — főként élete első 10—20 évében — rendkívül nagy a változatosság, a mozgás igénye. Vannak fiatalok, akikben ez a kitörni vágyás furcsa, s nem éppen szerencsés módon jelentkezik: a szomszédok bosszantásával, vagy reggeltől estig tartó motor- bőgetéssel, sőt, nemegyszer alkoholfogyasztással próbálják levezetni természetes ösztöneiket. Vajon merre van az a képletes út. amely kivezet a betonbazártságból, s nem haszontalan, vagy éppen káros zsákutcába torkollik?. Hogyan alakulhatnak ki a lakótelepi közösségek? — Ezekre a nagyon mai, és nagyon fontos kérdésekre keresett választ hétfőn este a Petőfi rádión elhangzott „Ötödik sebesség” című műsor, amely .alcíme szerint az ifjúság—politika—kultúra kérdéskörét hivatott feszegetni. Nehogy bárki is álproblémának higyje a megjelölt témát, gondolva, hogy étele, ruhája, pénze lévén, a gyereknek semmi gondja nem lehet. (Valószínűleg így gondolkodott az a szülő is, akinek tizenéves lánya — családi törődés híján —- narkós társaságba keveredett, és sorolhatnánk tovább a példákat.) Persze, manapság nem könnyű értelmes közösségeket kovácsolni, mint ahogy ezt nagyon józanul elmondta a riportműsorban a főváros egyik kerületének KISZ-titkára. Sok alkalmi közösség verbuválódik a koncerteken. A fiatalok legfőbb szórakozása ez, s bármennyire „nem szeretem” néhány intézménynek, ez tény. A reálisabbak ezért felhasználják közművelődési programok részeként. Még mindig jobb — sugallta a rádióműsor — mint a céltalanul csellengők gyülekezete. Az Ötödik sebesség — nevéhez méltóan — dinamikus, pergő műsort szerkesztett ezúttal is, feltárva — bár idő híján nem teljes mélységében — egy fontos ifjúságpolitikai problémát. Ki lett volna hivatottabb erről beszélni, mint az érintettek és az ugyancsak fiatal műsorvezetők? Mégis hiányzott a másik tábor, a felnőttek véleménye, mert végül is ők tehetnek konkrét lépéseket a megoldás felé. — gubucz — A bizottság elolt . . Fotó: Gál Edit MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Béres János népi kamara- együttese játszik, Gál Ká- rolyné tápiószecsői népdalokat énekel. 8.44: Donizetti: A csengő. 9.14: Zenevár. 10.05: Dominó. 10.35: Dvorák: VI. szimfónia. 11.19: A brigád tekintélye. A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.39: Széchenyi István naplójából. IX. rész (1845—47). 12.35: Panaszaink útja. Riport. 12.50: Zenemúzeum. 14.17: A Könnyűipari Minisztérium Bartók kórusa énekel. 14.29: Szabadpolc. 15.10: Szopránáriák. 15.28: Litera-túra. 16.05: Krúdy Gyula: Királyregé- nyek. 16.15: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.28: Hans Fisler műveiből. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32: A Rádiószínház bemutatója. 19.15: Zuzana Ruzicková Coupe- rin-műveket játszik csembalón. 19.30: Budapesti művészeti hetek. A küszöbön. 20.32: Nótaest. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hónapja. 23.21: Brankovics György. Részletek Erkel operájából. 0.10: Birtwistle: Grimethorpe Air. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25: ifjúsági könyvespolc. 13.30: Tündérsíp. 14.00: Színe — java. 16.00: Honthy Hanna operettfelvételeiből. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei Tükör. 18.00: Disputa. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Tűnődés a „Gyorsuló idődben. 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. 23.15: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A zeneirodalom remekműveiből. 10.17: Együttesek Mozart operáiból. 11.05: Láthatatlan múzeum. 11.35: Zenekari muzsika. 13.07: Dessau: Einstein. 14.42: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Itthon és a nagyvilágban. 1. rész. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Népdalok. 18.19: Az új magyar zene hónapja. 19.05: Disputa. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye a budapesti zenei heteken. Közben: kb. 20.25: Miért? Hogyan? Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.35: Dzsesszfelvételekből. 21.51: Schütz: Cantiones Sacrae. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. Beatpará- dé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.30: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 9.50: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek: A kovács, (ism., f.-f.) 10.05: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.55: Iskolatévé: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 14.25: Élővilág, (ism., f.-f.) 14.55: Rajz. (ism.) 15.10: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.40: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: idős emberek a közlekedésben. 16.40: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.20: illés Árpád — portré, (ism.) 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Telesport. (f.-f.) 18.20: Eredményeink — tennivalóink. Riportműsor. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Budapesti művészeti * hetek: IV. Henrik király. Füst Milán királydrámájának tévéváltozata. (16 éven felülieknek!) 22.05: Még egyszer. Angol zenés film. 22.35: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 17.15: Iskolatévé: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 17.45: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 18.J0: Az újvidéki televízió estje. Bevezető, (f.-f.) 18.15: A Tisza virágzása. Rövidfilm. 18.35: Júlia és a nyolc Rómeó,. Könnyűzenei film. 19.00: Vis-sziget. Rövidfilm. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Lifka mozi. Dokumentum- • film. 20.35: Hét magyar ballada. 21.05: Szívem szerint anyám. Dokumentumfilm. 21.15: Martié tanár úr. Jugoszláv tévéfilm. 22.10: Régi húrok, új hangok. BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: A fekete kenyér c. film ismétlése. 15.05: Földrajzi atlasz. 16.05: Párizs munkaruhában. Riportfilm. 17.30: Rajzfilmek. Kuin-Kum. 18.00: Tv-híradó. 18.50: Ifjúsági óra. 20.15: A tudományok és utazások naplójából. 23.45: A népek zenéje és tánca. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 14.55: Labdarúgás: VojvodinaSarajevo. (közv.) 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató zene. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 21.55: Komoly zene. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Tapasztalatok. 19.15: Négy keréken. 20.00: Ez én vagyok. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Ez az én választásom. SZÍNHÁZ SZERELEM. Szakmai bemutató, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A nagy medve fiai, 6 és 8 órakor: Negyedik fázis. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Mackenna aranya, 7 órakor: Sógorok, sógornők. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Pie- done Afrikában, 4, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békéscsabai Terv: Júliusi találkozás. Gyulai Erkel: Színes tintákról álmodom. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Veszélyes játékok, 5 és 7 órakor: Tűzharc. Orosházi Béke: 5 órakor: Rocco és fivérei I., II. rész. Orosházi Partizán: íé! 4 órakor: Az utolsó vérbosszú, fél 6 és fél 8 órákor: A kétdimenziós gyilkos. Szarvasi Táncsics: Evezz egyedül!
