Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 8., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Az építőipar eredményei és feladatai Precíziós öntvényeket gyártanak Orosházán, a Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet vasöntödéjében. Képünk a csapolás előtt készült Fotó: Veress Erzsi A béke, bolygónk reménye Garai Gábor nyilatkozata Lassítani - nem lazítani! Nemrég hasonlítottuk ösz- sze az első félév termelési eredményeit a múlt év első félévének eredményeivel. Ki­derült, hogy igazi fejlődés csak a villamosenergia-ter- melésben és az építőanyag­iparban volt. Az élelmiszer- ipar nagyjából ugyanannyit állított elő, mint egy évvel korábban, az ipar többi te­rületén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb ter­meléshez kevesebb import­anyag kell, adósságállomá­nyunk növekedési üteme is jócskán lelassult, s ez jó do­log. Azon jár az eszem napok óta. nincs-e itt a lassítás kö­rül valami félreértés? Hi­szen a növekedést kellett volna lassítani, nem pedig csökkenésbe átmenni. A las­sítást én úgy értelmezem, hogy annak főleg a belső átrendeződés az oka és indí­téka. A vállalatok nagy ré­sze kénytelen átállni új ter­mékekre, át kell csoportosí­tania gépeit, embereit, át kell rendeznie készleteit, partneri kapcsolatait, kisebb beruházásokat kell végeznie, így átmenetileg nem jut annyi ereje a termelésnöve­lésre, mint korábban. Az árutermelés, a végső kibo­csátás növekedési üteme csökken, mert. most kicsit az utánpótlási vonalakkal, a háttérrel kell foglalkozni. Ügy tűnik, sokan a „las­sítani” követelményt úgy ér­telmezték: hát h,a nincs sok­kal többre szüksége a nép­gazdaságnak, akkor nem kell sokkal többet termelni. Kü­lönben is: az abszolút lét­számcsökkenéssel az ipar nagy részében akár három- százalékos adómentes bér- fejlesztési keretet is el lehet érni. Minek akkor ,a bérfej­lesztési mutatót mindenáron növelni ? Tudom: most is sok a bi_ zonytalanság az új árképzési módok miatt. A világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irány­zat, amihez igazodni lehet­ne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Vannak hosszú távú megálla­podásaink, biztos külső pia­caink. Megvan a begyako­rolt munkásgárda, a hatal­mas gépi kapacitás. Ügy lassítani, hogy ezek kihasz­náltsága lényegesen csökken­jen, nem célszerű. Most kell a gyártmányfej­lesztéseket elvégezni, új pia­cokat felkutatni, okos ár­munkát végezni, szerződése­ket előkészíteni, gépeket új­ra felszerszámozni, munká­sokat átképezni, átcsoporto­sítani, elavult termékek he­lyére újakat keresni, egyszó­val sorainkat rendezni. Ez persze azzal jár, hogy a vál­lalat — kifelé — az eddigi­nél kisebb mértékben képes teljesítményét növelni, hi­szen a bevetett erőtöbblet nagy része az átrendezésre megy. Az képtelenség, hogy a teljesítménynövekedés is lelassul és az átrendeződés is elmarad. Népgazdaságunkat koráb­ban évente mintegy 5—6 százalékos növekedés jelle­mezte. Az elkövetkező né­hány évben valószínűleg csak 3—4 százalékot mutat­hatnák ki a statisztikák. De ehhez társulnia kell a gyor­sabb fejlődés előkészítésének is! Dr. Pirityi Ottó Az V. ötéves tervben az előirányzott 430—440 ezer la­kás helyett 440—445 ezer új otthon épül fel — jelentette be Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter tegnap az Országház­ban tartott sajtótájékoztató­ján. Kedvező — mondotta —, hogy az új otthonokkal együtt mind több helyen egy időben épülnek az új bölcső­dék, óvodák, iskolák, keres­kedelmi létesítmények is. A lakosságnak végzett épí­tőipari szolgáltatások fej­lesztésére 1,4 milliárd forin­tot költöttek ebben a terv­időszakban, s így e munkák­hoz szükséges építési telje­Az idén ősszel két-három hetes késésben van az idő­járás, és ez az időszerű me­zőgazdasági munkákon is meglátszik. A határ képéből jól lemérhető, hogy milyen nagy munka vár a mezőgaz­dasági üzemekre a követke­ző hetekben. Mint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legfrissebb ösz- szesítéséből egyértelműen ki­derül, nem a mezőgazdasági üzemek tehetnek arról, hogy 1979-ben ilyen tájt a kukori­cának már mintegy harmada a raktárakban volt, most vi­szont lényegében csak az el­ső táblákat járták végig a nagy teljesítményű betakarí­tó gépek, s a termésnek mindössze 4-5 százalékát „hozták le” a földekről. A kukorica törését már csak azért sem lehetett megkezde­ni, mert a növény víztartal­ma még túlságosan magas, és egyelőre csak a legkorábban érő fajtákat lehet raktározni. A cukorrépa termőterületé­nek csaknem negyedén vo­sítmény lényegében megkét­szereződött. Kedvező, hogy dinamikusan növekedett az épület-karbantartás és -fenn­tartás, a tervezettet három százalékkal haladja meg. Az ország gazdaságpolitikai cél­jaival összefüggésben a be­ruházások csökkenése az erők koncentrálását, a munka meggyorsítását segítette. A további feladatokról szól­va a miniszter hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az épí­tési igény és az építőipar ka­pacitása — országosan — az idén megközelítően egyen­súlyba kerül, Budapesten to­vábbra is szükség lesz a me­gyei ÉVM-vállalatok segítsé­gére. nultak végig a szedőgépek. Ez a munka is mind jobb ütemben halad. A betakarí­tás tempóját a gyárakkal kö­tött megállapodások határoz­zák meg. Miután a növény cukortartalma várhatóan to­vább növekszik, a gyárak egyelőre csak a napi ellátá­sukhoz szükséges mennyisé­get és némi tartalékot kér­nek a termelőktől. A répa szedése a következő napok­ban indul meg teljes lendü­lettel. A nem melegigényes burgonya viszonylag időben érett be; a termés 80 száza­léka már biztos helyen van. A gazdaságok az őszi ta­lajelőkészítés kétharmadával elkészültek, úgyhogy a ve­tést lényegében semmi nem akadályozza. Az őszi árpa és a rozs vetőmagjának 80 szá­zaléka került eiddig a talaj­ba. A búza vetése az elmúlt napokban kezdődött meg na­gyobb ütemben, a kijelölt termőterület 8—10 százalé­kán már a földben van a sza­porítóanyag. Ülést tartott a megyei munkajogi bizottság Tegnap, október 7-én tar­totta ülését Békéscsabán, az SZMT-székházban a Békés megyei munkajogi bizottság dr. Molnár Margitnak, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályvezetőjének elnökletével. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a békéscsabai és a gyulai ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottságának tevé­kenységéről. Megállapították, hogy a békéscsabai szövetkezetben a döntőbizottságok működésé­hez minden feltétel adott. Az ügyek kivizsgálására az ala­posság a jellemző. Gond vi­szont, hogy a dolgozók sok­szor kérelmeiket nem pon­tosan fogalmazzák meg, így késik a panasz orvoslása. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel eléggé gyakori a 30 napon túli ügyintézés. Ugyanakkor a jövőben na­gyobb szerepet kell adni a szakszervezeti bizalmiak­nak, hogy a munkavállalók ügyes-bajos dolgait gyorsan közvetítsék, továbbítsák az illetékesekhez. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottsága szintén jól dolgozik. Itt ha­táridőmódosítás miatt egyet­len panaszt sem utasítottak el. A beadott kérelmeket általában 8 napon belül megtárgyalják. Mindez an­nak is köszönhető, hogy nagy gondot fordítanak a fegyelmezett munkára, a megelőző tevékenységre, a szövetkezeti tulajdon védel­mére, szigorúan fellépnek a leltárhiányt okozókkal szem­ben. Végül előkészítették a no­vemberi ülés napirendjét. Három jelentős tanácsko­zássorozaton vett részt az el­múlt napokban Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségé­nek főtitkára. Irószövetségi delegáció élén jelen volt a „Népek világparlamentje a békéért” tanácskozásain és a III. nemzetközi írótalálko­zón, végül pedig egyszemély- ben képviselte a Magyar írók Szövetségét a Bolgár írók Szövetségének IV. kongresszusán. Mindhárom esemény színhelye Bulgária volt. Hazatérése után, Kárpáti Miklósnak, az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban többek között a követke­zőket mondotta: — A világparlamenten je­len voltunk a tudomány, a kultúra és a nevelés munká­sainak szekcióülésén, a ta­nácskozásokkal párhuzamo­san irodalmi matinékon, fel­olvasó esteken vettünk részt; bemutattuk új alkotá­sainkat, beszéltünk írói ter­veinkről, hitvallásunkról. Ezek az őszinte, baráti talál­kozók, úgy érzem, visszatük­rözték a világparlament színhelyéül szolgáló főváros lakóinak, s az egész, béke­szerető ország lakóinak han­gulatát. „A béke bolygónk remé­nye” jelszó jegyében meg­rendezett III. szófiai nemzet­közi írótalálkozón 47 ország több mint 150 írója, költője vett részt, s mintegy ötve- nen szólaltak fel. A ma­gyar írók nevében Bárány Tamás beszélt. Szólt arról: mindent meg kell tennünk azért, hogy megkíméljük a gyermekeinket, unokáinkat egy újabb világháború ször­nyűségeitől, A legkülönbözőbb világré­szekből és a legkülönfélébb társadalmi rendszerű orszá­gokból megjelent írók kozott teljes egyetértés alakult ki a legfontosabb kérdésekben. Egyetértettünk az enyhülés hatékony támogatásában, a termonukleáris háború elleni harc fontosságában, a nyu­gat-európai országokban dú­ló terrorizmus, s az Egye­sült Államok bizonyos körei által meghirdetett, korláto­zott nukleáris háború gon­dolatának elítélésében. Ezt tükrözte az ülésen elfogadott nyilatkozat is, amelyet a holnap alkotóihoz intéztek a résztvevők. — őszinte meggyőződé­sem, hogy mi írók, amikor békéről beszélünk, amikor a háborús veszélyekre figyel­meztetünk, művészi felada­tainkon túl is alapvető ten­nivalónkat teljesítjük. De a békéért igazán akkor tehe­tünk sokat, ha műveink köz­vetlenül, vagy áttételesen a humánumot, az emberiséget, a béke ügyét szolgálják, ha a szépség és az igazság úgy fonódik össze alkotásaink­ban, hogy az embereket a jóra ösztönözve, jobbá for­málja. Végül részt vettem a test­véri ország íróinak, költői­nek IV. kongresszusán. Lju- bomir Levesen, az írószö­vetség elnöke beszámolójá­ban olyan elvi kérdésekkel foglalkozott, amely a mi iro­dalmi életünket, olvasókat is érdekli. Részletesen ele­mezte a szocialista realizmus sajátosságait, az irodalmi hős alakjának megformálá­sát, hangsúlyozva, hogy ez a hős nem lehet emberfeletti tulajdonságokkal bíró jelen­ség. Magam is üdvözöltem a kongresszust, méltatva a két írószövetség egyre terméke­nyebbé váló kapcsolatait, melynek kézzelfogható ered- ménye egymás irodalmának jobb megismerése. A felsza­badulás előtt jószerivel alig tudtunk valamit egymás li- teratúrájárói. Azóta, gyöke­res változás történt. A két ország olvasói szinte napra­készen tájékozódhatnak már a kimagasló irodalmi alkotá­sokról, s a költők, írók, mű­fordítók, irodalomtörténészek jóvoltából nemcsak a kor­társi irodalmat, hanem a népköltészetet, a klasszikus alkotásokat is kölcsönösen megismerhetik. Megkezdték az őszi búza vetését a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Hz időjárás miatt késésben a betakarítás

Next

/
Thumbnails
Contents