Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 8., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Az építőipar eredményei és feladatai Precíziós öntvényeket gyártanak Orosházán, a Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet vasöntödéjében. Képünk a csapolás előtt készült Fotó: Veress Erzsi A béke, bolygónk reménye Garai Gábor nyilatkozata Lassítani - nem lazítani! Nemrég hasonlítottuk ösz- sze az első félév termelési eredményeit a múlt év első félévének eredményeivel. Kiderült, hogy igazi fejlődés csak a villamosenergia-ter- melésben és az építőanyagiparban volt. Az élelmiszer- ipar nagyjából ugyanannyit állított elő, mint egy évvel korábban, az ipar többi területén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb termeléshez kevesebb importanyag kell, adósságállományunk növekedési üteme is jócskán lelassult, s ez jó dolog. Azon jár az eszem napok óta. nincs-e itt a lassítás körül valami félreértés? Hiszen a növekedést kellett volna lassítani, nem pedig csökkenésbe átmenni. A lassítást én úgy értelmezem, hogy annak főleg a belső átrendeződés az oka és indítéka. A vállalatok nagy része kénytelen átállni új termékekre, át kell csoportosítania gépeit, embereit, át kell rendeznie készleteit, partneri kapcsolatait, kisebb beruházásokat kell végeznie, így átmenetileg nem jut annyi ereje a termelésnövelésre, mint korábban. Az árutermelés, a végső kibocsátás növekedési üteme csökken, mert. most kicsit az utánpótlási vonalakkal, a háttérrel kell foglalkozni. Ügy tűnik, sokan a „lassítani” követelményt úgy értelmezték: hát h,a nincs sokkal többre szüksége a népgazdaságnak, akkor nem kell sokkal többet termelni. Különben is: az abszolút létszámcsökkenéssel az ipar nagy részében akár három- százalékos adómentes bér- fejlesztési keretet is el lehet érni. Minek akkor ,a bérfejlesztési mutatót mindenáron növelni ? Tudom: most is sok a bi_ zonytalanság az új árképzési módok miatt. A világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irányzat, amihez igazodni lehetne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Vannak hosszú távú megállapodásaink, biztos külső piacaink. Megvan a begyakorolt munkásgárda, a hatalmas gépi kapacitás. Ügy lassítani, hogy ezek kihasználtsága lényegesen csökkenjen, nem célszerű. Most kell a gyártmányfejlesztéseket elvégezni, új piacokat felkutatni, okos ármunkát végezni, szerződéseket előkészíteni, gépeket újra felszerszámozni, munkásokat átképezni, átcsoportosítani, elavult termékek helyére újakat keresni, egyszóval sorainkat rendezni. Ez persze azzal jár, hogy a vállalat — kifelé — az eddiginél kisebb mértékben képes teljesítményét növelni, hiszen a bevetett erőtöbblet nagy része az átrendezésre megy. Az képtelenség, hogy a teljesítménynövekedés is lelassul és az átrendeződés is elmarad. Népgazdaságunkat korábban évente mintegy 5—6 százalékos növekedés jellemezte. Az elkövetkező néhány évben valószínűleg csak 3—4 százalékot mutathatnák ki a statisztikák. De ehhez társulnia kell a gyorsabb fejlődés előkészítésének is! Dr. Pirityi Ottó Az V. ötéves tervben az előirányzott 430—440 ezer lakás helyett 440—445 ezer új otthon épül fel — jelentette be Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap az Országházban tartott sajtótájékoztatóján. Kedvező — mondotta —, hogy az új otthonokkal együtt mind több helyen egy időben épülnek az új bölcsődék, óvodák, iskolák, kereskedelmi létesítmények is. A lakosságnak végzett építőipari szolgáltatások fejlesztésére 1,4 milliárd forintot költöttek ebben a tervidőszakban, s így e munkákhoz szükséges építési teljeAz idén ősszel két-három hetes késésben van az időjárás, és ez az időszerű mezőgazdasági munkákon is meglátszik. A határ képéből jól lemérhető, hogy milyen nagy munka vár a mezőgazdasági üzemekre a következő hetekben. Mint a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium legfrissebb ösz- szesítéséből egyértelműen kiderül, nem a mezőgazdasági üzemek tehetnek arról, hogy 1979-ben ilyen tájt a kukoricának már mintegy harmada a raktárakban volt, most viszont lényegében csak az első táblákat járták végig a nagy teljesítményű betakarító gépek, s a termésnek mindössze 4-5 százalékát „hozták le” a földekről. A kukorica törését már csak azért sem lehetett megkezdeni, mert a növény víztartalma még túlságosan magas, és egyelőre csak a legkorábban érő fajtákat lehet raktározni. A cukorrépa termőterületének csaknem negyedén vosítmény lényegében megkétszereződött. Kedvező, hogy dinamikusan növekedett az épület-karbantartás és -fenntartás, a tervezettet három százalékkal haladja meg. Az ország gazdaságpolitikai céljaival összefüggésben a beruházások csökkenése az erők koncentrálását, a munka meggyorsítását segítette. A további feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az építési igény és az építőipar kapacitása — országosan — az idén megközelítően egyensúlyba kerül, Budapesten továbbra is szükség lesz a megyei ÉVM-vállalatok segítségére. nultak végig a szedőgépek. Ez a munka is mind jobb ütemben halad. A betakarítás tempóját a gyárakkal kötött megállapodások határozzák meg. Miután a növény cukortartalma várhatóan tovább növekszik, a gyárak egyelőre csak a napi ellátásukhoz szükséges mennyiséget és némi tartalékot kérnek a termelőktől. A répa szedése a következő napokban indul meg teljes lendülettel. A nem melegigényes burgonya viszonylag időben érett be; a termés 80 százaléka már biztos helyen van. A gazdaságok az őszi talajelőkészítés kétharmadával elkészültek, úgyhogy a vetést lényegében semmi nem akadályozza. Az őszi árpa és a rozs vetőmagjának 80 százaléka került eiddig a talajba. A búza vetése az elmúlt napokban kezdődött meg nagyobb ütemben, a kijelölt termőterület 8—10 százalékán már a földben van a szaporítóanyag. Ülést tartott a megyei munkajogi bizottság Tegnap, október 7-én tartotta ülését Békéscsabán, az SZMT-székházban a Békés megyei munkajogi bizottság dr. Molnár Margitnak, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének elnökletével. A testület tájékoztatót hallgatott meg a békéscsabai és a gyulai ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottságának tevékenységéről. Megállapították, hogy a békéscsabai szövetkezetben a döntőbizottságok működéséhez minden feltétel adott. Az ügyek kivizsgálására az alaposság a jellemző. Gond viszont, hogy a dolgozók sokszor kérelmeiket nem pontosan fogalmazzák meg, így késik a panasz orvoslása. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel eléggé gyakori a 30 napon túli ügyintézés. Ugyanakkor a jövőben nagyobb szerepet kell adni a szakszervezeti bizalmiaknak, hogy a munkavállalók ügyes-bajos dolgait gyorsan közvetítsék, továbbítsák az illetékesekhez. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottsága szintén jól dolgozik. Itt határidőmódosítás miatt egyetlen panaszt sem utasítottak el. A beadott kérelmeket általában 8 napon belül megtárgyalják. Mindez annak is köszönhető, hogy nagy gondot fordítanak a fegyelmezett munkára, a megelőző tevékenységre, a szövetkezeti tulajdon védelmére, szigorúan fellépnek a leltárhiányt okozókkal szemben. Végül előkészítették a novemberi ülés napirendjét. Három jelentős tanácskozássorozaton vett részt az elmúlt napokban Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Irószövetségi delegáció élén jelen volt a „Népek világparlamentje a békéért” tanácskozásain és a III. nemzetközi írótalálkozón, végül pedig egyszemély- ben képviselte a Magyar írók Szövetségét a Bolgár írók Szövetségének IV. kongresszusán. Mindhárom esemény színhelye Bulgária volt. Hazatérése után, Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — A világparlamenten jelen voltunk a tudomány, a kultúra és a nevelés munkásainak szekcióülésén, a tanácskozásokkal párhuzamosan irodalmi matinékon, felolvasó esteken vettünk részt; bemutattuk új alkotásainkat, beszéltünk írói terveinkről, hitvallásunkról. Ezek az őszinte, baráti találkozók, úgy érzem, visszatükrözték a világparlament színhelyéül szolgáló főváros lakóinak, s az egész, békeszerető ország lakóinak hangulatát. „A béke bolygónk reménye” jelszó jegyében megrendezett III. szófiai nemzetközi írótalálkozón 47 ország több mint 150 írója, költője vett részt, s mintegy ötve- nen szólaltak fel. A magyar írók nevében Bárány Tamás beszélt. Szólt arról: mindent meg kell tennünk azért, hogy megkíméljük a gyermekeinket, unokáinkat egy újabb világháború szörnyűségeitől, A legkülönbözőbb világrészekből és a legkülönfélébb társadalmi rendszerű országokból megjelent írók kozott teljes egyetértés alakult ki a legfontosabb kérdésekben. Egyetértettünk az enyhülés hatékony támogatásában, a termonukleáris háború elleni harc fontosságában, a nyugat-európai országokban dúló terrorizmus, s az Egyesült Államok bizonyos körei által meghirdetett, korlátozott nukleáris háború gondolatának elítélésében. Ezt tükrözte az ülésen elfogadott nyilatkozat is, amelyet a holnap alkotóihoz intéztek a résztvevők. — őszinte meggyőződésem, hogy mi írók, amikor békéről beszélünk, amikor a háborús veszélyekre figyelmeztetünk, művészi feladatainkon túl is alapvető tennivalónkat teljesítjük. De a békéért igazán akkor tehetünk sokat, ha műveink közvetlenül, vagy áttételesen a humánumot, az emberiséget, a béke ügyét szolgálják, ha a szépség és az igazság úgy fonódik össze alkotásainkban, hogy az embereket a jóra ösztönözve, jobbá formálja. Végül részt vettem a testvéri ország íróinak, költőinek IV. kongresszusán. Lju- bomir Levesen, az írószövetség elnöke beszámolójában olyan elvi kérdésekkel foglalkozott, amely a mi irodalmi életünket, olvasókat is érdekli. Részletesen elemezte a szocialista realizmus sajátosságait, az irodalmi hős alakjának megformálását, hangsúlyozva, hogy ez a hős nem lehet emberfeletti tulajdonságokkal bíró jelenség. Magam is üdvözöltem a kongresszust, méltatva a két írószövetség egyre termékenyebbé váló kapcsolatait, melynek kézzelfogható ered- ménye egymás irodalmának jobb megismerése. A felszabadulás előtt jószerivel alig tudtunk valamit egymás li- teratúrájárói. Azóta, gyökeres változás történt. A két ország olvasói szinte naprakészen tájékozódhatnak már a kimagasló irodalmi alkotásokról, s a költők, írók, műfordítók, irodalomtörténészek jóvoltából nemcsak a kortársi irodalmat, hanem a népköltészetet, a klasszikus alkotásokat is kölcsönösen megismerhetik. Megkezdték az őszi búza vetését a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Hz időjárás miatt késésben a betakarítás
