Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-07 / 235. szám
1980. október 7., kedd NÉPÚJSÁG Vitaindító pedagógusoknak, szülőknek Mert fegyelmezni azért kell! Két épületben 102 iskolás tanul a körösújfalui általános iskolában. Mindkét épület tágas, jól felszerelt, gondot csupán a raktár és a szertár hiánya okoz. No, meg a gyermekek egyre csökkenő száma... Fotó: Gál Edit Közművelődési gondok a szarvasi járásban Nem vagyunk pedagógiai szaklap. De vannak oktatásügyünknek olyan közérdekű, mindenkit izgató témái, mint például az, amiről ebben az írásunkban is szólunk: a fegyelmezés. A pedagógiai tevékenység ma is legsarkalatosabb pontja. Hiszen ahhoz, hogy majdan a felnövekvő generáció képes legyen a mindig növekvő társadalmi célok megvalósítására: szilárd munkaerkölcsre, kötelességtudatra, fegyelmezettségre kell nevelni őket már az óvodától kezdve. A fegyelmezés tudománya csak részben tanulható. A pedagógiai szakirodalom pedig ennek is csak egyik ágát, a jutalmazást, a dicséretet tudta elfogadható, megvalósítható módon kidolgozni. A büntetéssel már komolyabb bajok vannak... A lényeg persze az, hogy az adott pedagógiai helyzetekben a pedagógus többnyire magára maradottan dönt jól vagy rosszul. Pedig a Köznevelésben megjelent egyik írás pontosan és tömören fogalmazza meg a kérdés lényegét: „A tanulók munkaerkölcsének és magatartási fegyelmének mércéje az iskola által támasztott követelmények összessége.” De ehhez még feltétlenül hozzá kell tenni: a társadalom, minden felnőtt, s mindenekelőtt a család felelőssége is. Mert az iskola önmagában jóformán tehetetlen ... Ügy mondják, a pedagógus munkájában az a legnehezebb, hogy mindenki ért hozzá. Ért, és bele is szól. A rádió, a televízió, az újságok s az utca embere. Néha segítőén, de elég gyakran kárt okozva. S hogy mi erről az érintettek, a pedagógusok véleménye, azt megyénk egyik nehéz körülmények között működő iskolájában egy őszinte hangú beszélgetés során maguk a pedagógusok mondták el. A felvetett gondolatokhoz nem fűzünk kommentárt, de a vita lehetőségére szeretnénk módot nyújtani. Hiszen nincs az országban két olyan általános iskola, ahol a fegyelmezés kérdésében azonos gondok, sikerek fémjeleznék a nevelők munkáját. A tantestületi egységről A középkorú pedagógusnő: — Nekem már 20 éves gyakorlatom van. Alapelvem : állandóan követelni kell, de nemcsak a gyerektől, önmagámtól is. Ez természetesen folyamatos készültségi állapotot jelent. Iskolánkban a felső tagozaton felmenő rendszer szerint dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a gyerekekkel az első évet végigizzadom, de utána már lényegesen könnyebb. Ügy érzem, nálunk az egy osztályban tanító pedagógusok igyekeznek egységes követelményrendszer szerint tanítani. Ez érvényes a nevelési eljárásokra is. Mondom, igyekszünk, de ez nem mindig sikerül. A tapasztalt magyarszakos tanár: — Rendkívüli romboló hatása van annak, ha egymás munkáját lenézzük, akár a gyerek, akár a szülő előtt. Mert van olyan kolléga, aki önmagát, munkáját a mások lebecsülése árán akarja a többiek fölé emelni. Következménye az általánosítás: ilyenek a pedagógusok! A tanítás módszerében, tartalmában az utóbbi években komoly előrelépést tettünk, de a pedagógiai egységben még nem. Hiányoznak az egységes eljárások. Ez természetesen jórészt a pedagógus személyes képességétől függ. Mégis, jó volna legalább egy tantestületen belül kidolgozni a minden pedagógusra érvényes nevelési elvet és gyakorlatot. És a hátrányos helyzetűek? A középkorú pedagógusnő: — Hát igen, a hátrányos helyzetű gyerekek. Nálunk van belőlük bőven. Általában — pedig az iskola megvásárolja! — napról napra hiányzik a felszerelésük, otthon nem készülnek fel másnapra. Náluk a jelenlegi hivatalos módszerek, nevelési eljárások nem sokat eredményeznek. Egy biztos: ezek a gyerekek a legkisebb dicséretnek is nagyon örülnek. Csakhogy gyakran a minimális teljesítésért kapják. Azt hiszem, mindenki tudja: csak végszükségben lehet buktatni. Odáig már eljutottunk, hogy megkérdezik: mit tett a nevelő azért, hogy ne bukjon meg a gyerek. De lassan odáig is el kellene jutnunk, hogy azt is meg merjük kérdezni: mit tesz a gyerek, a család azért, hogy ne bukjon meg. Nekem, bevallom van néhány úgynevezett „kritikus” tanítványom, akikkel szemben szinte tehetetlen vagyok. A több gyermekes tanítónő: — Az alsóban szerencsésebb a helyzet. Hiszen az egész napot a gyerekeinkkel töltjük. A tanítási óra után a nehezebb esetekkel leülök, és elnézést a kifejezésért, de rákényszerítem, hogy csinálja meg a feladatot. S ez akkor is így van, ha az óra alatti munkáját nem végzi el tisztességesen. így megtanulja a gyerek, hogy csak egyszer kell, de becsületesen dolgozni, mert ha nem, úgyis ő fizet rá. — Nálunk az alsóban — folytatja — létkérdés a szülőkkel kialakított kapcsolat. Mert a fekete pontot például nem annyira büntetésként, mint a szülőkhöz irányított jelzésként használom. S hadd szóljak én is a hátrányos helyzetű gyerekekről. Nehezen hiszik el, hogy nem a statisztika miatt engedünk át felsőbb osztályba arra nem érdemes gyereket. Egyszerűen azért, mert időközben jóval idősebb lesz osztálytársainál, s különösen a cigánygyerekeknél szeretnénk elkerülni a kicsiknek tartott „élménybeszámolókat”. Ilyenkor tehát a dolog nevelési, erkölcsi oldalát tesszük mérlegre. A pofonról A tapasztalt magyarszakos tanár: — Kétségtelen, hogy pedagógiailag a dicsérő szó eredményesebb. De csak addig, amíg van mögötte teljesítményfedezet. Én hiszek a sikerélményen alapuló dicséret nevelő erejében. Ön az előbb a pofonról, kérdezett ... Vannak olyan helyzetek, amikor a gyerek egy másik testi épségét veszélyezteti. Ilyenkor előfordul — általában ötévenként egyszer —, hogy a pedagógus nyakon csapja a gyereket. De nem kell azt hinni, hogy bárki is szívesen alkalmazza. Az a pedagógus, aki képes • megszerezni a gyerek bizalmát, s nem játssza el azt, annak — mondom ritka kivétellel nincs szüksége a fegyelmezésnek erre a formájára. Mert hiszem: — a jó példánál nincs hatásosabb nevelőerő. A középkorú pedagógusnő: — Volt egyszer egy „jónevű” fiam. Annak adtam egyszer egy fülest. Erre nevetve közölte velem, hogy őt otthon szíjjal verik, s ez, amit én adtam, meg se koty- tyant neki. Az élet azt igazolja, otthon bevált nevelési eszközként használják a verést. De az érintetteknél mindenki jobban ismeri a nevelők kötelességeit, s ha netán elcsattan egy pofon, jön a meghurcolás, a feljelentés, a fegyelmi. A ránk vonatkozó rendelkezéseket közkinccsé tenni, állandó újság- és rádióstémává tenni, s főleg folyton kritikai éllel, ez rendkívül rossz hatással van a pedagógustársadalomra. A tapasztalt magyarszakos tanár: — Azt hiszem, a kutya ott van elásva, hogy a pedagógusok munkájába hozzá nem értők kiabálnak bele a taccsvonalon kívülről. Csökkent a rangunk, ezt senki sem tagadhatja, s én nem kívánok mást, csak azt, hogy a társadalom legalább úgy becsülje meg az arra érdemes pedagógusokat, mintegy jó esztergályost. A nevelésben sokat segít az új tanterv. De meg kellene végre értetnünk, hogy kötelességtudatra, jó munkaerkölcsre egyedül csak a pedagógusok képtelenek ránevelni az ifjú nemzedéket. Mert a mi felelősségünkön túl még ott van a társadalomé is, és benne első helyen a szülőké! B. Sajti Emese Az elmúlt öt évben a szarvasi járás települései jelentős gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Bővültek az ipari üzemek, korszerűsödött a mezőgazdasági termelés. Megváltozott a kis- és nagyközségek arculata, emelkedett a lakosság életszínvonala. Az életmódváltozás, a szabad idő növekedése fokozta a kulturált szórakozási, művelődési igényeket. Néhány év alatt a településeken megvalósították a köz- művelődés egységes irányítását. A tanácsok a társadalmi szervekkel együtt készített ötéves és éves tervek alapján dolgoznak. A művelődési otthonokban — amelyek a falusi kultúrmunka centrumai — társadalmi vezetőségek, a nagyobb üzemekben pedig művelődési bizottságok alakultak. A tapasztalatok szerint a t'anácsi irányító, ellenőrző munka ott színvonalas, ahol nem csupán a közművelődési intézményekre terjed ki, hanem a társadalmi és tömegszervezetek, s a munkahelyi bizottságok tevékenységére is. Ez megvalósult például Gyo- mán és Csabacsüdön. Az irányítással, szervezéssel általában nincs gond a járás községeiben. Nem ilyen „rózsás” viszont a helyzet a személyi és tárgyi feltételek esetében, bár az utóbbi években ez is javult. Tavaly Gyomán új könyvtárépületet adtak át, s bővítették a csa- bacsüdi és a hunyai könyvtárat. Kardoson hamarosan új helyre költöznek a könyvek; egy régi iskolaépületből klubkönyvtárat létesítettek. Ezt a több helyiségből álló intézményt az örménykútiak is látogatják majd, hiszen a két község közös irányítás alatt áll. Nemsokára megszűnnek az endrődi könyvtár raktározási gondjai is. Üj művelődési házat nem adtak át a járásban, de csaknem mindenütt bővítettek, korszerűsítettek. Kondoroson öltözőhelyiségeket építettek, felújították a fűtést és a világítást. A fürdő régi épületét megkapta a művelődési ház, így a klubok, kiscsoportok helyiséggondjai részben megszűntek. Gyomán átalakítással nyertek helyiségeket, de az igényeket még így sem tudják kielégíteni. Endrődön korszerűsítették a színpadot, és a nagyterem berendezését, bővítik a könyvtárat. Sajnos, a járás művelődési házai általában nem alkalmasak nagyobb szabású rendezvények (például színházi előadások) megtartására, s ennek főként a nem megfelelő színpad az oka. A könyvtárak többségében szakképzett, gyakorlattal rendelkező könyvtáros dolgozik. Részükre kéthavonként rendellek útmutató jellegű tapasztalatcserét. Csupán a gyomai és az endrődi könyvtárban kellene bővíteni a létszámot, itt ugyanis a megnövekedett gyermekfoglalkozások külön szakembert igényelnének. A művelődési otthonokban rosszabb a helyzet: a népművelők többségének nincs szakképesítése. Az idősebbek egy része sok éves gyakorlattal próbálja kiküszöbölni a képzettség hiányát, a fiatalok többsége pedig munka mellett végzi a főiskolát. G. K. KÉPERNYŐ A vasárnapi gyerek \ — Az osztály fele nem „rendes” családban él — mondja Bruno, a vasárnapi gyerek. — Na és, a többieknek jobb? — kérdezi az apja. Nehéz kérdés, nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is: válni jobb, vagy együtt maradni? Bruno nincs egyedül. Évről évre több a sorstársa, nemcsak Belgiumban és Franciaországban, ahol a szombat este vetített film készült, hanem — sajnos — hazánkban is. Az alkoholfogyasztáson kívül ugyanis a válás az, amiben „jó” helyezést értünk el a világranglistán. Nő tehát a vasárnapi gyerekek száma, de nem ez a legnagyobb baj. Ha a szülők olyan intelligensen tudnak viselkedni az elválás után, mint Bruno szülei, akkor még elviselhető a „vasárnapiság”. Szomorú példák sora bizonyítja azonban, hogy az évek alatt felgyülemlő gyűlölködés legkézenfekvőbb „tárgya” a gyermek. Nem hinném, hogy ez kifejezetten magyar jelenség, ezért idealizáltnak érzem a Louis Grospierre rendezte film elvált család modelljét. Az apuka, annak ellenére, hogy rendelkezik mindenféle átlagapuka tulajdonsággal (szereti a nőket, nem ért a matematikához stb.) ugyancsak idealizált kicsit. Fölrúgva eddigi kapcsolatait, életvitelét, átalakul jó szülővé, hogy egy felhőtlen hétvégét tölthessen kamaszodó, s ezért egyre több gondot okozó gyermekével. Mindebből származik néhány humoros helyzet: például a klasszikus „felvilágosítási” jelenet, amikor is kiderül, hogy a tíz-egynéhány éves ifjú. elméletben jóval többet tud, mint azt atyja hinné. A film alaphangja mégis inkább szomorkás, mint vidám. Az együtt töltött néhány nap alatt kiderül, hogy a kölcsönös igyekezet ellenére bizony megkopott már az együvétartozás érzése apa és fia között. Mindketten ráébrednek: talán ez az utolsó pillanat, amikor ki lehet még javítani a megrongálódott családi köteléket. A gyermek helyzete könnyű, az apa előtt azonban választás áll. Visz- szatér-e néhány nappal azelőtti életformájához, vagy a fia mellett marad? A rendezés itt sem tagadja meg önmagát: az idealistább utat választja, s így ismét veszít életszerűségéből a film. A végigkísérő „rózsaszín ködöt” még a két szereplő kiváló játéka sem tudja eloszlatni. Kár, mert a történet nagyon is hétköznapi. Ha minden válás így végződne, nem maradnának érzelmileg gyakran egész életükre sérült gyerekek. —gubucz— MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A fejedelem. 8.57: Nótacsokor. 9.44: Amikor lámpát olt édesanya. Robert Louis Stevenson gyermekversei zenével. 10.05: MR 10—14. 10.35: Láthatatlan múzeum. 11.05: Prokofjev: II. zongoraverseny. 11.39: Széchenyi István naplójából. VIII. rész (1842—1844). 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. Bécsi vér. 14.52: Szalnyikov: Poéma kürtre és fúvószenekarra. 15.10: Rá ez Aladár cimbalmozik. 15.28: Nyitnikék.* 16.05: Zengjen a muzsika! 17.07: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.45: A Szabó család. 19.15: Világhírű zongoraművészek. 19.52: Munkásérdek — avagy a termelők becsülete. 20.22: Apámról. . . Zürichi beszélgetés Otto Klemperer- ről — leányával, Lottéval. 21.04: Ország, város. 21.34: Goar Gaszparjan és Zurab Andzsaparidzs operafelvételeiből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hónapja. 23.08: Verbunkosok, népdalok. 0.10: Stolz operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dalok a Szovjetunióról. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00: Kettőtől hatig . .. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Népzene a Dunántúlról. 19.20: Véleményem szerint. Nemes György írása. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.04: Fenntartott hely. 23.15: A tegnap slágereiből, III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A kamarazene kedvelőinek. 10.27: A vadorzó. 11.07: Nyíregyházi Ervin Lisztműveket zongorázik saját átiratában. 11.39: H. von Karajan vezényel. 13.05: Bizet operáiból. 13.58: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.18: A La Salle vonósnégyes iáfc7Í Ír 15.00: Iskolarádió. 15.30: Holnap közvetítjük ... 15.50: A kísértetkastély. 16.40: Mi a véleményed? 17.00: Delibes: Coppelia — balett két felvonásban. 18.28: Az új magyar zene hónapja. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Gundula Janowitz opera- felvételeiből. 20.13: „Emberek élnek itt...” 20.33: A dzsessz történetéből. 21.13: Hangfelvételek felsőfokon. 22.08: A Berlini Rádió énekkara romantikus szerzők műveiből énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Könnyűzene Gershwin szerzeményeiből. 17.15: Ottörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A tiszaföldvári férfikar énekel. Közben: Üzemi lapszemle. 17.45: Mezőgazdasági munkás. Braun Ágoston jegyzete. - 17.50: Népdalok, csárdások. 18.00: Alföldi krónika. Az Edda együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat). 9.40: Orosz nyelv. (Középisk. IV. oszt.) 10.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 10.25: Óvodások filmműsora. Kis- film-összeállítás: 1. Plim. NSZK rajzfilmsorozat, (ism.) 2. Heuréka kalandjai. NDK rajzfilmsorozat, (ism.) 1. rész: Látogatás a gólyáknál. 3. Horgászok. Román rajzfilm, (ism.) 10.50: stop. Közlekedj okosan! 11.00: Csata fekete-fehérben. Sakkműsor gyerekeknek. Értékesítsd az előnyt! (ism., f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 14.25: Környezetismeret, (ism.) 14.40: Magyar irodalom. (Alt. - isk. alsó tagozat.) (ism.) 15.15: Orosz nyelv, (ism.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek: A kovács, (f.-f.) 16.20: Kuckó, (ism.) 16.50: Sakk-matt. 17.10: Mindenki iskolája: Matematika. (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Fizika. Bevezetés a fizikába. (f.-f.) 18.10: Magasra fel, Güstrow! A Horizont Szerkesztőség műsora. 18.40: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Will Shakespeare. Angol tévéfilmsorozat, vi/6. rész: „Emléked örök híradás marad.” 20.50: Bethlen Gábor nyomában. 21.35: Budapest köszönti Monte Carlót. A Magyar Televízió gálaestjének felvétele az I. stúdióban. 22.15: Tv-híradó 3. n. MŰSOR 20.00: Rivaldafényben. Zenés film. 20.45: Reklám, (f.-f.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Agria ’79. Háromszoros vi- vát. Vámos Miklós képtelen krónikája két részben. Az Egri Várszínház előadása felvételről, (f.-f.) (16 éven felülieknek!) BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: Kanadai film. 15.05: Oktatás-nevelés. 15.50: Üttörőévkönyv. 17.00: Az NDK Tv estje. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Gazdasági aktualitások. 19.15: Ádám és Éva. NDK film. 21.25: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs — gyermekműsor. 18.15: Irodalom. 18.45: Népi muzsika. 19.00: Kulturális szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Nyitott képernyő. 20.55: Sors — Srí Lanka-i játékfilm. n. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Az emberi test — népszerű-tudományos film. 19.15: Dokumentumfilm. 20.00: Külföldi show. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Dokumentumműsor. 22.00: Költői színház. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A fej nélküli lovas, 6 és 8 órakor: Gábor diák. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Mégis meglátod az eget, 4, 6 és 8 órakor: Csontváry. Békéscsabai Terv: A férfi, aki szerette a nőket. Gyulai Erkel: Az 51-es dosszié. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A ma- láji tigris, 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Béke: Blöff. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A legszebb ló, fél 6 és fél 8 órakor: A kétdimenziós gyilkos. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? 8 órakor Filmklub, 22 órakor: Megközelítések.
