Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

1980. október 7-, kedd jgHsUMTrl n marxizmus—leninizmus alkotó elsajátításáért Befejeződött a MEDOSZ XXV. kongresszusa Ö z eleven társadalmi valóság megannyi jelentése tanúsítja, hogy „a kisajátítók kisajátí­tását” követő évtizedekben az emberek nem „csinálhat­ják" egyszerűen, gondtalanul és ellentmondásoktól mente­sen történelmüket. A társa­dalmi változások a szocializ­mus viszonyai között is el­lentmondásokon keresztül ér­vényesülnek. Minden elért eredmény „kioltja" ugyan az ellentmondások bizonyos rendszerét, de nyomában újabb ellentmondások szü­letnek. Napjainkban egyre világo­sabbá válik, milyen nagy je­lentősége van annak, hogy az emberek mind nagyobb tömege megismerje a társa­dalom mozgásának törvény- szerűségeit; hogy az embe­rek tudjanak válaszolni a valóság által felvetett kérdé­sekre; hogy mind többen le­gyenek képesek felismerni a világ ezernyi dolgában, je­lenségében eredendően ben­ne feszülő törvényeket. A mindennapok tapaszta­latainak gazdagsága igazolja, hogy művelt, szakmailag és ideológiailag felkészült em­berek képesek csak eredmé­nyesen részt venni társadal­mi-gazdasági feladataink megvalósításában. Más sza­vakkal: a szocializmus előre­haladásával mindinkább megnövekszik a tudati ténye­zők szerepe a társadalmi­gazdasági folyamatok vezér­lésében. Az MSZMP XII. kong­resszusa is hangsúlyozta: „... a Magyar Szocialista Munkáspárt mindig a szocia­lista építés nélkülözhetetlen feltételének tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi szín­vonalának emelését, a szo­cialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fej­lesztését.” Helytelenül teszi az, aki a tudatformáló tevékenységet alárendelt szereppel ruházza fel a társadalmi-gazdasági feladatok rendszerében. Nap­jainkban — itt nem részle­tezett okok miatt — érthe­tően előtérbe kerültek a gazdasági építőmunka fel­adatai. Ez a tény azonban nem mellőzheti, sőt, feltéte­lezi az ideológiai, kulturális tevékenység hatékony alkal­mazását. Példák sora iga­zolja, hogy a gazdaság csak eszköze és nem célja társa­dalmunk felemelkedésének; hogy maradandóan csak úgy érhetünk el eredményeket, ha megvalósul a gazdasági, valamint az ideológiai, kul­turális folyamatok összhang­ja; ha társadalmunk közgon­dolkodásában a marxista- leninista világnézet térhódí­tásával — Leninnel szólva — növekszik a népesség ama tömege is, amely tuda­tos történelmi tényező. A szocialista társadalom lényegéből adódik, hogy ko­runk problémáinak megérté­se, megválaszolása nem egyes kiváltságos személyek, vagy csoportok privilégiuma. Társadalmunk problémái mindenkit érintenek, és min­denkire tartoznak, akik e hazában élnek. Társadal­Közös kockázatvállaláson alapuló társulási szerződést kötött két amerikai keres­kedelmi céggel a HUNGA- ROTEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a Vörös Október Férfiruha­gyár. A társulási szerződés­ben megállapodtak, hogy a jövőben magyar gyapjú alap­anyagból készült öltönyöket hoznak forgalomba a tenge­rentúli piacokon. A külföldi partnerek egyike vállalta, hogy az ottani ízlésnek meg­felelő szöveteket kiválasztva, a magyar kollekcióból elké­rnünk továbbfejlődésének biztosítása valamennyiünk közös _ ügye és felelőssége. Jelenünk és jövőnk érdeké­ben szükséges a társadalom mind nagyobb rétegének tu­datos résztvállalása szocialis­ta érdekeink megvalósításá­ban. A társadalom, vagy tágab- ban a világ megértésének és megváltoztatásának egyik leglényegesebb feltétele a marxista—leninista világné­zet alkotó elsajátítása. A marxizmus—leninizmus lé­nyegéből fakadó követel­mény, hogy szenvedélyesen kérdezzünk rá korunkra, és egyszersmind hozzáértően válaszoljunk társadalmunk felvetéseire. A marxista—leninista ideo­lógia terjesztésének voltakép­pen napjainkban is az a közvetlen célja, hogy mind többen legyenek képesek el­igazodni korunk eleven va­lóságában, és mind többen legyenek azok, akik a való­ságot nemcsak magyarázni tudják, hanem megváltoztat­ni is akarják. A marxizmus—leninizmus elmélete elsajátításának fo­lyamatában nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az alap­tételt, miszerint a marxiz­mus nem „elméleti katekiz­mus”, ami egy adott kor társadalmi konfliktusainak megoldásához napra kész cselekvési sémát kölcsönöz. A marxista—leninista világ­nézet „lelkének”, a dialekti­kának a lényegéből követ­kezik ugyanis, hogy a mar­xizmus soha nem ad fel­mentést a konkrét helyzet konkrét elemzésének szük­ségszerű kényszere alól. A marxista dialektikától sem­mi sem idegenebb, mint a gondolkodás restsége, a be­tűhöz, és nem a szellemhez való ragaszkodás; a minden létezőtől idegen változatlan­ság, végérvényesség hirdeté­se. Az eleven történelmi való­ság konkrét elemzésével köl­csönhatásban levő marxiz­mus alkotó elsajátítása pó­tolhatatlan szellemi erőt és biztonságot ad ahhoz, hogy reálisan elemezzük és értel­mezzük a társadalomban mindig megújuló ellentmon­dásokat; hogy legyen érzé­künk és bátorságunk szóvá tenni eszménk tisztaságát veszélyeztető jelenségeket. Aczél György szavaival szól­va: „Nem védi, hanem ve­szélyezteti eszméink hitelét az, akinek nincs szeme ész­revenni, és nincs bátorsága szóvá tenni társadalmi fejlő­désünk ellentmondásait.” marxista—leninista világnézet alkotó el­sajátításával szük­ségképpen megteremtődik alkotó alkalmazásának fel­tétele is. Aki „rádöbben” a marxizmus igazságának ha­talmára, akinek szellemét és tevékenységét a marxista dialektika vezérli, nos, az képtelen a világot nem mar­xistaként magyarázni, és egyszersmind képtelen an­nak megváltoztatásában cse­lekvőén részt nem venni. Dr. Szemenyei Sándor szíti a mintamodelleket. A másik cég a forgalmazást saját ügynökhálózatával bo­nyolítja le, gondoskodik a raktározásról és az országon belüli fuvarozásról is. A VOR • kötelezettséget vállalt, hogy a piaci igé­nyeknek megfelelő időben és minőségben tesz eleget a megrendeléseknek. Az üzlet sikere érdekében a HUNGA- ROTEX előleget nyújt a vám és az illeték kifizeté­séhez. Ez a társulás a maga nemében első a hazai kon­fekcióiparban. Településfejlesztés Békéssámsonban A békéssámsoniak az utób­bi öt évben dinamikus köz­ségfejlesztésnek lehetnek ta­núi. Ez idő alatt 31 millió 851 ezer forintot fordítottak a település építésére, szépí­tésére. A lakosság sem ma­radt tétlen, mert több mint 5 millió 664 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát tel­jesített. Ennek a folyamatos fejlődésnek eredményekép­pen hetekkel ezelőtt meg­kezdték a lakóházak udvará­ba, a fürdőszobákba, kony­hákba bevezetni a vizet, a törpevízművet pedig október 10-én avatják fel. Évek alatt jutottak el odáig a lehetőségek kiak­názásával a sámsoniak, hogy 133 gyereket tudtak fel- vermi az óvodákba, mindösz- sze 4 gyerek felvételi ké­relmét utasították el. Egy­két éven belül bővítik egy 25 személyes csoporttal az óvodát. Ebben az évben 1 millió forintot fordítottak keres­kedelmi beruházásokra. Épí­tettek egy új felvásárló tele­pet és tápboltot. Bővítették a gázpalacktárolót, hűtőpultot vásároltak a boltba, s nem­rég adta át az ÁFÉSZ az új tápelárusító helyet. Ha nekem édesanyám lenne... Csodálatosan szép, verőfé­nyes őszi délután. Az utcá­kon, tereken hullnak a fák­ról, bokrokról a megsárgult falevelek. Aki teheti, a sza­badban sétál, szemmel látha­tóan élvezi a kései napsugár áldásos melegét. Előttem a járdán két ser­dülőlány halad, kéz a kéz­ben. Az egyik szőke, a má­sik barna, mint a nótában... Meglepődöm, hogy mennyire hallgatag a szőke, folyton a dundi kis barna cseveg vi­dáman, nevetve. Azon ka­pom magam, hogy önkénte­lenül- „kihallgatom” beszél­getésüket. — Hova menjünk, Erika — kérdezi a barna —, hiszen hamarosan vissza kell men­ned. Addig jó lenne egy ki­csit fagyizni, sütit enni egy cukrászdában. Igaz? A szomorú tekintetű, ibo­lyakék szemű, szőke lány csak a vállát vonogatja, minf akinek minden mindegy. Ba­rátnője csakhamar feltalálja magát, és beülnek a legkö­zelebbi cukrászdába. Én mint egy megszállott, követem őket, a szomszédos asztalhoz telepszem le, és hallom minden szavukat. Ér­dekes, hogy mennyire ellen­tét ez a két lány, és mégis milyen jó barátnők. Mi le­A szakszervezet budapes­ti, Jókai utcai székházában vasárnap vitával folytatta tanácskozását a MEDOSZ XXV. kongresszusa. A tanácskozáson felszó­lalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára, aki átadta a Központi Bizottság és Ká­dár János személyes üdvöz­letét. Szólt arról, hogy a szakszervezet hatékonyan segíti a mezőgazdaság fej­lesztését, korszerűsítését. A szakszervezeti testületek — élve az önállósággal — kez­deményezéseikkel, a gazda­ságot javító tevékenységük­kel eredményesen járulnak hozzá a termelési színvonal növeléséhez, a hozamok fo­kozásához. A magyar me­zőgazdaság — amint mon­dotta — ma már kiállja a nemzetközi összehasonlítást; egyes ágazatai a világ élvo­nalába tartoznak. Utalt ar­ra, hogy a termelés fokozá­sával együtt mélyreható vál­tozások, szociális és kultu­rális gyarapodás jellemzi a mezőgazdasági termelés köz­het ennek a titka? — ezen gondolkozom, és a párbe­szédből csakhamar kihámo­zom a lényeget. A barna hajú diáklány ki­egyensúlyozott családi körül­mények között él, a szép, szöszke lány állami nevelő- intézetben lakik, s a barát­nő szülei időnként meghív­ják néhány napra. Most is - efféle „szabadságon” van a kislány, s a boldog együtt- létnek hamarosan vége. Ahogy elnézem a két diák­lányt, arra gondolok: milyen sors vár egyikre, milyen a másikra. Egyik sem tehet arról, hogy ki az édesapja, édesanyja, magára hagyták, vagy féltő, szerető gondosko­dással nevelik. Mintha csak kitalálta vol­na gondolatomat a szöszke, megszólal: — Már rég meg szerettem volna kérdezni tőled, hogy milyen érzés az, ha valaki­nek igazi édesanyja van. Mi­lyen az anyai csók íze, ke­zének simogatása, feddő, vagy dicsérő szava. Nagyon sokat merengek ezen. Olykor az órákon is elgondolkodom. Szerencsére a tanárok meg­értők, szelíd szóval, jóságos tekintettel „hoznak vissza” az élők világába. Én soha nem kaptam anyai csókot, becéz- getést. Szülei» lem után a vetlen környezetét, a magyar falut. A KISZ KB első titká­ra kifejtette: még jobbak lesznek az eredmények ak­kor, ha a gazdálkodó szer­vezetek a bürokráciát, a végrehajtás indokolatlan ke­rülő útjait nemcsak másutt, hanem saját portájukon is észreveszik. Figyelmeztetett arra is, sok múlik azon, ha az üzemi vezetők a terme­lésfejlesztés újabb lehetősé­geit, a szociális és kulturális gondok felszámolásának módjait helyszíni ismereteik alapján, nem pedig minden­től és mindenkitől távol, az íróasztal mellett választják meg. A vitában felszólalt Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki hangsúlyozta: a kiéleződött nemzetközi gazdasági ver­senyhez való alkalmazkodás­ra képes a magyar mező- gazdaság, amely a régi gondokat, például az ala­csony tejtermelést, folyama­tosan felszámolja, és ezzel előbbre lép. Ehhez ad nagy segítséget a szakszervezet, amely egyebek között a dol­gozók oktatásával, képzésé­vel törődik eredményesen. Ennek nyomán öt év alatt a magyar mezőgazdaság keve­sebb létszámmal 15—16 szá­zalékkal növelte a termelést. A vitában felszólalók fel­vetették, hogy a minőség ja­vításával kapcsolatos ver­senyvállalások csak akkor lehetnek megalapozottak, ha a brigádok tagjai nemcsak általánosságban, hanem rész­leteiben is ismerik a külön­A kedvezőtlen időjárás mi­att késik az őszi betakarítás; a tanulók mezőgazdasági foglalkoztatására várhatóan a szokottnál később, hűvö­sebb, csapadékosabb időjárá­si viszonyok között kerül sor. Emiatt a gazdaságokban a szokásosnál is gondosabban kell készülni a fiatalok fo­gadására, az egészségügyi feltételek biztosítására — erről szól a MÉM illetékes főosztályának közleménye. A fiatalokat a munkahely­re és onnan a szálláshelyre zárt járművekkel kell szál­lítani. A táborszerű elhe­lyezésnél az épületeket rend­szeresen fűteni kell. A tisz­tálkodáshoz meleg vízről kell gondoskodni. A diákoknak lehetőség sze­kórházban hagyott az anyám. Azt sem tudom, hogy ^ívják, él-e, hal-e, vannak-e testvé­reim? Borzasztó ilyen bi­zonytalanságban élni. Barátnője ráemeli dióbar­na, nagy szemét, hosszan hallgat, mint aki „nem ké­szült”. — Nem tudom, milyen ér­zés, ha nincs édesanyánk. Nekem természetes, hogy van, ezen még soha nem gon­dolkoztam. Egyet tudok: va­lami rettenetes lenne nélkü­le. Az én anyukám a leg­szebb, a legrendesebb az egész környéken. Ismered, mindig milyen sokat dolgo­zik értünk, ö a legjobb ba­rát, akivel minden problé­mát őszintén meg lehet be­szélni. Aput is nagyon sze­retem, de anyu, az egészen más ... Ha megnövök, és csa­ládom lesz, olyan szeretnék lenni a gyerekeimhez, mint ő mihozzánk. — Sokszor becsukom a sze­mem — mondja a másik lány —, arra gondolok: mi­lyen lehet az én anyám? Szőke, barna, vörös hajú, so­vány, molett? Azt hiszem, nagyon szép és nagyon okos asszony. Ha felnövök, meg­keresem. Nem létezik, hogy valahol ne élne az én anyám! Ha énnekem édesanyám len­ne — sóhajt nagyot —, én böző termékek iránt támasz­tott valamennyi minőségi követelményt. J avasolták: a rendelkezésre álló anyagi eszközök elosztásánál részesítsék nagyobb előny­ben a gyermeküdültetést, és fordítsanak nagyobb gondot a falusi fiatalok testedzésére, sportolására. A felszólalók rámutattak, hogy a szakszer­vezeti munka az elmúlt években a tsz-ek gazdasági életének is fontos elemévé vált, de vannak még ki­használatlan lehetőségek, egyebek között a jövedelem­nek a teljesítményen ala­puló elosztásánál kell job­ban figyelnie a szakszerve­zeti útmutatásra. A kongresszusi határozat szerint azon kell igyekezni a gazdaságokban, hogy az anyaggal, az energiával és az emberi munkával való takarékosság az eddiginél jobban jellemezze a munka- verseny-mozgalmat. Az eddi­ginél erőteljesebben kell tá­maszkodni a szocialista bri­gádok kezdeményezéseire. Az üzemek szakszerve­zeti testületéinek elő kell segítenie, hogy a bérfejlesz­tés üteme mindenkor össz­hangban legyen a vállalati nyereséggel, következete­sebben kell érvényesíteni a szocialista bérezés elvét. A kongresszus megválasz­totta a MEDOSZ vezetősé­gét. A szakszervezet elnöke: Huny a István, főtitkára: Do­bi Ferenc, titkárai: Lach­mann Gáborné, Micsuch László és Varga György lett. rint naponta egyszer meleg ételt kell adni. A hideg idő­járás esetén munka közben védőitalként forró teát kap­nak. A mezőgazdasági nagy­üzemek különben megkezd­ték az előkészületeket a ven­dégek fogadására. Máris gondoskodtak védőruhákról, mindenekelőtt gumicsizmá­ról. A munkák várható tor­lódása miatt a gazdaságok megszervezték, menetrend- szerűvé teszik a munkacsa­patok foglalkoztatását. In­tézkedtek a balesetvédelmi oktatásról és az állandó helyszíni ellenőrzésekről. A fiatalokat munkába állás előtt mindenhol kioktatják majd a veszélyforrásokról, és szükség esetén védőeszközö­ket adnak nekik. lennék a világ legboldogabb leánya. Azt hiszem, hason­lít a te édesanyádra. Jóságos lélek lehet, csak a körülmé­nyei úgy hozták, hogy en­gem nem vihetett magával. Jó lenne az is, ha lenne egy tesóm, mégsem lennék egye­dül ... — Ne búsulj, mi nagyon szeretünk téged — vigasz­talja a barna kislány. — Jövő nyáron majd együtt megyünk táborba, meglátod, milyen szép lesz. De addig még lesz karácsony, téli szü­net, tavaszi szünet, amikor nálunk lehetsz. Jó lesz? Mélységes csend követke­zik. A dundi kislány pincért hív, kifizeti a fagyit, a sü­tit, észre sem veszi, hogy a szöszke barátnője semmihez nem nyúlt. Elindulnak, is­mét kéz a kézben. A napfé­nyes utcán megered a szőke kislány nyelve: — Mostanában oly sokat gondolok az anyámra. Le­het, hogy részeges, lehet, hogy nagyon beteg. Én ak­kor is nagyon szeretnék VE­LE élni. Szívesen ápolnám, lesném minden gondolatát. Lehet, hogy nem aludnék patyolatfehér ágyban, mint az intézetben, nem lenne hi­deg-meleg vizes fürdőszoba, mindennap meleg étel, de ott lenne mellettem, ő, az ÉDESANYÁM !... Ary Róza Társulási szerződés Bár az építők kicsit késnek, a terv szerinti időben, a jövő év elején megkezdik az új békéscsabai telefonközpont szerelését a BHG szakemberei. A régen várt létesítmény előreláthatólag 1982 végére készül el Fotó: Martin Gábor II tanulók őszi munkájának egészségügyi feltételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents