Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1980, október 5., vasárnap A leghűségesebb város ✓ Uj áruház Sopronban Egy nagy múltú egyetem Európa egyik legősibb felsőoktatási intézménye a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. Az ideivel a 173. oktatási év kezdődött el ebben a csodálatos, botanikus kerttel övezett nagy múltú intézményben. Ottjár- tunkkor éppen azon tűnődtem, hogy diákkoromban csak a legmerészebbek' mertek vállalkozni a felvételire e nagy hagyományú, a hallgatókkal szemben mindig magas követelményeket támasztó egyetemre. Közben több mint tíz esztendő telt el... De a köztudatban, az érettségizők, s talán a pedagógusok körében is még mindig él ez a „oda nem lehet bekerülni” tudat. Pedig a magyar faipar utóbbi tíz évben tapasztalt robbanás- szerű fejlődése a korábbi évekhez képest a szakemberek sokszorosát igényli. A mai gyakorlat szerint egy faipari karon végzett mérnökre 3-4 álláshely-is vár. Éppen ezért meglepő, hogy Békés megyéből az idén senki, de tavaly is csak egy diák választotta hivatásául a faipari mérnöki szakmát. Holott ilyen szakemberekre megyénkben is szükség lenne... De kiket is képeznek ezen az egyetemen? Az erdőmérnöki karon okleveles erdőmérnököket. A fiatalok az ötesztendős sikeres tanulmányuk után az országos erdészeti és faipari irányító szerveken kívül az állami erdő- és fagazdaságokban, a környezetvédelemben, a termelőszövetkezetekben, és még sok egyéb területen is elhelyezkedhetnek. A faipari mérnöki karon okleveles fapiari mérnököket és okleveles üzemmérnököket képeznek. A faipari mérnöki kar hallgatói a kitermelt fa feldolgozásától a késztermékek előállításáig terjedő ipari termelés elméleti és gyakorlati ismereteit sajátíthatják el öt év alatt. Az üzemmémökképzés viszont csak három esztendő. A frissen végzetteket pedig egyre nagyobb számban várják a faipari vállalatok, az erdő- és fafeldolgozó vállalatok, a bútor- és építőipar. A soproni egyetemhez tartozik önálló igazgatási szervezetként a Székesfehérvárott működő földmérési és földrendezési főiskolai kar, amelyen a képzési idő 3 év. A földmérő üzemmérnökök elsősorban a földmérési és térképészeti szakágban dolgoznak, de szinte valameny- nyi iparággal kapcsolatban vannak munkájuk során. Mindössze ennyi az, amit rövid egyetemi tartózkodásunk alatt megtudtam az oktatásról. A diákoktól pedig annyit: ma is rangot jelent a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatójának lenni! S azt is csak később értettem meg — hiszen az intézmény hagyományaival később ismerkedtem meg — amikor az egyik hallgató így köszönt: Jó szerencsét! Hiszen 1735-ben a hazai erdészeti felsőoktatás a felsőfokú bányászati, kohászati képzéssel együtt indult meg. Mindaddig, míg önálló intézményként az Erdészeti Tanintézet meg nem kezdhette működését 1808-ban, ugyancsak Selmecbányán. Az első világháborút követő békeszerződéssel kapcsolatos területrendezések során Selmecbánya Csehszlovákiába került. A főiskolának az áttelepítéskor Sopron városa nyújtott otthont! És nem is akármilyet! Olyan otthont, ahol az ősi, nemes hagyományok a korszerű, magas szintű tudással együtt újítják meg évről évre a soproni egyetem régóta őrzött rangját. b. S. E. Sopron szépségét számtalan jelzővel dicsérték már. Az Alpok nyúlványainak kéklő hátteréből szemet gyönyörködtető látványként bontakozik ki a város tornya, a Szent Mihály templom hatalmas tömege. A várasba érve 2000 év történelme fogadja a látogatót. A Várhegy illír településéből, a római uralom négy évszázadából és hazánk évezredes múltjából számtalan emléket őriz Sopron. A második világháborúban sokat szenvedett. Az épületek nagy többsége elpusztult. A folyamatos műemléki helyreállítás nagy áldozatok árán olyan városképet állított helyre, melyre méltán büszkék a soproniak. Nem múzeumvárost hoztak létre, hanem olyan történelmi városképet, amely ma is lakott, hiszen a helyreállított műemlék házakban a jelen kor igényét kielégítő lakások kaptak helyet. Ennek a példamutató módszerrel folytatott műemléki munkának elismeréseként tüntették ki a várost 1975-ben az Európai Műemlékvédelmi Aranyéremmel. A jelentős történelmi műemléket őrző belváros küszöbe a Széchenyi tér. A kétemeletes, toszkán oszlopokkal díszített épület falán van Széchenyi István emléktáblája. A tér nyugati oldalán az úgynevezett Üjhelyi-házon további emléktáblák láthatók: 1839—40 telén a régi postaépület előtt silbakolt Petőfi Sándor. Sopron legforgalmasabb üzleti útvonala és egyben korzója a Lenin körút. Belső páros oldalának házai a várfal aljában sorakozó középkori váA maga nemében egyedülálló, ma is önállóan működő és gazdálkodó vasúttársaság által fönntartott Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút az elmúlt év októberében ünnepelte centenáriumát. Az országot jelentős valutabevételhez juttató GYSEV-nek kiemelkedő a szerepe a kelet-nyugat, illetve viszont irányú forgalom lebonyolításában. A vasút legjelentősebb állomása a közös osztrák— magyar határállomás, Sopron, ahol a vasút nemzetközi forgalma kereskedelmi teendőinek javát végzik: a vasúti mérlegelést, áruelosztást, raktározást és tárolást. A teljes hálózat irányítását a budapesti vezér- igazgatóság látja el, a közvetlen igazgatás a soproni igazgatóság és az osztrák üzletvezetőség feladata. Az utóbbi tíz évben rohamosan megnövekedett feladatok ellátására Sopronban 1976- ban rendező-pályaudvart, 1977-ben pedig a város kétszáz éves évfordulóján korszerű személypályaudvart adtak át rendeltetésének. A vállalat vezetősége 1973- ban saját kezelésbe vette az állomásokon működő vasúti vendéglőket, az idegenforgalom növekedésével a bécsi úti határátkelő büfét nyitott 1977- ben, Fertőszentmikló- son halásztanyát épített, Sopsáros bódék, sátrak helyén, s azok méreteinek szigorú megtartásával épültek. E házak közül sokat leromboltak a II. világháborús bombázások. A körút páratlan oldalán egymást érik a műemléki védelem alá helyezett barokk, rokokó és klasszicista stílusú lakóházak. Az előkaputól a várostorony alatti átjárón vezet az út a sok száz év építészeti emlékét egybe- gyűjtő, harmonikus szépségű Beloiannisz térre. A város jelképeként jól ismert torony alapjai a rómaiak idejéből valók. Az Árpád-korban kezdték építeni. A várostoronynak a tér felől eső részén áll a Hűség-kapu, mely az 1921. évi népszavazás emlékét idézi. Erre utal a város címerének szalagjában a felirat: Civitas Fidelis- sima. Azaz: a leghűségesebb város. A Hűség-kaput Kisfalu di Strobl Zsi gmond tervezte. A Beloiannisz térnek a gótikus kortól a barokkig sok század stílusát őrző épületegyütteséből a legfiatalabb a városi tanácsháza, melyet a 400 éven át ma- gistrátusi székháznak használt régi középkori épület helyén 1895-,ben emeltek. A város kertes lakó-, üdülő- és kirándulóövezete a Lövérek. IV. Béla által letelepített íjászok nevét őrzi a terület. Parkok, erdők, üdülők, szállodák váltogatják egymást. A Károly-magaslat modem kilátótornyának tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Sopronra és környékére. A vele szemben levő hegytetőn emelkedik az Interví- zió és Eurovízió 174 méteres tornya. S. J. ronban pedig a Bécsi Kapu borozó vált a látogatók közkedvelt szórakozóhelyévé. A vasút sajátos földrajzi fekvésének, s az idegenforgalomra tekintettel megalakították a Lokomotív Idegenforgalmi Utazási Irodát. Az iroda idegenforgalmi programjait vasúti jelleg teszi sajátossá, a Fertő-tó partján 1977' óta gőzvontatású „öreg” vonatokat közlekedtetnek, és a GYSEV a fenntartója a nagycenki Széchenyi Múzeum vasútjának is, ahol a vendégek külön díjazás ellenében a vonat gőzmozdonyát maguk is vezethetik, cserébe díszes oklevelet kapnak, mint a Széche- nyi-múzeumvasút tiszteletbeli mozdonyvezetői. Külön érdekesség, hogy a keskeny vágányú múzeumvasút járműveinek összegyűjtésekor a hazai kisvasútokon a szakemberek sok olyan járművet találtak még, amelyeket ugyan már nem lehetett üzembe állítani a múzeumvasúton, de egykori szerepüket és jellegüket figyelembe véve érdemesnek ítéltek a megmentésre. Az ötlet önmagát kínálta, s végül is 1978. július 9-én, a 28. vasutasnapon Nagycenken felavatták a szabadtéri kisvasúti járműkiállítást. Megért egy kirándulást. K. E. P, Nyaralók és vendégházak a Fertő-tó partján Soproni séták A megyei lapok 111. szakmai konferenciájának Sopron adott otthont. A szeptember eleji nyárutó három napja nemcsak arra engedett időt, hogy a szerkesztőségek vezető munkatársai eszmét cseréljenek a sajtómunka irányításának korszerűsítéséről, hanem — a vendégszerető házigazdák jóvoltából — lehetőséget teremtett nagyobb sétákra a városban, és hosszabb utakra a város környékén. Így járhattuk be napi feladataink végeztével a környéket a napsugaras Fertő-tótól a nagycenki Széchenyi- kastélyig, a fertörákosi kőbányától Balf híres gyógyfürdőjéig. Az otthont adó erdészeti és faipari egyetem mellett betekinthettünk a termékeiről híres Győr-Sopron megyei húsipar mindennapjaiba — ebben egy remek termékkóstoló is segített bennünket —, megismerhettük a neves vasúttársaság tevékenységét, s végül a hosszú séták fáradtságaira a műemléki város jó hírű kisvendéglőiben találhattunk enyhet. Kirándulásra, országjáráshoz kedvcsinálónak szerepel_ jen itt néhány mozaikkocka a soproni és Sopron környéki látnivalókról. GYSEV, múzeumvasút Soproni utcarészlet Dobozolt sonka, disznósajt, véres hurka Ellentétben Békés megye húsiparával — amelynek mgehatározója a Gyulai Húskombinát, s mellette még kisebb, nagyobb üzemek is színesítik a képet — Győr-Sopron megyében az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, jó másfél évtizede az ágazat egészét átfogja. Ügy is fogalmazhatunk, hogy Győr—Sopronban a „négy lábon álló” húsipar egységes. A négy gyár közül a soproni a legpatinásabb: a mészárosok városi közös vágó- hídjáról már egy 1392-es alapítvány is említést tesz. Nagyot ugorva az időben: a nagyüzemmé fejlődött soproni húsgyárat 1949-ben államosították a Kapuvári Húsipari Vállalat leányvállalata megnevezéssel. Ez a soproni vállalat a húsüzemek 1963-as összevonásáig önálló volt. Üjabb nagy átalakulás elé éppen napjainkban néz a párizsit, virslit, nyári turista szalámit és véres hurkát készítő gyár, tudniillik a lakóházak közé ékelődött feldolgozó üzem új helyét a város széli vágóüzem mellett jelölték ki. Ezzel a sertés- és marhavágás, valamint feldolgozás folyamatát, többé nem szakítja majd meg a húsáru furikáztatása. Győrben 1563-ból fennmaradt írás tanúskodik mészárszékek létezéséről és a város első mészáros céhének megalakulásáról. A mai gyár alapjait 1902-ben vetették meg, amikor a közvágóhíd építését elkezdték. Húsüzem 1952-ben települt a vágóhíd mellé, eladdig a soproni gyár látta el Győr városát húskészítményekkel. A jelenlegi korszerű vágó és feldolgozó vonalak végterméke a párizsi és a virsli mellett a füstölt, főtt kolbász, a lecsókolbász, különböző felvágottak, hurkafélék és a disznósajt. Az 1975-ben kezdődött rekonstrukció befejeztével új termékek a különböző súlyú egységcsomagokban forgalmazott sertés- és marha-, valamint vagdalt- húsok A kapuvári gyár ugyan nincs olyan nagy múltú, mint a két előbbi, de jelene és jövője semmivel sem érdemel kevesebb figyelmet, mint a soproni, vagy a győri gyáré. A vállalat két és fél ezer munkavállalójából ezer itt dolgozik. A belföldön Is ismert, de javarészben tőkés exportra szállított dobozolt sonka, dobozolt lapocka, darált sertéshús, szeletelt bacon itt készül. A sonkagyártás az utóbbi évek rekonstrukciós fejlesztéseinek eredményeként európai színvonalú. Végül a mosonmagyaróvári gyárról annyit: a vállalat legkisebb üzeme, ugyancsak fejlesztés előtt áll, aminek befejeztével szárazáru-termelése megkétszereződik. Ez az az üzem egyébként, ahol gyulai kolbász^ is gyártanak. Nem ez az egyetlen közös vonás a két megye húsipara között: a Szigetközi Agráripari Egyesülés feladatai között a hústermelés és feldolgozás éppen úgy ott szerepel, mint a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés céljainak sorában. Ez is soproni! Termékbemutató a város húsüzemének készítményeiből
