Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
KUiUMM-------------------K oszorúzás! ünnepség 1980. október 5., vasárnap o Megkezdődött a MEDOSZ XXV. kongresszusa Uradon Október 6-án, hétfőn délelőtt az aradi vértanúk emlékére koszorúzási ünnepséget rendeznek Aradon. Az ünnepségen a megye lakóinak nevében dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, és Pataki István, a KISZ megyei bizottságának titkára helyez el koszorút. Szombaton a MEDOSZ-szék- házban megkezdődött a szak- szervezet XXV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Szabó István, a TOT elnöke is. A központi vezetőség írásos beszámolójához Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte: a mezőgazdasági termelés az elmúlt években betöltötte szerepét, zavartalan lakossági élelmiszer-ellátást biztosított. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. Ruzicskay György kiállítása Szarvason Tegnap, szombaton délután, a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg Ruzicskay György Munkácsy-díjas érdemes művész, festőművész kiállítását. A nagyszabású tárlat — amelynek megrendezését a szarvasi múzeum mellett a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta magára — a városban élő és alkotó idős mester eddigi életművének’ keresztmetszetét is nyújtja. A múzeumi és műemlék- védelmi hónap alkalmából megnyílt kiállítást az érdeklődők a Vajda Péter utcai múzeumban ez év végéig tekinhetik meg. Az ország üveggyárait az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat Dunántúli Műveinek fehérvárcsurgói bányájából látják el kvarchomokkal, az üveggyártás fontos alapanyagával. Az egyetlen víz alatti üveghomokbányából Jugoszláviába és Ausztriába is exportálnak (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Piaci hírek — Békéscsaba Nemzetközi zenei tanácskozás Fotó: Martin Gábor Az évszakhoz képest nagy volt a forgalom tegnap, a szombati heti piacon Békéscsabán. A tény, hogy októbert írunk, megmutatkozott a felhozatalban: egyre kevesebb a paprika, paradicsom, a kelkáposzta, s ugyanakkor megjelent a téli piros alma, a birsalma. A burgonya kilóját a legtöbb helyen 6 forintért adták, a sárgarépa csomója 3—4, a petrezselyem csomója 4—5 forint. A vöröshagyma a legtöbb árusnál kilónként 8 forint, a fokhagyma, amelyből kevés van az idén, kilónként 35—40 forint. Szép a fejes káposzta, tekintélyes mennyiséget vittek piacra a termelők’, és kilóját 3 forintért adták. Elvétve van már kelkáposzta, 6 forint kilója. A karfiol ára 14-től egészen 22 forintig, nagyon változó. A karalábé darabja 3 forint, 3,50. Egyre kevesebb a paradicsom és a paprika; az előbbiből 1260 kilogrammot tett ki a felhozatal és zömmel 6 forintért mérték. A tölteni való fehér paprika — ebből 2500 kilogrammot árultak — 10-től 14 forintért kelt. Uborka alig akadt már a tegnapi piacon. A gyümölcspiacon megjelent a téli piros alma, az ára még nem alakult ki, 10- től 16 forintig tartották kilóját. Van még nyári alma is, 8-tól 12 forintért. Sok a csemegeszőlő, általában 16 forintért adják kilóját. A császárkörte 18 forint, egyéb körtéért 10 forintot kérnek. Volt még sárgadinnye, kilója 10 forintért kelt, a görögdinnye kilóját pedig 3 forintra tartották, de inkább csak savanyítani valót lehetett már kapni. Árengedményes bútorvásár Hétfőtől, október 6-tól 20-ig készleteiből árengedményes vásárt rendez a BÚTORÉRT. A vállalat a szokásos őszi bútor- csúcsforgalom előtt rendezi akcióját, amelyben 52 féle bútort kínálnak olcsóbban. Az ajánlat 55 százaléka kárpitozott bútorokból áll, a többi elsősorban gyermek-, konyha- és kiegészítő bútor. Bevontak az engedményes vásárba szekrénysorokat és gardróbé szekrényeket is. Egyes foteleket, étkező-, dohányzóasztalokat, valamint gardróbé szekrényeket 40 százalékkal, kárpitozott garnitúrákat pedig 30 százalékkal árusítanak olcsóbban. Néhány bolt árengedményt ad megbontott lakószobákból és kárpitozott garnitúrákból megmaradt egyes darabokra is. Az előző éviekhez képest mérsékeltebb nyári bútorkereslet miatt a nagykereskedelmi és a bolti raktárakban készletek halmozódtak fel, amelyeket most mintegy 150 millió forint értékű kedvezményes árualappal igyekeznek csökkenteni. Nemzetközi zenei konferencia kezdődött szombaton a Fészek Klubban. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja zenei szakosztályának meghívására bolgár, cseh, lengyel, magyar, NDK- beli, szlovák és szovjet zenei szakemberek a kortárs zene szerepéről tanácskoznak, és tájékoztatják egymást: országaikban mit tesznek azért, hogy megismertessék a kortárs zeneszerzők műveit. lubileumi vadászvetélkedő A Magyar Vadászati Védegylet, a MA VOSZ jogelődje, megalakulásának 100. évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból hirdette meg az országos intéző bizottság „Ki mit tud a vadászatról és természetvédelemről?” címmel azt a hároméves vetélkedősorozatot, amelynek Békés megyei döntőjét tegnap, október 4-én délelőtt tartották meg Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A vadásztársaságoknál felkészített hattagú csapatok közül a megyei vetélkedőn szereplők a szombati versengésen széles körben adtak számot vadászati, vadgazdálkodási, természetvédelmi ismereteikről. A vetélkedő szervezői a természet- és környezetvédelem mellett a vadászati jog, a vadászati állattan, a vadászati ökológia, a vadgazdálkodás, a fegyver- és lőszerismeret, valamint a vadászattörténet témaköreiből állították össze a kérdéseket. A megyei vetélkedőn végül is a füzesgyarmati Vö-' rös Csillag Vadásztársaság csapata bizonyult a legjobbnak az öt fordulóban elnyert pontszámok alapján, a köröstarcsai Petőfi és a békéscsabai Vörös Lobogó Vadásztársaság versenyzőit megelőzve, míg a negyedik helyre a vésztői vadászok kerültek. Az ifjúságiakat képviselő „Vadász raj”, a gyomai Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság által patronált úttörők kis csapata szintén szépen szerepelt a vetélkedőn. Az országos elődöntőn részt vevő Békés megyei felnőtt és ifjúsági csapatot a tegnapi megyei döntő legfelkészültebb versenyzőiből állítják össze. Megkezdte munkáját az Országos Trófeabíráló Bizottság. A külföldi vendégvadászok ezerháromszáz agancsot mutattak be eddig az idén a bizottságnak (MTI-fotó — felvétele — KS) A pedagógusok és a közművelődés Ö árdonyi Gézától származik az a közismert hasonlat, mely szerint a tanító olyan, mint a fáklya, amely másoknak világol, miközben önmagát fogyasztja. Gárdonyi maga is néptanító volt, évekig vergődött dunántúli kisiskolákban. Ha valaki, akkor ő igazán tudta, mit jelentett fáklyának lenni a hajdani világban. De még a két világháború között sem volt könnyű a falusi tanító sorsa. Fáklyának' lenni azt jelentette, hogy ő a kultúra egyedüli letéteményese a faluban. És a szegény emberek dolgainak önkéntes ügyvivője. Még a felszabadulás után is hány és hány tanítóra hárult ez a szerep! Idősebb pedagógusoknak ma is fölcsillan a szemük, ha a 25—30 évvel ezelőtti falusi éveikre emlékeznek visz- sza: „Azok voltak' az igazi idők ... Ott, az isten háta mögött váltam igazán emberré .. Kétségtelen, hogy azóta nagyot változott a világ. Szocialista alapokra fektettük a közoktatást, kiépítettük a művelődési otthonok, köz- művelődési könyvtárak, mozik hálózatát, ezek segítségével az ország legkisebb falvaiban is megteremtettük az iskolán kívüli művelődés lehetőségét. Társadalmunk figyelme az utóbbi esztendőkben erőteljesen a közművelődés továbbfejlesztése felé fordult. Párthatározat is született a közművelődési tevékenység fejlesztésére, a parlament pedig négy évvel ezelőtt közművelődési törvényt fogadott el. Népművelés helyett ma már közművelődésről beszélünk, és ez semmi esetre sem formai kérdés. Korszerű, szocialista szemlélet áll mögötte, amely a közművelődésben részt vevőket nem osztja két csapatra, terjesztőkre és befogadókra, hanem az egységes művelődési folyamat egyenrangú szereplőinek tekinti őket. E demokratikus szemlélet abból a felismerésből fakad, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást, tapasztalatot, amelyet érdemes a közösségnek átadni. Napjainkban a közművelődési tevékenység alapvető feladatai az államra hárulnak. Állami feladat lett a közművelődési ellátás megteremtése, szervezése, a tevékenység irányítása. A pedagógus ehhez elsősorban azzal járulhat hozzá, hogy felkelti növendékeiben a folyamatos önképzés, az életfogytig tartó művelődés igényét. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy részt vegyen másfajta — például a művelődési ház égisze alatt folyó — közművelődési tevékenységben. Már csak azért is, mert az iskolák és a művelődési házak nem egymás melletti, hanem egymásra utalt intézmények, még akkor is, ha a gyakorlat itt-ott ellentmond ennek a követelménynek. Akkor telnek meg igazán élettel a művelődési házak, ha nemcsak a tanulóifjúságnak, hanem a felnőtt korosztályoknak is tudnak okos, vonzó programokat kínálni. Ez korántsem könnyű vállalkozás, mert nem elegendő hozzá a rutinmunka, például a futószalagon gyártott ismeretterjesztő előadások beiktatása, vagy az in- nen-onnan érkező kulturális haknicsoportok negyedévenkénti szerepeltetése. A szabad idő megnövekedése következtében újabban nemcsak a városi, hanem a falusi művelődési házakban is mind nagyobb szerepük van a kötetlen, kis létszámú ösz- szejöveteleknek, a különböző szakköröknek, tanfolyamoknak, klubfoglalkozásoknak, amatőr művészeti csoportoknak. Mindez sok munkával jár, s bizony nagy szükség van a pedagógusok' szakértelmére, segítségére. Mégis gyakran hallatszik ellenvetés, hogy napjainkban teljesen fölöslegesek a hagyományos közművelődési erőfeszítések, hiszen a felgyorsult információáramlás korszakában a közművelődési hálózat nem lehet versenytársa az újságoknak, a rádiónak, s kiváltképpen nem a televíziónak. Valóban így volna? Aligha, hiszen számos faluban nem konganak az ürességtől a művelődési házak. Azokon a településeken, ahol pezsgő élet tölti meg a kultúrházat, ott a televíziónak sincs korlátlan hatalma az emberek esti órái fölött. Az ilyen helyeken nem csupán egy-két hivatásos népművelő ügybuzgalmán múlik a siker, hanem a helybeli értelmiségiek, mindenekelőtt a pedagógusok részvételén is. Közművelődési törvényünk a műveltség terjesztését nem csupán a pedagógusoktól várja, hanem az egész közösségtől. Az értelmiségnek így is megtisztelő kötelessége marad, hogy szakmai, világnézeti és politikai felkészültségét hasznosítsa a közművelődés érdekében, hogy ezáltal maga is gazdagodhassák a termelőmunkát végző emberekkel létesített kapcsolatban. n smerve a tanítók és a tanárok társadalmi elkötelezettségét, ebben meg is nyugodhatnánk a jövőt illetően, ha nem rémlene föl előttünk a tanyák1 és a néhány száz lelkes apró falu lakosságának helyzete. Az ország településszerkezetének átalakulása ugyanis együtt jár az iskolák körzetesítésével, és így, nemegyszer falvak százai maradnak értelmiségiek nélkül. Keresni és találni kell olyan forrásokat, hogy ez egyben ne jelentse a települések számára a közművelődés nélkülözését is. P. Kovács Imre Űj termékek Mezöberényböl A Mezőberényi Textilipari Szövetkezet kapacitásának mintegy felét teszik ki a különféle bérmunkák. Elsősorban egy osztrák—nyugatnémet céggel, az ANBA- val állnak kapcsolatban, és ennek gyártanak különféle termékeket. Most éppen egy pótmegrendelést teljesítenek, ugyanis a mezőberényi- efc által gyártott síanorákok iránt olyan nagy a kereslet, hogy további 200 darabot kért tőle a tőkés partner. Közben készülnek a novemberben induló új termékekre. Már évek óta teniszsortokat készítettek ez idő tájt a tavaszi idényre, de most szabadidő-ruhák gyártásáról folynak a tárgyalások. Ezzel a termékcsoporttal valószínűleg kedvezőbb árat lehet majd elérni, különösen azért, mert már évek óta egyetlen reklamáció sem érkezett a mezőberényi ek munkájára. Hasonlóan jól dolgozik a szövetkezet belföldre termelő takácsrészlege is. Különféle háztartási textíliákat, frottírtörülközőket, konyharuhákat, szalvétákat és abroszokat gyártanak a belkereskedelemnek. Legnagyobb vevőjük a Skála- Coop, melynek a részére új mintákat is kidolgoztak.
