Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 5., VASÁRNAP Ára; 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Megkezdődött a KPVDSZ kulturális hónapja Október 6. Kettős dátumra emléke­zünk ma, s ennek néhány ta­nulságára. Arra, hogy tör­ténelmünkben a levert sza­badságtörekvéseket mindig pusztító terror követte. A re­ményt keltő magyar polgári forradalom és fegyveres harc elbukásának Haynau rém­uralma, a Bach-rendszer el­nyomása lett a következmé­nye. Ez ismétlődik hetven évvel később, a Magyar Ta­nácsköztársaság leverését kö­vetően : véres fehérterror, a Horthy-fasiszta rendszer. 1849. után tizennyolc évvel kiegyezésbe torkollik a fo­lyamat, az utóbbinál huszon­öt év sem volt elegendő a megbékélésre. A történelmi párhuzamok sohasem pontosak, azonos körülmények nem teremtőd­nek újra. De az egyezések mindig szolgáltatnak tanul­ságot, és az újrateremtődés lehetőségeit hordozzák ma­gukban. A századforduló agrárszo­cialista mozgalmai ott gyöke­reztek a honvédsereg közka­tonáinak harci céljában, az 1849-es földfoglalásokban: biztos kenyérnek hitt föld­höz jutni. Ez folytatódott orosz földön a vörös zászló alatt harcoló magyar hadi­foglyok tetteiben, a magyar vöröskatonák itthoni osztály­harcában, honvédő háború­jában. A munkások osztállyá szer­veződése, politikai pártjának megteremtése egyben a pa­rasztmozgalmak forradalma- sodását is jelentette. A ha­zánkban is magasra emelke­dő vörös zászló az agrárpro­letárok számára is toborzó, iránymutató lett. S ez a szer­vezett tömeg nem felejtett 1919. után, ez nem hajldtt ki­egyezésre. 1849. október 6-án a Hay­nau képviselte elnyomó rend megnyugodott: kioltották a magyar haladó törekvések tüzét az idegenek közé so­rolt honvédekkel, a bebör­tönzött honvédtisztekkel, a kivégzett miniszterelnökkel és az aradi tizenhárom tá­bornokkal. Ezt hitték 1919- ben Horthyék is, és hiszik ma is s°kan a világ külön­böző pontjain. A szabadság vágya azon­ban ki nem irtható érzés. Öt­ven, száz évekig élhet el­nyomva, de lángra lobbanni mindig kész. Ez a láng lob­bant fel e tájon 1944. októ­ber 6-tal, és teremtett tör­ténelmünk folyamán soha nem tapasztalt ősenergiával új rendet, amelyben 1848. és 1919. tapasztalatai is hasz­nosultak. Mi már önmagunk tervez­zük jövőnket és önmagunk is formáljuk munkánkkal. Éppen most folyik VI. öt­éves tervünk társadalmi vi­tája, de ez folyt a kongresz- szust, a választásokat meg­előző időben is: milyen le­gyen és hogyan legyen hol­napunk. 1849. október 6.: a gyász emléke. 1944. október 6.: sza­badságunk dátuma. E kettő­re emlékezni ma a békési embernek egyet jelent: meg­szerzett szabadságunk, becsü­lését, jobb munkával törté­nő szolgálatát. Enyedi G. Sándor Rendhagyónak is nevezhe­tő formában, bensőséges ün­nepségen nyitották meg pén­teken este a tótkomlósi mű­velődési központban a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Békés me­gyei, XX. kulturális hónap­jának eseménysorozatát. A Himnusz elhangzása után Szeljak György, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezető-helyettese mon­dott megnyitó beszédet. A szónok először művelő­déspolitikánk aktuális kér­déseivel foglalkozott be- szédjébén, majd a dolgozó ember cselekvő viszonyát elemezte a politikai-szakmai műveltséghez. Hangsúlyoz­ta: a munkakultúrát csak úgy lehet magasabb színvo­nalra emelni, a termelés 4 Szeljak György megnyitójá­ban a felelősségteljes mun­ka és a műveltség kapcsola­táról beszélt A meleg időjárás jóté­kony hatása mutatkozik a megye kukoricatábláin. A hét végére csaknem mindem fajta eléri a biológiai érett­séget, s megkezdődik a kö­vetkező fázis, a vízleadás, majd a növény betakarítása. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói és a nekik se­gítő diákok, katonák most a hibrid kukoricát törik. Ed­dig a terület 8 százalékáról takarították be a hibrideket és néhány kofái érésű faj­tát. Folyamatosan, az üze­mek és a cukorgyárak üte­mezésének megfelelően sze­dik a cukorrépát. Sok gon­dot okoz, hogy a kukorica érésének kedvező meleg ha­tására a talajok is kiszárad­tak. Folyamatosan vágják az minden területén a minőségi követelményeknek eleget tenni, ha a megszerzett is­mereteket mindenki állandó­an, folyamatosan gyarapítja, a maga és a társadalom gaz­dagítására használja fel ko­runk tudományos-technikai vívmányait. Hiszen fejlődé­sünk a szakmai műveltség színvonalától függ. Minden­nek kiegészítő, a személyisé­get teljesebbé tevő foglala­tai mindazok a lehetőségek, amelyeket a művészetek, és a közművelődés biztosít. Ennek felhasználásához a szakszervezetek nevelő ere­jére is egyre nagyobb szük­ség van. Szeljak György végezetül a Békés megyei kulturális hó­nap húszesztendős történe­téről beszélt, kiemelve azt, hogy ezek a rendezvénysoro­üzemek a napraforgót is, ed­dig közel 70 százaléka került biztonságos helyre. A hét elejétől szállítanak a terme­lőszövetkezetek napraforgót a helyreállított békési tároló­ba. Munkájukat nehezíti, hogy a megsérült békési hi­dat lezárták. Fokozza a ne­hézségeket, hogy a dobozi és a mezőberényi hídon ér­vényben levő súlykorlátozás miatt akadozik a tüzelőolaj­ellátás a tároló-, szárító­telepnek. Befejeződött a kender yá- gása, a termesztők legna­gyobb munkája mosta szál­lítás a kenderfeldolgozó ipar telephelyére. Jól haladnak a nagyüzemek a cirok és a bur­gonya betakarításával. A hét elején a Szarvasi Állami zatok soha sem váltak kam­pányszerűvé. A megnyitó beszédet mű­sor követte. Először a helyi Ifjú Gárda-fúvószenekar mű­sorát hallgatta meg a sok száz érdeklődő, majd Dob- csányi Magda, a megnyitót rendező tótkomlósi ÁFÉSZ dolgozójának szavalata kö­vetkezett. A közönség nagy tapsa fogadta a nagyközség szülöttének, Gyurkovics Zsu­zsa színművésznek sanzon­programját, Mikes György humorista és Nádas Gábor kisegyüttese közreműködé­sével. A pénteki műsor a gyulai Körös néptáncegyüt­tes fergeteges táncaival zá­rult, a megnyitó estéjének utolsó programja pedig a Komló étteremben megren­dezett kereskedők bálja volt. (N. L.) Tangazdaság rózsási kerüle­tében a megyében elsőként kezdetét vette a rizs aratá­sa. Egyelőre szünetel a tava­sziak alá történő szántás. A gépi erőket ugyanis az őszi búza talaj előkészítésére irá­nyították. Nagy munka ez, hi­szen 130 ezer hektárnyi bú­zát kell elvetni az idén. A területnek eddig 60 százalé­kát szántották, tárcsázták meg az üzemek. A megye északi részén a hagyomá­nyokhoz híven szeptember végén földbe juttatták a ke- nyérnekvaló egy részét, ez az egész terület 10 százalé­kát jelenti. Elvetették az őszi árpa 80 százalékát, az őszi káposztarepcének majdnem egésze fölben van már. A kora ősszel szokásos fa­gyok még nem károsítottak, így akadálytalanul haladhat a zöldségnövények szedése. / Megkezdődött a megyében a korai érésű kukoricák törése Fotó: Martin Gábor Gyurkovics Zsuzsa Edith Piaf sanzonjaiból állította össze műsorát - Fotó: Gál Edit Serény munka a földeken A GYEREKEK ÉS A KÖZLEKEDÉS Fotó: Veress Erzsi „Hídépítés” a nemzetek és nemzetiségek között A ma záruló hét legrangosabb eseménye a kedden nyílt, és csütörtökön este zárult II. nemzetközi nemzeti­ségi néprajzkutató konferencia volt, amelyet az 1975-ös után ismét Békéscsabán rendeztek meg 11 európai ország és hazánk kutatóinak részvételével. A tanácskozás alkal­mából interjút kértünk a konferencia előkészítő bizott­sága elnökétől, dr. Balassa Ivántól, aki e tudományos rendezvény születésének története mellett szólt a jelen­legi hazai nemzetiségi néprajzkutatás helyzetéről, ered­ményeiről és gondjairól, véleményt nyilvánított a Békés megyei kutatásokról. Az interjú lapunk 6. oldalán ta­lálható. Egyedül is jól megélnek Válás után kilenc hónappal címmel szeptember 24- én írtunk a békéscsabai és az Orosházi Baromfifeldolgo­zó Vállalat különválásáról úgy, ahogy azt az orosháziak látják. Persze, egy ilyen eseményt többféleképpen lehet­ne elmondani. Ezért ígéretet tettünk, hogy a békéscsabai vállalat szemszögéből is megmutatjuk, mi történt három­negyed évvel a szakítás után. Írásunk az 5. oldalon ol­vasható. Egészségügyi helyzet a mezökovácsházi járásban A közelmúltban az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottsága nagyszabású vizsgálattal mérte fel a járás egészségügyi helyzetét. A fejlődés vitathatatlan. A gyó­gyító-megelőző alapellátást, az egészségügyi intézmények munkáját 27 körzeti, 6 fogorvos, 2 fogász és 232 egész­ségügyi szakdolgozó végzi. Napjainkban az alapellátás fontos része a gyermekorvosi és az üzemorvosi rendelés. Ám gondok is akadnak. A bonyolultan szervezett alap­ellátás egyik oka annak, hogy sok a táppénzesnap. A múlt évben a járás 5 községében mintegy 11 millió fo­rintot fizettek ki ilyen címen. Erről szól cikkünk a lap 4. oldalán. „Egy ember az csak egy ember...” „Ahogy leérettségiztem, technikusként kezdtem dol­gozni, majd hamarosan művezető lettem a sütőiparnál. Közben KISZ-vezetőségi tag ugyanitt, később KlSZ-tit- kár. Ez volt tulajdonképpen az iskolám, hiszen mozgal­mi munkáról lévén szó, sok a hasonlatosság. .Persze, a szakszervezeti munka mégis más, és ezt a mást a gya­korlatban kellett megtanulni... Az elmúlt évek tapasz­talata? Hogy egy ember az csak egy ember, és a közös­ségben van .az erő.” Így vall önmagáról, munkájáról a Minimagazinnak Vasas Pál, ia Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat fiatal szakszervezeti titkára „Egy ember az csak egy ember” című írásunkban, a lap 11. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents