Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-04 / 233. szám
lEisisWvfAcl 1980. október 4., szombat Versenyfutás az idővel Kezdődhet a lakások újjáépítése — Egy házravaló téglát vennék... — Van, fizesse ki, s ha itt a jármű, már viheti is. — Cementet is vennék. — Többféléből válogathat. Hány tonna kellene? — Homokos kavicsra is szükségem lenne ... — Bármennyit vehet, igaz, hogy csak 8 napon belül szállíthatjuk. — És vasbeton gerendák, panelek, nyílászárók? — Amennyit akar. Az árvíz a legnagyobb mértékben Békést sújtotta. A fenti beszélgetésnek is az alföldi TÜ- ZÉP békési telepén voltunk tanúi. Meglepő, de igaz: a telepen bő az árukészlet, a vásárlókat viszont úgymond lasszóval kell fogni. S még egy érdekesség: főként vidékről jönnek a vevők. A nem végleges adatok szerint az idei árvíz több mint 2,5 milliárd forintos kárt okozott a Körösök völgyében. A termés egy részét elvitte a víz, s több mint ezer ház összedőlt, több száz súlyosan rongálódott. Helyreállításuk a víz levonulása után kezdődött. — Mi a helyzet az új lakásokkal? Miért épülnek vontatottan? — Békés tanyavilágában 420 lakóépület dőlt össze, a megrongálódottak közül mintegy 40 gazdaságosan helyreállítható — teszi elém a kimutatást Kovács László, a békési Városi Tanács műszaki osztályának vezetője, majd így folytatja: — a város belterületén 114, Rosszerdőn 32 telket alakítottunk ki. — Épülnek ezek a lakóházak? — Sajnos még nem. Csak e hét végére készül el a végleges telekosztás, s amíg nincs a tulajdonosoknak építési engedélyük, addig nem lesz pénzük sem, ugyanis az OTP hitellevelet vesz majd igénybe, amely egyben azt is jelenti: aki saját maga építi újra a házát, az jó esetben is csak a hónap közepén láthat munkához. — Van és lesz elegendő építőanyag? — A TÜZÉP felkészült, de adódhatnak feszültségek — válaszolja az osztályvezető. S még valami lassítja az újjáépítést: sokan nem hitték el, hogy a külterületen összedőlt a házuk, csak akkor, amikor a víz levonulása után saját maguk győződtek meg róla. Ez a tény a tulajdonosok döntését megnyújtotta, elodázta, most pedig már az idő rövidsége a sürgető. — A kárfelméréseket, amint lehetett, megkezdtük, teljes képet csak a víz levoMegyénkben közei 17 ezer Alfa-Laval fejőgép dolgozik. Ebből több mint tízezer javítási munkáit a termelési rendszerek látják el. Sok gondot okozott korábban a tsz-eknek a garanciális időn túl működő, de rendszerbe nem tartozó fejőgépek karbantartása. A szolgálati igények növekedése miatt határozott úgy egy évvel ezelőtt a TSZKER Békés megyei kirendeltsége, hogy saját fejőgépszervizt hoz létre. A szerviz egy éve alakult, és fél éve munkálkodik a megye szövetkezeteiben. Kezdeti céljuk az volt, hogy olcsón, olyan műszaki állapotba hozzák néhány hónap alatt a gépeket, hogy a későbbiek során csak apró janulása után kaptunk. A bajba jutottak közül nyolcva- nan átmenetileg, vagy véglegesen állami lakásokba költöztek, 22-en vásároltak lakást, s eddig tizenheten panelos családiház-építésre jelentkeztek, a többiek pedig saját maguk akarják házukat felépíteni — magyarázza Kovács László. * * * Az Alföldi TÜZÉP Vállalat békési telepén építőanyaghegyek magasodnak. A mész- raktár tele van, az udvaron fólia alatt tárolják a cementet, zsaluzóanyagból is van elég, nyílászáróból bő a választék, máskor hiánycikknek számító vasbeton elemekből a tárolótéren és a vasútállomáson nagy a készlet. — Aki fizet, viheti az árut — fogad Gellén Gergely, a békési TÜZÉP-telep vezetője, miközben sorolja a fontosabb anyagok tételét: homokos kavicsot bármilyen mennyiségben adnak, helyszínre szállítva 416 forint köbmétere. Cementből négyfélét árulnak, közel 2500 tonna a készletük. Kisméretű téglából több, mint 2 millió darabbal gazdálkodnak, amit a békési gyárból szállíthat el a vásárló, épp úgy, mint a B—30-as falazóblokkot Me- zőberényből. A 36-os födémpanelből most annyit tárolnak, mint máskor két év alatt összesen. — A 42-es, a 48-as és az 54-es födémpanelből több kellene, október végén egy irányvonatnyi vasbeton árut, panelt és vasbeton gerendát kapunk Alsózsolcáról — folytatja a telepvezető, s egy másik kimutatás kerül az asztalra. Az ember papír nélkül is meggyőződhet arról, hogy van fenyőfűrészáru, állványfa, együttesen közel 900 köbméternyi. — Ismerve a helyzetet, központunk megkülönböztetett figyelmet fordít az árvizes területekre. Ha valamiből hiány lenne, akkor egy telefon, és más területekről ide irányítják a hiányzó építőanyagot. Egyelőre az árubőség okozza a zavart — mondja Gellén Gergely, miközben asztalán megszólal a telefon: több vagon vasbeton födém érkezett a békési állomásra. * * * A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál az árvíz első napjaiban a gyárak felajánlást tettek: az év végéig 2,5 millió kisméretű téglaegységnyi falazóanyaggal többet gyártanak. Ez pedig azt jelenti, hogy a vállalat 18 gyáregysége az idén, az év végéig csaknem 212 millió darab téglát ad az építtetőknek. Tetőfedőcserépből is többet gyártanak: a terv 62 millió, ezzel szemben várhatóan 68 milliót értékesítenek. — Készleteink igen nagyok — fogad Janovits Mihály, a TCSV kereskedelmi osztályának vezetője. — Készleten van 14 millió tégvításokra legyen szükség. Fontos ez azért is, mert a jövőben bevezetésre kerülő új tejátvételi szabvány rendkívül magas tisztaságot követel meg a tejtől. A jól működő, higiénikus fejőberendezés elengedhetetlenül szükséges ehhez. A munkát két szerelőpár, két gépkocsival látja el, s lehetőség szerint azonnal indulnak oda, ahonnan fejőgép-meghibásodást jelentettek. A tervek szerint egy-egy üzem fejőgépein hat hónapon keresztül dolgoznak, és figyelik a jelentkező hibákat — ezt tartalmazza az elsőként megkötött javítási szerződés. Az eltelt hat hónap tapasztalatait összegzik, majcf a szerviz munkatársai la, 4 millió cserép, melynek zömét az Alföldi TÜZÉP Vállalatnak, illetve a vele szerződéses kapcsolatban levő ÁFÉSZ-eknek diszponáltuk. Az év végéig még mintegy 56 millió téglát gyártunk, de már most vannak gyárak, mint például a békéscsabai Il-es, a mezőberé- nyi és a békési, ahol a felgyülemlett áru akadályozza a termelést. * * * — Akkor miért nem kezdődhetnek az építkezések? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Molnár Gyulát, a megyei tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának csoport- vezetőjét. — A legfrissebb adatok szerint Békés megyében 1269 lakóépület dőlt össze, melyből 1151-ben laktak. Az ÉVM a károk felmérésének határidejét szeptember 30-ban határozta meg, s szerdán minden műszaki kárt megállapító adatlap beérkezett. A felmérés a tömeges elöntési területen, így Békésen, feszített tempót igényelt, mert a 210 millió köbméternyi víz csaknem másfél hónapig borította a vidéket, nem lehetett a területre menni. — A megyében hány lakóházat lehet az eredeti helyén felépíteni? — Mintegy 700-at, ezeknek a tulajdonosai vannak a legkedvezőbb helyzetben. Békésen három területet, Rosszerdőt, az Epres-kertet és a Décseri-kertet jelöltük ki új telekosztásra. A víz még a szakadáson ömlött kifelé, amikor a VÁTI tervezői munkához láttak. A tömeges igény az utóbbi helyen, vagyis a Décseri-kertben jelentkezett. A korábban magán- tulajdonban levő zártkert kisajátítása, állami tulajdonba vétele, annak rendezési terve a napokban, kéthónapos munka után elkészült. Ez máskor kétéves műszaki előkészítést igényelne. A házhelyrendezési, -osztási és -kisajátítási tervek is elkészültek, a héten befejeződtek a kisajátítási eljárások is, a jövő héten pedig megkezdődhet a cseretelkek ügyének intézése. — Ez akkor azt jelenti, hogy a jövő héten munkához is láthatnak a kárt szenvedettek? — Egy-két hét múlva igen. A típustervek kiválasztása, azok adaptálása, az építési engedélyek és költségvetések jóváhagyása után az OTP azonnal, gyorsított ügyintézéssel megkezdi a hitellevelek kiadását, ami azt jelenti: kezdődik a TÜZÉP-telepeken a roham, az új házak alapozása — mondotta Molnár Gyula. Igen, a vásárlók rohamáról van szó. Nagyon fontos, hogy a telepeken az építőanyag-utánpótlás folyamatos legyen, s örülnénk, ha a bevezetőben szereplő párbeszéd nem csak október első napjaira, és nem csak Békésre lenne érvényes, jellemző. Szekeres András javaslatot tesznek javítási átalánydíj fizetésére. Ennek megállapításánál figyelembe veszik az eltelt félév javításait, a gépek korát és műszaki állapotát, úgy, hogy a kiugró nagy költségeket nem veszik figyelembe. Erre azért van szükség, hogy ne fizessen a javíttató túl magas díjat, hiszen például egy fődarabcsere elég ritkán fordul elő eg" fejőgépnél, s nem jellemzi a berendezés műszaki állapotát valósan. A fejőgépszerviz jelenleg 1 millió forintos alkatrészraktárai tart fent Békéscsabán, másfél éve komplett diagnosztikai felszerelést igényeltek a MEGÉV-től. Ha megérkezik ez a berendezés, várhatóan sokat javul, és könnyebb lesz a kis számú szerelőgárda munkája. M. Sz.' Zs. Hiánypótló fejőgépszerviz A gyárban naponta 2800 tonna répát dolgoznak fel. A fel dolgozás eddig zökkenőmentes fl cukorgyárak és a népgazdaság érdeke 0 feldolgozás tapasztalatai Mezőhegyesen Néhány, a hazánkénál fejlettebb cukoriparral rendelkező országban • a répa feldolgozását október közepén kezdik el, és karácsony előtt fejezik be. Ezekben az országokban a későbbi betakarítás és a rövid tárolás miatt kisebb a veszteség, több cukrot nyerhetnek a nyersanyagból. — A feldolgozási kampány lerövidítése nálunk is régi törekvés. A cukorgyárak fejlesztése, újabbak építése is ezt bizonyítja. Mezőhegyesen az idén mintegy 120 napos feldolgozásra számítunk. "Ha a korai, szeptember 19-i kezdést, és a január közepén várható befejezést vesszük figyelembe, a kampány hosszúnak tűnik. Ehhez persze hozzátartozik, hogy néhány évvel ezelőtt a 120 napos feldolgozás még csak álom volt — magyarázza Túri Ferenc, a Mezőhe- gyesi Cukorgyár főmérnöke, akivel a feldolgozás eddigi tapasztalatairól beszélgettünk. A cukorgyárak között is nagyok a különbségek. A rendelkezésre álló nyersanyag az egyik cukorgyárban 130, a másikban 86 napos kampányt tenne lehetővé. A cukoripari tröszt megszüntetése után — erre az év elején került sor — a cukoripari iroda szervezi a nyersanyag átcsoportosítását. ’ A gyárak érdeke azonban az, hogy minél nagyobb mennyiségű répát dolgozzanak fel. A nyersanyag más körzetekbe történő átirányítása ezért nem egyszerű feladat. — Körzetünkből 20 ezer tonna répát adunk át a Szerencsi Cukorgyárnak. A szállítás ütemét illetően még nem tisztázódott minden, a mennyiség azonban már nem változik. S bár gyárunknak valóban érdeke, hogy minél nagyobb meny- nyiséget dolgozzon fel, nem tekinthetünk el a népgazdasági érdekektől. Arra törekszünk tehát, hogy a kampány a lehető legrövidebb, a már megtermelt répa cukorvesztesége min^l kevesebb legyen. — A szakemberek a szeptember közepén kezdődő kampányt korainak tartják, mi ennek az oka? — A répa még nem teljesen érett, a vegetációs időszak ebben az évben majd minden növénynél „elhúzódott”. Kedvező időjárás esetén ilyenkor még nő a répa cukortartalma. A növekedés akár 2—3 százalék is lehet. De más hátránya is van a korai kezdésnek. A félérett répa feldolgozása nehezebb. — A cukor minősége és mennyisége elválaszthatatlan a nyersanyag minőségétől. Milyen a répa feldolgozhatósága? — A répa törik. Emiatt a feldolgozás ütemét mérsékelni kellett, ha nem így tennénk, a cukor egy részét nem tudnánk kinyerni. A nyersanyag minősége jobb ugyan a tavalyinál, kevesebb benne a nem cukortartalmú anyagok aránya, de még korántsem optimális. Mindez annak tudható be, hogy a mezőgazdasági üzemekben bőkezűen bánnak a nitrogéntartalmú műtrágyákkal. Egyébként a répa cukortartalma a tavalyihoz hasonló, meghaladja a 15 százalékot. Az idén mintegy 33 ezer tonna cukorrépát dolgozunk fel. — Tavaly a kampány kezdetekor „kínos" napokat éltek át. A berendezések meghibásodása miatt hosszú ideig csökkentett mennyiségű répát dolgoztak fel. — Eddig minden rendben volt, soha jobb kezdést. Már az első napon 2290 tonna répát dolgoztunk fel, majd másnap 2450-et, harmadnap pedig 2750-et. Azóta is naponta mintegy 2800 tonna répából nyerjük ki a cukrot. A 3 ezer tonna, vagy ennél nagyobb mennyiség feldolgozása egyelőre elképzelhetetlen. A répa ugyanis törik. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a karbantartás jól sikerült, előre nem látható meghibásodás sem zavarta a feldolgozást. A karbantartás időszaka alatt végrehajtott fejlesztések nem növelték ugyan a gyár feldolgozó képességét, de néhány területen biztosabbá, könnyebbé vált a munka. Fejlesztésekre 21 millió forintot fordítottunk. A létisztításnál egy dán rendszerű berendezéssel megváltoztattuk a műveletek sorrendjét, ezzel tovább javult a cukor minősége. A végtermék csomagolását gépesítettük. Zsákoló automatát vásároltunk, és helyeztünk üzembe. így a csomagolásnál 36 ember-" munkáját tettük szabaddá. Oroshá- házán a Béke Tsz-ben 6 millió forintért új répaátadó helyet építettünk. K. J. Ebben az évben zsákoló automatát helyeztek üzembe. A berendezéssel 36 ember munkáját tették szabaddá Fotó: Veress Erzsi
