Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
I 1980. október 30., csütörtök Meditáció fekete-fehérben Most nem érvényes a temetőkre máskor oly jellemző nyugalom. Nyüzsgés, beszélgetések, találkozások, sürgés-forgás, krizantémok, katalinok rendezgetése mindenütt. És már jó előre hasonló készülődés, mondhatnám, felhajtás a piacokon. Pesten a vásárcsarnok tele koszorúkkal, toboz- és fagyöngyvariációkkal, kis fenyőgirlandok, németesen fölszalagozott, gyertyákkal díszített csokrok az asztalokon. De a mellékutcákban, hátul a kocsik mellett, ömlesztve és „kiszerelve” mindenütt ezt látni. Ügy tűnik, a látványnak csupán fogyasztói háttere van, s a készülődésben nagyobb a vásárlási láz, mint a kegyelet. Ám dédszüleim sírja körül a szokott csend fogad, öregek mocorognak az öreg sírok körül. Aztán suttogó beszélgetés alakul ki. „Te is?” „És ő hány éves?” „És él még?” Aztán azok kerülnek szóba, akik már nem élnek. „Hát nem tudtad?” Majd a rezignált sóhaj: „Mi is nemsokára.” És erről eszükbe jut a temető. „A temető is... ” „A temető is ... nemsokára.” „25 év múlva.” „Hát tényleg?” A mezőberényi evangélikus temető egy kis tó mellett fekszik, a túloldalon sátortetős házak. Egyik oldalról a benzinkút szorítja, másik oldalon kukoricaföld nyomul belé. Magas, oszlopos síremlékek, kripták, feketefehér márványkövek. „Gazdag temető” — mondják rá, és hozzáteszik a lehetséges variációkat: „A helyén gyár lesz.” „Ide hozzák ki Berény összes üzemét.” „Lakónegyed lesz.” Mindenki mást, de valamit hallott. Már nem temetnek ide, megszűnt a csősz állása, sok sírkőnek csak a talapzata van meg, ellopták vagy elvitték, nem tudni. Gazdag park, dús, buja borókabokrok, magas tuják, sírra boruló akácok. Vajon, nem maradhatna meg ez az egész? De tudom, ostoba kérdés. Kell a terület, van új köztemető. De mégis? Nem maradhatna meg, ha nem egészben, hát részben? Húsz évig még ezer lehetőség merülhet föl a megmentésére. Meghagyni a parkot, kis területen megőrizni a síremlékeket, alattuk közös sírba elhelyezni a csontokat. Mellette aztán lehetne gyár vagy lakónegyed is. Ez nyerne egy parkot, az — a temető — az őt megillető nyugalmat. De miért? Miért kellene gondoskodni- gondolkodni megmentéséről? Mert ez is kultúránk része. Emlék. Emlék a túlélőkről, akik kő-fa-vas-virág egyvelegéből hozták létre az emlékezés kézzelfogható bizonyítékait. Ma más az ízlés, mások a lehetőségek, mások az igények. De az őszi piaci virág- özön, a síremlékvásárlás és -építés fellendülése bizonyítja : temetőkultusz van. A mai házak, a mai élet, a mai gyorsan létrehozott „szép” rokonaiként cementoszlopok, cementkockák, cementurnák, cementlapok díszítik a temetőt. S szélsőségeinket jellemezve: virág mosóporos műanyag dobozban, befőttes- üvegben. De épp ezek mellett, ezeket szemlélve világ- lik ki a herényi temető múzeumi, műemléki jellege. Az, hogy régi kultúránk része. Kímélésre méltó, megőrzésre érdemes darabja. Mert eleink ízléséről, munkájáról ad tanúságot. A szentendrei skanzenben járva gyermekeim leginkább a kopjafákon csodálkoztak el. Milyen különös formájú fejfák! Kik és hol csinálták? Nem tudom, miért ilyen a kopjafa, de azt tudom, szegényebbek lennénk, ha még azt se tudnánk, volt ilyen. És biztos gazdagabbak lennénk, ha a temetőkben is több helyen maradhatott volna meg. Talán a jómód, a több szabad idő, a kocsi tette lehetővé, hogy szeretteinkről gyakrabban megemlékezzünk, meg-meglátogatjuk őket, ha messzebb laknak is. És a legmesszebb lakókat, a temetőbe költözötteket úgyszintén. Nem lenne-e mód ezt a figyelmet kiterjeszteni a tárgyi emlékre, bizonyos fokig a műemléki jellegű temetőre is? Mert ha most nem adunk rá választ, hamarosan késő lesz. . . Kép, szöveg: Vincze Katalin Előkészítő az iskolára Az általános iskola első osztályában sok gyerek azért kerül műveltségbeli hátrányba társaival szemben, mert előzőleg nem járt óvodába. A pedagógusok a megmondhatói, hogy mennyivel könnyebb fölmenni az ABC- hegyre azokkal a növendékekkel, akiknek az értelmi képességeit nemcsak a szülő, hanem az óvoda is csiszolta, ahol ráadásul a közösségben élés szabályaiból is ízelítőt kaptak. Már az 1960-as évek derekán sürgetővé vált a társadalmi igény: iskolára előkészítő foglalkozásokat kell szervezni az óvodákból kirekedt gyerekeknek. Éppen tíz esztendeje jelent meg az első miniszteri utasítás — ezt 1977-ben még egy követte —, .amely lerakta a foglalkozások jogi alapjait, s egyszersmind a pedagógiai tennivalókról is intézkedett. Azóta folyik nálunk, megszakítás nélkül, az ötéves gyerekek felkészítése az iskoláskorra. Tíz év alatt azonban sok víz lefolyt a Dunán. Az 1970 és 1980 közé eső időszak minden bizonnyal úgy vonul be a magyar pedagógia történetébe. mint az óvodai nevelés nagy évtizede. Űj alapokra fektettük a nevelőmunkát, melynek tengelyébe az iskolai életre való felkészítés került, miközben az óvodai hálózat fejlesztésében is nagyot léptünk előre 1970-ben száz óvodáskorú gyerek közül csak hatvanat tudtunk elhelyezni, most pedig már 86 jár óvodába, és a statisztika a következő években még ennél is kedvezőbb lesz. Ily módon az előkészítő foglalkozásokon részt vevő gyerekek száma a jövőben csökkenni fog. Ne feledjük, hogy az óvodai nevelésben nem részesülő 14 százalék megközelítőleg hatvanezer gyereket jelent! Az ő sorsuk, szellemi gyarapodásuk iránt nem lehetünk közömbösek. Sokakat foglalkoztató kérdés: Nem terhelik-e meg túlságosan az ötéves gyerekeket ezeken a foglalkozásokon? Azonnal válaszolhatunk az aggályra: nem, erről nincsen szó, mert az előkészítőn nem „szigorú” iskolai munka folyik, hanem já- tékosv szórakoztató foglalkoztatás. A pedagógus nem hagyományos tanítási órát tart, hanem kötetlen, húszharminc perces ' elfoglaltságot kínál nekik. Az előkészítő foglalkozás célja a gyerekek értelmi képességeinek, beszéd- és mozgáskészségének fejlesztése; a helyes magatartási és a legfontosabb egészségügyi szokások alakítása; ' a közösségben való együttélés, a szellemi Kazinczy és kortársai címmé] emlékülést rendezett tegnap a bölcsészettudományi kar tanácstermében az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténeti tanszéke és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az ülésen jeles és gyakorlati feladatvégzés, a közös játék alapvető jártasságainak elsajátítása. A „munka” ezekben a napokban kezdődött el, mert a miniszteri előírás szerint az iskolaelőkészítés októbertől májusig tart, hetente két, esetleg három alkalommal, összesen 192 órában. Egy- egy csoportban — a körülményeknek megfelelően — átlagosan 10—25 kis résztvevővel foglalkozik a pedagógus, sok helyütt az a tanítónő, aki majd az első osztályban is vezetni fogja őket. A vizsgálatok is tanúsítják, hogy mekkora hasznuk származik ebből a 192 órás „tanévből” a gyerekeknek. Mégis akadnak szülők, évente mintegy három-, négyezer, akik rendszertelenül küldik el fiukat, leányukat az előkészítőre, avagy el sem engedik, mivei a részvétel nem kötelező. Az ő meggyőzésük nemcsak n pedagógusok feladata, hanem mindazoké is, akik felelősséget éreznek a gyermekek jövőjéért. P. Kovács Imre irodalomtörténészek tartanak előadásokat, amelyekben Kazinczy kapcsolatait elemzik kortársaihoz, így Ráday Gedeonhoz. Csokonaihoz, Kisfaludy Sándorhoz, Berzsenyihez, Döbrentei Gáborhoz, Kölcseyhez, Toldy Ferenchez, Széchenyihez és Rajza Józsefhez. ELTE: Kazinczy emlékülés >ódar Erzsébet, a medgyesbodzási óvoda gyermekfelügyelője gyáz a délutáni pihenőben ötven kisgyerek álmára vi- Fotó: Gál Edit Két otthon között A munkásszállásokon, „két otthon között” élők sorsát kutatta a rendelkezésre álló tíz percben Visy László. Ennyit kapott a Petőfi rádió hétfői műsorából, miközben nyakába vett egy olyan roppant témát, melyhez órák vitája, elemzése is kevés-lenne. Akiket megszólaltatott, általában nyíltan beszéltek: a sokféle válaszból, és a riporter tehetséges, okos beszélgetésvezetéséből egyre-másra kivillant az igazság. Az a pőre igazság, hogy távol a családtól még a legmodernebb munkás- szálláson is nehéz az élet. „Az ember a családjáért küzd, a falu fele itt dolgozik”, mondja öntudatosan az egyik riportalany, akit állítólag irigyelnek azért, mert Pesten él, habár Pestből nem sokat lát, alig ismer valamit. Be is vallja, hogy „Pest, nem mindenkinek fest” és ez csak arra jó, hogy elheherésszenek rajta, többre nem. „A szálló nem rossz, az embereknek kellene megérteni egymást.” Ez már mélyebbre ásó mondat, és ami mögötte van, az már valóságosan „a sors”. A szálló tehát „nem rossz”, modern, emeletenként televízió, klubszoba a földszinten és egyebek. De a cigányok csak a hatodik emeleten lakhatnak, lejjebb a magyarok, az idősebbek az elsőn, a másodikon. Az emeletek között nem sok a kapcsolat, de úgy is mondhatnánk: aki lejön a hatodikról, azt visszaküldik. „Nem kell csavarogni”, maradjon mindenki a helyén. Különös hierarchia! És van, és nem is túlozza el senki. Ezt nem. „A műveltség alján vagyunk”, döngeti a lelkiismeretét egy harmadik,' aki ugyanúgy évek óta két otthon között tölti az életét. Könyvtár? Az is van a szálláson. És ki kölcsönöz könyvet? A mikrofon köré gyűlt emberek közül — senki... Újságot? Esetleg. Megnézik. A sportot. Modern és mégis sivár munkásszállásra vezette el hallgatóit Visy László tízszer egy perc alatt. Bravúrosan, telitalálatszerűen. így kellene írni is róluk. A házról, ahol a falakon se kép, se polc, mert rendelet szabályozza, hogy „a falakra nem lehet tárgyakat helyezni”. Virágot tarthatnának, de azt is csak papíron, elméletben. A gyakorlatban nem. Az ember ugye, el sem hiszi?! Ha pedig elhiszi, akkor azt is tudja, hogy miért említette a riporter: „Iszonyú lassan változó dolgok ezek.” Mert tények az egyik oldaldn: berugdalt ajtók, felfeszített szekrények, és tények a másik oldalon: „a műveltség alján vagyunk.” És a két otthon közül van-e egyáltalán — igazi? Sass Ervin MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: „Láthatatlan múzeum”. 8.57: Népdalok, néptáncok. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Kubányi tájak. 10.35: Csajkovszkij: Csipkerózsika. 11.26: Shashi Kapoor házában. 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Kedves lemezeim. 13.40: Hallgassunk operát. Verdi: Aida. 15.10: Idegen vér. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Bárdos Lajos—Lukin László : Télen, nyáron. 19.15: Muzeális nótafelvételeink- ből. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. Közben: Kb. 20.30: Prizma. Kb. 21.35: A madarász. 22.20: Elnökválasztás előtt. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.30: Peter Grimes. o.lo: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvószene táncritmusban. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: világjáró muzsika. 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hivja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00: Nyári László népi zenekara játszik, Máthé Jolán nótákat énekel. 22.30: Tánczene. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Arturo Benedetti Michelan- geli zongorázik. 10.00: Ismeretlen ismerősök. 11.05: Puccini operáiból. 12.00: A zeneirodalom remekműveiből. 13.07: Népszerű francia énekesek felvételeiből. 13.45: Századunk kamarazenéjéből. 14.31: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei lexikon. 16.20: Muzsikáló fiatalok. 16.50: Popzene sztereóban. 17.40: Holnap közvetítjük ... 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Liszt: Hat Paganini-etűd. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A zeneterápiáról. 20.11: Eszmecsere — a szlovén- magyar irodalmi kapcsolatokról. 20.35: Igor herceg. 21.15: A dzsessz történetéből. 21.55: A pályatárs szemével. — A költői jelenlét. író vendégünk: Pilinszky János. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hirek. — Régi melódiák új köntösben. 17.15: Kulturális figyelő. Szerkesztő : Pálréti Ágoston. 17.40: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. A jövő hónap zenei műsorait ajánljuk. 18.00: Alföldi krónika. — Beat- parádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé. Deltácska (f.- f.). 8.50: Fizikai kísérletek (f.-f.). 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.). 9.30: Francia nyelv (középiskolák IV. oszt., f.-f.). 10.05: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.). 10.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.). 11.05: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt., f.-f.). 11.35: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.). 12.05: Világnézet (középiskolák IV. oszt., f.-f.). 14.00: iskolatévé. Deltácska (ism., f.-f.). 14.20: Környezetismeret (ism.). 14.40: Rajz (ism.). 15.00: Rajz (ism.). 15.15: Magyar nyelv (ism.). 16.20: Hírek (f.-f.). 16.25: Szigetek az óceánban. Kanadai rövidfilm (ism.). 16.50: Majd a gyerekek? (f.-f.). 17.20: Falujárás (f.-f.). 18.00: Tévébörze (f.-f.). 18.10: Telesport (f.-f.). 18.35: Reklám (f.-f.). 18.45: Tévétorna. 18.50: Esti mese (f.-f.). 19.00: A Szovjet Kultúra Napjai Magyarországon. Közben: Kb. 20.00: Tv-híradó 1. Kb. 22.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Iskolatévé. Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.). 19.30: A japán tenger élővilága — japán rövidfilm. (ism., színes) 20.00: Vendégek. 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Reklám (f.-f.). 21.40: Papp Károly: Két jegygyűrű. Tévéfilm. Előtte: Szi- netár Miklós bevezetője. BUKAREST 9.00: Iskolatelevízió. 10.00: A fekete kenyér (ism.). 15.05: Iskolatévé. 15.55: Reklám. 16.05: Riportfilmek a nagyvilágból. 16.25: Kulturális élet. 17.35: Rajzfilmek. Kum-Kum. 17. rész. 18.00: Tv-hiradó. 18.30: Ifjúsági óra. 20.00: A román színház történetéből. 2. rész. 21.15: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Madárijesztő. • 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.05: Ismerjük-e egymást eléggé? H. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Aktualitások. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ SZERELEM. Békéscsabán 19 órakor. Blaha-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A két aranyásó. 6 és 8 órakor: Joseph Andrews. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A fekete farkasok üvöltése. 7 órakor: Kinai negyed. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A nagy balhé. 6 és 8 órakor: Szerelem szieszta idején. Békéscsabai Terv: Ki beszél itt szerelemről? Gyulai Erkel: Circus Maximus. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mégis meglátod az eget. 5 és 7 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Orosházi Béke: Hair. Orosházi Partizán: Keresztül a Nagy Vízválasztón. Szarvasi Táncsics: Futárszolgálat *
