Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 29., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM,254. SZÁM Miniszteri tájékoztató a közlekedés és a hírközlés helyzetéről Nagy erővel szedik a cukorrépát a dombegyházi Petőfi Tsz dolgozói Fotó: Veress Erzsi Vetnek és törik a kukoricát megyénk üzemei Jutalmazás Nagy ünnepeinken szinte mindenütt. jutalomosztással kötik egybe a megemléke­zést. Vannak munkahelyek, ahol évek óta jól csinálják. Jól, mert a jutalom szó lé­nyegéből indulnak ki... Mert mi is a jutalom? Olyan plusz juttatás (pénz vagy tárgy), amelyet kiváló mun­káért, a kötelezőn túl vagy a munkaköri kötelességen belül átlagon felüli tevé­kenységért ad az állam, el­ismerve, további jó munká­ra ösztönözve vezetőt és be­osztottat. Csakhogy ezt sok helyen már valamiféle járandóság­ként kezelték. S ezzel deval­válták a jutalom célját, megfosztották értékelő, elis­merő, ösztönző szerepétől. Mert mi volt sokszor a gya­korlat? Az azonos szintű ve­zetők — mondjuk egy válla­lat osztályvezetői — egyfor­mán kapták az átlagosnál magasabb összegeket. Aztán a helyetteseik — nyilván valamivel alacsonyabb, de hasonlóan egyforma — „ju­talmazásban” részesültek. S így lehetne ezt végigjátsza­ni egy vállalati hierarchia lépcsőjének megfelelően. Mert a „jó” vezető nem akart konfliktusokat, hát al­kalmazta a „jól bevált” egyenlősdit. Pedig aligha kel] bizonyí­tani, hogy egy munkahelyen nem mindenki egyformán jól, képességeinek legjavát nyújtva dolgozik. A jutalma­zásnak még mindig élő effajta gyakorlata pedig en­nek az ellenkezőjéről akar meggyőződni. Szerencsére, egyre többen ismerik fel a tényleges munka értékében kiosztott jutalom nevelő, ösztönző erejét. Csakhogy ezt. olyan vezető alkalmaz­hatja, aki maga is hivatása magaslatán áll: tőle elfogad­ják a jutalmazásban ily mó­don rejlő minősítést. Az ilyen vezető teheti meg, hogy a semmi kiemelkedő ered­ményt felmutatni nem tudó munkatársát kihagyja ,a ju­talmazásból, és arra érde­mesebb dolgozót részesít ab­ban. Akár fizikai, .akár szel­lemi tevékenységről legyen szó. Hogyan kerül most mind­ez terítékre? Egyrészt, mert közeledik a jutalmazások ünnepi pillanata. Másrészt, mert ,a párt XII. kongresz- szusa határozottan szólt az egyenlősdiség megszünteté­séről, s ideje a kimondott szavakat tettekre váltani. Kis dolognak tűnik? Lehet. De az egyenlősdi már eddig is éppen elég kárt okozott népgazdaságunknak. Ugyanis van egy furcsa tulajdonsága a fedezet nélküli elismerés­nek. Megtéveszti az emberek önismeretét, realitásérzékét. S megszokják, hogy a ke­vésért vagy semmiért is le­het elismerést, pénzt kapni. Minek akkor hát többet, job­ban dolgozni? Rossz módszer az ilyen: bénítóan hat közös céljaink­ra, népgazdasági terveinkre. Lényegéből fakadóan a szo­cialista erkölcsöt lazítja. Ezért kell hát szóvá tenni. A vezetők olyan felelőssége ez, amelynek ha nem tudnak becsülettel megfelelni, akkor kérdésessé válik vezetői al­kalmasságuk. is. Szerencsére, jó példa bőven akad már. S nem is vészharangkongatás ez, inkább még elég sok címre szóló figyelmeztető. B. Sajti Emese Az ötéves tervidőszakban a személyszállítás teljesít­ménye a tervezett 27 száza­lék helyett 34 százalékkal emelkedett, az árufuvarozá­sé viszont 34 százalék he­lyett csak 22 százalékkal volt nagyobb. A közlekedés kielégítette mind a szemé­lyi, mind az áruszállítási igényeket, szolgáltatásainak minőségével azonban nem le­hetünk elégedettek. Ezekben sűríthető az ága­zat ötéves tevékenységének mérlege, amelyről tegnapi sajtótájékoztatóján a Parla­mentben Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter beszélt. Elmondotta, hogy a személyszállításban az előny változatlanul a tömeg- közlekedésé, amely az el­múlt időszakban az autó­buszpark korszerűsítésének Amint a 8. osztályos diák év végén becsukja maga után az általános iskola ka­puját, egyúttal az úttörőéve­ket is maga mögött hagyja. Ahol viszont ősszel megkez­di középfokú tanulmányait, ott még nem aktív részese a KISZ-munkánák: tehát már nem úttörő és még nem KISZ-es. Vajon hogyan le­hetne zökkenőmentes, szer­vezett, a fiatal számára von­zó és egyszerű ez az átme­net a gyermekszervezetből az ifjúsági mozgalomba? En­nek a feltételeiről vitatkoz­tak, ennek a lehetőségeit la­tolgatták az úttörőszövetség Békés megyei elnökségének Pataki József elnökletével megtartott ülésén, október 28-án, tegnap délelőtt Bé­késcsabán. Tavaly gyenge évet jósol­tak az élelmiszer-kereskede­lemnek, a sok gond ellenére azonban ,az ellátás összessé­gében nem volt rossz — ez tűnt ki abból a tájékoztató­ból, amelyet Mészáros Ru­dolf, a Szolnok—Békés me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezetője ,a békés­csabai raktárházban kedden délelőtt tartott. Igaz, e megállapítással csak részben értettek egyet a kiskereskedelmi vállalat, a szövetkezetek képviselői. Az érdeklődés viszont inkább a várható év végi árukínálat felé fordult. Alapvető élel­miszerekből mennyiségben továbbra is kielégítik az igé­nyeket. Só. cukor zsír lesz elegendő. Az utóbbi termék­nél azonban a csomagoló­anyag hiánya miatt számíta­ni kell arra, hogy kevesebb poharas zsírt hoznak forga­lomba. Az étolajak közül in­kább a napraforgóból ké­szültből ígérnek többet. Rizsből a nagykereskedelmi eredményeként javult. A fő­városi forgalomban az új metrószakasz jobbította az utazási feltételeket. A MÁV- nak is igazodnia kell a meg­változott igényekhez, annál is inkább, mert a vasúti közlekedés változatlanul ver­senyképes. a nagy távolságú személyszállításban. Az áruszállítás közlekedé­si munkamegosztásában lé­nyegében helyes arányok alakultak ki az egyes ágaza­tok között. A feladat most az, hogy azt az évi két-há- rom millió tonna árut, amit a vállalatok korábban kény- szerűségből nagyobb távol­ságra is a vasút helyett köz­úton fuvaroztattak el, ismét a gazdaságosabb vasúti szál­lítás továbbítsa. Egyébként minden ágazatban a legfőbb követelmény a célszerű ta­„Az úttörőmozgalomból a KISZ-be való átmenet zök­kenőmentes biztosításának feltételei és szervezeti lehe­tőségei a gyulai járásban” címmel Kertes Péter, gyulai járási úttörőelnök terjesz­tette elő az első napirend té­máját. A beszámoló szerint a gyulai járásban 15 úttörő- csapatnak összesen 35 KlSZ-alapszervezettel van kapcsolata. A testvérkapcso­latokban nagyon fontos sze­rep jut az ifivezetésnek. A járásban jelenleg 128 fiatal teljesít ilyen megbízatást, de meglehetősen szűk körből kerülnek ki az ifivezetők. A KISZ-alapszervezetek és az úttörőközösségek megtalálták azokat a formákat, amelyek­kel közelíthetik egymás programjait. E kapcsolatok vállalat rendelését teljesen elfogadták. Színesíti a vá­lasztékot a gyorsrizs és a Heves megyei Gabonaipari Vállalat új terméke, az ár­pagyöngy. Nemsokára az üz­letekbe kerül a borsó- és a szójaliszt. Az ünnepi felkészülésről szólva hangoztatta: különbö­ző Télapó-figurákból meny- nyiségben és választékban is jobb lesz az ellátás, mint tavaly. Már megkezdték az édességek kiszállítását, így várhatóan november 6—8. között minden bolt megkap­ja a részét. Csupán ,az 50 de- kás Télapó-csokoládéfigurá­ból számíthatunk hiányra. A szaloncukor 80 százaléka a FÜSZÉRT-raktárakban van. Sajnos, nem javul a déli­gyümölcsök kínálata. Na­rancsból ugyancsak nem tudják kielégíteni a keresle­tet. A banánt most érlelik, s a jövő hónapban találkoz­hatunk vele a boltokban. —s. karékossággal párosuló gaz­daságosság, a járműpark leg­megfelelőbb hasznosítása. Állandó feladat a közhasz­nú és a közületi járművek jobb kihasználása, gazdasá­gosabb üzemeltetése. Jelen­leg 116 ezer tehergépkocsi közlekedik az utakon, s a közületek 37 százaléka tart fenn személyszállításra al­kalmas járművet. A minisz­térium továbbra sem korlá­tozza a vállalatokat saját szállítóeszközök fenntartásá­ban — ha anyagilag bírják, ám tegyék —, sőt igyekszik segíteni őket megfelelő hasz­nosításukban is. Az V. ötéves tervben 106 milliárd forintot irányoztak elő a szállítás és a hírköz­lés beruházásaira, a teljesí­tés körülbelül 114 milliárd forint körül várható. ugyan kínálnak lehetőséget arra, hogy az úttörők meg­ismerjék a KISZ-t, ám ön­magukban még nem elegen­dőek. Mi tehát a teendő? A gyulai járás úttörő- és KISZ- vezetőinek megítélése sze­rint szükséges, hogy minden KISZ-alapszervezetnek le­gyen testvér úttörőraja, az idősebbek segítsék a pajtá­sok tanulmányi munkáját, szervezzenek közös kommu­nista műszakokat, a KISZ- alapszervezetek szervezzék meg az ifivezetők képzését, alakuljon ki szoros kapcso­lat a KISZ-es amatőr művé­szeti mozgalom és az úttö­rő kulturális szemle között. Nagyon lényeges továbbá, hogy minden rajnak legyen ifivezetője. Sokat tehetnek a középfo­kú tanintézetbe kerülő fiata­loknak a KISZ-be való be­vonásáért a pedagógus KISZ- szervezetek. Ugyanakkor szükséges, hogy az úttörő- csapatok tájékoztassák a tanintézetek KlSZ-szerveze- teit a hozzájuk kerülő fia­talokról. Az átmenet biztosítására egy modellt dolgoztak ki a gyulai járás KISZ-es és út­törővezetői, s azt a járásban négy helyen: Újkígyóson, Dobozon, Sarkadon és Köte- gyánban alkalmazzák majd. Ebben a KISZ-szervezetek feladata, hogy a 8. osztályos tanulókkal megismertessék a KISZ-t, s az arra alkalmas gyerekeket javasolja KISZ- tagnak. így a fiatalok már konkrét megbízatásokat kap­hatnak a KISZ-ben. A téma felett nyitott vi­tában sok hozzászólás hang­zott el, s valamennyien meg­egyeztek abban, hogy rend­kívül fontos és szükséges mielőbb megtalálni és kidol­gozni az átmenet intézmé­nyes rendszerét. A napirend­nek megfelelően ezután An- csin. Pálné előterjesztésében a „Forradalmi hagyományok ápolása Békés megye úttörő- csapataiban” című témáról tárgyalt a testület. A kunágotai Bercsényi Tsz vetésszerkezetéből követke­zően ennek1 a közös gazda­ságnak is az ősz adja a leg­nagyobb munkát. Terv sze­rint 1800 hektáron vetnek őszi búzát, s ebből csaknem 1400 hektáron már a föld­ben is van a mag. A meg­közelítően 1800 hektár ku­koricának eddig háromne­gyed részét aratták1 le, s be­fejezéséhez közeledik az együttesen 300 hektár ház­táji és közös seprűcirok be­takarítása is. Tavaszi növé­nyek alá pedig több mint 1300 hektáron fejezték be a szántást. A termelőszövetke­zet tagjai a jó időt kihasz­nálva, nyújtott műszakban, s ha kell, munkaszüneti na­pokon is dolgoznak, ehhez a személyi és műszaki feltéte­lek egyaránt adottak. A Szeghalmi Állami Gaz­daságban a múlt hét végén, a kukoricaszár silózásával befejezték az őszi betakarí­tási munkákat. Jelenleg az őszi búza vetése jelenti a gazdaság dolgozóinak a leg­nagyobb munkát. Október 26-án, vasárnap is dolgoztak a vetésben részt vevő brigá­dok. Ennek köszönhető, hogy vasárnap estig a tervezett háromezer hektárnak csak­nem kilencven százalékán került földbe a mag. Várha­tóan október 31-re befejezik a nagy munkát. A gazdaság két rizskombájnja a szom­szédos termelőszövetkezet­ben, a Sárréti Tsz-ben dol­gozik. Nyolc tehergépkocsi­juk pedig az őszi szállítá­sokban vesz részt. A gyomai Alkotmány Ter­melőszövetkezet dolgozói is a búzavetésre és a kukori­catörésre összpontosítják erőiket. Fontos ez azért is, mert a késői érés miatt a több mint ezeregyszáz hek­tár kukoricának csak' egy- harmadát tudták eddig le­törni. A gyorsabb haladásért ezen a héten silózni fogják a szemes kukoricát, és csak a betakarítás után szárítják, így a szárítókapacitás nem A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat esemé­nyeként tegnap „Könyv a béke és a haladás szolgála­tában” címmel a Szovjet­unió könyvkiadói termését reprezentáló tárlat nyílt Bu­dapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az immár hagyományos tárlat — mint a szovjet könyvki­adás minden korábbi ma­gyarországi szemléje is — arra hivatott, hogy ha csu­pán körvonalaikban is, de hűen tükrözze azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet irodalom és művé­szet, a tudomány és techni­hátráltathatja a kukorica törését. Az ezerhatszáz hek­tárosra tervezett búza ve­tésterületének háromnegye­dén földbe került a mag. A vasárnapi vetést sajnos meg­zavarta a reggeli eső, vi­szont teljes erővel dolgoztak a szövetkezet tagjai a talaj­előkészítésen és a kukorica betakarításán. Az orosházi Üj Elet Ter­melőszövetkezetben befejez­ték a búzavetés alá történő talajelőkészítést, a kukori­catörésnek hatvan százalé­kánál tartanak a szövetkezet dolgozói. Felszedték már a cukorrépa felét, az utóbbi mérések szerint kedvezően alakul a répa cukortartal­ma. A búza vetésének nyolc­van százalékánál tart az orosházi szövetkezet. A eleki Lenin Tsz tagjai­nak sok gondot okoz, hogy két cukorrépa-betakarító gé­pük szinte naponta elrom­lik. Ezért a kétszáz hektár­nyi répának csak negyedét szedték még fel. A rossz ta­pasztalatok miatt jövőre nem is szándékoznak répával fog­lalkozni. Sok bajuk volt a túl nedves kukoricával is, a harminchat százaléknyi ned­vesség miatt egy időre szü­neteltették a törést. Azóta vásároltak egy hatsoros szovjet csőtörőt, így csöve­sen takarítják be a termést, és szárítás nélkül, góréban tárolják majd. Ezzel hektá­ronként majdnem kétezer forint szárítási költséget ta­karítanak meg. A másfél ezer hektár őszi vetésterület nagy részét előkészítették vetésre, s a több mint ezer­egyszáz hektárra tervezett búzaterület felén elvetették a magot. Várhatóan novem­ber hetedikére az egész te­rületen befejezik ezt a mun­kát. Legfontosabbnak a vetés minőségét tartják a szövet­kezet szakemberei, ezért nem siettetik a gépen dol­gozókat. Befejezték* a siló­zást is. A tervezett mennyi­ségnek kétszeresét készítet­ték el, így eladásra is szán­nak bizonyos mennyiséget. ka az utóbbi időben elért, s amelyekkel az emberiség jö­vőjét, a haladás ügyét, az egyetemes kultúra gazdago­dását kívánja szolgálni. A bemutatón hétszáz kötet, a Szovjetunióban megjelent szépirodalmi alkotások, re­gények, elbeszélések, drá­mák, versek, az ifjúsági és gyermekirodalom darabjai, a politikai, történelmi kiadvá­nyok és tudományos művek, a marxizmus—leninizmus klasszikusainak kötetei és reprezentatív művészeti al­bumok adnak képet a szov­jet kiadók sokrétű tevékeny­ségéről. Napirenden az átmenet kérdései Úttörőcsapatokból — KISZ-szervezetekbe Új élelmiszerek az üzletekben Kiállítások a Szovjet Kultúra Házában

Next

/
Thumbnails
Contents