Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-04 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 4., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 833. SZÁM BÉKÉS MEGYEI őszinteség és szolidaritás Egyetlen bizonyíték a sok közül: harminc évvel ezelőtt mintegy félmilliárd ember írta alá az atomfegyverek betiltását követelő stockholmi felhívást. Miközben még ma is- csillagászati összegeket költenek a különféle tömegpusztító eszközök kikísérletezésére, fejlesztésére és gyártására, földünk egyes részein az emberek százmilliói éheznek, nem kapják meg a szükséges orvosi ellátást, nem tudnak írni, olvasni. Az imperialista hatalmak pontosan ezekben az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban igyekeznek uralmon tartani a reakciós rendszereket, illetve a demokrácia. a társadalmi haladás útjára lépett államok kormányainak megdöntésével próbálkoznak. Mit tehet a szocialista táborban élő egyszerű állampolgár azért, hogy a ma még elnyomás alatt sínylődő, vagy hazájuk függetlenségéért küzdő népeken, nemzeteken, mozgalmakon segítsen? Mindenekelőtt saját szorgalmas, becsületes munkájával bizonyíthat sokat. Ami a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezését illeti, nagyszerepet vállalt ebben a Hazafias Népfront, a KISZ, a SZOT, a Magyar Partizán Szövetség és a többi tömegszervezet is. A napi hírekből tudjuk, hogy a HNF Országos Tanácsának Titkársága pártfogolta azt az antiimperialista nagygyűlést, amelyet — az őszi szolidaritási akció nyitó rendezvényeként — tartottak Hajdúszoboszlón szeptember 1-én. A november 7- ével befejeződő eseménysorozat keretében a hagyományoknak megfelelően a Hazafias Népfront megyei városi és községi bizottságai is szerveznek szolidaritási napokat Békésben. Már az elmúlt esztendőkben is lehetőség nyílt arra, hogy chilei, kubai, vietnami, afganisztáni vendégek — az adott település lakosságán kívül — nemcsak a HNF-aktívákkal, hanem a helyi párt-, állami és tömegszervezetek képviselőivel; üzemek, gyárak kollektíváival ; szövetkezetek tagjaival, valamint intézmények dolgozóival is találkozhattak. Régi tapasztalat alapján mondhatjuk: akár hivatalos, akár kötetlen formában folytatott eszmecserékre került sor, nemcsak a látványos eredményekről, sikerekről esett szó, hanem a vendéglátók megemlítették szocialista építőmunkánk legsürgetőbb feladatait, sőt jelenlegi gondjainkat is. Ez a valóságon alapuló információ, véleményalkotás egyben záloga a szocialista demokrácia erősítésének, a jó társadalmi közérzet megteremtésének, a békéért, a minél boldogabb, emberi életért folytatott munkánknak. Éppen az ilyen szellemben tartott rétegtalálkozók, gyűlések, szolidaritási rendezvények hagynak maradandóbb élményt a résztvevőkben. A közvetlen és baráti légkörű beszélgetések erősítik meg azt a szellemi kohéziót, amely bennünket a fejlődő országok népeivel, haladó mozgalmaival összeköt. B. I. Tanácskoztak megyénk jogászai Dr. Bereczki Lajos, az Ügyvédi Kamara elnöke megnyitja a vezetőségválasztó taggyűlést Tegnap, október 3-án Békéscsabán a városi tanács nagytermében vezetőségválasztó taggyűlést tartott a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezete. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szigeti Gábor, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője és dr. Miklós Lajos, a Magyar Jogász Szövetség titkára. A taggyűlést dr. Bereczki Lajos, az Ügyvédi Kamara elnöke nyitotta meg, majd dr. Kovács Ferenc nyugalmazott főügyész, az MJSZ megyei szervezetének elnöke beszámolt az elmúlt 5 évben végzett munkáról. 1975 óta jelentős eredményeket ért el a megyei szervezet. A taglétszám 286-ról 356-ra emelkedett. Nőtt a fiatalok és a nők aránya. A megyében 5 helyi csoport működik. A szakmai feladatok ellátása mellett bekapcsolódtak a helyi társadalmi, politikai feladatok megoldásának segítésébe. Különösen a békéscsabai és a gyulai helyi csoport ért el jó eredményeket. Javult a szakosztályok tevékenysége is. Országosan is elismert a vállalati és a szövetkezeti jogásztagozat munkája. A két szakosztálynál rendszeressé vált a továbbképzés. A felgyorsult társadalmi fejlődés, gazdasági életünk mozgása több új jogszabály megjelenését tette szükségessé. Éppen ez indokolta, hogy a szakosztályok nagy figyelmet fordítsanak a képzésre. A szövetkezeti jogásztagozat munkájához sok segítséget nyújtott a két termelőszövetkezeti területi szövetség. Az elmúlt évben a polgári jogi, az államigazgatási és a büntetőjogi szakosztály tevékenysége is bővült. A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezete az elmúlt 5 évben nagy súlyt fektetett arra, hogy a növekvő követelményeknek minél jobban eleget tegyen. Jelentős szerepet töltött be a megye közéletében. Munkájában kifejezésre jutott a párt politikájának erősítése. A szervezetnek az volt a fő törekvése, hogy mozgósítsa a megye jogászait a társadalmi feladatok megoldására, és sajátos eszközeivel részt vállaljon a pártkongresszus határozataiból a jogászságra háruló feladatok végrehajtásában. A vezetőség tagjai, a szakosztályelnökök, a helyi csoportok vezetői és a tagság túlnyomó többsége az állami, a társadalmi, a gazdasági élet különböző posztjain hozzájárult állami életünk fejlesztéséhez, szocialista társadalmunk, jogrendszerünk és az állampolgári fegyelem erősítéséhez, a szocialista demokrácia elveinek érvényesítéséhez. Tovább javult és bővült a kapcsolat a társadalmi szervekkel, a vállalatokkal és a szövetkezetekkel. Többször került sor közös rendezvényre is, elsősorban a Hazafias Népfronttal és a Közalkalmazottak Szakszervezetével, valamint a TIT-tel. A megyei szervezet és a Hazafias Népfront megyei bizottsága közösen rendezett ankéton vitatta meg a Polgári Törvénykönyv és az államigazgatási eljárási törvény tervezetét. A jogpropaganda-hónap sikeréhez sokban hozzájárult a TIT. Rendszeres volt az együttműködés a Közalkalmazottak Szakszervezetével. A jogi ismeretterjesztésben is dicséretes eredményeket értek el. Különösen jelentős volt a Munkaügyi Akadémia, amely a vállalatoknál dolgozó munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők és tagok képzését biztosította. A beszámolót vita követte. Dr. Gally Aladár jogtanácsos a vállalati jogásztagozat munkájáról, dr. Horváth Gyula bíró a törvénytervezetek társadalmi vitájáról, dr. Nyíri Béla, az MJSZ megyei szervezetének titkára a továbbképzés fontosságáról szólt. A vezetőség választó taggyűlésen felszólalt dr. Szigeti Gábor is. Többek között rámutatott a Magyar Jogász Szövetség tevékenységének jelentőségére. Dr. Miklós Lajos az országos szervezet munkájáról számolt be, majd köszönetét mondott a megyei szervezet vezetőségének az eddig végzett munkáért. Az 5 éves munkáról szóló beszámolót a tagság elfogadta, majd megválasztotta a 15 tagú vezetőséget. Az MJSZ megyei szervezetének elnöke dr. Fekete Antal megyei főügyész lett, elnökhelyettesek pedig dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke, dr. Haraszti János, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára és dr. Bereczki Lajos, az Ügyvédi Kamara elnöke. A megyei szervezet titkárának dr. Sós Sándort, a megyei tanács szervezési és jogi osz- tálvának vezetőjét, szervező- titkárnak pedig dr. Czene Magdolna bírónőt választották meg. A X. országos küldöttközgyűlésre hét tagot küld a megyei szervezet. S. J. BÉKÉSCSABA, LENIN ÚT Fotó: Martin Gábor Társadalmi viták a VI. ötéves terv irányelveiről Űjabb fontos állomásához érkezett a VI. ötéves terv irányelveinek megvitatása: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége pénteken kibővített ülésen tűzte napirendre az 1981—85 évekre szóló, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek, korosztályok képviselőinek részvételével formálódó elképzeléseket. A HNF Országos Tanácsának székházában Kállai Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Faluvégi Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott referátumot. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke arról a jelentős szemléleti változásról beszélt, amelyet a tervezés, a gazdálkodás mind nyilvánvalóbb minőség jegyei fémjeleznek. Több más hozzászólóval együtt hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves terv nyitottsága, keretjellege jó alapot jelent a rugalmas megvalósításhoz, s a végrehajtás során sem szabad túlzottan megkötni az irányítók és a vállalatok kezét. Sokan mutattak rá arra, köztük Bencsik István, a HNF OT nyugalmazott főtitkára, hogy a mérsékelt növekedési ütemű fejlődésnek, az életszínvonal szinten tartásának időszakában minden korábbinál nagyobb a jelentősége a szolgáltatások, a kereskedelem, az ellátás színvonalának. Javasolta, hogy a mindinkább központi kérdést jelentő lakóházfenntartás, -felújítás témakörében a kormány vizsgálja felül a bürokrácia elképesztő példáit sokasító, szervezetében is pazarló állami ingatlankezelés rendszerét. * * * A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége pénteken Erdei Lászlóné elnökletével elemezte a VI. ötéves tervjavaslatot, főleg annak a nők, a családok életét közvetlen érintő vonatkozását. Az elnökség állásfoglalásában egyetértését fejezte ki a VI. ötéves tervjavaslatban kitűzött célokkal. A vitában különös hangsúlyt kaptak a lakáspolitikai kérdések. Javasolták: az állam vizsgálja felül a lakás-használatbavételi díjakat, amelyek ésszerűtlenül alacsonyak. A lakáscserék szabályozásával is élő kellene segíteni, hogy az igénylők szükségleteiknek megfelelő méretű lakáshoz jussanak. A közhangulatra, a lakosság közérzetére változatlanul nagy figyelmet kell fordítani — mondották többen is —, mert a folyamatos áruellátás például a társadalom jó közérzetének egyik feltétele. Az elnökség a tanácskozáson elhangzott javaslatokat eljuttatja az illetékes szervekhez. Megnyílt a múzeumi hónap Üj múzeumot avattak pénteken Salgótarjánban. Az ünnepségen, amely egyben az idei múzeumi és műemléki hónap országos megnyitója is volt, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselője mondott avatóbeszédet. Jelen volt Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese és Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára. Brutyó János beszédében rámutatott: a salgótarjáni iparmedence a munkásmozgalom, a fasizmus elleni harc fellegvára volt, s a Nógrádi Sándor nevét viselő új múzeummal — amelynek impozáns épülete jól illeszkedik a város más kulturális létesítményeinek együttesébe — államunk megteremtette a feltételeket e dicső múlt emlékeinek megőrzéséhez, feldolgozásához, bemutatásához. Lehetőség nyílt egyszersmind arra is, hogy az új múzeum a legújabbkori történettudományi kutatás egyik fontos műhelyévé váljék. Felelevenítve a múzeum névadójának, a megye szülöttének életét, pályafutását, hangsúlyozta: bármerre is vezérelte a sors, a kötelesség, a pártmunka, Nógrádi Sándor sohasem feledte szű- kebb pátriáját, amelyhez ezer szál fűzte, és mindent megtett, hogy ma azért dolgozhassunk, amiért ő és társai harcoltak: népünk békés életéért, anyagi és szellemi felvirágoztatásáért. Az új salgótarjáni múzeum építésére, berendezésére államunk több mint negyvenötmillió forintot költött. A résztvevők egy csoportja Fotó: Martin Gábor
