Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
1980. október 28., kedd o IgHiWKflW Az Új Alkotmány Tsz és a háztáji Minden erőt mozgósítani kell! Beszélgetés Murányi Miklóssal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével Csaknem 1400 hektáron termesztenek búzát a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezetben. A KITE gabonatermesztési programjának keretén belül vásároltak új vetőgépet, melyet a napokban állítottak munkába. A jövő évi termésterület mintegy 60 százalékát már elvetették Fotó: Veress Erzsi JEGYZET Szerszámpazarlók Egyik szerszámgyárunk műszaki igazgatóhelyettese a közelmúltban azt mondta, hogy hazánkban n. szerszámfelhasználás általában két- szer-háromszor nagyobb, mint az iparilag fejlett államokban. Ennek oka szerinte az, hogy a szerszámokat nem rendeltetésüknek megfelelően használják, s így ez óhatatlanul idő- és anyagpazarláshoz vezet. E megállapítás nem hagyott nyugodni és a közeli építkezéseken dolgozó szakmunkásokat is megkérdeztem, mi a. véleményük a szerszámokról? Elmondták, hogy a betont gyakran normál fúróval kell „megtámadni”, ami nemcsak gyors elhasználódáshoz vezet, hanem a munka elvégzését is nehézzé teszi, s az időráfordítás is sokszorosa annak, mintha keménylapkás fúróval végeznék el a műveletet. Az adott üzem anyagraktárosát arról faggattam, hogy miért nem ad keménylapkás fúrót a szakmunkásoknak. A válasz: mert nincs raktáron, a vállalat nem tudott ilyen fúrót olyan méretekben beszerezni, mint amilyet * dolgozók igényeltek. A gyártó céghez fordultam információért. hogy valóban nincs kellő kínálat e szerszámból? Hosszú magyarázatuk végeredménye, hogy a hiány valóban időről időre előállhat ilyen szerszámból. Milyen a szerszámok minősége? A munkások válasza elég tömören hangzott: gyenge. A gyártó cégnél azt magyarázták, hogy a hagyományos szerszámaink minősége „normális” és megfelel a hazai felhasználás feltételeinek. (Ez a válasz a minőségről alkotott munkásvéleményt támasztja alá és szintén a túlzott szerszámfogyasztás forrása.) A szerszámgyártó vállalat a modern, nagypontosságú és jól exportálható szerszámok fejlesztésére összpontosítja energiáit, a hagyományos szerszámok minőségének javításában nem érdekelt, mert elsősorban az exportígéretek alapján tud hitelhez jutni, fejleszteni. A vállalati készletgazdálkodással foglalkozók elmondták, hogy korábban a szerszámigényt „vastagon” vették számításba, és így az ellátás zökkenőit részben ki tudták küszöbölni. Ezt a lehetőséget a megszigorított készletgazdálkodási szabályok „megölik”. Ilyen körülmények között az olcsóbb szerszám beszerzését szorgalmazzák, mert így a készletérték kisebb, s hogy az végül is többletköltséget okoz a népgazdaságnak, az a vállalatot e pillanatban nem érdekli. A szerszámraktárban elmondták, hogy bizonyos szempontból nincs is szükség jó minőségű szerszámokra, mert a dolgozók úgy is „hazavágják” azokat. Nagyon érdekelt, hogy mit ért a raktáros a „hazavágják” kifejezésen. Elmondta, hogy a szakmunkások nem gondozzák a szerszámokat, és így az elhasználódás gyors ütemű. Gyakran elhagyják a szerszámokat, s előfordul az is, hogy azok az otthoni műhelyekbe vándorolnak. Valóban, a szerszámok becsületét a dolgozók körében is erősíteni kell, mert az is nagymértékben hozzájárul a pazarló felhasználáshoz. Az okok többnyire mindenki által ismertek, sokak számára talán közhelynek tűnnek. Ennek ellenére ezek a problémák évről évre magasabb szinten újratermelődnek, s megkérdőjelezik a vállalatok által kidolgozott takarékossági programok komolyságát. YV. I. A mezökovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet évek óta segíti a háztáji árutermelést. Különösen érvényes ez az állattartásra, amely szerves része a szövetkezet gazdálkodásának. A nagyközségben elsősorban sertéseket hizlalnak, de sokan tartanak szarvasmarhát is. Erre az évre több mint 8 ezer sertés leadására kötötték szerződést, amelyből 6 ezret szeptember közepéig leszállítottak. Az óv végéig tehát túlteljesítés várható. Mindezekhez hozzájárultak a különböző kedvezmények. Hízó- és süldőtápot előlegként mintegy 25 ezer kilót osztottak el. Ezenkívül 192 mázsa kukoricát kaptak, akik 7-nél több sertés hizlalását vállalták. Saját üzleteikben vegyes tápot és szemes terményt mindig lehet kapni. Megoldották az alomszalma" ellátást is, hiszen ebben az évben 6 ezer mázsát vettek meg vagy cseréltek a szövetkezeti tagok. Ugyancsak lényeges és hasznos, hogy lucernaföldet adnak a szarvasmarhát és az egyéb állatokat tartóknak. Az idén ilyen célra 27 hektárt parcelláztak ki. Természetesen az eredmény sem marad el. Jól példázza ezt az, miszerint egy esztendő A Bakony Művek keszthelyi gyára termelésnövelő üzemcsarnokkal bővült. Az új műhelyben készülnek a Lada gépkocsik vákuumszabályozóval felszerelt, az egyenletes motorműködést biztosító és a motor üzemanyagA Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet az elmúlt évi gazdasági, szövetkezetpolitikai eredményeivel elnyerte a Könnyűipar Kiváló Szövetkezete címet. Tavaly jó minőségű munkával, 3,5 százalékkal túlteljesítették nyereségtervüket, amit ebben az évben is tartani szeretnének. Az idén 40 millió forint termelési értékelő- állítását tervezik — csaknem 500 bedolgozóval és 146 központi üzemi dolgozó munkájával. Foglalkoztatnak csökkent munkaképességű asszonyokat, és olyan nődolgozókat, akik otthoni elfoglaltságuk mellett varrnak a szövetkezetnek. Gyulán és Sarkadon központi üzemben készülnek a háziipari és nép- művészeti termékek, Békéscsabán, Gyulán, Gyulaváriban, Újkígyóson, Sarkadon, Sarkadkeresztúron, Köte- gyánban, Okányban és a megyén kívül Komódiban bedolgozók állítják elő a szövetkezet termelési értékének jó részét. Egyik legfontosabb termékük a rongyszőnyeg. Ebből évente 50 ezer négyzetmétert készítenek, melynek értéke megközelíti a 15 millió forintot, s főként Svédországba, a cirmost az NSZK- ba szállítják, az egyszínű rongyszőnyegek Dániába kerülnek. Ez a termék maga az anyagtakarékosság, mert kötöttáru-hulladékból készül, és jól értékesíthető. Meg is van ennek a felvevő piaca, bár a marketingkutatások szerint sokkal többet nem tudnának a környező piacokon értékesíteni. A nemzetközi versenyben megállja ez a termék a helyét, de országunk mögött India és Finnország is részt vesz a versenyben. Pillanatnyilag minőségben a magyar szőnyegek az elsők, s hogy ezt a helyüket megtarthassák, tartós és javuló minőséget kell adni a vevőknek. Annál inkább így van ez, mert a külkereskedelmi cég jelzése szerint, várhatóan esik a svéd korona árfolyama, s a minőség körül is vannak alatt 100 növendékbikát adtak továbbhizlalásra. Jól szervezettek az úgynevezett kisegítő szolgáltatások is. Csalamádéval, silókukoricával, takarmányrépával látják el a háztáji gazdaságokat. Ezen az őszön ezer mázsa cukorrépaszeletet igényelnek a kistermelők. Feltétlenül meg kell említeni az illetmény g abon a - j u ttatást, amely az idén a búzán kívül árpával is kiegészült. A termelőszövetkezet háztáji bizottsága jó kapcsolatot alakított ki a Gyulai Húskombináttal, a gabonaforgalmi és malomipari vállalattal, a helyi ÁFÉSZ-szel, illetve a tanács szakigazgatási szervével. Ezek a gazdálkodó egységek segítik az élő állat felvásárlását, szállítását, értékesítését; a keverőüzemeiket ellátják alapanyagokkal, hozzájárulnak a tenyészállatok utánpótlásához. De gondolnak a jövőre is. Nemrégen négy táptároló tornyot helyeztek üzembe két elárusítóhelyen. Megállapodást kötöttek a méhész szakcsoporttal, amelynek értelmében a vetőmagtermesztés előmozdítására a termelőszövetkezet gondoskodik a méhek szállításáról, telepítéséről. fogyasztását kedvezően befolyásoló gyújtáselosztók. Az új üzemcsarnok használatba vételével az 1980-ra tervezettnél 10 ezerrel több gyújtáselosztót szállíthatnak a szovjet partnernek. kérdőjelek. A svéd partner ugyanis minőségi kifogást jelentett be, miszerint: fakul a napon a szőnyeg. Nos, ez tény: festett alapanyagú rongyszőnyegről van szó. Az is igaz azonban, hogy évek óta most jelentkezik a vevő ilyen kifogással. Ezt a termelőnek figyelembe kell venni, ám nem könnyű az ő helyzete sem. Mert nézzük csak. milyen alapanyagból dolgoznak. A kötőipar hulladékanyagát használják fel a szövéshez, amit a TEMAFORG-fól kapnak. A TEMAFORG az exportálható hulladékanyagot alapanyagként adja el külföldön, s a maradék jut rongyszőnyegnek. Ez önmagában még nem gond, hiszen megyén belül is vannak kooperációs lehetőségek, ahonnan pótolni lehet a kiesett mennyiséget. A Békéscsabai Kötöttárugyár ugyanis ebben az évben csaknem 4 tonna hulladékanyagot juttat a gyulai szövetkezetnek. Gondot okoz viszont a kenderzsineg beszerzése. A szőnyegrojtnak használt zsineget a szegedi gyártó vállalat maga is exportálja. Ám amíg ő két dollárt kap egységenként ezért, ugyaneny- nyiből a gyulai szövetkezet tíz dollárt produkálna. Azt is tudomásul kell azonban venni, hogy mindkét cég exportkötelezettséget teljesít. S még egy dolog befolyásolja a rongyszőnyeg piaci sikereit. Szintetikus alapanyagokat felhasználó ország lettünk — mondják a textilipari szakemberek. Ez azért gond, mert a festésnél a műszál megmutatkozik, és egy kicsi alapot ez is adhat a svédek kifogására. Kell tehát keresni a kooperációban a jó anyagellátáshoz a megoldást megyén belül, és azon túl. Nevéből adódóan népművészeti termékeket is állítanak elő ebben a szövetkezetben. Az idén várhatóan 120 százalékra teljesítik tervüket, ami 6 millió forintot jelent. Itt a tájjelleget hangsúlyozzák termékeikben, ami Kevés olyan évet tarthatunk számon az utóbbi két évtizedben mezőgazdaságunkban, amikor, mint az idén, a kedvezőtlen időjárás hatására heteket „késett” a növények érése, és ennek következtében a betakarítás. Az eddigi erőfeszítések1 ellenére is lemaradás van a talajmunkáknál, a kukorica betakarításnál és a kenyérgabona vetésében. Az őszi munkákról, a sürgető tennivalókról Murányi Miklóssal, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetőjével beszélgettünk. — A talajmunkák gyorsítását egy ideig a búza késői aratása akadályozta, majd a kukorica betakarítására kellett várni. Most, október végén, a korábbi évek hasonló időszakához képest, összehasonlíthatatlanul több főként az erdélyi eredetű nemzetiségi szőttes. Ezeken kívül az országban egyedül készítik a kalotaszegi írásos kézimunkákat. Keresettek, tetszetősek ezek a termékek, és mielőtt a hazai forgalomba kerülnének, zsűri díjazza, fogadja el őket. A szőttesek, kézimunkák gyapjú alapanyagból készülnek. Művészi értékük árban is elérhető mindenki számára. Az új árképzés szerint az idén is 500—600 forintba kerül egy négyzetméter. A piackutatások is igazolják ezt az igényt, hiszen mindig kevés van belőlük forgalomban. 'Másik jelentős, csaknem 5 millió forintos árbevételi tétele a háziiparnak a kézzel és géppel kötött bébi- és gyermekkötöttáru. Ez a legkisebb nyereséget hozó ágazat, mert az új szabályozó- rendszer úgy alakította jövedelmezőségét, hogy a csecsemőknek készített holmik meghatározott mennyiségét dotálja, a gyermekárunál minimális nyereséget biztosít a termelés során. Ezeket a termékeket teljesen a bedolgozók készítik, s megyénkben a Népművészeti'' Vállalat, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-en belül tevékenykedő SZÖV- KER forgalmazza. Bébi", gyermek- és női konfekcióáruból tavaly 3 millió forint értékű árut exportáltak az NSZK-ba, Angliába és Franciaországba. Az idén a külföldi értékesítés megtorpant, így a belföldi piacokon értékesítettek több terméket. Új partner a/, értékesítésben az Univerzál és a Debreceni Felsőruházati és Lakástextil Nagykereskedelmi Vállalat. Többet adtak el viszont a szocialista országokba: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába mintegy 1,2 millió forintért értékesítettek, ez tervteljesítésükben 20 százalékos növekedés. Új igénnyel jelentkezett Líbia, ez az ország 1 millió forint értékben női hímzett blúzokat vásárolt a szövetkezettől. A termelés háromnegyedtennivaló maradt kint a földeken. A késés ugyan jelentős, a kukorica betakarításánál mintegy 20 nap, de ennek ellenére körültekintő, jól szervezett munkával az árvíz sújtotta területeket kivéve, december 20-ig valamennyi gazdaság befejezheti a szántást. — Mikorra várható a kukorica, a cukorrépa betakarítása, mit tehetnek az üzemek a munkák gyorsítására? — A kukorica víztartalma még most is 30 százalék felett van. A szárítás magas költségei miatt ezért a betakarítás üteme mérsékelt volt. A további „várakozás” azonban már nem indokolt. A túl kései „törés” ugyanis nagyobb veszteséggel járhat, mint amennyibe a szántás kerül. Teljes ütemű betakarítás esetén, a szárítók éves állása 6 százalékos lemaradást mutat, amit az utolsó negyedévben kell pótolni. A szövetkezet elnöke, Vigh Imre úgy jellemezte a szövetkezet eddigi munkáját, hogy az idén az árbevételi tervet nem tudják teljesíteni, bár 1,7 százalékos többlettermelés a lemaradás ellenére is van. Ez főként a háromnegyedév alatt elért 4 százalékos teljesítménybérnövelésnek és a minőségi munkának köszönhető. A bedolgozók átlagosan 22 ezer forintot keresnek egy év alatt. Az idén 40-nel csökkent a létszámuk, nőtt viszont az egy főre eső termelési érték, a háromnegyedév alatt tavalyhoz képest hatezer forinttal. Itt nagy lehetőségei mutatkoznak tehát a szövetkezetnek. Miután háziipari termékekről van szó, belátható, hogy egy határon túl nem növelhetők az emberi teljesítmények. Ma még azonban vannak a többlettermelésben lehetőségek. Ezt úgy is próbálja fokozni a szövetkezet, hogy prémiumot tűz ki egy- egy teljesítményszint elérése után. A szövetkezet belső életében is törekszik arra, hogy az itt dolgozók szívesen dolgozzanak a háziiparban. Hét szocialista brigádban a központi üzemben dolgozók 80 százaléka tevékenykedik, akiknek a tavalyi év eredményében is igen jelentős szerepük van. Szervezett programokkal is színesebbé teszik a szövetkezeti dolgozók életét, hiszen ebben az évben, szeptember 6_án és 23-án országjáró kirándulásokra indultak, két turnusban, 86-an. A BNV-n, ahol a szövetkezet is kiállított, 130-an voltak, és Sarkadon, Gyulán szerveztek nyugdíjas-találkozót. A szövetkezet elnöke vallja, hogy a kollektívák elé kitűzött cél döntő szerepet játszott és játszik abban, hogy termelési eredményeiket ilyen színvonalon sikerül teljesíteni. Sz. J. szükségesnél kisebb teljesítménye miatt, részleges szárításra, átmeneti tárolásra, majd utószárításra kell berendezkedni. A szárítók naponta 40 ezer tonna termény szárítására alkalmasak, de legalább 46 ezer tonnás teljesítményre lenne szükség. Ha a gazdaságok kihasználják az előbb vázolt lehetősé- ' get, ami a talaj munkák miatt elengedhetetlen, november 15-re fejezhetik be ezt a munkát. A cukorrépa betakarítása rég volt ilyen jól szervezett, összehangolt. Az átadásnál eddig nem volt torlódás. Sajnos, a répa cukortartalma alacsonyabb a tavalyinál. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sürgetővé vált a betakarító-gépso- rok cseréje. A géppark felújítását feltételezi, a szükségleteknek megfelelően, a répatermő terület tervezett növelése. Eddig egyébként a répa 60 százalékát szedték fel. A hűvösre fordult időben a szedés most már itt is valamennyi rendelkezésre álló géppel történik. — A munkák torlódása nem járt-e együtt a gyengébb minőségű talaj-előkészítéssel? Hol tartanak a vetéssel? — A kérdés első felére nemmel válaszolhatok*. A kenyérgabona alá igen jó minőségű vetőmagágyat készítettek a gazdaságok. A talajmunkák azonban a száraz ősz miatt nagyobb költséggel jártak, mint az elmúlt évben. Ez annak ellenére is igaz, hogy az üzemek többsége ma már a gabonák esetében a szántás nélküli, az olcsóbb talajművelési eljárást választja. Ilyen módon készítették elő ebben az évben a talaj 70 százalékát. Mélylazítást és a szerves trágya szórását a kérdésben is említett ok miatt azonban a tervezettnél kisebb területen végezték el. Az őszi kalászosok vető- magvait eddig a terület 80 százalékán juttatták a földbe. Az optimálisnak tartott időszakban — ez október 10. és 20-a között van — kisebb területen vetettek el, mint tavaly, és marad még ebből a munkából november első felére is. Ez különösen ott igaz, ahol a kukorica után nagyobb területen vetnek búzát. A nehézségek ellenére is feltétlenül szükséges, hogy az üzemek teljesítsék búzavetési tervüket. — Sok még tehát a tennivaló. Milyen további intézkedésekre van szükség? — A gazdaságok birtokában minden eddiginél több eszköz van. Ez nem adhat okot a kényelmességre, minden erőt mozgósítani kell. Az irányítók legfontosabb tennivalója a munkák összehangolása. Ebben az évben a gazdaságok minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítottak a szomszéd üzemekben folyó munkákra. Ennek eredményeként nagy számban csoportosították át gépeiket, berendezéseiket. Erre az együttműködésre most még nagyobb szükség van. K cnyes János —s. Termelésnövelő üzemcsarnok Gyulai szőnyegek, kézimunkák külföldi és hazai piacon
