Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 26., VASÁRNAP Ára; 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Év vége az üzletekben Ilyenkor az év vége felé mindenütt számvetést ké­szítenek a gazdálkodásról, az elképzelések valóra vál­tásáról. Így van ez a keres­kedelemben is. Fontos része ez életünknek, hiszen az áru­kínálat és a vevőkkel való foglalkozás ma már politi­kai kérdés is, szervesen il­leszkedik az életszínvonal­hoz. Ez a megállapítás nagy hangsúlyt kapott a XII. pártkongresszuson és a Köz­ponti Bizottság júniusi ülé­sén. A feladat nem kicsi, mert a jelenlegi nehéz gaz­dasági körülmények között továbbra is gondoskodni kell a jó áruellátásról. A cél vi­lágos: az alapvető élelmi­szereken, fogyasztási cikke­ken kívül az egyéb termé­kekből is meg lehessen kap­ni azokat, amelyek feltétle­nül szükségesek a jogos igé­nyek kielégítéséhez. Egyál­talán nem könnyű tennivaló ez. A kereskedelem mintegy 200 ezer cikket forgalmaz, szinte lehetetlen, hogy kö­zülük minden időben, mind­egyik ott legyen az üzletek polcain. Természetesen szó sincs arról, hogy ennek tu­datában lemondhatunk a választék állandó bővítésé­ről, a kereskedelmi munka színvonalának emeléséről. Ebben a szakmában vi­szont számolni kell a vá­ratlan fordulatokkal, az ár­képzésből eredő hatásokkal. Emlékszünk még a tavalyi felvásárlásokra, amikor a kelleténél több építőanya­got, tartós fogyasztási cik­ket és ruházatot vettek meg az emberek. A készletek annyira megcsappantak, hogy az év első három hó­napjában megszaporodtak a hiánycikkek. Nagy erőfeszí­tések kellettek a' bűvös kör­ből való kilépéshez. A má­sodik félévben már érezni lehetett a forgalmon, a kí­nálaton, hogy a megtorpa­nás nem lesz hosszú életű. Megyénkben is több bébi­ételt, különféle kozmetiku­mokat, automata mosógépet, építőanyagot lehet vásárolni, mint az év elején. Ugyanak­kor az is igaz: felírták a hiányzó áruk listájára a ha­risnyát, a felső kötöttárut, és továbbra sincs elegendő diabetikus étel. Kétségtelen, a gondot változatlanul az ütemtelen szállítások okoz­zák, főleg a vas-műszaki cikkek körében. Az alapvető hiba az, hogy a hazai ter­melők nem tudnak annyi árut szállítani, amennyire szükség lenne. Hiába emel­kednek a kötbérek, ettől még nem lesz több áru az üzletekben, áruházakban. Ha nincs elegendő hazai termék, ott a külföldi. Ezzel élnek is kereskedőink, amennyire lehet. Jelenleg fogyasztási cikkeink 19 szá­zaléka származik importból. A skála széles, a kávétól egészen a személygépkocsi­ig. A hiánycikkek számának csökkentéséhez hozzájárult a kishatár menti árucsere fokozása is. A közelmúltban jött létre ilyen megegyezés Békéscsaba és jugoszláviai testvérvárosa, Zrenjanin kö­zött. A napokban pedig Bé­kés megye is csatlakozott az árucsere-forgalmi társaság­hoz. Ezek, és a korábbi ke­reskedelempolitikai intéz­kedések lehetővé teszik azt, hogy az év végi csúcsforga­lom zavartalanul, bosszúsá­goktól mentesen bonyolód­jon le. Seres Sándor Szakszervezeti kongresszusok Tegnap a SZOT központi iskoláján megkezdte mun­káját a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének XXV. kongresszusa. A több mint 120 ezer szerevezett textil­munkást képviselő 261 kül­dött tanácskozásán részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, Be- recz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Duschek La- josné, a SZOT titkára, Tre- thon Ferenc, munkaügyi mi­niszter és Szabó Imre köny- nyűipari miniszterhelyettes. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének az elmúlt öt esztendőben végzett mun­káját összefoglaló írásos je­lentéshez Martos Istvánná főtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést, melyben hangsúlyoz­ta: a textilipar az V. ötéves tervidőszakban teljesítette alapvető feladatát, a belföldi fogyasztói igényeket meny- nyiségben megfelelően, és minőségileg javuló termé­kekkel elégítette ki, emellett növekedett az ágazat gazda­ságos exportja is. Ez nagy­mértékben köszönhető a textilipari dolgozók helytál­lásának, szakmaszeretetének, szorgalmának, valamint a tíz éve folyó rekonstrukció eredményeinek. Azonban szükséges a technikai fej­lesztés folytatása, s ezzel párhuzamosan a munkakö­rülmények további javítása. A textiliparban dolgozók jö­vedelme az elmúlt eszten­dőkben végrehajtott köz­ponti bérintézkedésekkel együtt is elmarad még az átlagos ipari bérszínvonal­tól. A kongresszus vitával folytatta munkáját. Szombaton a Vigadóban megkezdődött a Pedagógusok Szakszervezetének XI. kong­resszusa. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője, Pozsgay Imre művelő­désügyi miniszter, Csehák Judit, a SZOT titkára. A kétnapos tanácskozáson ne­gyedmillió oktatásügyi dol­gozó több mint 300 küldöt­te elemzi a szakszervezet ötévi tevékenységét. Az írás­beli beszámolóhoz Voksán József főtitkár fűzött szóbeli kiegészítőt. Hangsúlyozta: ma már nem az a kérdés, miként bővítsék a tanulmá­nyi idő tartalmát, hanem az, hogy milyen legyen az álta­lános és a szakképzés ará­nya, az iskolai szakképzés jellege, s nem kevésbé fon­tos, hogy az üzemek, intéz­mények miként segítsék elő a közép- és felsőfokú szak­képzést. Elmondta, hogy a szakszervezet a továbbiak­ban is részt kíván venni az oktatás fejlesztésére vonat­kozó tervek kidolgozásában. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Korni­desz Mihály és Pozsgay Im­re. A küldöttek délután szek­cióülésen vettek részt, s va­sárnap folytatják a vitát. Szombaton, a 77 ezer szer­vezett postás képviseletében megjelent több mint 250 küldött és a meghívott ven­dégek részvételével megkez­dődött a Postások Szakszer­vezetének XIII. kongresszu­sa, a szakszervezet Cházár András utcai székházában. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, és részt vett a kongresszus munkájában Katona István, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Só­lyom Ferenc, a SZOT titká­ra. Csáki Lászlóné főtitkár az írásbeli beszámolót kiegé­szítve, elsősorban az ágazat gazdasági feladataival és az ezzel kapcsolatos tenniva­lókkal foglalkozott. Utalt arra, hogy a posta a nehe­zebb gazdasági feltételek mellett is teljesíti V. ötéves tervének alapvető feladatait, s a terven felüli távbeszélő­program végrehajtásával ja­vítja a lakosság és a közü- letek hírközlési ellátottságát. A beszámoló után megkez­dődött a vita. A postáskong­resszus vasárnap folytatja munkáját. Négymillió tonna áru vasúton Az őszi szállítási csúcs a MÁV-nál javában tart. Az év hátralevő részében me­gyénkben le-,«illetve feladás­ra kerül több mint 4 millió tonna áru, ezenkívül a tran­zitküldemények továbbítása jelent komoly feladatot. Val- kó Pál, a békéscsabai körze­ti üzemfőnökség vezetője el­mondta: az év elejétől au­gusztusig az elmúlt évekhez képest 23—24 százalékkal ke­vesebb megrendelést kapott a vasút. Már most látszik, hogy az év végéig kemény munka vár a vasutasokra. A mezőgazdasági termékek összeérése, az exportkülde­mények fokozódása, az árvíz utáni helyreállítások igényel­nek egyre több vagont. Az őszi csúcsban mindenképpen enyhítést jelentett volna, ha a megye megrendelői az év elején élnek az előszállítá­sok adta lehetőségekkel, a nyáron kihasználják a MÁV által felkínált fuvarkapaci­tást. Az üzemfőnökség belső szervezéssel igyekszik meg­felelni a növekvő igények­nek. A cukorrépa, az építő­anyag és más ömlesztett áruk továbbítására forda­vonatokat állítottak be, az elszállítandó árukat sorolták. Azoknak a vállalatoknak, amelyek ezekben a hetekben a rakodási alapidőn belül rakják meg, vagy ürítik a vagonokat, a jövő év első negyedévében jelentős fuvar­kedvezményt ad a vasút. Az üzemfőnökség vasuta­sai és a MÁV—Volán komp­lex brigádok vállalták, hogy a fuvarozásra felkínált árut legrövidebb időn belül el­szállítják, fuvareszköz hiá­nya nem lehet gátja a ter­melésnek és az exportnak. Ezekben a napokban a legnagyobb tételben a cukorrépát szállítja a vasút Fotó: Veress Erzsi Tíz év tapasztalataira alapozva jelenthetjük ki: ez a város — Gyula — nyugodtan lélegezhet, megszabadulva szennyvizétől. De nemcsak, hogy megszabadult tőle, ha­nem a másutt kellemetlen civilizációs mellékterméknek tartott anyagot hasznosítja is. Riportunk az 5. oldalon Vasárnap Vasárnap: a hét hetedik napja, a naptárban piros be­tűs. A dolgos hétköznapok után a pihenőnap. De valóban a pihenésé? Vajon ki hogyan tölti, mit csinál a hét vé­gén a csanádapácai háziasszony, mikor csinálja a házi munkát a vasárnaponta kirándulni járó fiatal Farkas há­zaspár? És milyenek a kevermesi pedagógusnő hétvégéi, s mi jelenti a kikapcsolódást a battonyai fiatal munkás számára? Erről szól Vasárnap című riportunk lapunk 4. oldalán. Gondolatok a művészeti szocialista szerződésekről Á címben jelölt témáról az elmúlt évek alatt több fórumon sokan és sokat beszéltek. A végeredmény min­dig e szerződésnek fontosságát, hasznát bizonyító megál­lapításokban fejeződött ki. S mégis, most a megyében mindössze egy képzőművész van, aki Békés megyei vál­lalattal kötött már ilyen szerződést. A lapunk 6. oldalán megjelenő írás ebbe a szerződésbe enged bepillantást úgy, hogy közben sok egyébről is szó esik. II tervezettnél 2500 lakással több épül megyénkben Nem mindegy, kinek milyen fedél van a feje fölött. Valójában talán fisak azok tudják legmélyebben átérezni és értékelni az önálló hajlékba költözés örömét, akik korábban ágyra járók voltak, illetve hosszú éveken át albérletben, társbérletben közösködtek tmásokkal; avagy sötét, dohos, omladozó falú házukat elhagyva, világos, modern otthont kaptak. Szocialista államunk — az élet- színvonal emelésével’összhangban r— egyik legfontosabb szociálpolitikai kérdésként kezeli ,a lakáshelyzet állandó javítását. A mérleget megvonva, ’a 7. oldalon ismertet­jük: mi valósult meg az V. ötéves terv lakásépítési prog­ramjából megyénkben? Mit jeleni egészségesen élni? Egészséges életmód. Mit jelent ez a két szó, és mit tudnak erről a gyerekek? Egészséges, igényes, tiszta fel­nőtteket akarunk nevelni, de a módszereink nem mindig tökéletesek, és az időnk is kevés... Az egészségügyi szo­kások ismertetése, az egészséges életmódra, a családi életre nevelés gyakran megfeneklik az elméletnél. Ál­talános és középiskolásokkal, pedagógusokkal beszélget­tünk a témáról. Az elmondottak felhívják figyelmünket a hiányosságokra. A kép korántsem teljes, de tanulságos. Erről szól írásunk lapunk 11. oldalán, a Minimagazin­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents