Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
1980. október 25., szombat o A hagyományokhoz híven az idén is kaptak nívódíjat a gyulai Várszínház legmagasabb színvonalú művészi teljesítményt nyújtó szereplői, alkotói. Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács épületében Melis Györgynek, az Operaház magánénekesének dr. Becsei József, a megyei tanács elnök- helyettese adta át a megyei tanács művelődésügyi osztályának nívódíját, Bács Ferenc színművésznek pedig Dér Lajos, Gyula város tanácselnök-helyettese nyújtotta át Gyula nívódíját. Sík Ferenc, a Várszínház művészeti vezetője, aki nem tudott megjelenni az ünnepségen, ugyancsak elismerést érdemelt ki munkájáért. Fotó: Gá, Edu Körzeti HNF-választás Orosházán A III. körzeti népfront bizottság október 23-án délután 5 órától tartotta meg újjáválasztási gyűlését a Faipari Vállalat klubhelyiségében Orosházán. A részvevők nagy számából és az elhangzott hozzászólásokból arra lehetett következtetni, hogy az összejövetelt kellő körültekintéssel szervezték meg a HNF-testület tagjai. Kiss Horváth Sándor titkár — aki két éve látja el feladatát — rövid, de tartalmas beszámolóban négy téma köré csoportosítva ismertette a körzeti népfrontaktívák eddigi tevékenységét. Ezek közül kiemelten foglalkozott a társadalmi munkák szervezésének, a lakótelepen élő emberek helyzetének, egymás közötti kapcsolatának problémáival is. A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozva megelégedéssel szólt a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom eredményéről és a további tennivalókról. Hozzátette: a harmadik körzetben is szükség van a korábbinál erélyesebb intézkedésre azért, hogy az új építkezések területén ne irtsanak ki minden fát és bokrot. Ahol viszont ezt megtették, ott a lakosság bevonásával előbb-utóbb fásítási akciót kell szervezni. A hozzászólók többsége is az alföldi településeink „sivataggá változtatása” ellen emelt szót. Néhány negatív jelenségre is felhívták a figyelmet. Mindez részben a szervezetlenségnek, részben egyesek közömbös, illetve felelőtlen magatartásának a következménye. A népfront a jövőben még aktívabb szerepet vállalhat a közvagyon megóvására, a környezet szépítésére, az emberi kapcsolatok szorosabbá, őszintébbé tételére irányuló törekvésekben. Ezután a titkár összegezte az észrevételeket, javaslatokat, majd a levezető elnök közreműködésével a jelenlevők megválasztották a,vezető testület tagjait. A HNF III. körzeti bizottságának elnöke Nagy László és titkára ismét Kiss Horváth Sándor lett. A november 24-i városi értekezleten 25 küldött képviseli majd a körzet nép- frontaktíváit. Teljesítik a tervet Korszerű körülmények között öröm a munka Alaposan igénybe vette a nyári árvíz a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat és a békési Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat dolgozóit. Minden erejüket a védekezés kötötte le, így nem is igen gondolhattak saját termelési tervük teljesítésére. Pedig eszerint a vízgazdálkodási társulatoknak az idén több mint nyolcvanmillió forint értéket kell előállítani. A víz Kardos Második félidő a földeken A kardosi Egyetértés Termelőszövetkezet az őszi szántóföldi munkák második félidejéhez érkezett a hét végével. A kukorica 554 hektáros területéről folyik betakarítás, a cukorrépa 120 Elszapnrodott a mezei pocok Megyénk déli részén, Bat- tonya, Mezőhegyes, Nagy- bánhegyes, Kunágota környékén a korábbinál jóval nagyobb mértékben elszaporodott a mezőgazdaság legveszélyesebb rágcsálója, a mezei pocok. A kis testű, emlős állat a földfelszínhez közel építi ki lakását, .amelyből 4—6 kijáró folyosó vezet a külvilágba. Télen sem alszik, készletet gyűjt a hó alatt is, tehát ilyenkor is károsít. A meleget, szárazságot nagyon tűri, a nedves hideg azonban pusztítja. Móst ősszel a tárolt zöldségben, takarmányban tehet jelentős kárt. Hihetetlen károkat okozhat a csemetés kertekben, és az álló lucernatáblákon. Az említett vidékeken a pockok száma jóval meghaladja a veszélyességi küszöbértéket. Tehát száz négyzetméteren több mint két pocok van. Ezért feltétlenül ott is meg kell kezdeni a védekezést, ahol erre még nem gondoltak. Nagyüzemek Thiodan 50 WP-t, házikertek tulajdonosai az Arvalin E pocokirtó szert használhatják. Ajánlatos ott is elkezdeni a vegyszerezést, ahol még nem szaporodtak el túlságosan a rágcsálók, hiszen egy korai védekezésnél mindig kevesebb szerre van szükség, mint egy későinél. Anyagilag is jobban jár, aki korán gondol a jövő évi termés megóvására. elvonulása és a helyzet normalizálódása után a társulatok dolgozói újult erővel láttak hozzá saját, mindennapos tevékenységükhöz. Ennek köszönhető, hogy a harmadik negyedéves gyorsmérleg kedvező képet mutat. A gyulaiak nyolcvanhat, a békésiek hetvenhá- rom százalékra teljesítették eddig tervüket, tehát minden reményük megvan a sikeres évzárásra. hektárjából még 46 szedet- len. A kertészetben is van tennivaló. A Békéscsabai Konzervgyár a paradicsomszezon után lassan fogadni tudja a sárgarépát. Felszedésére idénymunkásokat szerződtetnek, 25—30 embert Túrkevéről. A sárgarépa tisztításával megoldódik az asszonyok téli foglalkoztatásának gondja, a konzervgyár dörzstisztító géppel, a tsz épülettel és munkáskézzel járul hozzá az együttműködéshez. A búza területét 883 hektárra tervezték, ebből már 450 hektárba elvetették a kenyérnek valót. Az őszi árpa magja már 2 hete földbe került, a kikelt vetés szép. Az országban elsőnek alakult sarkadi Lenin Tsz-ben nagy gondot okozott a tehénistállók szétszórtsága, elavultsága. Jelentős változást hoz a közös a gazdaságban a szakosított szarvasmarhatelep létrehozása. Részben új épületek átadásával, részben a régiek felújításával, korszerűsítésével alakul a sok szempontból nagy jelentőségű telep. A 16 millió forintos beruházást a Lenin Tsz építőbrigádja valósítja meg, 350 tehénnek biztosítanak egy helyen elhelyezési lehetőséget. így az állatok gondozása, a takarmányozás, a trágyaösszegyűjtés sokkal gazdaságosabb. De nagyon kedvezően alakul az állatgondozók élet- és munkakörülménye is. Korszerű körülmények között öröm a munka, jókedvvel, nagy-nagy odafigyeléssel telnek az órák, a napok. Hiszen itt már két Az Orosházi Üveggyár nagy területen fekszik. Ezért jelentős a gyáron belüli anyagmozgatás Is. Az egész gyártási folyamat összhangját veszélyeztetheti, ha valahová nem érkezik meg időben a szükséges anyag. A gyáron belüli anyagmozgatást Diesel- és elektromos targoncákkal látják el. Hogy folyamatosan győzzék a munkát, bevezették a targoncák két vezetős rendszerrel való üzemeltetését. műszakban lehet dolgozni, fehér-fekete öltöző várja a dolgozókat. A vezetőség joggal számít arra, hogy a szakosított telepen hamarosan elérik a 4000 literes tejtermelési átlagot. Az elmúlt évben 3400 liter volt. A szakosított szarvasmarhatelepen új takarmányozási rendszert vezetnek be. A MÉM illetékes osztálya megbízásából nyersszelet etetésére rendezkednek be. A szelethez tejterméket adnak, így tartósítják. A kísérleti jellegű takarmányozástól sok eredményt várnak. Az új tehenészeti telep megépítése felszabadítja a régi istállókat. Ezeket az istállókat hízóba állított szarvasmarhák elhelyezésére adják át. Így lehetővé válik, hogy a sarkadi Lenin Tsz évente 400—500 hízott marhát adjon a népgazdaságnak. Így csökkentek az állásidők és javulhatott a targoncák tényleges üzemideje. A kétvezetős rendszer sem véd azonban a meghibásodások ellen. Csak tervszerű, rendszeres megelőző karbantartással lehet elérni, hogy ne mondjon csődöt éppen akkor a szerkezet, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A megelőző karbantartás sikerét igazolja, hogy 44 százalékkal csökkent a meghibásodások miatti állásidő. Két vezető a targoncákon A békéscsabai József Attila-lakótelepi általános iskola másodikosai a napokban kirándultak a szabadkígyósi kastélyparkba. Ismerkedtek az őszi természettel, leveleket gyűjtöttek, sétáltak a szép környezetben Fotó: Gál Edit Korszerűsödő gebin 0 7. elmúlt esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természetesen kis üzletekét, amelyek csekély forgalmat tudtak lebonyolítani, ezért a vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntartásuk. Csakhogy az odaszokott vásárlók hoppon maradtak, illetve arra kényszerültek, hogy messzebbre utazzanak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért, vagy akár a mindennapi kenyérért, tejért. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sorra épülnek, nyílnak iparcikk- és élelmiszeráruházak, az 1-2 személyes, kicsiny üzletek száma megcsappant. Holott a lakosság ezekre igényt tartana. A kisebb boltokat, vendéglátóhelyeket korábban, hogy kifizetődjenek, „gefoinesítet- ték”: egyszerűsítették az elszámolási rendszerüket. A gebinnek azonban — hivatalos nevén: a szabad kasszás üzemeltetésnek — számos árnyoldala is megmutatkozott az idők folyamán. A leglátványosabb visszaélésekre a gebines vendéglátóhelyek nyújtanak példát. Mivel ezekben — a szabad kasszás rendszernek megfelelően — az áruval nem kell tételesen elszámolni, a vezető gyakran úgy növeli személyes jövedelmét, hogy „idegen árut” visz be az üzletbe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tudta nélkül, annak megkerülésével szerez be. Hogyan lesz ebből busás jövedelem? Ütgy, hogy a gebines vendéglős ezt az árut feldolgozza, majd értékesíti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az ő zsebébe vándorolhat. Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben a vállalat vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bért, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebinesé. Á kis boltok gazdaságta- lanságán, munkaerőhiányán és a gebin okozta bajokon igyekszik változtatni az a kormányrendelet, amely egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről intézkedik. Elsősorban azzal a céllal, hogy a lakosság vásárlási lehetőségeit bővítse, javítsa. A rendelet lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy kisebb üzleteiket, vendéglátóhelyeiket januártól szerződéses rendszerben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerződést köthet az arra vállalkozó szakképzett alkalmazottjával, hogy meghatározott díj fizetése ellenében az illető saját felelősségére és kockázatára, önállóan, de a vállalat nevében vezesse az üzletet. Ami haszonra az üzlet szert tesz, azzal — a szerződött ^iíj befizetése után — a boltvezető szabadon rendelkezik. Adhat belőle például a beosztott dolgozóknak, akik egyébként a vállalat, illetve a szövetkezet alkalmazottai, és a szakmában szokásos bér ellenében végzik munkájukat. A kormányrendelettel egy időben jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendeleté egyes állami üzletek bérletéről, amely az eddiginél tágabb teret ad a magán- kereskedőknek, hogy üzletet, és — az eddigitől eltérően — vendéglátóhelyet is béreljenek. Módosították a magánkereskedelemről szóló rendeletet is: föloldottak több korlátozó intézkedést, és további harminc szakmában adtak lehetőséget magánkereskedői tevékenységre. A rendelkezések sokak érdeklődését felkeltették. Vannak, akik azt kérdezik: feladjuk a szocialista kereskedelem pozícióit? Erről természetesen szó sincs, hiszen a szerződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdoniban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC- és egyéb áruházak juttatják el a lakossághoz. Mások amiatt aggódnak, hogy a szerződéseknél a protekciósok élveznek majd előnyt. Nos, a vállalatok, szövetkezetek, ha szerződésbe kívánnak majd adni üzletet, kötelesek ezt a szándékukat nyilvánosan meghirdetni, és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — közjegyző jelenlétében — a legmagasabb díj fizetését vállalja. Természetesen, a szerződő boltvezetők jövedelme adóköteles. Ha a rendelet hatására a mai 11000 magánkereskedő helyett néhány év múlva, mondjuk 15 000 maszek boltos működik majd az országban, az csak javítja a kereskedelmet. Érdemesebb tehát azt vizsgálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályoktól? A bérleti rendszer, a magánkereskedői tevékenység kiszélesítése javíthat a szakma munkaerőhelyzetén: ezek a boltok ugyanis a családtagok munkájára számíthatnak. □ ind a szerződéses, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kis boltok. Olyanok, amelyek hiánya ma még súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, községek lakóit. Ha csekély is a részesedésük az országos forgalomból, a környék lakossága számára nagyon is fontosak, nélkülözhetetlenek. Azt várhatjuk, ■ hogy ezek újra megnyílnak, illetve az új formákban jobban, rugalmasabban látják el a vásárlóközönséget. Mert az idézett rendelkezések célja ez: a lakosság áruellátásának szélesítése, javítása. Gál Zsuzsa Piaci hírek Szarvasról Sok az alma, a szőlő, drágul a tojás, már csak mutatóban van görögdinnye, őszibarack a piacon. Szarvason tegnap 8 forint volt a sárgarépa, 16 forint a leves- zöldség kilója, 8 forintért adták a vöröshagymát, 56 forintért a fokhagyma kilóját. Rengeteg a fejes káposzta, mintegy 500 kilót vittek a tegnapi szarvasi heti piacra, az átlagára kilónként 4 forint volt. Tizen- kettő-tizennégy forint a karfiol, 3—4 forint a karalábé darabja, 14 forint a paprika, és 8—10 forint a paradicsom kilója. Árultak salátát, nem is keveset, 2 forint egy fej. Drága a savanyított káposzta, 16 forintért mérték kilóját. Akadt még zöldbab, 16 forintért, és mindössze 3 kilogramm Zöldborsó, ennek kilójáért 30 forintot kértek. A burgonya kilója 6 forint, savanyítani való görögdinnye 3 forint. Az alma 7—12 forint, a körte 12 forint, illetve a szebbje drágább, a szőlő 12—14 forint, a birsalma kilója 10 forint. Árultak még őszibarackot, összesen 150 kilogrammot, 14 forintért adták kilóját. A szilva 5 forint, a héjas dió kilója 35 forint. Drágul a tojás, a szarvasi piacon tegnap 2,50- re tartották darabját. Felélénkült a virágpiac: a közeledő halottak napjára árulják a koszorúkat.
