Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

1980. október 24., péntek Fotó: Veress Erzsi IIKÜVIZIG helyreállította a töltéseket A Kettős-Körös jobb par­ti töltésszakadásának' hely­reállítása szeptember 2-án kezdődött, amikor a gravi­tációs vízvisszavezetés a sza­kadás helyén befejeződött. A töltés helyreállítása a ko- polya teljes kitisztítása után a föld behordásával folyta­tódott. A földet 10 kilomé­ter távolságról tehergépko­csikkal szállították, mint­egy 80 ezer köbmétert, s a munkát október 4-re fejez­te be a KÖVIZIG. A mályváéi árvízi szük­ségtározó helyreállításához augusztus 18-án láttak hoz­zá, ezen a napon szűnt meg a> gravitációs vízvisszaveze­tés a megnyitás helyén. A helyreállításhoz 34 ezer köb­méter földet hordtak be a te­hergépkocsik, 6 kilométeres távolságról. A munkát szep­tember 6-ra fejezték be. A mérgesi árvízi szükségtáro­zót két helyen kellett meg­nyitni, a kettős-körösi sza­kadási hely minél hatéko­nyabb tehermentesítésére. A kettős-körösi oldalon a hely­reállítást augusztus 11-én kezdték, és augusztus 17-én fejezték be. Beépítettek 14 ezer köbméter földet. A se­bes-körösi oldalon a helyre- állítást szeptember 15-én kezdték, és szeptember 28- án fejezték' be. Itt beépítet­tek 20 ezer köbméter földet. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság jól szervezett és nagy erővel végrehajtott munkával a szakadási és' a három megnyitási helyen az árvízvédelmi töltéseket nem egészen két hónap alatt ki­javította. Ezzel a megye ár­vízi biztonságát újra meg­teremtették. Zalai kukoricarekord Népművelők tanfolyama Gyulán A Békés megyei Művelő­dési Központ október 27. és 31 -e között rendezi meg a Szolnok, Heves, Nógrád és Békés megyei főhivatású népművelők emelt szintű to­vábbképzését Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Köz­pontban. A rendezvényt Vámos László, a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyitja meg 27-én délelőtt 10 órakor. Ezt követően a résztvevők há­rom csoportban szemináriu­mi foglalkozáson beszélget­nek a pedagógiai értékelés funkcióiról a közművelődés­ben. A délelőtti tapasztalato­kat Horváth Attila, a szolno­ki Megyei Művelődési és If­júsági Központ igazgatóhe­lyettese összegzi. Az első délutánon fakultatív progra­mokon vehetnek részt a nép­művelők. Másnap dr. Durkó Mátyás, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanszékvezető do­cense, valamint dr. Matolcsi Ágnes, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Pedagógiai Tanszékének tanára közre­működésével az értékelő ma­Előkészületek a szólótáncfesztiválra A békéscsabai Megyei Művelődési Központ meg­hirdette az ötödik Balassi Bálint országos szólótánc­fesztivált. A január 9-től 11-ig tartó néptáncos vetél­kedőn várhatóan nyolcvan résztvevő verseng majd az Aranysarkantyús, illetve Aranygyöngyös címért. A versenyzők egy kötele­ző és egy szabadon válasz­tott táncot mutatnak be. A táncosok és párok három­szor vehetnek részt a bé­késcsabai versenyen, s aki egymás után sorozatban dí­jat nyer, a kiírás értelmé­ben megkapja az örökös Aranysarkantyús, illetve az örökös Aranygyöngyös cí­met — az előbbiért a férfi­ak, az utóbbiért pedig a nők vetélkednek. Békéscsabán kétévenként rendezik meg a Balassi Bá­lint országos szólótáncfesz­tivált, s eddig minden al­kalommal néptáncmozgal­munk, a szép magyar tánc kiemelkedő seregszemléjé­nek bizonyult. gatartás pszichológiájával és szociálpszichológiájával is­merkednek a tanfolyam résztvevői. Délután csoportos foglalkozások lesznek. Szerdán dr. Nagy József, a József Attila Tudományegye­tem Pedagógiai Tanszékének tanár§, majd Harangi László, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Közművelődési Tan­székének tanára tart elő­adást. A témák között szere­pel a pedagógiai értékelés fogalma, szakaszai, az infor­mációgyűjtés eszközei, for­mái, illetve az értékelés fo­galmának általánosítása. Délután a hallottak alkalma­zását beszélik meg a köz- művelődésben. A csütörtöki és pénteki programok között szerepel még többek között: a kom­munikációs folyamatok, va­lamint a közoktatás és a közművelődés szervezeti for­mái. Mindezek mellett a vá­ros nevezetességeinek megis­merésére is jut idő, s tájé­koztatják a résztvevőket a Békés megyei művelődési in­tézmények tevékenységéről is. Rekord mennyiségű csemege­kukoricát dolgozott fel ebben az idényben a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyára. összesen 2000 tonna morzsolt és csöves tengerit helyeztek el a mélyhű­tő kamrákba. Ez 600 tonnával több a múlt évinél. A zalai csemegekukorica tavaly BNV- nagydíjat, az idei mezőgazdasá­gi kiállításon pedig aranyérmet nyert. A csemegekukorica mor­zsolt és csöves állapotban is kelendő exportcikkeink közé tartozik. A mélvhütőben tárolt kukorica nagt részét exportra szánják, de jut belőle elegendő a hazai fogyasztóknak is. A kukorica feldolgozása után a Zalaegerszegi Hűtőházban megkezdték a hasábburgonya és a gesztenyepüré készítését. Bz Üvegipar Írja Az Üvegipari Művek dol­gozóinak lapja terjedelmes tudósításban számol be a Nagykanizsán rendezett munkavédelmi konferenciá­ról. Ezen részt vettek a gyá­rak műszaki vezetői, bizton­ságtechnikai megbízottai és munkavédelmi felügyelői. Bevezetőben a vállalat egé­szére vonatkozó tájékoztató hangzott el, amelyből kide­A Békés megyei Pályaválasztást Intézet ezekben a hónapok­ban városonként és járásonként úgynevezett pályaválasztási heteket rendez az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályosainak és szüleiknek. A helyi termelőüzemekkel kö­zös programsorozatokban elsősorban a hiányszakmákat nép­szerűsítő, a szakmunkásképzéssel foglalkozó iskolák és vál­lalatok életét bemutató kiállítások, dia- és kisfilmvetítések, személyes elbeszélgetések, szülő értekezletek szerepelnek. Legutóbb Gyulán, az ifjúsági és úttörőházban tartottak ilyet, amelyre a helyi iskolásokon Hívül a szabadkígyósi, a köte- gyáni és a vésztői pályaválasztás előtt álló lányok és fiúk is meghívást kaptak. Képünk a gyulai kiállításon készült, amely ma délután zárul Fotó: Gál Edit Budapesten a Szojuz—35 leszálló kabinja A Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz-ta- nácsának kérésére a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának Interkozmosz-ta- nácsa elküldte Budapestre a Szojuz—35 űrhajó leszálló kabinját, amelyen Valerij Kubászov és Farkas Berta­lan űrhajós alezredes visz- szatért a földre. A szovjet nép ajándéka megérkezett hazánkba, a Hadtörténeti Múzeumba, ahol az űrrepü­lésről készített kiállítás ré­szeként csütörtöktől megte­kinthető. Új bőröndsorozat Divatos, könnyű, tetszetős bő­röndök sorozatgyártását kezdi meg pilisszentiváni új üzemében a Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat. Az NSZK- beli Hepting céggel kötött koo­perációs megállapodás alapján a gépeket a külföldi partner «zál- lítja, a technológiai, sorok sze­relése a napökban kezdődik meg. A korszerű gépeken, a teljes felfutás után, évente 150—200 ezer útitáskát gyártanak, döntő többségét a partnervállalat vá­sárolja meg, de jut majd belőle a hazai kereskedelemnek is. A tervek szerint fokozatosan nö­vekszik majd az itthon gyártott bőröndrészek aránya, kezdetben a táskák műanyag keretét, ké­sőbb a huzatot is magyar vál­lalatok adják. A Békéscsabai 11-es számú általános iskola nyolcadiko­sai kéthetente 3 óra mező- gazdasági gyakorlati foglal­kozáson vesznek részt. Ké­pünkön a 8/c. osztály lányai a kaktuszok ápolását tanul­ják Fotó: Gál Edit rült, hogy az ország üveg­gyáraiban a tavalyi első fél­évben előfordult 405 bal­esettel szemben az idén 320 történt, s ilyen alacsony szám csak 1969-ben volt. A balesetek miatt kiesett mun­kanapok száma szintén ke­vesebb, amelyhez hozzájá­rult, hogy a salgótarjáni, a sajószentpéteri, az ajkai és az Orosházi Üveggyárban je­lentősen csökkent a balese­tek száma. A nagymérvű ja­vulás mellett azonban súlyos teher a vállalat számára, hogy egy halálos baleset is történt Orosházán, többszö­rös szabálysértés következté­ben. Csont József, az orosházi gyár műszaki igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy a húzott síküveghutában 1975- ben 63 üzemi baleset tör­tént. A vágási sérüléseket a sok üvegtörés okozta, de hozzájárult ehhez a dolgo­zók gyakorlatlánsága is. A munkavédemi intézkedések hatására jeentősen javult a helyzet, 1979-ben 21 baleset történt. A négy öblöshutában a gépek korszerűsítése, a munkahelyi körülmények ja­vítása, és az ezzel összefüg­gő intézkedések eredmény­nyel jártak. Ennek ellenére azonban nem elégedettek a jelenlegi állapottal, s a munkavédelmi újítások elő­terjesztőit ösztönzik arra, hogy további ésszerű megol­dásokkal járuljanak hozzá a balesetek csökkentéséhez. Pártmunka az irodában Ö lkalmazottak, egyéb szellemi dolgozók, adminisztratív dol­gozók, irodisták, tisztvise­lők ... Az elnevezések soka­sága is jelzi, akad még né­mi bizonytalanság e réteg pontos társadalmi helyének értelmezésében. De bárhogy nevezzük is őket, tudjuk, kikről van szó: azokról, akik felsőfokúnál alacso­nyabb végzettséggel ülnek az íróasztal mellett, végeznek ügyviteli, nyilvántartási, számszaki, vagy egyéb ha­sonló tevékenységet. A politikai gyakorlat, il­letve a társadalom szerke­zetét elemző tudomány job­bára csak az utóbbi időben fordult e réteg felé. Koráb­ban nem is igen emleget­tük őket külön: a munkások, parasztok és értelmiségiek mellett „a hazánk többi dol­gozója” gyűjtőfogalomba so­roltatván esett szó róluk. Pedig létszámuk az elmúlt évtizedekben (különösen a hetvenes évek elejéig) gyor­san növekedett, s jelenleg immár — P munkásosztályt követően, a termelőszövet­kezeti parasztságot meg­előzve — társadalmunk má­sodik legnagyobb lélekszá­mú csoportját alkotják. Igaz, e csoport nem tekinthető homogénnek, egységesnek: munkájuk jellege éppannyi­ra eltérő, mint ahogy az el­látásához szükséges képzett­ség is különböző. Akadnak, akik több fizikai erőkifej­tésre kényszerülnek, mint nem egy kétkezi dolgozó; mások tevékenysége viszont alig-alig különböztethető meg az értelmiséghez sorolt társaikétól. Sokan közülük pusztán végrehajtói mások elhatározásainak, némelyek viszont az ügyek intézése so­rán felelősséggel döntenek emberek sorsát érintő kérdé­sekben. Jó részük nagy in­tézményekben, hivatalokban összpontosul, mások Viszont csak néhányadmagukkal lát­nak el ilyen munkakört, a különféle kisebb gazdasági egységekben, hivatalokban. Ám akárhol is dolgoznak, munkájuk mindenütt fontos. Az alkalmazottak létszámá­nak emelkedése világjelen­ség, s ez már önmagában is jelzi: a termelési folyamat előkészítésében, megszerve­zésében, eredményeinek, ér­tékének számontartásában, az emberek mindennapos ügyeinek intézésében e ré­tegnek a mai modem világ­ban egyszerűen nélkülözhe­tetlen a szerepe. Ha az író­asztal mellett közvetlenül nem is állítanak elő anyagi javakat, nem oktatnak, nem gyógyítanak — az admi­nisztratív-ügyviteli teendők ' ellátása nélkül ma nem le­hetne sem termelés, sem ok­tatás, gyógyítás, művészeti élet. Ezért a legkevésbé sem mellékes, hogy milyen az irodákban dogozók munká­jának színvonaa, minősége, hogy mennyire értenek ah­hoz, amit csinálnak, s meny­nyire értik a pontosság, a lelkiismeretesség szükséges.- ségét. Az MSZMP XII. kongresz- szusa összefoglalóan úgy ér­tékelte. hogy „a termelés­ben és az igazgatásban fog­lalkoztatott alkalmazottak nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munká­jukat”. E sokféle tapasztala­tot sűrítő elismerés mellett ugyanakkor a kongresszus a további teendőkre is utalt, kimondván: „Több figyelmet kell fordítani az alkalmazot­tak politikai felkészültségé­nek. szakmai ismereteinek növelésére” Ez a feladat­megjelölés arra épül, hogy az elkövetkező években ezen a munkaterületen is foko­zódnak a minőségi követel­mények. A „minőségi” kifejezés itt külön hangsúlyt érdemel, hi­szen a legkevésbé sem cél az irodai-hivatali munka meny- nyiségének további szaporí­tása. Ellenkezőleg, az élet éppenséggel a papírmunka csökkentését, az ügyintézés egyszerűsítését követeli. Az irodai munka mennyiségé­nek szaporodása ugyanis némiképpen túlszaladt a fej­lődés által természetszerűen magával hozott mértéken; a takarékosság, az ésszerűség körülményei itt nyomatéko­san intenék a mérséklésre. Annál is inkább, mert a fo­lyamattal párhuzamosan és ennek következményeként az alkalmazottak létszáma is gyorsabban nőtt a valósá­gos szükségleteknél, s ezen a tendencián is feltétlenül változtatnunk kell. A pártszervezetek ,tehát napi politikai munkájuk so­rán az irodai alkalmazottak tevékenységéről sem feled­kezhetnek meg. A kifejezet­ten hivatali pártszervezete­ket a feledékenység veszélye kevéssé kísérti —, hiszen ne­kik ez a működési közegük —, de az üzemi, területi alapszervezetéknéi már in­kább előfordul, hogy a fi­gyelmet a fő területre össz­pontosítva az adminisztra­tív. ügyviteli munkát végzők tevékenysége látókörükön kívül marad. Pedig a szó legszélesebb értelmében fel­fogott politikai szervező- és nevelő munk,a ezen a terü­leten is nélkülözhetetlen. Annál is inkább fontos ez, mert egyes valóságos társa­dalmi ellentmondások itt bi­zonytalanságot szülhetnek. Jelenleg ezzel kapcsolatban elsősorban arról ,az ellent­mondásról kell szólnunk, mely az alkalmazotti lét­szám túlzott felduzzadásá­val keletkezett. Nyilvánvaló, hogy amikor e tendenciával szembeszállunk, nem az ad­minisztrációs munka szüksé­gességét vonjuk amúgy ál­talában kétségbe, s nem is az ügyviteli-nyilvántartási dolgozókat hibáztatjuk az említett jelenség miatt. Nem ők duzzasztották fel saját soraikat, nem ők hozták az ehhez a helyzethez vezető döntéseket — képtelenség lenne hát őket elmarasztal­ni, nekik címezni, hogy „ugyan miért vagytok ilyen sokan?” A megoldás itt a munka és a szervezeti fel­építés ésszerűsítése, a bü­rokrácia visszaszorítása, s ezen az alapon a munkaerő ésszerű és emberséges átcso­portosítása, az egyes szakte­rületek közötti jobb meg­oszlásának kialakítása. Ez átgondolt intézkedéseket igényel az arra illetékes vezetőktől, s a megvalósítá­sukhoz szükséges feltételek kialakításában való tevé­keny közreműködést a párt- szervezetektől. Vitathatatlanul hordoz el­lentmondásokat az a törek­vés is, hogy miközben álta­lában az egyéni alkalmassá­got. tekintjük a pártba való felvétel kritériumának, egy­úttal törekszünk a párt ösz- szetételének tudatos szabá­lyozására, az alapvető osz­tályokhoz tartozók többsé­gének megőrzésére a párt­tagság soraiban. Ezek az el­lentmondások azonban a pártépítés gyakorlatában fo­lyamatosan feloldhatóak. A XII. kongresszus egyértelmű­en kimondta: a pártban he­lyük van mindazoknak az alkalmazottaknak, akik munkájukkal, magatartásuk­kal tanúsítják, hogy méltó­ak 3 felvételre. Ö tagfelvétellel kap­csolatos „gondok” voltaképpen egy na­gyon pozitív tendenciát fe­jeznek ki: a párt vonzerejé­nek további növekedését az alkalmazottak soraiban. Jó alap ez arra, hogy a párt- szervezetek sikerrel teljesít­sék politikai feladataikat, tovább fokozzák az irodák dolgozóinak hozzáértését, lelkiismeretességét és politi­kai elkötelezettségét. Gyenes László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents