Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

1980. október 3., péntek o Két tsz — két médszer Népgazdaságunk egyik nagy energiafelhasználó ága­zatában, a mezőgazdaságban is örvendetesen terjednek az energiatakarékos módsze­rek. Megyénkben is mind több példát találunk erre. Ha van pénz A nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben év­ről évre 30—35 ezer tonna kukoricát kell szárítani a betakarítást követően. Ehhez három szárítótelep és öt be­rendezés áll rendelkezésükre, közöttük a legtöbb tüzelő­anyagot két DSZP típusú ik- resített szárító fogyasztja. Ezek átalakítását határozta el a szövetkezet műszaki ve­zetése még az év elején. A szárítók fűtésére több­nyire a hagyományos, nor­mál tüzelőolajat használják az üzemek, ennek kilója sze­zontól függően 8 forint kö­rül mozog. Van azonban egy másik, közismert nevén pa­kurának nevezett olajfajta, amit kevesen használnak. Pedig jóval olcsóbb, kilón­ként három forintba kerül. Egyetlen nagy, de kiküszö­bölhető hátránya, hogy kör­nyezeti hőmérsékleten ko- csonás halmazállapotú, fel- használhatatlan. Ezt a gondot oldja meg az a forró gőzzel töltött cső­rendszer, amelyet a két szá­rítónál kiépítettek a nagyszé- násiak, mégpedig, saját kivi­telben. Az új szállítórendszer állandóan 60 Celsius-fok kö­rüli hőmérsékleten tartja a pakurát, s porlasztás előtt egy újabb csőrendszer me­legíti fel az akkor szükséges 120—130 fokra. De nem elég a pakurát a felhasználás helyén melegen tartani, már fogadáskor, tá­roláskor biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet. Ezért a nagyszénásiak ismét a pénztárcájukba nyúltak, s felépítettek egy háromszáz köbméteres tárolót a pálma­kerti fogadó közvetlen köze­lében. A saját erőből megvalósí­tott beruházás költsége ezzel elérte a kilencmillió-nyolc­százezer forintot. A szövetke­zet üzemgazdászai pontos adatokkal szolgálnak: a két szárító átalakítása egy sze­zon alatt behozza a ráfordí­tott költséget. Ha az épített fogadóállomást is figyelem­be vesszük, három év alatt térül meg a csaknem tíz­milliós összeg. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolók1 és a pakuraüzemű szárítók szükség esetén folyékony olajjal is működtethetők, s ez fokozza a termelés biz­tonságát. Ha van lehetőség Nem volt ilyen költséges a kardoskúti Rákóczi Terme­lőszövetkezet energiataka­rékos megoldása. Egyszerű­en . nem mentek el figyel­metlenül a kínálkozó lehető­ség mellett. Maga a lehető­ség az, hogy az üzem közelé­ben földgázlelőhely van, ezért határozhatták el, hogy áttérnek a földgázzal való fűtésre. Mindenképpen szerencsés­nek mondható, hogy a köz­ség és a szövetkezet igényei, érdekei időben is egybees­tek. Így gázkitermelőknek is megéri, hogy kiépítsék a szö­vetkezetig és Kardoskútig a vezetékhálózatot. Első lépésként a szövetke­zet vásárolt két Bábolna tí­pusú szárítót. Ezek már gáz­égőfejjel készültek, s a har­mincöt százalékkal *• olcsóbb tüzelés reményében enged­hette meg magának a szö­vetkezet. Árához képest el­törpül a saját hálózat kiépí­tésének egymilliós költsége. Hiszen ez utóbbi módot ad arra is, hogy már az idén gázzal fűtsék a gépműhelyt és szociális létesítményét. Jövőre az évi 10 ezer hízót adó sertéstelepükön, az összes irodában, szociális helyiségben áttérnek a gáz­fűtésre. A DSZP-szárító égő­fejét is kicserélik gázzal mű- ködtethetőre, s ezzel az egész szövetkezet belép az olcsó fűtőanyagot használó üze­mek közé. Nehéz még felmérni, meny­nyit nyer a kardoskúti szö­vetkezet az áttéréssel. Köz­vetlen hatásai közül egyelőre csak az egyharmaddal ki­sebb energiaár látható. Sok­kal áttételesebben jelentkez­hetnek a helyes döntés más hatásai. Az olcsó üzemanyag miatt megvásárolt új szárí­tók lehetővé teszik, hogy ne csak a kukoricát, hanem a napraforgót, s az egyéb ter­ményeket is szárítsák. Még­pedig nem sietve, a megen­gedettnél magasabb hőfo­kon. A kíméletesen szárított takarmányt várhatóan job­ban értékesítik a sertések, kevesebbtől jobban gyarapod­nak. Ezzel csökkennek a ta­karmányozás költségei. Ha egy kiló súlygyarapodáson 10 fillért megtakarítanak, az a szövetkezeti mérlegben százezres többletet jelenthet! Lehet takarékoskodni Két módszert mutattunk be, két eltérő anyagi lehető­ségű szövetkezet próbálkozá­sát a takarékoskodásra. A nagyszénási Október 6. Tsz beruházása nem éppen olcsó mulatság, nem is en­gedheti meg egyelőre magá­nak csak tőkeerős gazdaság. Az új házi-műszaki átadá­son néhány napja átesett, és jól vizsgázott fogadótároló a tsz tárolótereit 850 köbmé­terre növelte, s ebből 550-be vezethetnek pakurát. A le­hetőség szerint tehát vagy olajat, vagy pakurát tárolnak benne. Ez a nagy tér egyben lehetővé teszi, hogy akár más üzemek is ide helyezzék üzemanyagjukat. Mindez jól bizonyítja a nagyszénási Október 6. Termelőszövetke­Tulajdonképpen már elér­kezett az idei őszi forgalom dandárja. Áruval megrakott teherautók járják az ország­utakat minden megyében, de ésszerűbb munkaszerve­zéssel még nagyobb teljesít­ményekre is képes a Volán. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk dr. Zahumensz- ky Józseffel, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettesével. — Mennyi árut szállítanak évente a Volán kocsijai és milyen jelenleg a géppel, ill. kézi munkaerővel végzett rakodások aránya? — A Volán az idén, vár­hatóan 190 millió tonna árut fuvaroz. Ebből megközelítő­leg 144 millió tonnát gépek­kel raknak fel- és le. tehát 46 millió tonna áru rakodá­sát végzik kézi erővel. Ahol erre mód van, felkérjük a szállíttató vállalatot, hogy saját gépeivel végezze a felrakást, de nekünk is van­nak rakodógépeink. Szerző­déses alapon biztosítjuk, hogy évente 101 millió ton­na árut a megbízók rakja­nak fel a tehergépkocsira, így jelentős párhuzamos be­ruházást kerülünk el. Ez egyébként már teljesen gé­pesített szállítási lánc, mert a rendeltetési helyen is a vállalat gépeivel vagy bil- lentéssel rakják le az árut_ a tehergépkocsikról. A kézi rakodású árukból 13 millió tonnát a Volán dolgozói rak­nak fel és le, főként a vas­útállomásokon, ahol ,a mi teherautóinkról kerül az áru a MÁV teherkocsijaiba. Ez a helyzet a darabáru gyűjtőfuvarozásnál is. Más­hol a megbízható vállalatok dolgozói végzik el az áruk rakodását. — Az őszi hónapokban a mezőgazdasági áruk szállítá­sa jelenti a Volánnál is a legnagyobb feladatot. Ho­gyan készült fel erre a vál­lalat? — Sok fajta előzetes in­formáció alapján készülünk minden évben a mezőgazda­zet évek óta látható folya­matos törekvéseit arra, hogy megfeleljenek a népgazdasá­gi irányzatoknak, azaz adott esetben tárolási biztonságot és energiatakarékosságot ér­jenek el. A kardoskúti megoldást pedig az teszi figyelemre méltóvá, hogy a már adott lehetőséget használják1 ki költségeik csökkentésére. Nem utolsó szempont a nép­gazdaság helyzetének figye­lembevétele sem. Ezt Kunos Zoltán, a szövetkezet főag- ronómusa így fogalmazta meg: — A gázból nem lehet műanyagot gyártani, az olajból viszont igen. Ha mi nem használjuk az olajat tü­zelésre, több jut máshová, más ágazatba. Igaz, hogy napról napra új, nedves terménytárolási eljárások terjednek a me­zőgazdaságban, azonban nap­jaink tapasztalata szerint éppen a biztonságos tárolás miatt, a kukorica szárítása ma még elkerülhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy mekkora energiaráfor­dítással, és milyen tüzelő­anyaggal érik el a mezőgaz­dasági üzemek a kívánt szá­razsági fokot. Mint a két szövetkezet példája mutatja, szárításban is lehet takaré­koskodni. De nem szabad itt elhallgatni egy „ha”-t. Ha van hozzá induló tőke, és, ha kedvezőek a helyi adott­ságok. A két tsz esetében ugyanis erről van szó. So­kan nem tehetik azt, amit ők. A mai energiaínséges időkben tudomásul kell ven­ni, hogy a takarékosság nemcsak lehetőség, hanem egyben kötelesség is. Remél­hetőleg a két szövetkezet módszerének ismertetése el­indít néhány gondolatot, és segít a megoldáson töpren- gőknek. M. Szabó Zsuzsa sági áruk szállítására. Csak részben kampányfeladat ez, hiszen rendszeresen vissza­térő, fővonalaiban előre megtervezhető munka. A mezőgazdasági üzemekkel, cukor- és konzervgyárakkal már több mint, 25 éves gyü­mölcsöző, megbízóink szá­mára is előnyös kapcsolata­ink vannak. Az idén a ter­vek szerint mintegy másfél millió tonna cukorrépát szállítunk 11 cukorgyárba. Ez többféle fuvart jelent. Van olyan megye, ahol a földekről közvetlenül a gyárba visszük a répát, van olyan, hogy a legköze­lebbi vasútállomásra. A konzervgyárak részére éven­te 980 ezer tonna nyersanya­got, zöldséget, gyümölcsöt fuvarozunk, ennek legna­gyobb részét az őszi hóna­pokban. Ebben az időszak­ban 350—400-zal több teher­gépkocsi áll a rendelkezé­sünkre, mint máskor. A ka­pacitások jobb kihasználása érdekében, szeretnénk, ha a jövőben a konzervgyárak a kész termékek szétfuvarozá- sára is több megbízást ad­nának a Volánnak. A Szövetkezeti Zöldség— Gyümölcs Kereskedelmi Központ felügyelete alá tar­tozó megyei ZÖLDÉRT vál­lalatok részére várhatóan 27 ezer tonna burgonyát, 46 ezer tonna zöldségfélét, és 49 ezer tonna gyümölcsöt szállítunk. Már véget ért a Bács megyei barackszezon, most Hevesből, Somogyból, Fejér megyéből görögdiny- nyét, Heves, Csongrád, Szol- nók és Bács megyéből pap­rikát, paradicsomot, Békés­ből, és a már említett me­gyékből nagyobb mennyisé­gű vöröshagymát szállítunk. Sajnos az időjárás miatt egyes termények és gyümöl­csök egy időben érnek, ezért torlódással is kell számolni a szállítás során. — A napokban a Szabolcs— Szatraár megyei pártbizott­ság első titkára az almaszál­Bébiétel Kecskemétről Érkeznek a kereskedelmi megrendelések a kecskeméti bébiételekre, amelyek' no­vemberben kerülnek az üz­letekbe. Az új termékéből az év végéig száz vagonnal ígér a Kecskeméti Konzervgyár, jö­vőre pedig teljes egészében kielégítik a hazai igényeket, 30-féle ízletes csecsemőétel­ből válogathatnak majd a kismamák gyermekeik vál­tozatos, egészséges táplálá­sához. Hz egészséges napraforgóért Sok növényvédelmi problémá­ja van a napraforgó-termesztés­nek. Főként a gombabetegségek csökkentik a termést, s olykor hiába használnak vegyszereket az üzemek, a kórokozó rezisz- tenssé, ellenállóvá válik velük szemben. A múlt héten megyénkben ül­tek össze a növényvédelem, a termelési rendszerek, a vegyi gyárak képviselői, hogy a vé­dekezésben leghatásosabbnak ítélt csávázás új eljárásait dol­gozzák ki. A létrejött megegye­zés lényege, hogy a jövő évben 25 mázsa, különböző szerekkel csávázott vetőmagot később ki­jelölésre kerülő üzemeknek ad­nak. A Bácsalmási Napraforgó- termesztési Rendszer taggazda­ságai nagyüzemi, a KITE tagjai pedig kisüzemi termesztést folytatnak a kapott vetőmaggal. A tervek szerint megyénk ter­melőszövetkezetei, állami gaz­daságai is részt vesznek a jövő évben kezdődő kísérletben, amelyek felügyeletét a megyei növényvédelmi állomások látják el. Az értékelést a jövő évi be­takarítás után tartják. A ka­pott eredmények várhatóan nagyban hozzájárulnak a napra- forgó-csávázás megoldásához. lítás gondjairól Is beszélt egy tájékoztatón. Hogyan próbál a Volán enyhíteni ezeken a gondokon? — Az idén is kiemelt fel­adatunk a szabolcsi alma- szállítás megszervezése. A helyi 5-ös Volán vállalaton kívül még másik 5 megyei Volán vállalat kocsijai is fel­vonulnak, összesen naponta 200—220 tehergépjármű szál­lítja majd az almát, Tuzsér, Komoró. Mándok vasútállo­másaira. Az alma fontos exportcikkünk is. Az idén 10 ezer tonna szabolcsi al­mát Volán tehergépkocsik­kal szállítunk a Szovjetunió­ba. ezzel az amúgyis túlter­helt Záhony és Csap vasúti határállomásokat tehermen­tesítjük. — Az őszi forgalomban nemcsak a vasút és a Vo­lán érdekelt, hanem — saját fuvareszközeivel, saját gép- kocsiparkjával — részt vesz benne az Ipar és a gazdaság minden ágazata. Hogyan le­het mindezt ésszerűen ösz- szehangolni? — Eddig főként közepes raksúlyú, 4—6 tonnás kocsi­kat vásároltak az üzemek, most, inkább 8—12 tonnás járműveket. Attól tartok, hogy ezek a nagy kocsik nem tudnak letérni a szi­lárd burkolatú utakról, a termőföldeken besüllyed­nek. Célszerű lenne, ha a mezőgazdasági üzemek a megyei Volán vállalatokat megkeresve még a beruhá­zások előtt konzultálnának arról, hogy a fuvarozó vál­lalat milyen feladatok ellá­tására tud hosszabb távon szerződni. A népgazdaság járna jól így, mert a mező- gazdaság a korábbinál na­gyobb mértékben a termő­földek gépesített művelésére fordíthatná anyagi eszközeit, a Volán pedig garanciát vál­lalhatna a fuvarozásokra. Ilyen társulásokban hajlan­dók vagyunk részt venni — ha kell, beruházással is. Bermann István II Volán az őszi forgalomban Érdekességek a BNV-n A C-pavilonban mindig sok nézője akad az új Zaporo- zsecnek. Megváltozott a karosszéria eleje, hátulról eltűntek a kopoltyúk, belül a Zsigulitól örökölt műszerfal, és a ké­nyelmes kagylóülések teszik komfortossá az új kocsit. A pótkerék a motortérbe került, és az átalakított hűtés csen­desebbé tette a motor üzemét A háziipari szövetkezetek pavilonjában nemcsak a különféle népművészeti ihletésű termékekben gyönyörködhetnek a lá­togatók, hanem bepillanthatnak az alkotás folyamatába is. Felvételünk idején éppen a bőrösök tartottak bemutatót A PATEX új kikészítésű pamutszövetekkel és frottírokkal je­lentkezett a vásáron. A javított technológia miatt ezek az anyagok még az elődeiknél is nedvszívóbbak Az Orion és a Videoton is kiállította Hi-fi toronyrendszerét. A képünkön látható Videoton-gyártmányok Akai lemezját­szókkal és magnókkal, Videoton rádiókkal, erősítőkkel és hangdobozokkal készültek. A dolog szépséghibája, hogy az árusítás során a magnó már nem lesz tartozéka a rend­szernek Fotó: Lónyai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents