Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
1980. október 21., kedd Fiókkönyvtárak Békéscsabán A békéscsabai olvasók nagy része eddig a városközpontban levő, tehát könnyen elérhető, és gazdag könyvválasztékot kínáló megyei könyvtárat kereste fel. Néhány hónapja azonban — amióta lebontották a könyvtárat — a könyvajánlás, kölcsönzés, rendszerezés sokrétű feladatköre a fiókkönyvtárakra hárul, amelyek egy- egy terület lakosságát hivatottak ellátni. Változó személyi és tárgyi feltételekkel működnek a fiókintézmények, többnyire részleges nyitva tartással. ♦ Az ifjúsági és úttörőház negyedik emeletén szeptember 8-án nyílt meg a gyermekkönyvtár. A két terem kicsit zsúfolt, hiszen a régi könyvtár csaknem egész állománya került a polcokra. Néhány ismerős berendezést is látni; a könyvtárosok a régi bútorokkal igyekeznek otthonossá tenni az új helyet. Zsótér Margit könyvtáros egyedül van. Igaz, kint zuhog az eső, és délelőtt egyébként is kevesebb a látogató. — Minden iskolának küldtünk értesítést arról, hogy elköltöztünk — mondja a fiatal lány. — Azért meg kell szokniuk a gyerekeknek, hogy nem a régi helyen találnak. Nem változott a nyitva tartási rend: délelőtt 9-től 12- ig, délután pedig 14-től 18 óráig jöhetnek nemcsak olvasni, de játszani is. Két könyvtáros felváltva látja el a teendőket. Akad dolguk, hiszen most 1553 a beiratkozott olvasó. Ők a „bejegyzett” látogatók, de akadnak, akik nem visznek el könyvet, hanem helyben lapozgatnak. Tizenötezer kötetből, és 29-féle ifjúsági folyóiratból válogathatnak itt a gyerekek. — Áthoztuk a katalógust, és már betűrendben állnak a könyvek — mutat a könyvtáros a szépen elrendezett polcokra. A száz négyzetméter alapterületen — bár szűkösebben, mint a régi helyen — lehetőség van csoportos foglalkozásokra, irodalmi vetélkedőkre, találkozókra is. A látogatottsági adatok azt mutatják; néhány hét alatt megismerték, megszerették az új helyet a kis olvasók. ♦ Két hónap kényszerszünet után október elsején délutánonként ismét nyitva áll a Szarvasi úti könyvtár ajtaja. Az aprócska helyiségben, szemközt a bejárattal idősebb hölgy üldögél. Barátságosan fogad. — Csak néhány hete vagyok itt, de már sok régi olvasót megismertem— mondja Szatmári Imréné, nyugdíjas pedagógus, aki ellátja itt a könyvtári teendőket. — Hetente négy alkalommal, három órát tartok nyitva, egy órától négyig, illetve háromtól hatig. Így a különböző munkaidőben dolgozók szabad idejüknek megfelelően jöhetnek. Igaz, főként nyugdíjasok járnak rendszeresen, hiszen ez egy „elöregedő” kerület. Körülnézek. A néhány négyzetméteren három asztal, és néhány szék szorong. A „munkaasztal” mögül kivillan egy olajkályha fémfedele. Mint megtudom, 2800 kötet bújik meg a polcokon. Van szépirodalom (főként klasszikusok), helyben olvasható lexikonok, ifjúsági, kötelező és ismeretterjesztő irodalom. „Mindenből egy kicsi” — véli a könyvtáros. Az asztalon levő doboz raktári kartonjai egyúttal a katalógus szerepét is betöltik. Igaz, itt nem nehéz egy-egy könyvet megtalálni. Szatmáriné megkeres egy füzetet, fellapozza: 170 beiratkozott olvasót számlái össze. ♦ A Lencsési út egyik tízemeletesének földszintjén hívogat a tábla: Megyei könyvtár fiókkönyvtára. Benyitok. Kellemesen meleg a helyiség. A szemközti ajtón át végiglátni a tiszta, világos termeken. Janecskó Erzsébet könyvtáros éppen egy olvasóval foglalkozik. — Kettőkor nyitok, de ha valaki délelőtt jön, akkor sem küldöm el — mondja, miután sikerült könyvet választaniuk. — A hétfői nap egyébként a legforgalmasabb: délután biztosan sokan lesznek! Május 20-án nyílt meg a lakótelep ellátását megoldani hivatott intézmény, amelynek külön gyermekszárnya is van, napi háromórás nyitva tartással. Végigsétálok a felnőttkönyvtár helyiségein. Két szobában szépirodalmat, egyben szakirodalmat találok megfelelő útmutatókkal ellátva. összesen 7200 kötetet számlálhatnék. Katalógus egyelőre nincs, tehát a könyvtárosra hárul a keresés feladata. Kívánságlistát is ír, így tartva számon az igényeket. Főleg a kapósabb szép- irodalmat jegyzi fel, de néha várni kell az iskolai kötelező olvasmányokra is. Ezekből és a kézikönyvekből lehetne több. — Nincs például zenei lexikon — panaszkodik. A látogatottsággal viszont elégedett lehet. A megnyitás óta összesen 1700-an fordultak meg itt. Végignézzük a statisztikai füzet rubrikáit, amelyek tanúsága szerint a nyári hónapok után szeptemberben megnőtt a látó- I gatottság. Ha beköszönt a rossz idő, bizonyára még többen töltik majd el szabad idejüket a könyvtár kellemes környezetében. Gubucz Katalin Az ifjúsági ház negyedik emeletén rendezkedett be a gyermekkönyvtár Fotó: Gál Edit Szabó Vladimir kiállítása a Műcsarnokban Az idős festő, Szabó Vladimir Még kisgyermek koromban volt egy mesekönyvem. A szegény ember igaza címmel jelent meg a Sarló kiadásában, Szabó Pál előszavával. Lenyűgöztek az illusztrációi (egyszerű fekete-fehér ceruzarajzok). Robosztus erejű népi hősöket ábrázoltak: az erős szolgalegényt, Erős Jánost, s a hatalmas erejű Fe- hérlófiát. Később tudtam meg, hogy ezek' Szabó Vladimir rajzai. Most örömmel siettem a Műcsarnokban kiállított Szabó Vladimir-ké- pekhez. Keleti (lásd Váci Mihály versét) kiállítás lesz, mondhattam volna az akkori rajzok alapján, ha nem kerültek volna elém később a nagy Szabó-olajak; nosztal- gia-életrehívta ábrándvilága, habos hölgyek, zsúfolt ócskaságok, nagy katedrálisok, s vén ablakon becsorgó, váratlan fények képei. S most mindezekből 180 alkotás a műcsamokbeli kiállításon. A katalógus sokfajta véleményt idéz a festőt értékelő kritikákból; említik vele kapcsolatban a manierizmust, a szimbolikus szür- realitást, rokonítják Bosch- sal, de Botticellivel is, a preraffaelita Rosettival, szóba kerül tudatos primitívsége és illusztrációinak expresszivitása. Mindezek után Frank János megállapítja: „ ... Szabó Vladimir olyan iskolába tartozik, amelynek egyetlen tagja ő maga.” Sokalakos grafikáin, „pontosan” ábrázol mindent. Festményei is ilyenek, bár a pontosság inkább a fontosságnak adja át a helyét, s az alakok, a körülmény kiemelésében domináns eszköze a fény. Már a 30-as években is ugyanez a mesteri kézzel feldobott fény jellemzi (Uzsoki híd, 1929), mint későbbi műveiben. Beszédes egei, virágzó gesztenyéi, kedves öregei visszavisszatérnek, de nem ismétlődően. Egyik legkedvesebb témája: a festő-szobrász munkája, a műtermi munka. Képein a festés megdicsőülését látjuk. 1947-es munkáján (Műterem) a festő mellett megjelenik a később már többször újrafogalmazott hármasság, a festő, zenélő alak, és a rózsaakt. A festő pici öregecske, legtöbbször tanítványai körében, s szemben vele ott virul a modell fiatalsága, a szépség, amelynek értelmét elhomályosítja az alkotó munka értelme. Hódolat a szépség előtt, de kicsit fitymálása is, mert ugyanolyan érték a művészet ereje, s ugyanolyan érték az öregkor gazdag, nekünk tán furcsaságok halmazának tűnő tapasztalata, telítettsége. Legenda a megifjító forrásról (1966) c. grafikáján jobbról nyüzsgő, rút öregeket látunk, akikkel szemben balról a már megfiatalodottak könnyedebb, dinamikus csoportja áll. Fiatalok és öregek. Ez a rajz Szabó egész világlátását tükrözi. Az öregek talán megfiatalodnak a fiatalok1 mellett, de maguk „telt kalászaként állnak mellettük. Sok képen az öregség finom poétikáját próbálja megragadni. Bájos-mókás alakok ezek, nemegyszer régies öltözékben, régi értékeikbe, állataikba, környezetükbe kapaszkodva állnak ellen a enyészetnek. Egy 1925-ben készült nagyszerű „öregasszonyportré” Szinte elmondható történetek. Szabó Vladimir kompozíciói „valóságos regények, sok hőssel, sok mel- lék'alakkal, sok fejezettel” — írja róla Zolnay László. A Szabó Vladimir-féle történelmi tablók vagy az erős vonalakkal megrajzolt népi jelenetek, vagy a kösztümös, könnyű álmok felé közelítenek. Nemegyszer fordul a Dózsa-témához. Az „1514”- ben (1957) Dózsa népe kimagaslik elfogói, kísérői, bá- mulói közül. Már megbilincselve, de öntudatot sugározva, egy tömegben hömpölyögve vonul, mint valami félelmetes folyó. Nagy kiállítás. Ahonnan kilépve másként látjuk a világot. Szabó Vladimir festői kozmoszát Frank László így jellemezte: „Álomvilág ez... a vágyálom mellett, esetleg vele egyszerre... jelen vannak a gyötrő álmok is... művészetének egyik elsődleges pontja a fantázia, alapállása pedig tulajdonképpen a romantika: nosztalgia valamilyen elérhetetlen egyensúly, harmónia után, a világ által szépnek', jónak mondott dolgok iránt...” Vincze Katalin KÉPERNYŐ Békeidő ' Ideje lenne rájönnie művészeti életünk jó néhány elszigetelt gondolkodású alkotójának: való életünkre vagyunk' kíváncsiak, megoldatlan gondjainkra keresünk választ. A Békeidő című film (amelyet szerdán este vetített a televízió) élő cáfolata volt annak a sok-sok hamisan elkeseredett alkotónak, aki azt állította: közönyösek' az emberek a társadalmi kérdések iránt. Hogy ez mennyire nem így van, bizonyítja, hogy a Békeidő vetítését követő napon mindenki a filmről beszélt, aki látta, és sajnálkozott, aki nem látta. Sajnálkozhatott! Még dióhéjban sem tudom felvázolni a filmben történteket, mindazt, amely oly találóan, néha nyersen, néha csak a jelzés finomságával ábrázolja korunkat. Nem a falu elnéptelenedéséről van szó. Nem a fejlődés egy természetes folyamatát próbálja Bacsa Béla tsz-el- nök visszafordítani. Csak éppen szó szerint veszi azt a sokszor hangoztatott gazdaságpolitikai elvet, hogy a meglevő adottságainkat ne hagyjuk kihasználatlanul, ötlete egészen kézenfekvőnek látszik. Betelepít néhány, nem a XX. századba illő környezetben élő családot. (Mert ilyenek még vannak!) Ezzel, ahogy mondani szokták, két legyet üt egy csapásra. Csakhogy egyiket sem magának üti. Lakáshoz jutnak a sokgyerekesek, munkaerőhöz a tsz, haszonhoz az állam. Ügyes ember ez az elnök, dicséretet érdemel — gondolhatnánk. De az élet nem ilyen egyszerű. A néző először arra következtethet, hogy a betelepítettekkel gyűlik meg a baja. Igaz, velük is végigjárja a főnök-beosztott viszony, a szigorú követelményekből eredő buktatókat. Az igazi kálváriát azonban fölé- és mellérendelt munkatársai okozzák. Nagy igazságot mondott ki a film. Szocialista társadalomépítésünk céljai szépek, emberhez méltóak. Az ember azonban mindig ember marad. Jó és rossz tulajdonságai, irigységei nem tűnnek el máról holnapra, és közösségi szelleme, önbírálata sem fejlődik ki hamar. Kérdés viszont, hogy meddig terjed a türelem? Még fontosabb kérdés, de inkább már állítás, hogy alkalmas-e bármilyen vezető szerepre is egy fejletlen öntudatú ember? A film nemcsak gondolat- ébresztőnek, hanem tovább- gondolkodtatónak', sőt, remélhetőleg cselekvésre késztetőnek is bizonyult. Elkerülve a dokumentumfilm és a valóságos szereplőkkel ját- szatás buktatóit, eleven, izgalmas művészi alkotást készített Vitézy László, Szalay Györgyi és Pap Ferenc. —gubucz— MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Tűnődés a „Gyorsuló idő”- ben. (ism.) 8.57: Népdalok, néptáncok. 9.44: zenés képeskönyv. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kertész István vezényli a Bécsi filharmonikus és a Londoni filharmonikus zenekart. 11.38: A fakó leány s a pej legény. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.10: Rigó Sándor népi zenekara játszik, Soós János nótákat énekel. 14.43: Arcképek a német irodalomból. 15.10: Andor Ilona énekkara énekel. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Kegyetlenül. . . 16.35: Régi híres énekesek műsorából. 17.07: Fiatalok Stúdiója. 17.32: Locke: Zene őfelségének sackbutorokra és kornettekre — II. Károly restaurációjára. 17.45: A Szabó család. 19.15: Chopin: b-moll szonáta. 19.40: Egy Nobel-dijas agykutató életútja. 20.10: Leonard Bernstein zenés játékaiból. 21.21: Legszebb stúdiófelvételeinkből. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hónapja. 23.10: A kegyencnő. 0.10: Nagy Katalin és Kiss Ernő táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene — hangszerszólók. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: A gyermekeknek irta Bartók Béla. 14.00: Kettőtől hatig ... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 19.20: Mikrobiológia a gyakorlatban. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Nótacsokor. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Hans Martin Linde fuvolá- zik. 10.05: Operafinálék. 11.05: A progresszív beat hires előadói. 11.45: Zenekari muzsika. 14.15: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.35: Kórusainknak ajánljuk. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Kamaramuzsika. 16.40: Mi a véleményed? 17.00: Traviata. 17.51: Bemutatjuk új. felvételünket. 18.14: Az új magyar zene hónapja. 19.05: Iskolarádió. 19.35: „Nélkülem is ... ” 19.40: Kapcsoljuk a Hilton Szálló dísztermét. A dalirodalom remekei. Közben: kb. 20.20: Bakonyi hangok. Kb. 20.40: A dalest közvetítésének folytatása. Kb. 21.20: Dzsesszt elvételekből. 21.45: Kilátó. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. Operaáriák. 17.15: Uttörőhiradó. Szerkesztő: Cseh Éva. A törökszentmiklósi Bethlen úti iskola és a Bercsényi Gimnázium kórusai énekelnek. 17.35: Üzemi lapszemle. Sammy Davis énekel. Közben: Kalákában. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. Táncmelódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Fizika. (Alt. isk. 8. oszO (f.-f.) 10.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 10.30: Óvodások filmműsora. 1. Plim. NSZK-rajzfilmsoro- zat. (ism.) 2. Hurrá, itt a cirkusz. NDK bábfilm, (ism., f.-f.) 10.50: stop! Közlekedj okosan! 14.20: Iskolatévé: Stop! (ism.) 14.30: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 15.15: Orosz nyelv, (ism.) 15.35: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Nyilvántartó hivatal. Jugoszláv filmsorozat, (ism.) 17.20: Reklám, (f.-f.) 17.30: Mindenki iskolája: Fizika. (f.-f.) 17.55: Biológia, (f.-f.) 18.30: Estélyi ruha. 18.40: Ütőn a halászflottillával. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ártatlan kék szemek. Svéd tévéfilmsorozat. 20.50: Biztonság hét márkáért. 21.40: Slágerről slágerre. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00:, Kertünk — udvarunk. (ism., f.-f.) 20.20: Reklám, (f.-f.) 20.25: Legszemélyesebb közügyeim. (ism., f.-f.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Ardi Liives: Az emlékmű. BUKAREST 15.05: Iskolatévé. 15.45: A szocialista országokból. 16.15: Ifjúsági klub. 17.05: Svédországi képeslap. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.50: Tv-ankét. 19.25: Folklórműsor. 19.45: Amikor lehull a csillag. Csehszlovák film. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kaland — dokumentum- műsor gyermekeknek. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Jelzések — belpolitika. 20.55: Szemek — Srí Lanka-i játékfilm. II. MŰSOR 18.45: Az emberi test. 19.15: Rövidfilm. 20.00: Külföldi show. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Család és társadalom. 21.55: Költői derű. SZÍNHÁZ bank bán Opera I. bérlet, 19 órakor Békéscsabán. BOLHABAL 19 órakor Gyulán. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Gázolás, 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Száll a kakukk fészkére, 4, 6 és 8 órakor: Tűzharc. Békéscsabai Terv: Az ötödik évszak. Gyulai Erkel: örült nők ketrece. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Sztrogof Mihály, 5 órakor: Oké, spanyolok! 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Ezüstnyereg, fél 8 órakor: Ahová lépek, ott fű nem terem. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Joseph Andrews, 8 órakor: Filmklub, 22 órakor: A kérdés.
