Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTOBER 3., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Békés megyei napok a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára megnyitó beszédét mondja Az MSZBT országos elnöksége, az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács, valamint a a házigazda, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kö­zös vállalkozásaként valósulhatott meg ünnepélyes ke­retek között, október 1-én a Békés megyei napok meg­nyitó ünnepsége Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Az ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminiszter, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első tit­kára, Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Fjodor Ivanovics Oszkolkov, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója, Iván Vasziljevics Szaliman, a Szovjetunió Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képvi­selője, a szovjet nagykövetség tanácsosa, valamint a szovjet nagykövetség és Békés megye párt-, állami és társadalmi szerveinek számos képviselője. A baráti hangulatú ünnepségen I. V. Szaliman üdvö­zölte magyar nyelven a megjelenteket, majd Frank Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünne­pi megnyitó beszédet. Frank Ferenc beszéde A Szovjet .Kultúra és Tudomány Házában Budapesten, ok­tóber 1-én ünnepi külsőségek közepette nyitották meg a Bé­kés megyei napokat. Ez alkalomból színvonalas kiállításo­kon ismerkedhettek meg a látogatók megyénk szocialista fejlődésével, népművészetünk múlt és élő emlékeivel. Ké­pünkön a szovjetunióbeli Penza megyével kötött tízeszten­dős barátságunkat jelképező kiállításrészlet látható Fotó: Gál Edit Ülést tartott a Minisztertanács A jogászok felelőssége Ma, október 3-án, a Ma­gyar Jogász Szövetség Bé­kés megyei Szervezete veze­tőségválasztó taggyűlést tart. Mérlegre teszik az elmúlt öt év munkáját, megjelölik a soron következő feladatokat, és megválasztják a tisztség- viselőket. Legutóbb 1975-ben tartot­ták meg megyénkben a ve­zetőségválasztó taggyűlést. Azóta a megyei szervezet taglétszáma 280-ról 356-ra gyarapodott. Nőtt a fiatalok és a nők aránya. Az elmúlt öt évben a megyei szervezet jelentős szerepet töltött be a megye közéletében. Munká­jában kifejezésre jutott a párt politikájának erősítése. A jogpolitikai irányelvek következetes érvényre jutta­tása és a szakmai, politikai képzés. Jelentős részt vállalt a jogpropagandából. Ezt a célt szolgálták a szövetség és a TIT által szervezett elő­adások, a jogi ismeretter­jesztés a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Különösen jelentős volt a munkaügyi akadémia, amely a vállala­toknál dolgozó munkaügyi döntőbizottsági tisztségvise­lők és tagok képzését bizto­sította. A szervezetnek -az volt a fő törekvése, hogy mozgósítsa a megye jogásza­it a társadalmi feladatok megoldására, sajátos eszkö­zeivel részt vállalt a párt- kongresszus határozataiból, a jogászságra háruló feladatok végrehajtásában. A vezető­ség tagjai, a szakosztályok elnökei, a helyi csoportok vezetői és a tagság túlnyo­mó többsége az állami, a tár­sadalmi, a gazdasági élet kü­lönböző posztjain hozzájárul­tak állami életünk fejleszté­séhez, jogrendszerünk és az állampolgári fegyelem erősí­téséhez, növelték a közössé­gért való felelősségérzetet. Kivették részüket a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ből, a különböző jogszabályi tervezetek előkészítéséből. Ám a további feladatok is nagyok. Az állami munka fejlesztésének elengedhetet­len feltétele a jogi szabályo­zás hatékonyságának növe­lése. Társadalmunkban kü­lönböző okok miatt a jogi szabályozás néhány terüle­ten bonyolulttá vált. Az ala­csonyabb szintű jogszabá­lyok tartalmi színvonala, ‘ a magasabb szintűekkel való összhangja, és áttekinthető­sége még mindig nem meg­felelő. Ez nehezíti a jogal­kalmazók munkáját, és egyik forrása a bürokratikus, nehézkes ügyintézésnek. A jogalkalmazó szervek és az állampolgárok kapcsolatának további javításában döntő szerepe és felelőssége van a jogászoknak. A vezetőségvá­lasztó taggyűlésen megjelö­lik az újabb feladatokat, s az elkövetkező öt évben a megyei szervezet — az alap­szabályban vállalt nemes célkitűzéseknek megfelelő­en — mozgósítja a különbö­ző szakterületen dolgozó jo­gászokat a párt XII. kong­resszusának határozataiból fakadó feladatok végrehajtá­sára. Végső soron a fejlett szocialista társadalom felépí­tésének előmozdítására. Serédi János Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács, megyénk kommu­nistái, és valamennyi dol­gozója nevében szeretettel és tisztelettel köszöntőm a je­lenlevőket a Békés megyei napok alkalmából. Nagy öröm és megtiszteltetés szá­munkra — s ezért első sza­vunk a köszönet szava —, hogy lehetőséget kaptunk a Szovjetunió budapesti nagy- követségétől, valamint a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának vezetőségétől a bemutatkozásra. A Békés megyei napok keretében törekszünk sze­rény képet adni a gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkező viharsarki táj fejlődéséről, arról a törté­nelmi útról, amelyet igaz barátunk, mindig segítőkész testvérünk, a Szovjetunió tá­mogatásával az évszázado­kon át elnyomott békési emberek a felszabadulás óta megtettek. S mert fejlődé­sünkben kiemelkedő szerepe volt népeink együttműködé­sének, szeretnénk ízelítőt ad­ni a szovjetunióbeli Penza megyével kialakított kap­csolatainkról is. Bemutatko­zásunknak különös jelentő­séget ad, hogy néhány nap múlva, október 6-án ünne­peljük megyénk felszabadu­lásának 36. évfordulóját, s ebben az évben emlékeztünk a Penza megyével kialakított testvérkapcsolataink 10. év­fordulójára. Kedves Elvtársak! Ügy érezzük, van valami történelmi igazságtétel ab­ban, hogy a földesuraktól, grófoktól, báróktól, majd a német fasizmus magyaror­szági bérenceitől oly sokat szenvedett viharsarki nép volt az első, amely felszaba­dult az elnyomás és ki­zsákmányolás igája alól. Megyénk lakosságában áp­rilis 4-e, hazánk felszabadu­lásának dátuma mellett kitö­rölhetetlenül és elevenen él egy másik: október 6. Bará­tok, elvtársak között mindig büszkén mondjuk, hogy a felszabadító Szovjet Hadse­reg katonái a mi szűkebb hazánk területén léptek elő­ször magyar földre.' Battonya község neve jól ismert szov­jet barátaink előtt is. A felszabadulás óta eltelt történelmileg rövid időszak bebizonyította, hogy me­gyénk lakossága is élni tu­dott a szabadsággal, amelyért oly sok szovjet ember ál­dozta legdrágább kincsét, az életét. Harminchat évvel ez­előtt kifosztott és romba dőlt országot kaptunk örök­ségbe, s ma az egykor elma­radott mezőgazdasági me­gye fejlődő iparral és fejlett, korszerű szocialista nagy­üzemi mezőgazdasággal ren­delkező ipari-agrár jellegűvé vált. A békési emberek magu­kénak érzik szocialista tár­sadalmunk vívmányait. Az idősebbek saját életük vál­tozásában tapasztalhatták, hogy mit jelent a nép hatal­ma, hogy a dolgos ember képességeit igazából csak a mi társadalmunkban bon­takoztathatja ki, s a fejlő­déssel életkörülményei is nagymértékben megváltoz­nak. Ha valaki a felszabadulás előtti Viharsarokról szóló könyveket olvassa, s ezután végigtekint a ma békési va­lóságán, meggyőződhet a megtett történelmi út nagy­ságáról. Ott, ahol Darvas József rongyos, mezítlábas, a más földjén naphosszat ro­botoló parasztembert látott, ma virágzó szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság áll, amelyben a kétkezi mun­ka javarészt a múlté. Ahol három és fél évtizede kaszával arattak, ott most légkondicionált kombájnok járnak. Ma már a mezőgaz­daságban termelt áruknak csak az eredete mezőgazda- sági, de ahogyan előállítják, az már iparszerű. A városokban, községek­ben szaporodnak az emele­tes és családi házak. Estén­ként televíziót néznek, rá­diót hallgatnak, vagy éppen a művelődési ház valamely szakkörén, rendezvényén vannak az emberek. S alap­vetően nem azért zsúfoltak esetenként az orvosi rende­lők, mert több a beteg em­ber, hanem azért, mert ter­mészetessé vált az ingyenes egészségügyi ellátás. Egyre inkább jelen van városaink­ban és falvainkban is a szocialista kultúra megany- nyi formája. Békés megyében testvéri egyetértésben él és dolgozik együtt a magyar, a román, a német, a szlovák és a dél­szláv nemzetiségű ember. A lenini nemzetiségi politika elvei kiállták a gyakorlat próbáját. A nemzetiségiek teljes társadalmi, politikai, gazdasági és állampolgári egyenjogúságot élveznek, s érzik, hogy a szocialista Ma­gyarország építése számukra (Folytatás a 3. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnap ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szolnok megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának be­számolóját tevékenységéről. Megállapította, hogy a ta­nácsi szervek tevékenysége az elmúlt időszakban szá­mottevően fejlődött, jól szolgálta a párt és a kor­mány határozatainak végre­hajtását, és ezzel a megye társadalmi, gazdasági fejlő­dését, a lakosság életkörül­ményeinek javítását. Az eredményekben, a fejlesztési feladatok megoldásában fon­tos szerepe van a növekvő A Hazafias Népfront Bé­kés megyei Bizottsága kibő­vített rendkívüli ülést tar­tott, és ezen a helyi, vala­mint a megyei HNF-testüle- tek újjáválasztására, s az ezzel összefüggő tennivalók­ra vonatkozó legfontosabb kérdéseket beszélték meg a résztvevők. Mint ismeretes, a mozgalom soron következő VTI. kongresszusát — az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának ez év szeptem­ber 16-i határozata és a HNF OT október 1-i állás- foglalása alapján — 1981. február 21—22-ére hívták össze. Ezt megelőzően a me­gyében is újjáválasztják ok­tóber 15—31. között a váro­sokban, községekben, tanyai és pusztai településeken a körzeti; november 1—30. között a községi, nagyközsé­gi, városi népfrontbizottsá­gokat, és a december 20-i megyei küldöttértekezleten a megyei népfronttestületeket. Már korábban elkészült e nagyarányú előkészítő mun­kát irányító-segítő feladat­terv, valamint az útmutató is. Ezzel kapcsolatban Szik­szói Ferenc titkár az ülésen elmondotta, hogy a személyi kérdéseket a HNF megyei bizottsága az illetékes párt-, tanácsi szervek képviselőivel, és a népfront vezetőivel minden helységben megvi­tatta. Ügyelni kell arra, hogy a testületek összetételének kialakításakor ne a „sta­tisztikai kizárólagosság”, hanem — a káderpolitikai elvek megtartása mellett — a tisztségviselők „stabilitá­sára” való törekvés, az al­kalmasság, a rátermettség követelménye érvényesül­jön. Az a jó, ha a választott testületek egyértelműen tük­rözik az adott település tár­mértékű társadalmi aktivi­tásnak. A Minisztertanács értékel­ve és elismerve a végzett munkát, fontosnak tartotta, hogy a végrehajtó bizottság továbbra is fordítson gondot az irányító munka továbbfej­lesztésére, a testületi dönté­sek előkészítésének javítá­sára, végrehajtásának ellen­őrzésére. Helyesnek és szük­ségesnek tartotta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága feladattervben foglalja össze a VI. ötéves tervvel összefüggő legfonto­sabb tennivalókat, egyben felhívta a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy annak végrehajtásához nyújt­sanak hathatós segítséget. sadalmi összetételét. Több helyen ugyanis ma még elég kevesen képviselik a terme­lőszövetkezeteket, az egész­ségügyi, az igazságszolgálta­tási, stb. intézményeket a népfrontbizottságokban és el­nökségekben. Pedig e nagy­arányú tömegpolitikai tevé­kenység alapvető céljainak eléréséhez, a gazdasági és kulturális építőmunka fel­adataira való mozgósításhoz az ő aktív részvételük is szükséges. A szóbeli kiegészítő után kérdések, hozzászólások kö­vetkeztek. Többen is egyet­értőén nyilatkoztak a HNF megyei bizottsága által ké­szített anyagról. Ez — mint mondották — egyúttal jó módszertani eszköznek te­kinthető a választási mun­kában. A felszólalók között volt Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Elismerően szólt az intéz­kedési tervről, és azokról a politikai célokról, társadalmi feladatokról, amelyek a HNF-testületek újjáválasz- tásának tartalmi részére vo­natkoznak. Többek között hangsúlyozta, hogy a lakos­sági gyűlésekre „reális és kritikus beszámolókat” kell készíteni. Nem lehet figyel­men kívül hagyni a levezető elnökök, a tisztségviselők emberi tulajdonságával, el­méleti és gyakorlati felké­szültségével szemben tá­masztott követelményeket sem. Megemlítette még: az egész újjá választási munka egyben nagy politikai ta­pasztalatgyűjtés lesz. A kérdésekre Szikszai Fe­renc, a HNF megyei titkára válaszolt. A kibővített bizott­sági ülés bejelentésekkel ért véget. —y—n Újjáválasztás előtt Fontos alapelv: a HNF-testületek erősítése

Next

/
Thumbnails
Contents