Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. október 16., csütörtök o EHHHíEJ Megkezdődött a népfrontbizottságok űjjáválasztása Fontos állomásához érke­zett szerdán a Hazafias Nép­front-mozgalom soron követ­kező VII. kongresszusának előkészülete: Budapesten és vidéken megkezdődött, s no­vemberig tart a körzeti bi­zottságok újjáválasztásának sorozata. Elérkezett tehát a lakóterületi politikai munká­ban mind fontosabb szerepet játszó körzeti testületek számvetésének ideje, az el­múlt évek tevékenységének, s a következő fél évtized ten­nivalóinak elemzése, megvi­tatása. A HNF OT székházában az MTI tudósítójának elmon­dották: a mérlegkészítés kö­zéppontjában a mozgalom VI. kongresszusán kimunkált állásfoglalások megvalósulá­sának tapasztalata áll. Ez adja az alapot ahhoz, hogy a választott testületek értékel­jék közéleti, társadalmi sze­repüket, a párt XII. kong­resszusának útmutatása alap­ján körvonalazva feladatai­kat. Mindez jelzi azt a felelős­séget, amely a testületeik választását megkezdő körze­ti, s majd novembertől a fővárosi kerületi, a városi és a községi népfrontbizottsá­gokra hárul. Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai­ból, a szocialista nemzeti egység erősítésének szüksé­gességéből fakadó feladato­kat a mozgalom csak jól működő népfrontbizottságok segítségével tudja megolda­ni. Ezért hívta fel a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa a számvetésre készülő testületek figyelmét arra, hogy olyanoknak szavazza­nak bizalmat, akik megbíza­tásukat eddig is felelősség­gel látták el, s olyan új, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselő állampol­gároknak, akiknek vélemé­nyére, tetteire, példájára szükség van. A beilleszkedés segítése A cigánydolgozók munka­helyi beilleszkedésének elő­segítése céljából a megyei tanács munkaügyi osztálya tegnap délelőtt tanácskozást szervezett Békéscsabán. Az SZMT közgazdasági osztályá­nak közreműködésével tar­tott megbeszélésen közel 20 gazdasági egység szocialista brigádja képviseltette magát. Először Bagyinka Mihály munkaügyi osztályvezető-he­lyettes tájékoztatta a me­gyénkben élő cigánylakosság helyzetéről a jelenlevőket. A cigány származású dolgozó­kat, mint mondotta, lehető­leg a lakóhelyükön kell mun­kába állítani. Fontos társa­dalmi feladatnak számít élet- körülményük javítása, vala­mint munkahelyi és az isko­lai képzésük előmozdítása. Befejezésül azokról a célok­ról beszélt, amelyeknek el­érésével nagymértékben meggyorsítható a cigányla­kosság beilleszkedése. A hozzászólók is megerő­sítették azt a véleményt, hogy a szocialista brigádok­ban a cigánydolgozók jól megállják helyüket, sőt egye­sek nemcsak az általános, hanem a középiskolát is el­végezték. Több példát meg­említettek azzal kapcsolat­ban, hogyan fogadják és tá­mogatják a munkahelyek az arra érdemes cigányokat. Örvendetes: növekszik azok­nak a száma, akik becsüle­tesen teljesítik feladatukat a munkában, s életkörülmé­nyeiket sikerült rendezni. II szaporítóanyagok és a kertkultúra Elmarasztalták a hazai szőlő- és gyümölcs-szaporító­anyag ellátást a TÖT Gyü­mölcstermelő Koordinációs Bizottságának szerdán befe­jeződött kétnapos kecskeméti tanácskozásán. Mint megálla­pították, a szaporítóanyag­termelés nem tart lépést a korszerűsödő kertkultúrával. Az ültetvénytervező vállalat felszámolása után a helyet­te létrejött KERTFORG (Kertészeti Szaporítóanyag- forgalmazó Kft) csak rész­ben tölti be szerepét. Ugyan­akkor a gyümölcstermelő rendszergazdák sem tudnak megbirkózni az országos igé­nyű feladattal. Egybehangzó volt a vélemény, hogy az ele­gendő, fajtára, minőségre ki­fogástalan szaporítóanyag előállításához jobban össze kell hangolni a faiskolák munkáját. Ehhez nékülözhe- tetlenek a felhasználó gazda­ságok pontosabb előrejelzé­sei. Új horgásztanya épül A Békéscsabai Téglagyári Sporthorgász Egyesület tagjai ez év februárjában elhatározták, hogy Csárdaszállás határában, a Hármas-Körös partján, a tulaj­donukban levő 400 négyszögöl területet bekerítik, a főépület egy részét elkészítik, és raktárt is építenek. A tervet teljesítet­ték, és ősszel elkezdték a főépü­let további részének, a konyhá­nak, a büfének, a gondnoki la­kásnak, a férfi, női mosdónak az alapozását, hogy jövőre a munkát folytassák és befejez­zék. A horgásztanya épületében egyszerre 40 személynek lesz majd pihenésre lehetősége. Az udvaron sátrakat is felállíthat­nak majd. Az egyesületnek 150 felnőtt és 23 ifi tagja van. Közülük a ke­resettel rendelkezők 300—30o fo­rinttal, a nyugdíjasok és ifik a lehetőségük szerint járulnak hozzá a horgásztanya építésé­hez, amit társadalmi munkával egészítenek ki. A vállalat ked­vezményes fuvart biztosít az anyagok kiszállításához. Pályaválasztási napok A Békés megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet október 13-án a pályaválasztási vándor- kiállítás megnyitásával pénteken záruló eseménysorozatot^ kezdett Mezőberényben. Délelőttönként a nagyközség idei tanévben vég­zős általános iskolásai tekintik meg a megyénkben _ legégetőb­ben szükséges szakmákat bemu­tató, „kedvcsináló” kiállítást, majd a fiatalok pályaérdeklődé­sének megfelelő fakultatív prog­ramokat tartanak. A mezőberé- nyi nyolcadikosokon kívül hol­nap, szerdán például a köröstar­csai, a körösladányi, a muronyi és a csárdaszállási diákok láto­gatnak el a mezőberényi műve­lődési központban tartott ese­ményekre. A vendégek a PA- TEX helyi gyárába üzemlátoga­tást is szerveznek. A pályaválasztási napok soro­zata pénteken este fél 6 óra­kor zárul. Ekkor a nyolcadiko­sok szüleinek rendeznek érte­kezletet, amelyen a kiállító vál­lalatok és a szakképzést végző iskolák vezetői adnak választ a szülők pályaválasztást érintő kérdéseire. GTE Ankét a légszárításról A levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű vizet, gőz halmazállapotban. Az ember jó közérzetéhez pél­dául 50 százalékos nedves­ségtartalom szükséges. Ám sok anyag — legfőképpen pedig az élelmiszerek — tá­rolásához, feldolgozásához a természetesnél lényegesen kevesebb nedvességtartalmat kell biztosítani. Hogyan? Tegnap, szerda délelőtt a légszárítás volt a témája Bé­késcsabán, a Technika Házá­ban megrendezett ankétnak. A rendezvény szervezői, a Gépipari Tudományos Egye­sület, a HUNGAGENT Rt. és a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat volt. Az ankéton részt vett a Munters és Monius svéd cég, amelynek szárítóberendezése már há­rom éve eredményesen mű­ködik megyénk ZÖLDÉRT vállalatának húsüzemében. Itt a kolbászérlelés egyik fontos feltételét, a levegő páraeltávolítását teremti meg. Magyarországon első­ként ennél a ZÖLDÉRT vál­lalatnál használták a Mun- ters-berendezést. A tapasz­talatokról a meghívottak — a Húsipari Tröszt megyei és megyén kívüli vállalatainak képviselői — a gyakorlatban is meggyőződhettek a hús­üzemi látogatás keretében. A Munters légszárító, mely 20 éve sikerrel szere­pel a világpiacon, nemcsak az élelmiszeriparban vált be. A bányaaknákban, a textiliparban, az atom- és más erőművek korrózióza­varainak elhárítására is al­kalmazzák, tehát mindenütt ahol a páratartalmat az elő írt értéken kell tartani. Megkezdték a vetömagcirok be­takarítását a tótkomlósi Hala­dás Termelőszövetkezetben Fotó: Veress Erzsi A kétszázezredik Trabant A Magyarországra expor­tált 200 000. Trabant sze­mélygépkocsit szerdán — a magyar és az NDK külke­reskedelmi partnerek jelen létében — ünnepélyesen ad­ta át Günter Hipp, a zwic- kaui gyár igazgatója Csűr: Istvánnak, a Merkur vezér­igazgatójának a vállalat cse­peli üzemében. A jubileumi kocsi azonnal tovább is került a soros .meg­rendelőhöz, Deák Józsefhez az Ikladi Ipari Műszergyár esztergályosához, aki ezúttal nem olyan kocsit kapott, mint amit előjegyeztetett. Megrendelése ugyanis Tra­bant Speciál típusúra szólt a gyár figyelmességével vi­szont a hazánkban eddiu még nem forgalmazott Tra­bant de Luxéhoz jutott. Munkacsúcs a CITÉV-nél A késői kitavaszodás és a hűvös nyár késleltette a seprűcirok fejlődését és éré­sét is, ezért augusztus vége helyett csak szeptember vé­gén, október elején láthattak hozzá megyénkben a betaka­rításához. Az egyik nagy termeltető a Mezőkovácsházi Seprűcirok-termeltető és -Értékesítő Közös Vállalat, a CITÉV munkatársai is csak ekkor kezdhették meg az idény nagy munkáját, a fel­vásárlást, maglehúzást és betárolást. A vállalattal szerződött 29 termelőszövet­kezet eredményei biztatóak. A cirok minősége jó, meny- nyisége közepesnek bizonyul az eddigi tapasztalatok sze­rint. Jól halad a betakarítás, hiszen a két és fél ezer hek­tár termésének kilencven százalékát vágták le, közel hetven százalékát pedig már kúpolták is az üzemek. Az idén először minden felvásárolt cirkot biztonságo­san tud raktározni a CITÉV, mert október közepére befe­jeződik az a nagy munka melynek végén tízezer négy­zetméterre nő a vállalat tá­rolószínjeinek alapterülete A fejlesztés utolsó lépcsőjé­ben épülő két ikerhajós szín: várhatóan október 20-ára bt fejezik az építők, így azokb is lehet szállítani a cirkot. A legnagyobb munkát most az átvétel jelenti, öt telepen veszik át a vállalat szakemberei a seprűnek va­lót, várhatóan november kö­zepéig. Fennakadás, várako­zás nincs, hiszen jó előre megszervezték az átvételt. Kicsit szigorodtak a minősé­gi követelmények, jelenleg hét minőségi osztály szerint veszik át a cirkot. A leg­jobb a „standard I/a” kate­gória, szerencsére, akad be­lőle bőven. Ezt igazolták a múlt héten megyénkben járt olasz kereskedők is, akik elégedettek voltak, és ex­portmegrendeléseket helyez tek kilátásba. Ha változik a szerkezet divatos kifejezések i K korát éljük. Az új­ságolvasó, a rádió- ■ allgató, a tévénéző napról napra értesülhet az energia- válságról, a hatékonyság fontosságáról, a begyűrűző arakról és egyéb gazdasági logalmakról. E kifejezések közé tartozik a termékszer­kezet-váltás is, amely — mint olvassuk-halljuk — lét­kérdés, nem halogatható to­vább, s amelynek elmulasz- ;asa gondjaink-bajaink egyik gyökere. Dehát mi is e kö­vetelmény lényege, mit je­lent a vállalati termékszer­kezet (mi több: annak vál- :ása), miféle belterjes ügy ez, országos méretűvé duzzaszt­va? Vajon mekkora bizalom­mal ülnénk le annak a fog­orvosnak az amúgy is félel­met keltő székébe, aki láb­bal hajtott fúrógéppel mun­kálkodna kínos lassúsággal fogsorunk rendbe tételén ? Gyanítom, megkérdeznénk tőle: „Doktor úr, a nyolcva­nas években, ilyen középko­ri módon?!...” Magyarországon különös­képp vétek olyan gyártmány­úval előállni, amely a kor színvonala mögött kullog. Kétszeresen is az: részint mert gazdaságunk nyitottsá­ga feltételezi a nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódásunkat (leegysze­rűsítve: nekünk nyersanya­gokra, korszerű gépekre és iparcikkekre van szüksé­günk, az importhoz szüksé­ges pénzt viszont csak ex­porttal — kelendő cikkekkel — tudjuk előteremteni), más­részt mert gyártmányaink nem csekély része külföldön vásárolt gépen készül, s im­portanyagot is tartalmaz. Az értékeset pazaroljuk tehát, ha kevésbé értékeset készí- iünk vele, vagy kevésbé ér­tékesbe építjük be. Nem rit­kán emiatt válik ráfizetéses- si a termelés: többe kerül az előállítás, mint amennyit a késztermékért kapunk. Vitathatatlan: annak a vállalatnak könnyebb a hely­zete, amelyik hagyományaira i pítve fejleszti termékeit (ha a fúrógépet gyártó cég to­vábbra is fúrógépet gyárt, de immár nem lábbal hajtottat, inem ma villanymotorral működőt, holnap pedig talán számítógéppel vezéreltet). De lehet, hogy ama bűvös ter­mékszerkezetet alapjaiban kell megváltoztatni (a fog­fúrásnak csupán szenvedő alanya, s nem értője vagyok: elképzelhető, hogy más or­szágok gyártói már ma olyan elismert masinákat kínálnak, amelyek elviselhetővé teszik a fogtömés eddigi tortúráját, s balgaság volna e tekinté­lyes cégekkel konkurrálni). Olykor csupán a falak meg az emberek maradnak meg: az elavult helyébe más, új, korszerű termék lép. Vannak hagyományos, márkás cikkeink. A Herendi Porcelángyár étkészleteit, dísztárgyait világszerte kere­sik, s jobbára azt kérik ma is, amit a múlt században megismertek, megkedveltek. A herendieknek a kivívott rang, a minőség védelme az érdekük, a Hollóházi Porce­lángyárnak viszont az ilyen­olyan mokkáskészletek és vitrinbe való nippek helyett kellett mást: kelendőbbet, értékesebbet produkálnia. A hetvenes évek második fe­lében jelentek meg újdon­ságaikkal a világpiacon: si­kerrel. S — maradván a ke­rámiaipari példáknál — a Romhányi Cserépkályhagyár (a cserépkályhák iránti igény apadását felmérve) csak úgy tudott életben maradni, ha a rekonstrukcióval egyidejű­leg termékeit is újra konst­ruálja. Neve jelzi a válto­zást: a rétsági üzem Romhá­nyi Építési Kerámiagyár emblémával kínálja a lakás­építésnél keresett burkolóla­pokat. s egyéb új cikkeit. Ikarus az autóbu- 11 fl szait korszerűsíti, a tegnapelőtti vadász- lulténygyár viszont Videoton néven tegnap még csak rá­diókat, televíziókat, ma pe­dig már mindinkább számí­tógépeket is készít egykori termékei helyett — s még példálózhatnánk a megújulás különféle útjait bemutatva. Ám kanyarodjék bármerről bármerre is az út, az irány csak egy lehet: előre. Ellen­kező esetben nincs-tovább- tábla parancsol megálljt: „zsákutca”. Földes Tamás Magyar segítség Mgériának A magyar egészségügyi szervek', a kormány szerdai ülésén kapott felhatalmazás alapján, soron kívüli se­gélyben részesítik Algéria földrengéssújtotta lakossá­gát. Mintegy tízezer sérült ellátásához szükséges köt­szert, rögzítő anyagot és más felszereléseket, vala­mint két, összesen négy­munkahelyes komplett sebé­szeti műtőfelszerelést indí­tanak útnak. Három ma­gyar műtéti csoport orvosai, szakkiszolgálói szintén Al­gériába utaznak. A Magyar Vöröskereszt ruhaneműkkel, élelmisze­rekkel siet a katasztrófa­sújtotta lakosság megsegí­tésére. A magyar szállítmányokat ma reggel külön repülőgépen viszik Algériába. ló módszer: Patronálási szerződés Gyulán A Gyulai Vízmű több gyermekintézményt támogat már évek óta. Ezek között a gyulai kastélyépületben a megyei csecsemőotthont is, ahol állami gondozásban le­vő gyermekeket nevelnek há­roméves korig. Tennivaló itt bőven van, hiszen az épület egyre romlik, a gyermekkel való foglalkozás feltételeinek javítása bőven nyújt lehető­séget a segítéshez. A két intézmény vezetői tegnap számba vették az idei vállalások teljesítését, és megkötötték a VI. ötéves tervidőszakra szóló keret- szerződést a patronálás több irányaira. E szerződés lesz az alap a Gyulai Vízmű bri­gádjainak konkrét vállalásai­hoz. E formának és gyakorlat­nak — az idei tapasztalatok ezt mutatják — több előnye is van: biztosítja több évre a segítség fő irányát, tehát a szükségletnek megfelelő koncentrálás lehetőségét; tág kezdeményezést teremt a brigádok számára a konkrét feladatok vállalásához, s ez­zel jobban magukénak is érzik azt. A Gyulai Vízmű által nyújtott sok ezer forint ér­tékű segítségről dr. Horváth Gyuláné igazgató főorvos nagy elismeréssel szólt. Nádházi András igazgató pe­dig a vállalati {járt- és tár­sadalmi szervekkel egyetér­tésben azt hangsúlyozta, hogy az eddigieken túl sze­retnék az otthonban nevelj gyermekek és a brigádok kö­zött a gyermek-felnőtt kap­csolatok elmélyítését, hogy a vállalatnál mindenki még jobban érezze, hogy minden év gyermekév. Patonai Ferenc sümegi fazekasmester fazekasházat létesített. A vár alatti parasztházban a látogatók a népművészet meste­rének legszebb alkotásaival ismerkedhetnek meg (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents