Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
1980. október 15., szerda o Vállaltuk és vállaljuk a béke szolgálatát Ülésezett a VI. nemzetközi bábfesztivál szervező bizottsága Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Békés megyei titkársága a katolikus papi békemozgalom megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére emlékülést rendezett Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára köszöntötte az elnökség tagjait és a jubileumi összejövetel résztvevőit. Rövid bevezetőjében méltatta azoknak az egyházi és világi erőknek a tevékenységét, akik a nyugodt alkotómunka légkörének megteremtéséért és a béke megőrzéséért közösen fáradoznak. Ezután Gyenes Mihály esperes ismertette a választmány új összetételét, majd dr. Tóth Ferenc plébános, a Békés megyei római katolikus papi békebizottság titkára ünnepi megemlékezést tartott. Ebben részletesen elemezte azt az utat, amelyet a békemozgalom résztvevői az eltelt 3 évtized alatt megtettek. Mint mondotta, az 1951. december 13-i alakuló ülésen a meghívottak 90—95 százaléka megjelent. Eleven élet bontakozott ki a mozgalomban. A gyűléseken számos kételyt sikerült eloszlatni. Az állam és az egyház között létrejött jó kapcsolatok is egyértelműen bizonyítják, hogy mind az országépítésben, mind a béke megőrzésében a célok — közösek. A beszédet követően Lékai József bíborosnak és dr. Udvarát József püspöknek, az emlékülés résztvevőihez küldött levelét ismertették. A felszólalók között volt többek között dr. Kovács Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács ' főtitkára; valamint Bíró Imre kanonok, az OBT katolikus papi bizottságának főtitkára is. Az Állami Egyházügyi Hivatalt Bai László főosztályvezető és Lóránt Vilmos tanácsos képviselte a jubileumi összejövetelen. Környezetvédelmi feladatok Békéscsabán A városi operatív bizottság tegnap délután ülést tartott, és ezen a megyeszékhely őszi környezetvédelmi programját vitatták meg a testület tagjai. A városi tanács épületében rendezett tanácskozáson a kerületi párt alapszervezetek titkárai, a tisztasági mozgalomban érdekelt vállalatok vezetői és a HNF körzeti bizottságainak képviselői vettek részt. Az akcióbizottság megalakításának az volt a célja, hogy a termelőüzemek szocialista brigádjait, a különböző intézmények dolgozóit és a fiatalságot is mozgósítsák azoknak a feladatoknak az elvégzésére, ámít, lyeket a város tisztán tartásával, parkosításával kapcsolatban vállaltak. Legsürgetőbb tennivalónak tekintik, hogy a közterületeket, a lakónegyedeket, az üzemek, gyárak környékét november 7-re hozzák rendbe, valamint az érdekelt vállalatok gondoskodjanak a hulladék elszállításáról is. Az ülésen elhangzott: no-' ha szervezett lomtalanítási akció az idén nem lesz, de a szemetet még a tél beállta előtt össze kell gyűjteni az erre a célra kijelölt helyeken. A lakosok és a különböző munkahelyi kollektívák által elvégzendő társadalmi munkát az illetékes szervek figyelembe veszik, és a jövő év tavaszán ezt is értékelik. Ugyancsak fontos feladatnak számít a játszóterek berendezéseinek, a parkok, sétányok felszereléseinek karbantartása és megóvása is. Ahol szükséges, ott a tanács facsemeték vásárlásával igyekszik kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. A burgonya növényvédelméről A burgonyakártevők elleni védelemről rendezett országos tanácskozást kedden Balassagyarmaton a Magyar Agrártudományi Egyesület. Az eszmecserét megnyitó dr. Petróczi István egyetemi tanár elmondotta, hogy a burgonya átlagos terméseredményei fél évszázadon át nem haladták meg a hektáronkénti nyolcvan mázsát, s még a legkiválóbb burgonyatermesztő gazdaságok is ritkán termeltek százhúsz mázsánál többet. Az utóbbi évtizedben fordulat következett be a burgonyatermesztésben. NEREUS Megvallom, szeretem a cirkuszt. Azt sem tagadom, hogy amikor a Rádió- és Tv-újság műsorában felfedeztem a „Fejezetek a cirkuszlexikonból” című műsor közreműködői között Nereust, Nagy Lajos egyensúlyozol, izgalommal vártam az adást. Nereus Békéscsabáról indult: 6-7 éves korában majd szívbajt hozott a járókelőkre, amikor a házgerincen meglátták kézen állva. Aztán a drákói atyai szigor és tiltás ellenére artista lett. A vízműtechnikumban érettségizett, majd az egyik építkezésen dolgozott, s munkaidő után tanult. Tanulta az artistaművészetet. Tudatosan készült hivatására, míg végül sikeres artistavizsgát tett, és egy kiselejtezett, tükrökkel teleragasztott talicskakeréken elindult a világszám felé. Amit most láthattunk tőle, vasárnap délután, az már igazi művészet. Cirkuszművészet. Nagy Lajost, alig 30 évesen, a legnagyobbak között tartja számon a szakma, négy földrész közönsége tapsolt trükkjeinek. Száma: „ ... négy-öt perces sűrített dinamit, melynek robbanótöltetét saját izom- zatából kell előállítania” — mondotta a műsorvezető. Produkciója talán több is mint művészet. Mert óriási akarat, lelkierő kell ahhoz, hogy a magasban, kézen állva minden este, minden előadáson a már majdnem kész produkciót egy suta mozdulattal szándékosan elrontsa, és elölről qezdje. Izgalom, feszültség kell a nézőnek, ezért megy cirkuszba. S erről Nereus gondoskodik. A trükk, vagyis a produkció végén pedig a közönség hálás, hiszen a kívánt izgalomnál is többet kapott. Újszerű humort... A fiatalembert, aki tudásával kivívta szakmai körökben is a tekintélyt, izzadva köszöni meg a tapsot, mindezzel lapot követelve magának a cirkuszlexikonban. — szekeres — 1981 júniusában immár 6. alkalommal rendezik meg Békéscsabán a nemzetközi bábfesztivált. E rangos rendezvénysorozatra a jogot 1968-ban nyerte ei Békéscsaba, mégpedig a KPVDSZ Napsugár Bábegyüttes több mint egy évtizedes színvonalas munkássága alapján. Mint közismert, a bábfesztivál céljai között első helyen szerepel a legfiatalabb korosztály iskolán kívüli érzelmi és humán nevelésének elősegítése a bábjáték eszközeivel, a gyermekek vizuális és auditív kultúrájának fejlesztése, s nem utolsó sorban egy új, színházat szerető és értő generáció nevelése. A fesztivál nemzetközi jellege ugyanakkor lehetőséget nyújt más népek bábkultúrájának megismerésére. a népek közötti barátság elmélyítésére is. A bábos szakemberek pedig e fesztivál alkalmából jó lehetőséget kapnak a szakmai vitákra, a mozgalom továbbfejlődéséhez szükséges együttes tanácskozásokra. A hagyományokhoz híven a békéscsabai bábfesztiválon ezúttal is kizárólag gyermekek számára készült produkciókat mutatnak be. A megvilágításban jelentős szerep hárul a rendezvény védnökére, az UNIMA magyar központjára, a szervezésben pedig a tegnap összeült szervező bizottságra Meghívást kapnak a hazai együtteseken kívül csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK, szovjet, valamint angol, francia, nyugatnémet, svájci és indiai együttesek. A zsűrizés felelősségteljes munkáját hét szocialista, és hat kapitalista országbeli neves szakember végzi majd. Az öt napra tervezett fesztivál nyitottsága az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is megmarad. Ennek a megvalósulását segítik majd elő a békéscsabai ifjúsági házban folyó gyermekelőadások, s egy a múzeumban megrendezett bábkiállítás. A szakmai programoknak pedig a Békés megyei Jókai Színház ad otthont. b. S. E. Rajzórán Lakásválasztás: október 30-ig Mint arról már hírt adtunk, Békésen, Szeghalmon és Dobozon házgyári elemekből épült lakások bemutatóját rendezték meg az elmúlt napokban. Ezen az árvízkárok mielőbbi felszámolására gyorsan összeszerelhető családi házak különböző típusait mutatták be, amelyeket a DÉLÉP, a Hajdú és a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári elemeiből állítottak össze. Megyénkben az árvíz miatt több mint 1200 lakóházat kell felépíteni, illetve helyreállítani. Az érdekeltek egy része — épp a bemutató eredményeként — döntött már arról, milyen lakást kíván építeni. Sokan vannak azonban még, akik nem választottak, pedig a mielőbbi döntés fontosságára a különböző szervek felhívták a figyelmet, ugyanis október 30-a után már más feltételek lesznek érvényben. , ítélet a papgyilkos perében Kedden döntött a Legfelsőbb Bíróság a többszörösen börtönviselt Sólymos Gyula ügyében, aki tavaly nyáron a belvárosi templomhoz tartozz egyik papi lakásban kioltotta Szalóczi Elek nyugalmazott templom-igazgatóhelyettes életét. A Legfelsőbb Bíróság az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság ítéletét helybenhagyva a vádlottat előre kiter- velten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettéért életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A 45 éves Sólymos Gyula —, aki valamikor teológiai tanulmányokat folytatott, de a lel- készi hivatástól eltanácsolták — a7 utóbbi kél esztendőben jobbára abból tartotta fenn magát, hogy az ország különböző részein egyházi személyeket keresett fel, és tőlük különféle ürügyekkel pénzt csalt ki. Így jutott el 1979 tavaszán Szalóczi Elekhez, papi nevén Pelbárt atyához. A 72 esztendős, súlyosan beteg embertől több tételben összesen 5500 forint kölcsönt vett fel. Sólymos tartozásaitól szabadulni akart, ezért elhatározta : megöli Pelbárt atyát. Július 14-én a déli órákban lépett be az áldozat otthonába, azt állítva, hogy törlesztésül háromezer forintot hozott magával. A7 asztalról felkapott üvegvázával fej besújtotta az idős embert, majd a nyakára tekerte az asztali lámpa vezetékét, s a zsinórt az íróasztal lábához kötötte. Szalóczi Elek halálát — a szakértői megállapítás szerint — a néhány percen belül bekövetkezett fulladás okozta. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet indokolásában rávilágított: az életfogytiglani szabadságvesztés büntetése arányban áll a bűn- cselekmény súlyával. ebben is kifejeződik a társadalom önvédelme a Sólymos Gyulához hasonló megrögzött bűnözőkkel szemben. Vita a tervről ••m könnyű feladat összefoglalni a hatodik ötéves tervről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a tervkoncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben: minden eddigitől eltérő körülmények között készül a magyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbé szakítható el gazdaságunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, oly annyira, hogy a tervezésnél a környezet hatása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező. Ezért is kérte fel a kormány a különböző társadalmi szerveket, vitassák meg a tervezetet, s az irányelveket, mondják el véleményüket, tanácsaikat. Két héten keresztül követik egymást a társadalmi és tömegszervezetek vitái: több százan; szakemberek, műszakiak, közgazdászok, tudósok, mezőgazdaságban dolgozók szóltak hozzá a tervjavaslathoz, s jó néhány hasznosítható, megszívlelendő vélemény is elhangzott ezeken az eszmecseréken. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia vitájában is megállapították, a népgazdaság mostani ötéves terve új fejezetet nyithat a szocialista tervezés történetében. A terv elsősorban abban különbözik a korábbiaktól, hogy minden eddiginél nyitottabb, s rugalmasabb cselekvési program kialakítását teszi lehetővé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság változásai a jövőben még kevésbé lesznek kiszámíthatók, mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatások, hanem rugalmas keretek, amelyeket a rövidebb távú cselekvési programok töltenek ki tartalommal. Csakúgy, mint korábban, most is a viták középpontjában álltak a beruházások. Most már évek óta népgazdaságunk legfontosabb feladata az egyensúly helyreállítása. Az elmúlt években kedvező tendenciák jelezték a pozitív változásokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának elsődlegessége mellett az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkenése valóban hozzájárulhat az egyensúlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetváltoztatás követelményei jelentősebbek. Ezek elhanyagolása az iparban a további fejlődést, a mezőgazdaságban pedig a mai — nem egy esetben világraszóló — eredményeket is veszélyezteti. S ehhez kapcsolódik az a megállapítás is, hogy a népgazdaság előtt álló — minőségileg magasabb rendű — feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontosságával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dolgozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen iá" megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonalszabályozás kötöttségeinek feloldása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük annak a feltételeit, hogy a jóképességű és jól dolgozó emberek többet is kereshessenek. Így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősége, hatékonysága és nemzetközi versenyképessége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondták el véleményüket, s olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy merre tart a magyar népgazdaság? Miként alakul élet- színvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudomány és a gyakorlat, mi várható az elkövetkező évek során a munkaerő-gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javaslat is elhangzott. Köztük az a megállapítás — mely a világgazdaságban betöltött szerepünket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglevő szellemi tőke jobb hasznosítására. Hazánk ugyanis, a kis ország potenciális rugalmasságát kihasználva — a világgazdaságban átmenetileg jelentkező hiányok miatti szükségletek kielégítésében érhet el sikereket a nemzetközi piacokon. A tervkoncepció vitáját a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szakszervezete!: Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevékenységi köröknek megfelelően — más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások-. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetőségét már megteremtette a továbblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás intézményrendszerét, a vezetés szervezetét csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert. mindehhez járul még az a követelmény: ne csak a tervezés, az előkészítés támaszkodjék a közös gondolkodásra, de a végrehajtásban is érződjék az, hogy céljaink közösek. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. OKTOBER 13-AN Trabant Hye. Lim. (Bp.) 10 052 Trabant Lim. (Bp.) 1 552 Trabant Lim. (Győr) 1 248 Trabant Lim. (Debrecen) 431 Trabart Lim. Sp. (Bp.) 3 055 Trabant Lim. Sp. (Győr) 2 747 Trab. Lim. Sp. (Debrecen) 1 018 Trabant Combi (Bp.) 505 Trabant Combi (Győr) 737 Wartburg Lim. (Bp.) 1 888 Wartburg Lim. (Győr) 2 069 Wartburg de Luxe (Bp.) 1 789 Wartburg de Luxé (Győr) 1 859 Wartb. de Luxé tolót. (Bp.) 7 137 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 199 Wartburg Tourist (Bp.) 884 Wartburg Tourist (Győr) 761 Skoda 105 (Bp.) 756 Skoda 105 (Győr) 1 075 Skoda 105 (Debrecen) 923 Skoda 120 (Bp.) 641 Skoda 120 (Győr) 625 Skoda 120 (Debrecen) 399 Lada 1200 (Bp.) 8 528 Lada 1200 (Debrecen) 6 695 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Bp.) 4 789 Lada 1500 (Győr) 970 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada Combi (Bp.) 1 637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Bp.) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 9 946 Polski Fiat 126 (Bp.) 3 367 Polski Fiat 126 (Győr) 118 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 124 Dácia (Bp.) 3 124 Dacia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Bp.) 30 570
