Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

1980. október 2., csütörtök o Nem maradnak magukra Az országban, így megyénkben is a termelőszövetke­zetek szervezésével, s felfejlesztésével nagyon sok idős szakképzetlen, de nagy termelési tapasztalatú egyéni gaz­dálkodó került a nagyüzemekbe. A magas kor mellett a termelés korszerűsödésével azonban egyre nagyobb prob­lémát jelentett a gazdaságoknak foglalkoztatásuk, s ezen keresztül a megélhetésük biztosítása. Békés megyében a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség 48 tagszövetkezete 1979 végére 16 ezer 859 nyugdíjban vagy járadékban részesülő tagot számlált. Ez a szám szövet­ségi szinten az össztagság 45,3 százaléka. Hogyan segítik a tagszövetkezetek ezeket a mezőgazdaságban megörege­dett, megfáradt embereket, hogyan tartanak velük kap­csolatot? Az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezettel kooperációban készítenek műanyag vá­kuumformázó gépeket Gádoroson, a November 7. Termelőszövetkezet vasüzemében. A ké­pen látható VFP—D Super típusból ebben az évben 40 darabot szerelnek össze az üzem dolgozói Fotó: Veress Erzsi Rendszerben termelni 1 Ha a nyugdíjasok és jára­dékosok anyagi helyzetét vizsgáljuk, akkor megálla­pítható, hogy az elmúlt évek folyamán számottevően meg­növekedett havi ellátásuk forintban mérhető összege. Míg 1968-ban 260 forintot kaptak öregségi és munka­képtelenségi járadék címén, addig az elmúlt évben a nyugdíj átlaga 1900, a jára­dék összege 1158 forintra emelkedett. A szövetkezetek elsősorban kampánymunkák idején tartanak igényt nyug­díjasaik munkaerejére, ami részükre is többletpénzt je­lent. Hozzá kell tenni, hogy sok gazdaságban portásként vagy őrként foglalkoztatják őket, sőt a nyugdíjas szak­munkások tevékenységére is számítanak. Az elmúlt év­ben az összes nyugdíjas és járadékos közül 15 százalék dolgozott, ennek a számnak nagyobb felét a nyugdíjasok teszik ki. A járadékos tagok közül — magas koruk mi­att — igen kevesen tudták alacsony összegű havi „ke­resetüket” idénymunka-vál­lalással kiegészíteni. A foglalkoztatáson túlme­nően igen jelentős az a tá­mogatás, amit a termelőszö­vetkezetek az arra rászoruló idős tagoknak nyugdíj-, já­radékkiegészítés, eseti se­gély, díjtalan tüzelő, szalma biztosításával, valamint a kimért háztáji földek meg­munkálási díjának részbeni vagy teljes összegében való elengedésével nyújtanak. A szövetség gazdaságai kö­zül 22-ben egész ééen át ré­szesei a nyugdíjkorhatáron túliak az üzemi étkeztetés­nek. Sajnos van néhány ter­melőszövetkezet, ahol nem kapják meg azt a kedvez­ményt, amit a dolgozóknak nyújtanak az. étkeztetésben. A termelőszövetkezetek zárszámadási mérlegeikben szociális alapjuknak jelen ­Az SZMT munkavédelmi osztálya a megye 126 gazda­sági szervezeténél (ahol több mint 70 ezren dolgoznak) megvizsgálta a munka- és egészségügyi körülményeket, azokat a változásokat, me­lyek az ötödik ötéves terv­időszakban végbementek. Ennek alapján megállapítot­ta, hogy a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközökhöz mér­ten lényeges a fejlődés. A gazdasági vezetők a beruházásoknál és az anyag- mozgatás fejlesztésénél nagy gondot fordítottak a bizton­ságra. Nem kevésbé javul­tak az egészségvédelemmel (a munkahelyek világításá­val, klimaüzálásával, az üzemorvosi ellátással stb.) kapcsolatos körülmények. Munkaszervezés vonatko­zásában lassúbb a haladás. Közrejátszik ebben, hogy még a modern üzemekben is találhatók elavult gépek, berendezések, termelési mód­szerek. Prókai Ferenc osztályveze­tő tájékoztatása szerint a VI. ötéves tervidőszakra vo­tős részét fordítják nyugdí­jasaik, járadékosaik megse­gítésére. Az elmúlt évben az alacsony nyereségek, illetve veszteségek miatt lényegesen csökkent a nyugdíjasoknak nyújtott támogatás. Előidéz­te ennek az összegnek mér­séklődését az is, hogy egyre többen kérik a háztáji föld helyett természetben, vagy pénzben a megváltást, ami­nek következtében a gazda­ságok szociális alapja is mentesült az ezen dolgozók részére nyújtott háztáji mű­velési díj terhétől. Mindent összevetve a támogatás csök­kenése 1976-hoz viszonyítva majdnem 30 százalékos. 2 Az anyagiakon túl a szo­cialista brigádok segítenek a ház körüli munkában, me­lyeket koruk miatt már nem tudnak elvégezni magukra hagyott idős emberek. Ko­moly támogatást jelent az öregek napközi otthona is, amelyet tavaly 173 tag vett igénybe. Szép példái vannak az idős tagság és a gazdaság közötti élő kapcsolattartás­nak egyes termelőszövetke­zetekben. A békéscsabai Le­nin és a gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben ha­vonta előre meghatározott napon nyugdíjasnapot tarta­nak, ahol mindig más a há­zigazda. Hol a tsz választott vezetősége, hol pedig a nő­bizottság, a KISZ tájékoz­tatja őket munkájukról, ked­vező idő esetén határszem­lével, üzemlátogatással egy­bekötve. Elmondják a vendéglátók a' problémákat, kérik az idősek tanácsát, vagy kam­pány esetén munkájukat. Az idősek gondjára is ezen a napon keresnek orvoslást. Ezekben a téeszekben külön nyugdíjasbizottság működik, amely az idősek támogatásá­ra szánt összeggel gazdálko­dik'. Évente minden idős tag­natkozóan — a 47/1979. mi­nisztertanácsi rendelet, vala­mint a munkaügyi minisz­ternek a SZOT Elnökségével egyetértésben kiadott irány­elvei alapján — tájékoztató készült, amelyet az osztály valamennyi gazdálkodó szer­vezet vezetőjéhez és szb-tit- fcárához eljuttat. A tájékoztató segítséget nyújt a VI. ötéves tervidő­szak szociálpolitikai terve munkavédelmi fejezetének összeállításához. Ebben egye­bek közt olvashatjuk, hogy az elmúlt öt évben az üze­mi balesetek mintegy 46 százaléka kézsérülés, amely a kéz védelmére hathatósabb műszaki intézkedést kíván. Igen sok (26 százalék) a tárgyak esésé miatt bekövet­kező baleset is, amiből kö­vetkezik : korszerűsíteni, gé­pesíteni, s ennek megfelelő­en kell szervezni a munkát. A vizsgált egységeknél megállapították, hogy 652 munkahelyen a világítás nem megfelelő. A levegő szeny- nyezettsége (por, gáz, gőz és hő) 503 munkahelyen a társat lakásukon is felkeres­nek, és így méltányosan tud­nak dönteni a segélyek és kedvezmények adásáról. Példamutató eset, ami a- békéscsabai Lenin Tsz-ben v fordult elő, amikor is az idősek olyan határozatot hoztak, hogy akik dolgoztak, felajánlották egy- vagy két- napi munkadíjukat a szociá­lis alapra, amelyet aztán az arra rászorulók megsegítésé­re vagy közös kirándulásra fordítanak. Szerencsére nagyon sok példát lehetne felhozni a jó kapcsolattartásra, kezdve a békésszentandrási téeszek- től, a füzesgyarmati Vörös Csillagig, ahol negyedéven­ként adnak tájékoztatót a gazdaság életéről. Ami saj­nálatos, hogy főleg a ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezetben, ahol a meg­segítés lehetőségei is igen korlátozottak, vagy egyálta­lán nincsenek, nem keresik az emberi kapcsolattartást, éppen az anyagiak hiánya miatt. 3 Sok gazdaságban a nyug­díjba ment elnökökkel, ag- ronómusokkal való kapcso­lattartás kimerül az éven­ként egyszeri nyugdíjasnapi találkozóval. Nem igényli az új vezetés ezekben az em­berekben az évek hosszú so­ra alatt felgyülemlett ta­pasztalatot, emberismeretet, amellyel sok esetben jelen­tős segítséget kaphatnának. A vésztői Körösmenti Tsz- ben a volt Aranykalász Tsz nyugdíjas elnöke például azt a megbízást kapta, hogy he­tente két napon a tsz-elnök nevében fogadja a nyugdí­jasokat, intézze ügyes-bajos dolgaikat, s róla a vezető­ségnek beszámoljon. Ritka példa ez még... A Körösök Vidéke Tsz- Szövetség ápolni kívánja a nyugdíjba ment tsz-vezetők- kel a kapcsolatot. Kirándu­lás szervezésével kívánta és kívánja a jövőben is előse­gíteni, hogy a régi baráti és munkakapcsolatok feleleve- nüljenek. összességében megállapít­ható, hogy a szövetség kere­tében működő szövetkezetek nyugdíjasainak, járadékosai­nak' helyzete a hatvanas évekhez viszonyítva megvál­tozott, s ez a változás ked­vező. Az idős emberek ra­gaszkodnak az üzemekhez, s amennyiben munkájukra szükség van, szívesen dol­goznak is, ez bizonyult a legjobb kapcsolattartásnak. Kelemen T. Magda megengedett határérték fe­lett van. A nem telepített munkahelyeken 6084 személy részére a szociális ellátottság nem kellően biztosított. A gyakorlati munkavédel­mi oktatásért felelős vezetők jelentős része nem kellően képezi a dolgozókat. Az üze­mi balesetek vizsgálata so­rán a megelőzésre tett intéz­kedések 60 százalékában a munkavédelmi oktatást ha­tározták meg, ami egymagá­ban természetesen nem ele­gendő. Mindezeknek és más hiá­nyosságoknak a megszünte­tése folyamatos, feladat. Bé­kés megyében a: balesetek és a kiesett munkanapok szá­ma nem több, mint más megyében, a foglalkozási be­tegségek előfordulása sem kedvezőtlenebb. Megelőző intézkedésekkel, a munkavédelem fejlesztésé­nek ésszerű megtervezésével és a terv megvalósításával azonban a munka még biz­tonságosabbá tehető, az egészségi ártalmak veszélye pedig csökkenthető. Megyénk mezőgazdaságá­ban a termelőerők fejlődése, a termelés korszerűsödése az utóbbi években erőteljesen felgyorsult. A fejlődést leg­hatékonyabban a megyehatá­roktól függetlenül szervezett, nagyméretű ágazati rendsze­rek, közismert nevükön az iparszerű termelési rendsze­rek segítették elő. A rendszerben termelt nö­vények termésátlaga a meg­előző időkben elért hozamok­hoz viszonyítva 25—30 szá­zalékkal emelkedett. Ugyan­akkor a termékek önköltsé­ge az ipari anyagok árainak jelentős növekedése ellenére is 8—10 százalékkal csök­kent, az egy hektárra számí­tott terméseredmények je­lentős növekedésével. Ugyan­ez idő alatt a munka terme­lékenysége 2—3-szorosára nőtt. Érdeme még az új típusú mezőgazdálkodásnak, hogy a rendszerekhez társult üze­mek hatást gyakoroltak a kí- vülmaradottakra is. Különö­sen figyelemreméltó a telje­sítménye a három legjelen­tősebb hazai termelési rend­szernek, a KITE-nek, az IKR-nek és a BKR-nek. Például az FLR Ha az előbbi rendszerek fontosságát, szerepét akar­juk bemutatni, elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy legfontosabb növénye­inket több mint 80 száza­lékban már ezek taggazdasá­gaiként a legkorszerűbb tech­nológiák alkalmazásával ter­mesztik mezőgazdasági üze­meink. A legnagyobbak mel­lett érdemes azonban azok­ról a termelési rendszerékről is szólni, amelyek Békés me­gyében születtek, s amelyek­nek ma is itt található ter­melési, szervezési központ­juk. A mezőhegyesi ipari sertéshústermelési, valamint a szarvasi rizstermesztési és a Békéscsabai Zöldborsó- termesztési Rendszer mellett kétségkívül a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastakarmány- termelési és Juhtenyésztési Gazdasági Társaság az, amely eddig a legmeggyőzőbb bizo­Elszaporodtak megyénk­ben a meztelen csigák. A há­zikertekben, gyomos terüle­teken, útszéleken és árok­partokon van belőlük sok. Főként a még betakarítás előtt álló zöldségfélékben te­hetnek kárt. Megrágják a növényeket, ezzel csökkentik a termést, növelik a tárolás kockázatát, ugyanis a sé­rült zöldség gyorsabban romlik. Nem szabad figyel­men kívül hagyni a csigák másik kártevését sem. Mi­közben a növényeken mász­nyítékokat mutatta fel létjo­gosultságára. A bizonyítékok közül első helyen vehetjük dr. Soós Gábornak, a MÉM államtit­kárának ez év május 9-én kelt levelét, melyben álla­milag elismert termelési rendszerré nyilvánítja a köz­tudatba FLR-ként bevonult gazdasági társaságot. A dön­tést természetesen átfogó vizsgálat és értékelés előzte meg, amelyről az idézett le­vél is említést tesz, megál­lapítva, hogy az FLR 1976- tól 1978-ig több mint 9 mil­lió dollár értékű lucerna- szállítmányt exportált. Kéz­zel fogható eredményeket ért el továbbá a rendszer a mezőgazdasági melléktermé­kek hasznosításában: csupán Békés megyében több mint 200 ezer tonnára növelte 13 ezer tonnáról a felhasználást négy év alatt. Három megyében is A rendszer tevékenységé­nek szakmai elismerését erő­síti, s egyben jelzi, hogy partnergazdaságai elsősor­ban a gyengébb adottságú Észak-Békés és Dél-Hajdú megyék üzemei sorából ke­rültek ki. Ugyanez á vizs­gálódás a továbbfejlődés szempontjából javára írta az FLR-nek azt az ágazattársí­tást, amelynek révén a ta­karmánytermelést, a takar­mányozást, vagyis az állat­tartást együttesen, az üzemi összefüggések figyelembe vé­telével igyekszik korszerűsí­teni. Az FLR-ről ugyanis tudni kell, hogy a korábbi Füzes- gyarmati Lucernatermelési Rendszer, valamint a Szeg­halmi Maglucerna-termelési Rendszer és az ugyancsak Füzesgyarmati Juhtenyészté­si Gazdasági Társaság ez évi februári egyesülésével nyer­te el mai végleges kereteit, formáját, s vált alkalmassá arra, hogy az adott ágazat­ban, vonzási körzetében a fejlődés egyik meghatározó­ja legyen. nak, nyálkás csíkot hagynak maguk után. Az így szeny- nyezett áru undort keltő, ne­hezen értékesíthető. A nap hatására pedig a húzott csík nyomán meg is perzselődhet a növény. Házikertekben a Limacid és Helarion csiga­irtó szerek használhatók. Nagyon fontos, hogy a nö­vényzetre ne jusson belőlük, a sorok közé adagoljuk mind­kettőt. Hatásosabbak ezek a vegyszerek, ha kiszórás után fóliával takarjuk a belőlük képzett kupacokat, sorokat. Az immár megújhodott termelési rendszer igazgató tanácsa az előd társulások tevékenységének folytatását tűzte ki ugyan célul, de hangsúlyozta: olyan, ágaza­tokat átfogó rendszert kell végül is kialakítani, amely­ben a termelési végcél jól exportálható vágójuh gazda­ságos előállítása. Ehhez a végcélhoz természetesen to­vábbra is az árulucerna és a fűpellet megtermelésén, il­letve a lucerna- és egyéb aprómag termesztésén és ér­tékesítésén át vezet az út. Az állami elismerés óta el­telt egy fél év alatt a rend­szernek már jó néhány kér­désben sikerült előre lépnie ahhoz, hogy érvényre juttat­hassa az államtitkár .levelé­ben megfogalmazott népgaz­dasági szempontokat. Az FLR ugyanis az említett gazdaságok lucernatermesz­tésében, gyepgazdálkodásá­ban és juhtartásában vállalt feladatok mellett, bekapcso­lódott ez év szeptemberétől Bács-Kiskun megye juhte­nyésztő gazdaságainak fej­lesztési programjába is. Mindezt megnyugvással vehette tudomásul a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amely az elmúlt csütörtökön Füzesgyarmaton, a rendszer- szervező Vörös Csillag Tsz- ben tartott ülésén tárgyalta meg az FLR tevékenységé­ről szóló beszámolót. És az állattartás? S ha már a Füzesgyarma­ti Szálas- és Tömegtakar- mány-termelési és Juhte­nyésztési Rendszer kapcsán az állattenyésztés dolgai is szóba kerültek, térjünk ki röviden arra is, hogy általá­ban az állattenyésztési ter­melési rendszerek még nem minden ágazatban érték el azt az elvárható termelési szintet, amellyel egyértelmű­en bizonyítani tudnák — mi­ként, azt az FLR tette — az ágazatra gyakorolt kedvező hatásukat. A kölcsönös anyagi érde­keltség e rendszerekben még nem alakult ki, másutt pe­dig még csak kibontakozó­ban van. Megállapítható, hogy a rendszerszervezők ér­dekeltsége legtöbbször az ál­latlétszám és a termékkibo­csátás növelését eredmé­nyezte. Vagyis, a termelés gazdaságosságát csak ritkán vizsgálták. A fellelhető hiányosságok elemzésével arra a követ­keztetésre juthatunk, hogy a termelési rendszerek első­sorban a növénytermesztés­ben gyakoroltak átformáló hatást a mezőgazdasági vál­lalatokra, a termelőerők fej­lődésére, a termelési fegye­lemre, a dolgozók szakmai képzettségére és munkakö­rülményére, valamint a sza­kosítás folyamatára. Fórján Mihály— Kőváry E. Péter Biztonságosabb munka- és egészségügyi körülmények Elszaporodtak a meztelen csigák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents