Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. SZEPTEMBER 3.. SZERDA * Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 11 vietnami nép nemzeti ünnepén Nagygyűlés Budapesten Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett kedden nagygyű­lést — a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság nemzeti ün­nepe, a független és de­mokratikus vietnami állam kikiáltásának 35. évforduló­ja alkalmából — a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa Budapesten, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár mű­velődési házában. A himnuszok elhangzása után Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit. Az elnökségben fog­lalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Trautmann Rezső, • az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Simon Pál nehéz­ipari miniszter, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Nguyen Phu Soai, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Részt vett a nagygyűlésen a viet­nami parlament hazánkban tartózkodó küldöttsége, és ott voltak a IX., és a XX. kerület párt- és állami szer­veinek, dolgozóinak képvi­selői. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tolmácsolta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság ' Elnöki Tanácsának és kormányá­nak üdvözletét, majd Tran Dang Khoa, a VSZK nem­zetgyűlésének alelnöke szó­lalt fel. A forró hangulatú nagy­gyűlést kultúrműsor követte, majd az ünnepi esemény az Intemacionálé hangjaival ért véget. Ünnepség Körösladányban A közös gazdaság küldött tagjai gyűltek össze tegnap, kedden délután a körösla- dányi Magyar—Vietnami Ba­rátság Tsz kultúrtermében, abból az alkalomból, hogy a vietnami nép nemzeti ünne­pének 35. évfordulóját ün­nepli, a körösladányi ter­melőszövetkezet pedig ép­pen 20 éve viseli a Magyar —Vietnami Barátság nevet. Chau Tho Tliong hozzászólásában méltatja a két nép ba­rátságát Fotó: Martin Gábor A vietnami testvér termelő- szövetkezettel azóta rend­szeresen tájékoztatják egy­más életükről, elért ered­ményeikről. Az évforduló tiszteletére rendezett köz­gyűlésen részt vett Chau Tho Thong, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság magyaror­szági nagykövetségének ta­nácsosa. Ünnepi köszöntőt a szö­vetkezet párttitkára mon­dott, majd Papp Károly ter­melőszövetkezeti elnök em­lékezett a vietnami nép hő­si harcáról, a két nép ba­rátságáról. Szólt arról a küzdelemről, amelyet a fran­cia gyarmatosítókkal, majd az amerikai agresszorokkal szemben vívtak, s arról a harcról, amelyet jelenleg a kínai hegemonista politika ellen folytatnak. Ezután Chau Tho Thong mondott köszönetét azért a nemzet­közi támogatásért, amelyet harcuk során, többek között a magyar néptől kaptak. Be­szédében végig kísérte az utat, amelyet a vietnami nép járt be. Végül köszöne­tét tolmácsolta a termelő- szövetkezetnek azért, hogy ilyen szívvel-lélekkel ápol­ják a két nép barátságát. Az ünnepi közgyűlés az­zal folytatódott, hogy Argye- lán János, a tsz-szövetség munkatársa átadta az Or­szágos Béketanács által ado­mányozott emléklapot a tésztaüzemben dolgozó Tye- reskova Szocialista Brigád­nak a békemozgalomban ki­fejtett eredményes tevé­kenységéért. Az összejövetel második részében pedig Bak Imre főkönyvelő özámnlt be a termelőszövetkezet gaz­dasági évének eddig elért eredményeiről. Az ismertető után a ter­melőszövetkezet elnöke be­jelentette, hogy a szövetke­zet 14 szocialista brigádja szeptember 6-án, szombaton délután 3 órakor „Ki tud többet Vietnamról” címmel vetélkedőt rendez, amelyre meghívta a vietnami nép képviselőit. (sz. j.) Nagy erővel folyik az árvízi károk felszámolása, a helyreállítás Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szep­tember 2-án, tegnap — dr. Becsei József tanácselnök- _ helyettes elnökletével — ülést tartott. Elsőként a vb-ha- tározatok végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg, majd Békés, Békéscsaba, Gyula városok együttműködé­séről tárgyaltak. A továbbiakban tájékoztatást hallgatott meg a testület az árvíz okozta károk felszámolásának feladatairól. Ezt követően a Békés megyei Tanács 1981— 85. évi fejlesztési és pénzügyi terve, valamint az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap vitája szerepelt a napi­renden. A végrehajtó bizottsági ülés végül bejelentések­kel zárult. A három város együttmű­ködéséről szóló jelentés — amelynek vitájában részt vettek az érdekelt városok tanácselnökei, valamint a tu­dományos kutatómunka ve­zetője — a történelmi visz- szatekintést követően arról a kutatómunkáról szólt, amely­nek feladata tudományos ala­possággal feltárni az azonos­ságokat, az ezek alapján meghatározható közös fej­lesztéseket, a rövid- és hosz- szú távú feladatokat. Az el­múlt években is történtek lépések az együttműködés fejlesztésére, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális területen egyaránt, s ezeknek jelentős eredményei vannak. Indokolt azonban — s ez a vitából is kicsendült — a VI. ötéves terv előkészítésénél figye­lembe venni a közös fejlesz­tések lehetőségeit, s az együttműködés közép-békési centrumaként történő keze­lését. A három város vonzás- körzetéhez ugyanis olyan te­lepülések tartoznak, amelye­ket szintén érint a kooperá­ció. A tennivalók koordiná­lásában az érdekelt városok, települések mellett nagy fel­adat hárul a megyei tanács szakosztályaira. Lényeges a közös érdekeltségek megte­remtése, és az azonossági pontok megtalálása. Ehhez ad segítséget az év végére el­készülő tanulmány, amely könyv alakban is megjele­nik. A következő napirend tár­gyalása előtt a tanácskozás részvevői megtekintették azt a filmet, amely az árvíz pusztításáról .készült. Az ár- és belvíz által elöntött terü­let meghaladta a 42 ezer hektárt, amely a megye te­rületének 7,5 százaléka. Az árvízzel elárasztott terület 24 510, a belvízzel borított terület 17 635 hektár. A me­zőgazdasági kultúrának 9,5 százalékát érintetté az elemi kár, közvetlenül veszélyezte­tett 8 települést, közvetve pedig 5 községet fenyegetett. A védekezéssel egy időben megindult a helyreállítás, il­letve az újjáépítés előkészí­tésére vonatkozó átfogó in- tékedések sorozata. A véde­kezés három fő területre összpontosult: a folyók véd- rendszereinek mintegy 400 kilométer hosszban való vé­delmére, a gátszakadás kö­vetkeztében érintett telepü­lések kitelepítésére, vala­mint a kárfelmérések és helyreállítások megszervezé­sére. Ez utóbbi kapcsán lét­rejött a kárfelmérő, újjáépí­tő és helyreállító bizottság. A közbiztonsági, egészségügyi és műszaki feltételek megte­remtése után megkezdődött a visszatelepítés, amely — kivéve azokat a családokat, akiknek lakóépülete meg­semmisült — gyakorlatilag befejeződött. Az újjáépítésnél, a helyre- állításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a külterüle­ten tönkrement, gazdaságo­san helyre nem állítható épü­letek helyett csak a belterü­leteken engedélyezhető lakó­épület és gazdasági létesít­mény. Az állandó belvízve­szélynek kitett külterületek műszaki infrastruktúráját nem elsősorban a lakóhelyi, hanem a mezőgazdasági mű­velésű kultúrák alapján in­dokolt kiépíteni. Az újjáépí­tendő lakóházakat olyan épí­tési követelmények szerint szabad engedélyezni, amely számol az adott rendkívüli körülmények előfordulásával. Az újjáépítéshez, helyreállí­táshoz nagy erővel hozzálát­tak, számos kérdésben azon­ban folynak még a tárgyalá­sok az illetékes főhatósá­gokkal annak érdekében, hogy megnyugtató módon rendezzék az árvízkárosultak helyzetét. A végrehajtó bi­zottság a téma tárgyalása kapcsán köszönetét és elis­merését fejezte ki a lakos­ságnak a védekezésben és a helyreállításban tanúsított ál­dozatos munkájáért. Következő napirendként a megyei tanács 1981—85. évi költségvetési és fejlesztési alapjának előkészítéséről ka­pott tájékoztatást a végre­hajtó bizottság. A testület úgy foglalt állást, hogy eze­ket az adatokat nem tekinti véglegesnek, további tárgya­lások szükségesek a témá­ban. A végrehajtó bizottsági ülés végül bejelentésekkel zárult. S. F. Hétfőn először ültek iskolapadba az 1980/81-es tanév első osztályosai. Orosházán az Előd utcai általános iskolában 152 kisdiák kezdte meg tanulmányait. Az első napon ismerked­tek egymással, nevelőikkel, az épülettel, és az iskolai rend­del. A harmadik óra után sok szülő várta kíváncsian, milyen élményekkel lép ki csemetéje az iskola kapuján Fotó: Gál Edit Kádár János és Lázár György a mezőgazdasági kiállításon Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, kedden az OMÉK-ra látogattak. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Földes László, a HUNG- EXPO vezérigazgatója fo­gadta. A kiállítás központjában tájékoztatót hallgattak meg az OMÉK főbb témaköreiről, a hazai és a külföldi kiállí­tók bemutatóiról, és a szak­mai rendezvények eddigi tapasztalatairól. A vendé­gek ezután megtekintették a kiállítást. A vásárváros központi pavilonjában az agrárpolitika, a nemzetközi együttműködés és a szakok­tatás-kutatás bemutatóját tanulmányozták. Az élelmi- szeripari pavilonban a gaz­dag és változatos kiállítói anyagot tekintették meg. Ezután a vásárváros legna­gyobb pavilonját keresték fel, ahol a szovjet kiállítók­nak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdé­szet fejlődését szemléltető gyűjteményét vették szem­ügyre. A vendégek felkeres­ték a szabadtéri kiállítást is, ahol egyebek között a háztáji és kistermelők be­mutatóját rendezték meg. Az OMÉK állattelepén, a termelési rendszerek és a gépkiállítók részlegeiben szakemberek számoltak be az újdonságokról, és a to­vábbi fejlesztés lehetőségei­ről. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Napirenden A lakások újjáépítése Az ár- és belvíz után, a megrongálódott lakások újjá­építéséről tárgyaltak tegnap a megyeszékhelyen az Orszá­gos Takarékpénztár, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint me­gyénk vezetői. Ez alkalom­ból Békéscsabára látogatott vezető munkatársaival dr. Fekete László, az OTP ve­zérigazgató-helyettese, Török Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Megyén­ket Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Gyula­vári Pál, a Békés megyei Ta­nács elnöke és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titká­ra képviselte. Gyulavári Pálnak, a me­gyei tanács elnökének előter­jesztéséből kitűnt, hogy a legfrissebb felmérések sze­rint az ár- és belvíz miatt a megyében 1114 lakást kell újjáépíteni, 373 családi ház pedig még gazdaságosan helyreállítható. Az újjáépí­tendő lakások tulajdonosai közül csaknem 860-an típus­tervek alapján szeretnék új­jáépíteni otthonukat. A meg­beszélésen szó volt az építő­ipari és tervezőkapacitások egyeztetéséről, a számításba jöhető, különféle építési technológiákról, a telekosz­tásokról és az építőanyag- ellátásról. Az újjáépítendő otthonoka megye 34 településén zöm­mel az árvíz sújtotta terüle­ten találhatók. Az építésite- lek-kialakítások megtörtén­tek, ezek olyan méretűek, hogy a háztáji gazdálkodást, jószágtartást lehetővé teszik. Az építeni szándékozók 139 típustervből válogathatnak. Az építés gyorsítására meg­állapodás született az ÉVM és megyénk vezetői között, mely szerint Békésen és Szeghalmon 5—5, különböző típusú, korszerű technoló­giával készülő családi házat mintaként egy hónapon be­lül felépítenek, ezzel is segít­ve az építtetőket a válasz­tásban. A munkákhoz már hétfőn hozzákezdenek. Az építőanyag-ellátásról szólva kiderült, hogy falazó­anyagból, cementből van ele­gendő. Az érdekeltek ígére­tet tettek a még hiányzó anyagok — vasbeton elemek, födémtestek, nyílászárók — ütemesebb szállítására. —sz—

Next

/
Thumbnails
Contents