Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÍRIBIZOTTSÍG ES 1 MEGYEI TDNDCS LUFID 1980. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Losonczi Pál Afrikába utazott Körösladány határában a hét eleje óta vágják a napraforgót Fotó: Veress Erzsi Mezökovácsházán is aratják a napraforgót Házi kivitelezés Büszkén mutatnak az új szárítókra, átalakított raktár- épületekre a +sz-elnökök, az állami gazdaságok igazgatói, a mezőgazdasági üzemek ve­zetői. Örömük jogos, az építmények házi kivitelezés­ben készültek, esetleg a ter­vezést is ők maguk végez­ték. S megmagyarázzák rög" tön az elégedettség okát is: „egy-másfél évvel előbb ke­rült így tető alá az épület, mintha külső céggel dolgoz­tattunk volna, ráadásul spó­roltunk vagy kétmilliót”. Az építési munkákat falu­helyben jórészt ,a viszonylag kis kapacitású építőipari szövetkezetek végzik. Kar­bantartási, felújítási felada­tokat ők sem szívesen vállal­nak, hisz gazdasági eredmé­nyességük elsősorban attól függ, hogy milyen értékű anyagot építettek be egy adott időszak alatt. Ha mondjuk egy istálló falát vakolják újra, vagy új köz­falat húznak fel, az bizony nem emeli az eredményessé­gi mutatóikat... Ha pedig távoli munkahelyen építkez­nek, a hasznot felemészthe­tik a szállítási, felvonulási költségek. A kapacitásukat gyakorta hónapokra előre lekötötték. Egyre többet beszélnek mun­kaerőhiányról, s a téeszek állítólagos tisztességtelen módszereit hánytorgatják föl. Mert azok. úgymond el­csábítják a szakembereket, a kőműveseket, ácsokat, az asztalosokat. Megfeledkeznek közben arról, hogy ezeket az embereket nem ők képezték ki, annak idején az építő­ipari nagyvállalatoktól jöt­tek hozzájuk, nagyobb kere­set reményében. A mezőgazdasági üzemek kényszerhelyzetben vannak. Kénytelenek építőbrigádo­kat szervezni. Nem olcsó mulatság. Tervezőt, építész- mérnököt a városokból kell hozniuk. Olyan keresetet kell biztosítaniuk, olyan fel­tételeket kell teremteniük, hogy a diplomásnak megérje elmennie a „világ végére”: Általában nem is maradnak ott végleg. Addig viszont el­készítik azokat a terveket, amelyekhez ,a gazdaságok csak hosszú-hosszú hónapos várakozás után juthatnak —, s ami szintén nem mellékes szempont, úgy, hogy figye­lembe veszik a helyi sajátos­ságokat, igényeket. Szakmunkásokat is tobo­rozni kell. Biztos állást ők is csak többletkereset fejében adnak fel. A személyi felté­telek megteremtése után, a gépek, berendezések követ­keznek. Időnként megteszik a máshol már kiselejtezett masinák is, beszerzésük azonban így is drága. Olyan csoportot, amely az adódó építési munkák zö­mét szakszerűen el tudja végezni, csak a jobb módú gazdaságok tarthatnak. ök tudnak akár milliókat meg­takarítani azzal, ha maguk építkeznek, nem várnak az építőipari vállalatok vagy szövetkezetek szabad kapaci­tására, a saját munkásaikat nógatják, s nem kell alku­dozniuk az egyre növekvő kivitelezési költségeken. G. A. Losonczi Pál, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke tegnap délelőtt Buda­pestről elutazott négy afrikai országban teendő hivatalos, baráti látogatására. Útjának első állomása a szocialista Etiópia, majd a Tanzániai Egyesült Köztársaságba, a Mozambiki Népi Köztársa­ságba és a Zambiai Köztár­saságba utazik az Elnöki Ta­nács elnöke. Losonczi Pált útjára elkí­sérte felesége. Az Elnöki Ta­nács elnökével utazott Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes. A Ferihegyi repülőtéren — ahonnan néhány perccel 8 óra előtt indult útjára a különgép — a búcsúztatásra megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­A mezőgazdasági nagyüze­mek szervezetten és eredmé­nyesen elvégzett nyári beta­karítási munkáját most újabb, hasonlóan jó felkészü­lést igénylő feladatok köve­tik. Az őszi munkálatok nagyságrendjét jellemzi, hogy mintegy 52 millió ton­na terményt kell betakaríta­ni, elszállítani. Az őszi ve­tések alá 1,6 millió hektáron kell majd előkészíteni a ta­lajt, s négymillió hektárra kell kiszórni a műtrágyát. Az őszi nagyüzem kezdetén a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium veze­tői tájértekezleten vitatják meg az egyes megyék mező- gazdasági szakembereivel, az értékesítő és felvásárló, fel­dolgozó, gépellátó vállalatok vezetőivel a nyári munkák tapasztalatait, valamint a tér, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, Há­zi Vencel külügyminiszter­helyettes, az Elnöki Tanács több tagja és állami életünk számos más vezető személyi­sége. Az Elnöki Tanács elnöké­nek TU—154-es különgépe szerdán valamivel déli tizen­két óra előtt landolt a Föld­közi-tenger harmadik legna­gyobb szigetén, Cipruson. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök rövid megbeszélést tartott. A négy óra alatt megtett 3260 kilométeres repülőút után Aden, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa fogadta az elnöki különgépet. Megérkezését kö­vetően Losonczi Pál találko­zott vendéglátójával, Ali Nasszer Mohammed Hasz- szanival, a JNDK miniszter­nőkével. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete csütörtö­kön a kora reggeli órákban indul tovább Etiópiába. további teendőket. Tegnap öt dél-magyarországi megye — Baranya, Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád és Tolna — tájértekezletét Csongrádban, négy másik megye — Komá­rom, Fejér, Nógrád és Pest — tanácskozását pedig Her­ceghalomban tartották meg. A csongrádi tanácskozáson Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökölt. Felhívta a figyel­met a meliorációs munkák ütemének meggyorsítására. Mint mondotta, azokban a megyékben, ahol jól halad­nak e tevékenységgel, ott az idei belvizek már érezhetően kevesebb kárt okoztak. La­katos Tibor miniszterhelyet­tes emlékeztetett arra, hogy bár alaposan megkésett az érés, még mindig 35—40 nap Tanácskozott a magyarországi délszlávok szövetségének elnöksége A Vas megyei Tanács nem­zetiségi bizottságának tevé­kenységéről tárgyalt szerdán Szombathelyen a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson részt vettek a megye párt- és tanácsi ve­zetői, valamint az ország ti­zenegy megyéjében működő nemzetiségi bizottságok kép­viselői. A tanácskozáson megálla­pították, hogy a nemzetiségi bizottságok munkájukkal elősegítik nemzetiségi politi­kánk megvalósulását, egyben felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is megkülön­böztetett gondot kell fordíta­ni a nemzetiségi lakosság sa­játos érdekeivel kapcsolatos feladatok megoldására. áll rendelkezésre a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a szőlő és egyéb termékek veszteségmentes betakarítá­sához. Ezt az időt kell mi­nél jobban kihasználni, és ahol csak lehetséges, a gaz­daságok ugyanolyan szerve­zetten segítsék egymást, aho­gyan azt az aratás idején tették. A tanácskozáson fel­hívták a figyelmet arra is, hogy az idén, többek között a sok csapadék miatt, az át­lagosnál nagyobb a földek tápanyagvesztesége, ezért ajánlatos a tavalyinál 15—20 százalékkal több műtrágyát felhasználni. A herceghalmi tanácsko­záson Dénes Lajos minisz­terhelyettes szólt a legfonto­sabb teendőkről. Az alapve­tő feladatok közé sorolta a szántás és a talajművelés le­hető legrövidebb idő alatti elvégzését. Javasolta, hogy az üzemek a lehetőség sze­rint oldják meg a gépek több műszakos kihasználását. A tanácskozás tapasztalatai szerint a vetőmagellátás mennyiségben és minőségben megfelelő, műtrágyában és növényvédő szerekben sem lesz hiány. A tervezett sző­lő- és gyümölcstelepítések­hez elegendő a szaporító­anyag, bár egyes fajtákból a lakossági igények maradék­talan kielégítése nehézsége­ket okoz. Szó volt az 1981-ben a mezőgazdaságban sorra ke­rülő árváltozásokról is. A miniszterhelyettes ezzel ösz- szefüggésben leszögezte, hogy a termelési költségeket nö­velő árváltozásokat a felvá­sárlási árszínvonal növeke­dése ugyancsak körülbelül 80 százalékos arányban ellensú­lyozza, de a takarékosság és még inkább a hozamok nö­velése lehetővé teszi e kü­lönbözet kiegyenlítését. Mindkét tanácskozáson az őszi felkészülés egyik alap­kérdéseként határozták meg, hogy a gazdaságok a gépi kaoacitás jó kihasználása mellett, a munkák elvégzé­sére mozgósítsák és össz­pontosítsák a helyben és a környéken fellelhető munka­erőt. A szokásosnál későbben in­dult, nehéz és hosszan tartó aratás azzal is föladta a lec­két a mezőgazdasági üze­meknek, hogy nem sok időt adott felkészülni az igazi erőpróbára: az őszi munkák­ra. Jószerivel be sem gyűj­tötték még a gazdaságok a szalmát, késlekedés nélkül indítaniuk kellett a tarló­hántás gépeit, s megkezdeni­ük a szerves trágya kiszórá­sát, ugyanakkor a kombáj­noknak ismételten a földek­re kellett vonulniuk, hiszen vágásra érett a napraforgó. Körösladányban, a Magyar —Vietnami Barátság Tsz-ben már a hét elején megkezd­ték az olajos magú betakarí­tását, nyolcvan kilométerrel délebbre pedig, a mezőko­vácsházi Új Alkotmány Tsz- ben ma lépnek akcióba a napraforgó-aratók. A hatal­mas sárga szegélyű tányé­rok itt 600 hektáron díszle­nek, ezek a határon túlról származnak, tudniillik a KI- TE szervezésében megvaló­suló cseretermeltetésben a kovácsháziak a napraforgó fejében ugyancsak 600 hek­táron kukoricát termesztenek Románia határ menti terüle­tein. Ebben a cseretermelésben nem véletlenül esett a vá­lasztás a kovácsházi tsz-re, itt tavaly-több mint 9 tonna kukoricát takarítottak be egy hektárról. Az idei kedvezőt­len időjárás ellenére a ten­geri most is szép az Új Al­kotmánybem, ahol a törést előreláthatólag szeptember 20. után kezdik meg 1250 hek­táron. Jelenleg a sárgarépa A Paksi Atomerőmű-épít­kezés vezetőinek és dolgo­zóinak vendége volt tegnap Farkas Bertalan alezredes, az első magyar kutató-űrha­jós. Az atomerőmű-vállalat tanácstermében megtartott találkozón, ahol jelen voltak Tolna megye és Paks város párt- és tanácsi vezetői, va­lamint a beruházás irányí­tói, Szabó Benjámin, a be­ruházás kormánybiztosa kö­szöntötte a vendéget. A be­szélgetés során Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója képet adott hazánk eddigi legnagyobb ipari vállalkozásáról. A töb­bi között elmondta, hogy a mintegy 80 milliárd forintos beruházással épülő új ener­giabázis elkészülte után a hazai villamosenergia-terme- lés 30 százalékát szolgáltatja. Részletesen ismertette az atomerőmű működését és és a bab vetőmagját takarít­ják be, és teljes kapacitás­sal dolgozik a szövetkezet vetőmagüzeme is, ahonnan összesen 4500 tonna búza-, cukorrépa- ég zöldségvető­mag kerül ki ebben az esz­tendőben. Reményekkel kecsegtető az ősz a kovácsházival szomszé­dos magyarbánhegyesi szö­vetkezetben is, ahol közvet­lenül a tavaszi, koranyári belvizeket követő napokban nagyon borúlátóan ítélték meg a helyzetet. Ez akkor érthető volt, hiszen a 3400 hektárból 911-et károsított ez az alattomos ellenség. Végül is jó termést adott a búza, szépen ígér a kukorica, an­nak ellenére, hogy az előb­biből 135, az utóbbiból 265 hektár termését vitte el a víz. Váratlan fordulat állt be a ciroktáblákon. A 210 hektár termőterület meghatározó há­nyada állt a tavaszon víz­ben, ám ahogy a víz vonult vissza, úgy mentek a nyomá­ban a vetőgépek, s az utólag vetett cirok ma már vetek­szik a megmaradt fővetésű- ekkel. A magyarbánhegyesi- ek ebből az ipari növényből is gazdag termésre számíta­nak ma már. Legkevesebbet a 230 hektárnyi cukorrépa szenvedett, ez jó hatással van a répafejek alakulására. Mindezek a kedvező előjelek természetesen csak akkor ad­hatnak tápot igazán bizako­dásra, ha még legalább két- három hétig kedvez az ősz a mezőgazdaságnak. biztonsági rendszerét is. Az építkezés több mint tízezer dolgozójának munka- és élet- körülményeiről, mozgalmi te­vékenységéről Hegedűs György, az atomerőmű-beru­házás pártbizottságának tit­kára adott tájékoztatás't. Ezután Farkas Bertalan a helyszínen ismerkedett meg az építkezéssel. A program délután az atomerőmű-beruházás meg­valósításán tevékenykedő vállalatok helyi vezetőinek, a dolgozók képviselőinek rész­vételével rendezett beszélge­téssel folytatódott, ahol Far­kas Bertalan beszámolt űr­haj ósélményeiről. Ezt követően találkozott a helyszínen működő szovjet szakértőkkel, majd paksi lá­togatásának befejezéseként beszélgetést folytatott a ma­gyar néphadsereg helyi egy­ségeinek képviselőivel. ■•■■■■■■■•■•■■•■■••■■■■•■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■•■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■a Késik a Balaton-parti szőlő érése, de gazdag szüretre van ki­látás a tóparti történelmi borvidéken. A párás reggelek és a sok csapadék miatt most fokozottan védekeznek a peronosz- póra és lisztharmat ellen. Képünkön: a nemesvámosi Cso­pak tája Termelőszövetkezet traktorosai permetezik az olasz- rizling-kordonokat a balatonfüredi kerekedi dűlőben (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Tervszerű a felkészülés a betakarításra Farkas Bertalan űrhajós Pakson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents