Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

1980. szeptember 9., kedd o Katonai tiszteletadás a szigetvári hősöknek Szigetváron emlékünnep­séget tartottak vasárnap Zrí­nyi Miklós és vitézei 1566. szeptember 7-én történt hő­sies kitörésének évfordulója alkalmából, amely a várvé­dők utolsó rohama volt a túlerőben levő török* had­dal szemben. Hazánkban ez a legrégibb világi jellegű ünnepség. Zrínyi ifjú zász­lótartójának, Juranics Lő­rincnek egy kései leszár­mazottja ugyanis 1833-ban alapítványt tett a várvédők emlékére, s azóta minden évben a hősök tiszteletének szentelik ez a napot Sziget­váron. A történelmi múltú város­ban egész nap ünnepséggel adóztak az évfordulónak. Az Úgynevezett belső várban, a drámai küzdelem színhelyén, katonai tiszteletadással em­lékeztek meg a hősökről, és megkoszorúzták Zrínyi Mik­lós szobrát. A városi tanács az ünnep alkalmából kö­szöntötte és megjutalmazta azokat a társadalmi munká­sokat, akik a legtöbbet tet­ték Szigetvárért. A vár előtti térségen tör­ténelmi tárgyú könyvekből kiállítást és vásárt rendez­tek. A magyar néphadsereg művészeti együttese műsort adott, a Pécsi Állami Gaz­daság sportolói pedig látvá­nyos lovasbemutatót tartot­tak. A hagyományoknak meg­felelően a vár alatti sánc­ban mozsárágyú dörgött, emlékeztetve Szigetvár né­pét a 414 évvel ezelőtti küz­delem vészterhes óráira. Keleti Márton tilmjei a tv-ben A magyar filmművészet nagy egyénisége, Keleti Már­ton filmrendező életművével ismerkedhetnek meg a kö­zeljövőben a televízió nézői. A háromszoros Kossuth-dí- jas, kiváló művész válogatott alkotásait október 19-től, va­sárnap délutánonként láthat­ják az érdeklődők, „ . Keleti Márton készítette el — 1945-ben — a felszabadu­lás' utáni első magyar fil­met, Bródy Sándor A taní­tónő című színdarabjának változatát, amely a most in­duló sorozat első darabja­ként kerül a képernyőre. A gyomai Győzelem Tsz alaptevékenységen kívüli termelést folytat a község belterületén található Piros malomban. Ké­pünkön: egyik dolgozójuk kazánégőt szerel össze Fotó: Veress Erzsi Megkezdődött a fácánvadászat Kötegyán határában Kiemelkedő eredmények az ÜFÉSZ-ek munkájában A kötegyáni Vörös Csillag Vadásztársaság vasárnap tar­totta az új évad első fácán­vadászatát. A nagy esemény­re megjelent a vadásztársa­sági tagoknak több mint a fele. A vadászokat napfé­nyes, szép idő és gazdag vad­állomány fogadta. Mint mon­dották: nagy öröm vadászni, ha sok a vad és minőségre is kifogástalan, mintáz idén. A vadásztársaság egyéb­ként mintegy 5300 hektárnyi területen foglalkozik vadgaz­dálkodással. A gazdag állo­mány nem véletlen: 1980. nyarán a kötegyáni fácánne­velő telepen ötezer fácáncsi­bét keltettek ki és neveltek fel. Egy fácán előállítása mindössze 26 forintba ke­rült. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy megterem­tették a keltetés és a neve­lés feltételeit. Elismerés il­leti mindenekelőtt özv. Fa­zekas Sándomét, a kötegyá­ni Petőfi Tsz nyugdíjas ba­romfigondozóját, aki a kis- fácánokat nagy gondossággal, szorgalommal és hozzáértés­sel kelteti, neveli. A tervszerű vadgazdálko­dás eredményeként úgy ter­vezik, hogy a Vörös Csillag Vadásztársaság területén eb­ben az idényben ezer élő nyulat ég ugyanannyi tojó fácánt fognak be, amelyeket jó áron vérfrissítésre értéke­sítenek. Ugyanakkor fácán­kakasból pedig mintegy öt­ezer kerülhet puskavégre. Elismerő vélemények hang­zottak el a Békés megyei fo­gyasztási szövetkezetek első félévi munkájáról a közel­múltban tartott SZÖVOSZ elnökségi ülésen. Ezt tolmá­csolta Sarkadi István, a MÉ­SZÖV elnöke a megyei el­nökségi megbeszélésen. A testület áttekintette az ÁFÉSZ-ek első félévi gazda­sági tevékenységét, s megál­lapította, hogy a szigorúbb közgazdasági szabályozók kö­zepette a kereskedelmi és ipari munka színvonala az előző időszakhoz képest je­lentősen javult. Békés megye ÁFÉSZ-einek áruforgalma olyan mérték­ben növekedett, hogy az ütemmel országosan második helyre kerültek. Ami még örvendetesebb, a nyereség­képzésben a korábbi sereg­hajtó helyet az előkelőnek számító negyedikkel cserél­ték fel. A kereskedelmi mun­ka minőségének javulását és a szigorúbb feltételekhez va­ló igen jó alkalmazkodást ta­núsítják ezek az adatok. Azok az erőfeszítések tehát, melyeket a MÉSZÖV elnök­sége a munka hatékonyságá­nak fokozására 1979-ben és 1980 első hónapjaiban tett, meghozták a kívánt ered­ményt. Ez elsősorban a te­Ki tud róla? Özv. Palotai Józsefné 72 éves, Tápiószecső, Somogyi Béla út 3. szám alatti lakos 1980, augusztus 4-én eltávo­zott otthonából. Utoljára Tá­piószecső, öreghegyen lát­ták, azóta nyomtalanul el­tűnt. A rendőrség kéri, hogy aki a nevezettet vagy hozzá hasonló — feltehetően cél­talanul járó — idős sze­mélyt látott, vagy ilyen sze­mélyről hallott, jelentkezzen a Pest megyei Rendőr-főka­pitányság bűnügyi osztályán (Budapest VI. Aradi utca 21—23.) személyesen, vagy a 121-035-ös telefonszámon, illetve a Nagykátai járási Rendőrkapitányságon (Nagy- káta, Szabadság tér 17.), vagy Nagykáta, 8-as tele­fonszámon. A fentieken kí­vül bejelentés tehető bár­melyik rendőri szervnél vagy rendőrnél. vékenységet kísérő költségek csökkentésére vonatkozik, mivel a képzett nyereségben ez a tétel a várakozáson fe­lül alakult. Megállapította az elnökség azt is, hogy egyes költség­nemekben indokolatlan meg­takarítások születtek, (tataro­zás, felújítás) amelyeket, ha az év második felében nem használnak fel, akkor a kö­vetkező évek még eredmé­nyesebb munkáját veszélyez­tetik. Abban is állásfoglalás született, hogy az ÁFÉSZ-ek az 1980. évi bérfejlesztések­ben az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a teljesí­tett munka differenciált ér­tékét. D.K. Helytálltak a sarkadi gabonások A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat sarkadi keverőüze­mének dolgozói nagy mun­ka után lélegezhettek fel egy kissé. A megyénket sújtó árvíz felborította a megszokott felvásárlási és takarmányellátási rendet, emiatt rájuk a szokottnál több feladat hárult. Teljes üzemben, három műszakban fogadták a ga­bonát és közben a körzetü­kön kívül ellátták a bélme­gyeri termelőszövetkezet szarvasmarha-állományát, és szállítottak takarmányt Vész­tőre és Dobozra is. Emellett, amikor erejük engedte, még az árvízvéde­lemben is részt vettek. Tárolóterük azonban nem volt elegendő a terven felü­li mennyiség fogadására. Szeghalom helyett Vésztőről, Zsadányból és Körösújfalu­ból is Sarkadra szállították* a gabonát, ezért bérbe vet­ték a KITE tárolótelepét is. Most a keverőüzem leg­fontosabb feladata, hogy a szezon kezdetére a kölcsön kapott napraforgó-tárolót felszabadítsák. Közben ké­szülnek a kukorica fogadá­sára is. A szinte lélegzetvé­telnyi szünetet kihasználva, ellenőrzik a gépeket, beren­dezéseket, hogy ennek a fontos takarmánynövénynek az átvétele is zökkenőmen­tes legyen. Ha elakad a gabona, lapáttal kell segíteni, hogy meginduljon Fotó: Jávor Péter Bulgária ünnepén a z antifasiszta népi felkelés évforduló­ját ünnepli ma a testvéri Bulgária népe: 1944. szeptember 9-én a kommu­nisták vezette Hazafias Arc­vonal partizánjai bevonultak Szófiába, összeomlott a- moharcho-fasiszta rendszer. A megbuktatott cári kor­mány helyébe népi egység­kormány lépett, amely sza­kított a fasiszta hatalmak­kal, s hadat üzent a náci Németországnak. A szeptemberi nap válasz­tóvonalat jelentett a bolgár nép történelmében: jelentős változások mentek végbe a politikai életben. A bolgár hadsereg a Vörös Hadsereg­gel és a jugoszláv népfelsza­badító erőkkel együtt részt vett Jugoszláviában és Magyarországon a fasiszta csapatok elleni harcban, s súlyos véráldozatokkal já­rult hozzá hazánk felszaba­dulásához is. A háború után Bulgária a népi demokratikus fejlődés útjára lépett: 1945 szeptem­berében kikiáltották a nép- köztársaságot, végrehajtot­ták a földreformot, nemzeti tulajdonba vették az ipart, a föld kincseit. A szocialista építés élére a Bolgár Kom­munista Párt állt, amelynek vezetője ezekben az években Georgi Dimitrov, a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő alakja volt. A gazdaságfejlesztés ha­talmas feladatot állított a bolgár nép, a bolgár kom­munisták* elé. Az ország egyike volt Európa legel­maradottabb területeinek, az ipari termelés néhány kis­üzemre, hajójavító műhely­re, dohánygyárra korlátozó­dott. A mezőgazdasági kis­üzemek sem voltak képesek megfelelő ellátást biztosíta­ni: a faekével szántó kispa- raszt, bármily szorgos mun­kával sem tudott eleget ter­melni. A szocialista fejlesz­tés során új iparágak jelen­tek meg a Balkán e tájain. Ma már gépkocsikat, hatal­mas tengerjáró hajókat, szá­mítógépeket gyártanak Bul­gáriában, az agrár-ipari komplexumokba szervezett szocialista mezőgazdaság is sok jelentős eredménnyel büszkélkedhet. Az ország vezetése ma arra törekszik, hogy korszerűbb gazdálkodá­si módszereket, hatékonyab­ban termelve biztosítsa a minőségi termelés növeke­dését. A gazdasági fejlesz­tésben mindig igen nagy je­lentősége volt a Szovjetunió­val fennálló kiemelt kap­csolatoknak, az ország KGST-tagságának. Egyre magasabb szinten van a magyar—bolgár árucsere, kooperációs és szakosított gyártás. A szocialista Bulgária, a Varsói Szerződés tagjaként a prole­tár internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus elvi alapjain békeszerető külpoli­tikát folytat, építi kapcsola­tait a szomszédos balkáni országokkal; következetesen kiáll a feszültség csökken­tése, az európai biztonság védelme mellett. Az elmúlt harminchat év — mondják Bulgáriában — évszázadok fejlődésével ért fel. Éppen ezért bizakodóak a jövőt il­letően. Nemzetközi ünnepü­kön szívből köszöntjük bará­tainkat? II népi Korea 32 éve |üggetlen, szocialista fejlődésének 32. év­fordulóját ünnepli a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság. A második világháború befejeződése, a szovjet hadsereg előnyomu­lása, a japán fasizmus tel­jes veresége hozta el a sza­badságot a Koreai-félsziget népének. A népi felszabadí­tó mozgalom történelmi cél­jai azonban csak északon, a 32 esztendeje kikiáltott KNDK-ban valósulhattak meg; az ország déli része nem tudott kitörni a neoko- lonialista függőségből. Az amerikai imperializmus vé­res és agresszív háborúval a KNDK-t is megpróbálta le­téríteni választott útjáról, de a koreai nép a szocialista országok* segítségével meg­védte hazája függetlenségét. Az azóta eltelt évtizedek gyors, sokoldalú fejlődést hoztak a KNDK életében. A demokratikus Korea, né­pének áldozatvállalásával, a Szovjetunió és más szocia­lista országok tevőleges anyagi-műszaki támogatá­sával felszámolta gyarmati elmaradottságát, s korszerű iparral rendelkező, fejlett agrár-ipari állammá vált. A szocialista építőmunka sike­rei mellett történelmi ered­mények születtek* a kultúra, az oktatás, a szociálpolitika területén is. A koreai nép leghőbb vá­gya a kettészakított ország újraegyesítése. Ennek leg­főbb akadálya, a félsziget békéjét leginkább fenye­gető veszély, az amerikai csapatok dél-koreai jelenlé­te, amely a talajtalan szöuli diktatúra létalapját jelenti. Hazánk, a Szovjetunióhoz, más szocialista országokhoz hasonlóan maradéktalanul szolidáris a koreai népnek hazája békés, demokratikus újraegyesítéséért tett erőfe­szítéseivel. n emzeti ünnepén kí­vánjuk a baráti koreai népnek, hogy érjen el további sikereket szocialista hazája felvirá­goztatásában, s az újraegye­sítés mihamarabbi megvaló­sításában. Jónak ígérkezik az őszi vetömagellátás Az őszi vetésű kalászos gabonák, továbbá a takar­mány- és egyéb növényfa­jok vetőmagja megtermett; megfelelő mennyiségű és jó minőségű készlet áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A vetőmag­vak* feldolgozása, készletezé­se és kiszállítása ország­szerte megkezdődött — er­ről tájékoztatták az MTI munkatársát a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­latnál. Az őszi vetésnél a koráb­ban a kisparcellákon és a nagyüzemekben végrehajtott úgynevezett fajtaösszehason­lító kísérletek tapasztalatai mellett — a fajták* jobb megválasztására — a gazda­ságok fokozottabban figye­lembe veszik a nagytáblá­kon elért üzemi eredménye­ket. Országosan arra lehet számítani, hogy az új búza­fajták területének aránya tovább nő. A nagyüzemek­ben 1980. őszén a rövid te­nyészidejű és korai érésű őszi búzákat a termőterület 60 százalékára vetik. E faj­ták sorában tovább nő a ma­gyar Martonvásári 4-es búza részesedése, amely amellett, hogy gyorsan beérik*, kitűnő minőségű termést ad. Két­szeresére nő a kitűnő minő­ségű és magas fehérjetar­talmú, szintén magyar ne- mesítésű GK Tiszatáj fajtá­jú búza vetésterülete.

Next

/
Thumbnails
Contents