Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

1980. szeptember 7„ vasárnap KUiiUfcfiTd Tudomány — technika Sugárterápiával a rák ellen Képünkön: a Mevatron-készülékkel való sugárkezelésre való felkészülést láthatjuk /r g v Szcdleczky Rudolf bútorai A művészi tervezésű tár­gyak, a kézműipari termé­kek egyre keresettebb da­rabjai mindennapjaink hasz­nálati tárgyainak. Nemcsak saját otthonunkat díszítjük szívesen egy-egy szép ötvös­vagy kerámiamunkával, ha­nem ajándékozási alkalmak­kor is gazdag választékot kí­nálnak az iparművészeti al­kotások. Budapesten öt bolt, G. Standl Katalin: Kerámia­fej Balatonfüreden egy ajándék­pavilon kínálja az Iparmű­vészeti Vállalat termékeit. Ezek az üzletek közvetlenül tartoznak a vállalathoz, ter­mékeiket azonban, a szövet­kezeti és a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül juttat­ják el országszerte a fo­gyasztókhoz. Több mint ezer iparművész dolgozik a vál­lalatnak, akiknek munkáit zsűrizik és forgalmazzák, va­lamint a vállalat üzemei a művészek által készített pro­totípusokat kivitelezik és sokszorosítják. Az első ipar- művészeti kiállítást még egy kölcsönvett pingpongasztalon rendezték meg 1955-ben. Forgalmuk tervezett értéke 1980-ban már eléri a 481,8 millió forintot. Az utóbbi öt év alatt összesen a két és fél milliárd forint értéket is meg­haladta. A vállalat munká­ját többször ismerték, el Ki­váló Vállalat címmel és mi­nisztériumi dicséretekkel. A fogyasztókat ezekből az adatokból csak a növekvő árukínálat, a szép és ízléses tárgyak és azok árai érintik elsősorban. Az iparművészeti boltokban és a képcsarno­kokban kapható iparművé­szeti áruk mindegyike a zsű­rizett ár és a vállalat egy­séges rendelet szerinti, de termékcsoportonként változó árrendszer (árrés) költségei­vel kerülnek forgalomba. A világszerte nagy rangra emelkedett kézi iparművé­szet termékei itthon nem el­érhetetlenek a fogyasztók szélesebb rétegei számára sem. Hazai áraink a nyugati országokéhoz viszonyítva jó­val kedvezőbbek, ugyanak­kor a színvonalas alkotások a növekvő nyugati megren­deléseket is vonzzák. A vál­lalat önálló exportjoggal ren­delkezik, s külkereskedelmü­ket az ARTEX Külkereske­delmi Vállalaton keresztül bonyolítják le. Tizennégy nyugati országba mintegy 50 millió forint értékben juttat­tak el 1979-ben iparművésze­ti alkotásokat. A vállalat je­lentős nyereségét elsősorban a termelőüzemek révén éri el. Az Iparművészeti Válla­lat új, korszerű műteremhá­za, amelyet 1978-ban adtak át, tizenhat üzemnek, a köz­ponti irodáknak, a gazdasági és a művészeti vezetésnek nyújt kényelmes otthont. Az elavult telephelyek felszámo­lásával a műteremházban magasabb technikai és tech­nológiai színvonalat biztosí­tanak. Ez az új otthon a további fejődés lehetőségeit teremtette meg. Az Iparművészeti Vállalat gazdasági tevékenysége meg­alapozott, kulturális és köz- művelődési munkája és an­nak távlati tervei is nagy jelentőségűek. Művészeti éle­tünk egy része (az iparmű­vészek foglalkoztatása, pro­pagálása) irányításának fel­adatát végzik el, valamint fontos közművelődési igénye­ket elégíthetnek ki. Erről tájékoztatott vendéglátóm, Horváth Henrikné, a válla­lat közművelődési osztályá­nak vezetője. Asztalán — íze­lítőül — propagandamunká­juk néhány stílusos darabja fekszik. Barna szórólaookon iparművészek — keramiku­sok, ötvösök, textilesek port­réfotói láthatók, alatta élet­rajzi ismertető, és kiállítá­saik időpontjai. Ezeket a szórólapokat megtalálhatjuk az üzletekben is. Tervük, hogy az egyedi darabok mel­lett a vásárló az illető mű­vésszel is megismerkedhes­sen, találkozik azzal a kö­zönségigénnyel, hogy a vá­sárlók közvetlenebb kapcso­latba kerülhessenek a vá­lasztott tárgy alkotójával. — A közönség-művész kapcsolatot a közvetlen kö­zönségtalálkozók is erősítik — mondja Horváth Henrik­né. Az ismerkedés közvetet­tebb formája az, hogy a művészeink egyre több kiál­lítási lehetőséget kapnak. Munkájuk megismerését se­gítik a középületekben, mű­vészeti vásárokon, szakmai bemutatókon való részvéte­lek is. A művészek erőtelje­sebb propagálása mellett ezek az alkalmak másik alapvető feladatunk célkitű­zéseinek is megfelelnek — folytatja Horváthné —: a szép tárgyak kultúráját a giccs ellen kívánjuk mind szélesebb réteg számára ki­terjeszteni. Dinamikusan fejlődő tár­sadalmunkban tömegesen je­lentkezik a modem lakás­kultúra, az ízléses használati tárgyak és dísztárgyak, di­vatcikkek iránti igény. Az Iparművészeti Vállalat fel­adata ennek magas színvo­nalú kielégítése és fejleszté­se. Tevékenységük minden­napjaink tárgyainak széles körére kihat, ezért fontos számunkra is, hogy közelebb­ről megismerjük munkáju­kat, eredményeiket. Macht Ilona Képeink az Iparművészeti Vál­lalat Vigadó galériabeli kiállítá­sán készültek. Autó — motor Gépkocsik Romániából Világszerte egyre nagyobb becsületük van a száz kilo­méterenként jóval tíz liter alatt fogyasztó gépkocsik­nak. Hazánkban jelenleg csak három ilyen autótípus van forgalomban, ezek egyike a Romániából impor­tált Dacia 1300-as, amelyet 1968 óta gyártanak Pitesti- ben francia licenc alapján, (eddig több mint félmillió darab hagyta el a gyárat e típusból). A bevált modellen kívül Pitestiben az idén megkezdték a Dacia 1310-es típus sorozatgyártását is. Érdemes lesz kissé köze­lebbről megismerkedni az újdonsággal, remélve, hogy rövidesen a magyar utakon is feltűnik majd. A Renault 12-re emlé­keztető alapmodellbe min­denekelőtt erősebb — 39,7 helyett 41 kilowattos — mo­tort építettek be. A teljesít- ' ménynövelést nem a henger- űrtartalom növelésével, ha­nem a sűrítési arány Seri­ről 9:l-re való emelésével érték el. Az 1310-es Dacia Limousine és Combi válto­zatban készül. Az előbbi 5,3, az utóbbi 5,8 liter benzint fogyaszt negyedik' sebesség­ben, sík úton, óránkénti 60 kilométeres sebességnél. 80 km/óra sebességgel halad­va 6,3, illetve 6,6 literes az üzemanyag-felhasználás. Az 1310-es Daciák hosszabb életű sebességváltóval, ke­rékcsapágyakkal és gömb­csuklókkal hagyják el a gyárat, mint elődeik. Az új modelleket , ikerfényszórók­kal és új formájú hátsó lámpákkal látták el. A tola­tólámpát — a korábbi­aknál jóval nagyobb felüle­tű irányjelző lámpákkal együtt — besüllyesztették a kocsiszekrény hátsó részé­be. A Dacia 1310-nek luxus­változata is készül majd, amelybe — többek között — rádiót, és fűthető hátsó ab­laküveget is szerelnek. A szuperluxus változatot szer- vofékkel, padlószőnyeggel, beépített fejtámlákkal, és mindkét oldali külső tükör­rel is ellátják. Az áramvo­nalas, kétajtós, menetkész állapotban mindössze 780 kilogramm súlyú 1310-es Sport f Brasovica azok szá­mára készül, akik büszkék szeretnének lenni arra, hogy 147 km/óra csúcssebességű kocsijuk van (ilyen sebes­séggel ugyanis manapság Európában csupán az NSZK- ban lehet autózni). Román szomszédaink az elmúlt évek során Craiová- ban egy teljesen új üze­met építettek, ahol a fran­cia Citroen cég közreműkö­désével az Oltcit nevű kis­autó gyártására rendezked­tek be. E gépkocsit két vál­tozatban állítják elő: az egyiket 650 köbcentiméteres, 26,5 kilowattos, a másikat pedig 1130 köbcentiméteres, 41 kilowattos motorral hoz­zák forgalomba. Mindkét változat ötszemélyes lesz. De elképzelhető, hogy ki­alakítanak egy 850 köbcen­timéteres motorú Oltcitot is. A 650 köbcentiméteres, kéthengeres, négyütemű vál­tozatnak 5 liter körül lesz a benzinfogyasztása 100 kilo­méterenként (80 km/óra se­bességgel mérve), és az 1130 köbcentiméteresé sem halad­ja majd meg a 7 litert. Az elképzelések szerint mór az idén tizenötezer darab Oltcit hagyja el a gyárat, 1985-re pedig évi százötven- ezer kibocsátását tervezik. Pillanatnyilag több műszaki adat nem áll rendelkezésre az Oltcitokról, amelyeket még teljes titoktartás vesz körül. Reméljük, hogy ezek­ből is fog majd importálni a magyar külkereskedelem. Amióta tudják, hogy elekt­ronsugárzással és kemény röntgensugarakkal a testben mélyebben fekvő gócok is el­érhetők — a környező egész­séges szövetek kímélésével —, a rosszindulatú dagana­tok sugárkezelése általáno­san elismert terápiás mód­szerré vált. Már régóta sze­retnék a szakemberek, ha olyan berendezés állna ren­delkezésükre, amely a rák­betegség kezeléséhez szüksé­ges összes megfelelő sugár­fajtát szolgáltatni tudná. A közelmúltban amerikai és nyugatnémet kutatók ez irá­nyú erőfeszítéseit siker ko­ronázta, s megszületett a Mevatron nevű új sugárte­rápiás lineáris gyorsító. Három készüléktípust ala­kítottak ki 6, 12 és 20 MeV energiával. Mindhárom ké­szülék külső méretei azono­sak, csupán — a három ener­giafokozatnak megfelelően — belső felépítésükben külön­böznek egymástól. A Mevat­ron számára az energiát magnetron vagy klisztron tí­pusú generátorral állítják elő, kb. 3000 MHz frekven­ciával. Az elektronokat nagy- frekvenciás elektromágneses hullámmal, különleges rezo­nátorrendszerben, egyenes A diákélet tulajdonkép­pen szép és vonzó volna, ha nem lenne tele gondokkal. A minden iránt érdeklődő, kí­váncsi tekintet, az erősödő izmok kirobbanó energiája, az a soha vissza nem térő korszak, amelyikben még „előttünk az élet” — hát mi más volna az, mint a bol­dogság természetes állapota. Mégis mi okozza, hogy ez a látszólag legszebb életkor is annyira tele van gondokkal, hogy beszélni kell róla? A diákévek is kifejezett veszélyzónát jelentenek az ember életében. A lélek és a test egészségét ilyenkor is csak a türelemmel vég­zett nevelés védheti meg a leselkedő veszélytől. A 10—15 éves fiatalok egész­séges életvezetéséről olda­lakat lehetne írni, dé né­hány ötlettel talán ezen a helyen is segíthetünk meg­oldani a diákévek gondjait. Ezek az okok főleg pszicho­lógiai természetűek. A suta kis hazugságok, a túlfűtött­ség, az őszinteség hiánya csak tünet, de a tanulás el­hanyagolása, a diákélethez való alkalmazkodás hiánya már követeli a szülőktől és nevelőktől, hogy megis­merjék azokat a lélektani erőket, amelyek a kamasz­kor torzulásaihoz vezetnek. Nagyon fontos ilyenkor a magabiztos pszichológiai ér­zék, a jó emberismeret, és az időben való előrelátás képessége. A szülők és tanárok sok­vonalúan gyorsítják fel. A gyorsítócsatorna végén az elektronok megközelítik a fénysebességet. Ezután mág­neses térben 270 fokkal át­fordítják, fókuszálják, és vagy közvetlenül rekeszelik, vagy egy célelektródhoz ve­zetik az elektronáramot. Ez utóbbi esetben fotonok, vagyis röntgensugarak kelet­keznek, amelyeket több wolframrekesz irányít. A sugaraknak az egész besu- gárzandó területre való egyenletes eloszlásáról egy közbeiktatott kiegyenlítőtest gondoskodik. A beépített ionizációs kamrák ellenőrzik mind a foton-, mind az elektronbesugárzás esetén az előírt üzemi jellemzők és sugáradagok betartását. A dózisteljesítmény mindegyik Mevatron-készüléknél per­cenként 300 R, a fókusztá­volság 100 cm. A daganatok fajtájának és helyzetének megfelelően akár a röntgen-, akár az elektronbesugárzás a különböző energiafokozato­kon szabadon választható. A környező egészséges szövetek lehető legnagyobb védelmét a készüléknek a besugárzás alatti ingamozgása biztosít­ja. szór kudarcot vallanak, ha segítő szándékuk közben a „kezelésmódjukat” nem idő­ben, hanem megkésve kez­dik' el. Tudni kell, hogy a serdülő pszichológiai érte­lemben olyan „átmeneti lény”, akire az idegrend­szer labilitása, a kiegyensú­lyozatlan lelkiállapot jel­lemző. Az ugrásszerű testi változások nyomán rövid idő alatt létrejönnek a fi­úknál is, lányoknál is a fér­fivé, a nővé érés testi jelei. Gyakran pattanásos, gyul­ladásos bőr kíséri a kamasz­éveket. A tisztálkodásnak, az ápolt megjelenésnek' min­den korábbinál fontosabb jelentőséget kell tulajdoní­tani. Ezekben az időkben szinte egészségvédelmi kö­telességgé kell válnia a rendszeres testápolásnak. Elsősorban a szülők felada­ta, hogy a kamasz fiukat, vagy á serdülő lányukat, a tisztaság művészetére ráve­zessék. Alkalmazzák1 a rábe­szélés, és a példamutatás minden módját. A szabad idő végigjátszása, az úszás, a kirándulás, a sportolás megszerettetése a fiatal test arányos fejlődését ígéri. En­nek megvalósítása érdeké­ben kísérje a diákéveket nyugodt családi légkör, a já­tékosság és a könyv szere- tete. A napi 9 órai alvásidő­ből se alkudjanak le túl sokat, így aztán a diák­években kevesebb lesz a gond, és több az öröm. Dr. König János A diákélet gondjai

Next

/
Thumbnails
Contents