Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
1980. szeptember 5., péntek Sertéshús a háztájiból Jelentős háztáji ágazattal működik a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet: tavalyi 80 és fél milliós forgalmát az idén megközelítőleg 95 millióra kívánják növelni. Erre minden reményük megvan, hiszen az első félévben majdnem 52 millió forintot értek el. A szerteágazó háztáji tevékenység egyik kiemelkedően fontos része a sertéshústermelés. Az egész évben felvásárlásra tervezett 14 ezer hízó nemcsak számát tekintve nagy, hanem egyben 13 százalékos növekedést takar. Ha nem is ilyen mértékben, de nő a felvásárolt süldők, malacok száma is. Az év elejétől júliusig egyenletesen nőtt az átvett sertések száma, a múlt hónapban azonban egy kis csökkenés mutatkozott. A szövetkezet szakemberei szerint ez átmeneti, és az az oka, hogy a kistermelők megtudták, hogy szeptembertől nő a több éves szerződésekre vonatkozó átvételi felár. Többen ezért úgy határoztak, hogy csak szeptemberben adják le a meghizlalt állatokat. Nagy segítséget nyújt a szövetkezet tagjainak a takarmányok beszerzésében. Az eleki keverőüzemből szállítják a szükséges tápokat traktoros pótkocsikkal a városi darálókba és egy saját boltba. A külterületen négy elárusítóhelyet tartanak fel tanyán élő lakosok számára. Évente 5 ezer tonna tápot szállítanak a boltokba, és ha van rá igény, a termelőkhöz. Még mindig sok gondot okoz a kisgazdaságoknak és a háztáji ágazat vezetőinek a húsforgalmi vállalat sok és bonyolult szerződéses nyomtatványa. A tagok idegenkednek a rengeteg kérdést tartalmazó ívektől és attól, hogy gyorsan változnak ezek a nyomtatványok. Van olyan is belőlük, amit kiküldtek a tsz-nek, és mielőtt használatba vették volna, máris elavult. Sokat segített viszont a sertéshizlalási kedven, hogy az átvevők harminc napra növelték az átadás határidejét. Tehát nem kötelező a megjelölt napon leadni az állatot, harminc nappal korábban vagy később is lehetséges. A napokban értesültünk arról, hogy a jövő év elejétől nő a sertéshús felvásár-’ lási ára. A szövetkezet szakemberei szerint várhatóan tovább nő a gyulai Munkácsy Tsz-ben a sertéshústermelés. — m. szabó — Sikert aratott a bábolnai takarmány kiegészíts Négy hónap alatt 1000 tonna fogyott el a nutrafoszt- ból. A Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban a háztáji gazdaságok részére előállított takarmánykiegészítőjéből, amelyet a Skála-Coop üzlet- hálózatban májusban hoztak forgalomba. A nutrafosz mindazokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat tartalmazza, az egyes állatfajtáknak megfelelő ösz- szetételben és mennyiségben, amelyekre azoknak naponta nélkülözhetetlen szükségük van. A készítményt csak bele kell keverni a hagyományos gazdasági abrakba, s nemcsak a betegségektől védi meg jobban az állatokat, hanem elősegíti súlygyarapodásukat is. A közel-keleti exportra kerülő tálcákat csomagolják a szövetkezetben Fémbútorok a számítógépekhez Bár a Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezet első félévi árbevétele nem érte el az év végéig tervezett 66 millió forint felét, a 27,5 millió forintos teljesítéssel is elégedettek. Tulajdonképpen nem is nagyon számítottak többre a sok év eleji bonyodalom miatt. Egyik nagy megrendelőjük kifogyott a pénzből, ezért az idén nem kérte a szinte szokásosnak mondható 20 millió forintos tárolószekrényszállítmányt. A kiesést azóta más partnerek felkutatásával pótolták, de az elmaradt termelést a második félévben hozzák majd be. A termelési gond egyébként csak a vasipari részleg munkáját érintette, a fémtömegcikk-részleg a terveknek megfelelően végezte munkáját. Ütemes volt a közismert litografált fémtálcák készítése, melyek nagy része exportra került. A terv szerint a 20 millió forintos éves átlagtermésből 12 millió forintnyi — mintegy 800 ezer darab — tőkés országokban talál vevőre. Évek óta kaphatók már a mezőberényi tálcák Francia- ország, NSZK és a skandináv országok üzleteiben, az idén pedig több közel-keleti országba is szállítottak — illetve szállítanak a közeljövőben — nagyobb meny- ny iséget. Gyermekek és szülők egyaránt kedvelik a szövetkezet egyszerű, nehezen elrontható fémjátékait. A különféle autók, perselyek és más hasonlók éves termelése hétmillió forint körülire várható. Az idei évre rendelt mennyiséget a karácsonyi vásár megkezdése előtt átadják a kereskedelemnek. Mint a számokból is kitűnik, a szövetkezet munkájának nagyobb részét a vasipari tevékenység adja. A nemrég kialakított új típusú öltözőszekrényeket és a számítástechnikai fémbútorokat gyátrja ez a részleg. A szövetkezet számítás- technikai bútorcsaládja modern formájában és színeiben jól illeszkedik a géptermi környezetbe, de kielégíti a különféle biztonsági követelményeket is. Az igényeknek megfelelően kifejlesztették' a terminálasztalt, melyből máris nagyobb mennyiséget szállítottak a Magyar Nemzeti Bank számítóközpontja részére. A Számítástechnikai Koordinációs Intézettel együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy milyen új igények merülnek fel. Ezekre igyekeznek időben felkészülni. Ennek'.. a munkának az eredménye a számítástechnikai műszerszekrény, melyet már több kiállításon is bemutattak. Alakulóban van az együttműködés a legnagyobb számítástechnikai gyártóval, a Videotonnal is. Nemrég 34 darab terminálasztalt szállítottak a Videoton megrendelésére, és ha ez a termék beválik, akkor a jövőben a székesfehérvári gyár mezőberényi asztalokkal szállítja komplett berendezését. Bár az év vége még mesz- sze van, a szövetkezetben máris megkezdték a felkészülést a VI. ötéves terv időszakára. Előreláthatólag a vasipari részleg erősen leterhelt lesz, mert számos új igény érkezett máris a szövetkezetbe. Egy NSZK-cég- gel is tárgyalnak öltözőszekrények szállításáról. A tálcagyártásnál követni kívánják az új divatot. Eszerint a tálcákkal együtt azonos mintával különféle méretű fémdobozokat is adnak. Ehhez a közeljövőben vásárolják meg a szükséges gépeket. L. L. Másodlagos-e a másodvetés? Békés megye nem tartozik a nagy területen másodvetéssel foglalkozó megyék kö- zés. Elsősorban a Dunántúl csapadékosabb vidékei kínálnak kedvező lehetőséget arra, hogy egy tábláról kétszer nyerjenek termést a nagyüzemek. A gazdasági követelmények mindinkább azt kívánják, hogy nálunk, a viszonylag szárazabb nyarú Békésben is nőjön a másodvetések területe. Az idén mezőgazdasági nagyüzemeink két és fél ezer hektárra vetettek másodszor a tenyészidőben. Ez mintegy ezer hektárral kevesebb, mint általában szokásos. Hogy mi ennek az oka, azt a másodvetéseket igenlő vagy tagadó tényezők jól magyarázzák. Alapvető, hogy arról a területről, ahová másodszor is vetni kívánnak, korán leta- karuljon a növényzet. Hogy jusson idő jó magágyat készíteni a másodvetésnek, és hogy be tudjon érni. Az is fontos, hogy az üzemnek legyen elég gépe és embere, hogy meg tudják szervezni a munkát, ne ütközzön más tevékenységgel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy kell-e az így megtermelt zöldség, a feldolgozók igényt tartanak-e rá? A valódi biztonságot azonban az öntözés adja, hiszen az első növény alaposan kimeríti a talaj vízkészletét. Ha nem pótolják, hiába a felhasznált műtrágya, vetőmag és munka, nem nő a növény. Megyénkben másodvetésű területnek legjobb az, ahol learatták a búzát és a borsót. Nem kell különösebben indokolni, hogy az idén a búza nemigen jöhetett számításba. Jócskán elhúzódott a betakarítás, az üzemek túlnyomó többsége örül, ha a tél beálltáig legalább az alapvető talajművelésekre jut ideje és ereje. Részben ez indokolja a másodvetéses területek csökkenését. De a másik ok is elfogadható. Ki gondolta volna, hogy az egész nyár ilyen csapadékos lesz, s az öntözési lehetőséggel nem rendelkezők földjein is szépen nő a másodiknak vetett zöldbab, silókukorica? Valóban, túlzott optimizmus, vagy ha a talajmunkákra figyelünk, éppen pesszimizmus lett volna. De meggondolandó a másodvetés agrotechnikai szempontból is. Ha egy üzem zöldborsó után másodszor is vet, úgy feláldozza a növény jó elővetemény-értékét. Köztudott, hogy borsó után megközelítőleg 10 százalékkal több búza terem. A mai vetésszerkezetek, a viszonylag kis borsóterület miatt ma már kivételes esetben adódik ez a nagyon kedvező lehetőség. Nem sürgették az idén a feldolgozók sem a másodszori termesztést, a megyében mindössze 170 hektár zöldségnövény termelésére tart igényt a hűtőház és a konzervgyár. Van viszont egy másik nagy igénylő, az állatállomány. Magas tejtermeléssel, hústermeléssel hálálja meg a friss vagy éppen silózott kukoricát, csa- lamádét. A határt járva látni, hogy szépen fejlődnek a másodvetések. Békés megye időjárása ellentmond a hagyományoknak. Nedves, csapadékos. Hátráltatja a talajmunkákat, és figyelembe véve a csekély, két és fél ezer hektáros másodvetést, nem sokan örülhetnek, hogy egy területen kétszer is betakaríthatnak az idén. Kár ez, vagy nem? Ha a jelenlegi állapotot nézzük, feltétlenül. Ha azonban szárazság lenne, az adna okot a bosszankodásra. Olykor kampányszerűen előjönnek olyan hangok, hogy minél nagyobb területen termeljenek másodszor is az üzemek. Helyes a biztatás, a szorgalmazás, hiszen nagy értékekről van szó. Hogy mi valósul meg ebből, azt minden üzem a saját lehetőségeinek ismeretében döntheti és dönti el. Mint a tények mutatják, az idén ez területcsökkenéshez vezetett. Remélhetőleg jövőre mind több tsz, állami gazdaság talál alkalmat arra, hogy legyenek lehetőségei és éljen is vele, hogy ne legyenek másodlagosak a másodvetések. — m. szabó — Meddig él a túzok? Európa egyik legnagyobb testű szárnyasa, a túzok, igen óvatos madár. Talán ennek köszönheti, hogy akár 25—30 évig is elélhet, legalábbis az ornitológusok eddigi feltételezése szerint. Az NDK-ban viszont nemrég fogtak el egy kifejlett példányt ebből a pulykaszerű kétlábúból, amelyet éppen 41 évvel ezelőtt gyűrűztek meg. Minden bizonnyal ez volt a világon található 6500 pusztai madárból a legóvatosabb egyed. A mesterséges környezetet nehezen tűrő, s ráadásul szívesen vadászott vadfaj ugyanis minden óvatossága ellenére is igen megsínylette az ember „természetátalakító” hadjáratát: jó tíz évvel ezelőtt tudniillik a nemzetközi madárvédelmi intézet az utolsó pillanatban harcolta ki a túzok vadászásának tilalmát. Ha ez nem történik meg, ma már csak abban a közmondásunkban élne miszerint: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Szerencsére az elhivatott természetvédők nem vették alapigazságnak ezt a népi bölcsességet, és megkezdték a ritka madár mentését. Legnagyobb szerep az akcióban Magyarországra hárult, miután a hat és fél ezer túzokból 3 és fél ezer hazánkban honolt ez idő szerint. A századfordulón országunk egyébként még, mint túzokexportáló ország szerepelt, elsősorban az angol piacokon. A vadászati tilalmat követően, az 1971-en határozat nyomán 1975-től kezdődött meg a túzokrezervátum kiépítése Dévaványa környékén, ahol a 3500 hektárnyi, megfelelő életfeltételeket biztosító terület mintegy 300 madárnak ad otthont. A túzokmentés napjainkban ért aktív szakaszához. Két évvel ezelőtt a Természetvédelmi Hivatal megkezdte a dévaványai körzetben a madárnevelő és -kutató bázis kialakítását, s az elmúlt esztendőben a környező tiszántúli termelőszövetkezetek, vadásztársaságok és állami gazdaságok bevonásával 101 túzoktojást gyűjtöttek össze a szanaszét fellelt fészekaljakból. Ebből a tavalyi kísérleti évben keltetés után 55 madarat neveltek föl, ami két szempontból is szenzációs eredménynek számít a madártan értői szerint. Ez az ötvenöt mesterségesen fölnevelt túzok kétszerese a lengyelországi állománynak egyfelől, másfelől pedig tudni kell azt, hogy a 18—20 kilós kakasok csupán négy-, a tyúkok hároméves korukra válnak ivaréretté, fiókáik pedig 10 napig teljesen magatehetetlenek a kelést követően, így mesterséges táplálásuk nem kis türelmet, hozzáértést követel a rezervátum szakembereitől. Az idén az elmúlt évihez hasonló módon már 230 tojást sikerült megmenteni, s az igazán korszerű telepen most már 110-et tartanak ebből • a „disz”-madárból, amelynek egyetlen példánya 50 ezer forintot ér. A tojásmentéssel és túzokneveléssel nem ér véget a dévaványai rezervátum küldetése. Jövő év elejétől a terület kezelői joga tételesen is a Természetvédelmi Hivatalra száll, a korábbi gazda, a Szeghalmi Állami Gazdaság helyett a továbbiakban a két dévaványai tsz vállalta a szóban forgó 3500 hektár mezőgazdasági területeinek megművelését. Kialakultak azok az elképzelések is, amelyeknek megvalósításával a nagyközönség előtt nyithat majd kaput a rezervátum, illetve a dévaványai tájvédelmi körzet: a területen található Réhelyi-major látszik legalkalmasabbnak arra, hogy idegenforgalmi központtá építsék ki. Túl azon, hogy a túzok madárritkaság, látványosságot ígér évről évre — a szarvasbőgés- hez hasonlóan — a túzok- dürgés is. Az utóbbiak természetesen még csak előzetes tervezge- tések, a lényeg, hogy most már minden remény megvan a túzok megmentésére és szaporítására, ebben a jelen feltételek mellett legfeljebb már csak az akozhat gondot a szakembereknek, hogy a mesterségesen nevelt túzokivadékokat nagyon nehéz „megvadítani”, azaz a természetes környezetbe visszahelyezni. Mindenesetre ez nem megoldhatatlan feladat, s ezzel együtt már biztos, hogy ha vadászni nem is lehet egyhamar megint ezt a „magyar” madarat, előbb-utóbb pontos információkat szerezhetünk a címben feltett kérdésünkre. Ez pedig nem akármilyen eredmény! Kőváry E. Péter Késve érik a paradicsom és a paprika A konzervgyárakban augusztus közepétől, szeptember végéig a paradicsom és a paprika feldolgozása jelenti a második igazi nagy erőpróbát. Az idén viszont ez a roham eddig elmaradt. A szántóföldi növények fejlődésükben két-három hetet késtek, s ez végigkísérte az egész szezont, valamennyi kultúrát. A kedvezőtlen időjárás ugyancsak érezteti hatását a paradicsomnál, a paprikánál és még jó néhány zöldségfélénél. A Békéscsabai Konzervgyár tervében a szeptember kiemelkedő. Ebben a hónapban 1560 vagon zöldségféléből és 130 vagon gyümölcsből 16? millió forint késztermék gyártása szerepel a programban. A valóság viszont más: paradicsomból eddig csupán 580 vagon érkezett feldolgozásra. Tavaly ilyenkor ennek a mennyiségnek pontosan a háromszorosát dolgozták fel; az idei termés mintegy ezer vagonnal lesz kevesebb az elmúlt évinél. Ráadásul az utóbbi hónapokban a paradicsomot növényi betegség támadta meg, a gazdaságok tízszer, tizenkétszer is elvégezték a növényvédelmet, eredménytelenül. A békéscsabai Szabadság, a Magyar—Szovjet Barátság és a nagykamarási Ságvári Tsz tábláin okozott terméskiesést a betegség. Ezeken a jégverés tette tönkre a termés egy részét. A gyár öt paradicsomfeldolgozó sorából jó esetben három dolgozott egyszerre. A hűvös időjárás a paprikának sem kedvezett. A termés soknak ígérkezik, de ugyanakkor apró. Ahhoz, hogy kifejlődjenek a paprikák, hosszú, napsütéses ősz kellene. Paradicsompaprikából bő termés ígérkezik, a tőkés piacon viszont csak akkor értékesíthető jól a termés, ha az konzervalap- anyag-pirosra érett. Az uborka feldolgozása befejező szakaszához közeledik, 170 vagonnyit tartósított a gyár, 30 vagonnal többet a tervezettnél. A konzervgyár az őszibarackot feldolgozásra főként Csongrád megyéből vásárolta fel, mintegy 57 vagonnyi- ból készítettek vegyesbefőttet, illetve rostos ivólevet. A napokban kezdődik a szilva tartósítása, 100 vagonnyi gyümölcsre számítanak, ez több a tavalyinál. Az elkövetkező hetekben a Békéscsabai Konzervgyárban készítenek még őszibarack, körte, alma, szilva rostos ivólevet, kísérletképpen különböző zöldségfélékből állítanak elő sűrítményeket.
