Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

1980. szeptember 5., péntek Sertéshús a háztájiból Jelentős háztáji ágazattal működik a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet: tavalyi 80 és fél milliós forgalmát az idén megközelítőleg 95 millióra kívánják növelni. Erre minden reményük meg­van, hiszen az első félévben majdnem 52 millió forintot értek el. A szerteágazó ház­táji tevékenység egyik ki­emelkedően fontos része a sertéshústermelés. Az egész évben felvásárlásra tervezett 14 ezer hízó nemcsak számát tekintve nagy, hanem egy­ben 13 százalékos növekedést takar. Ha nem is ilyen mér­tékben, de nő a felvásárolt süldők, malacok száma is. Az év elejétől júliusig egyenletesen nőtt az átvett sertések száma, a múlt hó­napban azonban egy kis csök­kenés mutatkozott. A szö­vetkezet szakemberei szerint ez átmeneti, és az az oka, hogy a kistermelők meg­tudták, hogy szeptembertől nő a több éves szerződésekre vonatkozó átvételi felár. Töb­ben ezért úgy határoztak, hogy csak szeptemberben ad­ják le a meghizlalt állato­kat. Nagy segítséget nyújt a szövetkezet tagjainak a ta­karmányok beszerzésében. Az eleki keverőüzemből szál­lítják a szükséges tápokat traktoros pótkocsikkal a vá­rosi darálókba és egy saját boltba. A külterületen négy elárusítóhelyet tartanak fel tanyán élő lakosok számára. Évente 5 ezer tonna tápot szállítanak a boltokba, és ha van rá igény, a termelőkhöz. Még mindig sok gondot okoz a kisgazdaságoknak és a háztáji ágazat vezetőinek a húsforgalmi vállalat sok és bonyolult szerződéses nyom­tatványa. A tagok idegen­kednek a rengeteg kérdést tartalmazó ívektől és attól, hogy gyorsan változnak ezek a nyomtatványok. Van olyan is belőlük, amit kiküldtek a tsz-nek, és mielőtt haszná­latba vették volna, máris el­avult. Sokat segített viszont a sertéshizlalási kedven, hogy az átvevők harminc napra növelték az átadás ha­táridejét. Tehát nem kötelező a megjelölt napon leadni az állatot, harminc nappal ko­rábban vagy később is le­hetséges. A napokban értesültünk arról, hogy a jövő év elejé­től nő a sertéshús felvásár-’ lási ára. A szövetkezet szak­emberei szerint várhatóan tovább nő a gyulai Munká­csy Tsz-ben a sertéshúster­melés. — m. szabó — Sikert aratott a bábolnai takarmány kiegészíts Négy hónap alatt 1000 ton­na fogyott el a nutrafoszt- ból. A Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátban a háztáji gazdaságok részére előállított takarmánykiegészítőjéből, amelyet a Skála-Coop üzlet- hálózatban májusban hoztak forgalomba. A nutrafosz mindazokat az ásványi anya­gokat, nyomelemeket, vita­minokat tartalmazza, az egyes állatfajtáknak megfelelő ösz- szetételben és mennyiségben, amelyekre azoknak naponta nélkülözhetetlen szükségük van. A készítményt csak be­le kell keverni a hagyomá­nyos gazdasági abrakba, s nemcsak a betegségektől vé­di meg jobban az állatokat, hanem elősegíti súlygyarapo­dásukat is. A közel-keleti exportra kerülő tálcákat csomagolják a szövetkezetben Fémbútorok a számítógépekhez Bár a Mezőberényi Mű­szaki Vasipari Szövetkezet első félévi árbevétele nem érte el az év végéig terve­zett 66 millió forint felét, a 27,5 millió forintos teljesítés­sel is elégedettek. Tulajdon­képpen nem is nagyon szá­mítottak többre a sok év ele­ji bonyodalom miatt. Egyik nagy megrendelőjük kifo­gyott a pénzből, ezért az idén nem kérte a szinte szo­kásosnak mondható 20 mil­lió forintos tárolószekrény­szállítmányt. A kiesést azóta más partnerek felkutatásá­val pótolták, de az elma­radt termelést a második félévben hozzák majd be. A termelési gond egyéb­ként csak a vasipari rész­leg munkáját érintette, a fémtömegcikk-részleg a ter­veknek megfelelően végezte munkáját. Ütemes volt a közismert litografált fémtál­cák készítése, melyek nagy része exportra került. A terv szerint a 20 millió fo­rintos éves átlagtermésből 12 millió forintnyi — mint­egy 800 ezer darab — tőkés országokban talál vevőre. Évek óta kaphatók már a mezőberényi tálcák Francia- ország, NSZK és a skandi­náv országok üzleteiben, az idén pedig több közel-kele­ti országba is szállítottak — illetve szállítanak a közel­jövőben — nagyobb meny- ny iséget. Gyermekek és szülők egy­aránt kedvelik a szövetke­zet egyszerű, nehezen el­rontható fémjátékait. A kü­lönféle autók, perselyek és más hasonlók éves termelé­se hétmillió forint körülire várható. Az idei évre ren­delt mennyiséget a karácso­nyi vásár megkezdése előtt átadják a kereskedelemnek. Mint a számokból is ki­tűnik, a szövetkezet mun­kájának nagyobb részét a vasipari tevékenység adja. A nemrég kialakított új tí­pusú öltözőszekrényeket és a számítástechnikai fémbú­torokat gyátrja ez a részleg. A szövetkezet számítás- technikai bútorcsaládja mo­dern formájában és színei­ben jól illeszkedik a gépter­mi környezetbe, de kielégíti a különféle biztonsági kö­vetelményeket is. Az igé­nyeknek megfelelően kifej­lesztették' a terminálasztalt, melyből máris nagyobb mennyiséget szállítottak a Magyar Nemzeti Bank szá­mítóközpontja részére. A Számítástechnikai Koordi­nációs Intézettel együttmű­ködve folyamatosan figye­lemmel kísérik, hogy mi­lyen új igények merülnek fel. Ezekre igyekeznek idő­ben felkészülni. Ennek'.. a munkának az eredménye a számítástechnikai műszer­szekrény, melyet már több kiállításon is bemutattak. Alakulóban van az együtt­működés a legnagyobb szá­mítástechnikai gyártóval, a Videotonnal is. Nemrég 34 darab terminálasztalt szál­lítottak a Videoton megren­delésére, és ha ez a termék beválik, akkor a jövőben a székesfehérvári gyár mező­berényi asztalokkal szállítja komplett berendezését. Bár az év vége még mesz- sze van, a szövetkezetben máris megkezdték a felké­szülést a VI. ötéves terv időszakára. Előreláthatólag a vasipari részleg erősen le­terhelt lesz, mert számos új igény érkezett máris a szö­vetkezetbe. Egy NSZK-cég- gel is tárgyalnak öltözőszek­rények szállításáról. A tálcagyártásnál követni kívánják az új divatot. Eszerint a tálcákkal együtt azonos mintával különféle méretű fémdobozokat is ad­nak. Ehhez a közeljövőben vásárolják meg a szükséges gépeket. L. L. Másodlagos-e a másodvetés? Békés megye nem tartozik a nagy területen másodve­téssel foglalkozó megyék kö- zés. Elsősorban a Dunántúl csapadékosabb vidékei kínál­nak kedvező lehetőséget ar­ra, hogy egy tábláról két­szer nyerjenek termést a nagyüzemek. A gazdasági kö­vetelmények mindinkább azt kívánják, hogy nálunk, a vi­szonylag szárazabb nyarú Békésben is nőjön a másod­vetések területe. Az idén mezőgazdasági nagyüzemeink két és fél ezer hektárra vetettek másodszor a tenyészidőben. Ez mintegy ezer hektárral kevesebb, mint általában szokásos. Hogy mi ennek az oka, azt a másod­vetéseket igenlő vagy taga­dó tényezők jól magyaráz­zák. Alapvető, hogy arról a te­rületről, ahová másodszor is vetni kívánnak, korán leta- karuljon a növényzet. Hogy jusson idő jó magágyat ké­szíteni a másodvetésnek, és hogy be tudjon érni. Az is fontos, hogy az üzemnek le­gyen elég gépe és embere, hogy meg tudják szervezni a munkát, ne ütközzön más te­vékenységgel. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy kell-e az így meg­termelt zöldség, a feldolgo­zók igényt tartanak-e rá? A valódi biztonságot azonban az öntözés adja, hiszen az el­ső növény alaposan kimeríti a talaj vízkészletét. Ha nem pótolják, hiába a felhasznált műtrágya, vetőmag és mun­ka, nem nő a növény. Megyénkben másodvetésű területnek legjobb az, ahol learatták a búzát és a bor­sót. Nem kell különösebben indokolni, hogy az idén a bú­za nemigen jöhetett számí­tásba. Jócskán elhúzódott a betakarítás, az üzemek túl­nyomó többsége örül, ha a tél beálltáig legalább az alap­vető talajművelésekre jut ideje és ereje. Részben ez in­dokolja a másodvetéses terü­letek csökkenését. De a má­sik ok is elfogadható. Ki gondolta volna, hogy az egész nyár ilyen csapadékos lesz, s az öntözési lehetőséggel nem rendelkezők földjein is szépen nő a másodiknak ve­tett zöldbab, silókukorica? Valóban, túlzott optimizmus, vagy ha a talajmunkákra fi­gyelünk, éppen pesszimiz­mus lett volna. De meggondolandó a má­sodvetés agrotechnikai szem­pontból is. Ha egy üzem zöldborsó után másodszor is vet, úgy feláldozza a növény jó elővetemény-értékét. Köz­tudott, hogy borsó után meg­közelítőleg 10 százalékkal több búza terem. A mai ve­tésszerkezetek, a viszonylag kis borsóterület miatt ma már kivételes esetben adó­dik ez a nagyon kedvező le­hetőség. Nem sürgették az idén a feldolgozók sem a másodszo­ri termesztést, a megyében mindössze 170 hektár zöld­ségnövény termelésére tart igényt a hűtőház és a kon­zervgyár. Van viszont egy másik nagy igénylő, az ál­latállomány. Magas tejter­meléssel, hústermeléssel há­lálja meg a friss vagy ép­pen silózott kukoricát, csa- lamádét. A határt járva látni, hogy szépen fejlődnek a másod­vetések. Békés megye időjá­rása ellentmond a hagyomá­nyoknak. Nedves, csapadé­kos. Hátráltatja a talajmun­kákat, és figyelembe véve a csekély, két és fél ezer hek­táros másodvetést, nem so­kan örülhetnek, hogy egy te­rületen kétszer is betakarít­hatnak az idén. Kár ez, vagy nem? Ha a jelenlegi állapo­tot nézzük, feltétlenül. Ha azonban szárazság lenne, az adna okot a bosszankodásra. Olykor kampányszerűen előjönnek olyan hangok, hogy minél nagyobb terüle­ten termeljenek másodszor is az üzemek. Helyes a biztatás, a szorgalmazás, hiszen nagy értékekről van szó. Hogy mi valósul meg ebből, azt min­den üzem a saját lehetősé­geinek ismeretében döntheti és dönti el. Mint a tények mutatják, az idén ez terület­csökkenéshez vezetett. Re­mélhetőleg jövőre mind több tsz, állami gazdaság talál al­kalmat arra, hogy legyenek lehetőségei és éljen is vele, hogy ne legyenek másodla­gosak a másodvetések. — m. szabó — Meddig él a túzok? Európa egyik legnagyobb testű szárnyasa, a túzok, igen óvatos madár. Talán ennek köszönheti, hogy akár 25—30 évig is elélhet, legalábbis az ornitológusok eddigi feltéte­lezése szerint. Az NDK-ban viszont nemrég fogtak el egy kifejlett példányt ebből a pulykaszerű kétlábúból, ame­lyet éppen 41 évvel ezelőtt gyűrűztek meg. Minden bi­zonnyal ez volt a világon ta­lálható 6500 pusztai madár­ból a legóvatosabb egyed. A mesterséges környezetet nehezen tűrő, s ráadásul szí­vesen vadászott vadfaj ugyanis minden óvatossága ellenére is igen megsínylette az ember „természetátalakí­tó” hadjáratát: jó tíz évvel ezelőtt tudniillik a nemzet­közi madárvédelmi intézet az utolsó pillanatban harcol­ta ki a túzok vadászásának tilalmát. Ha ez nem történik meg, ma már csak abban a közmondásunkban élne mi­szerint: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Szerencsére az elhivatott természetvédők nem vették alapigazságnak ezt a népi bölcsességet, és megkezdték a ritka madár mentését. Leg­nagyobb szerep az akcióban Magyarországra hárult, mi­után a hat és fél ezer túzok­ból 3 és fél ezer hazánkban honolt ez idő szerint. A századfordulón országunk egyébként még, mint túzok­exportáló ország szerepelt, elsősorban az angol piaco­kon. A vadászati tilalmat kö­vetően, az 1971-en határozat nyomán 1975-től kezdődött meg a túzokrezervátum ki­építése Dévaványa környé­kén, ahol a 3500 hektárnyi, megfelelő életfeltételeket biz­tosító terület mintegy 300 madárnak ad otthont. A túzokmentés napjaink­ban ért aktív szakaszához. Két évvel ezelőtt a Termé­szetvédelmi Hivatal meg­kezdte a dévaványai körzet­ben a madárnevelő és -ku­tató bázis kialakítását, s az elmúlt esztendőben a kör­nyező tiszántúli termelőszö­vetkezetek, vadásztársaságok és állami gazdaságok bevo­násával 101 túzoktojást gyűj­töttek össze a szanaszét fel­lelt fészekaljakból. Ebből a tavalyi kísérleti évben kelte­tés után 55 madarat neveltek föl, ami két szempontból is szenzációs eredménynek szá­mít a madártan értői sze­rint. Ez az ötvenöt mestersége­sen fölnevelt túzok kétsze­rese a lengyelországi állo­mánynak egyfelől, másfelől pedig tudni kell azt, hogy a 18—20 kilós kakasok csupán négy-, a tyúkok hároméves korukra válnak ivaréretté, fiókáik pedig 10 napig tel­jesen magatehetetlenek a kelést követően, így mester­séges táplálásuk nem kis tü­relmet, hozzáértést követel a rezervátum szakembereitől. Az idén az elmúlt évihez hasonló módon már 230 to­jást sikerült megmenteni, s az igazán korszerű telepen most már 110-et tartanak ebből • a „disz”-madárból, amelynek egyetlen példánya 50 ezer forintot ér. A tojásmentéssel és túzok­neveléssel nem ér véget a dévaványai rezervátum kül­detése. Jövő év elejétől a te­rület kezelői joga tételesen is a Természetvédelmi Hivatal­ra száll, a korábbi gazda, a Szeghalmi Állami Gazdaság helyett a továbbiakban a két dévaványai tsz vállalta a szóban forgó 3500 hektár me­zőgazdasági területeinek megművelését. Kialakultak azok az elképzelések is, ame­lyeknek megvalósításával a nagyközönség előtt nyithat majd kaput a rezervátum, illetve a dévaványai tájvé­delmi körzet: a területen ta­lálható Réhelyi-major lát­szik legalkalmasabbnak arra, hogy idegenforgalmi köz­ponttá építsék ki. Túl azon, hogy a túzok madárritka­ság, látványosságot ígér év­ről évre — a szarvasbőgés- hez hasonlóan — a túzok- dürgés is. Az utóbbiak természetesen még csak előzetes tervezge- tések, a lényeg, hogy most már minden remény megvan a túzok megmentésére és szaporítására, ebben a jelen feltételek mellett legfeljebb már csak az akozhat gondot a szakembereknek, hogy a mesterségesen nevelt túzok­ivadékokat nagyon nehéz „megvadítani”, azaz a termé­szetes környezetbe visszahe­lyezni. Mindenesetre ez nem megoldhatatlan feladat, s ez­zel együtt már biztos, hogy ha vadászni nem is lehet egyhamar megint ezt a „ma­gyar” madarat, előbb-utóbb pontos információkat szerez­hetünk a címben feltett kér­désünkre. Ez pedig nem akármilyen eredmény! Kőváry E. Péter Késve érik a paradicsom és a paprika A konzervgyárakban au­gusztus közepétől, szeptem­ber végéig a paradicsom és a paprika feldolgozása jelen­ti a második igazi nagy erő­próbát. Az idén viszont ez a roham eddig elmaradt. A szántóföldi növények fejlő­désükben két-három hetet késtek, s ez végigkísérte az egész szezont, valamennyi kultúrát. A kedvezőtlen idő­járás ugyancsak érezteti ha­tását a paradicsomnál, a paprikánál és még jó né­hány zöldségfélénél. A Békéscsabai Konzerv­gyár tervében a szeptember kiemelkedő. Ebben a hónap­ban 1560 vagon zöldségfélé­ből és 130 vagon gyümölcs­ből 16? millió forint készter­mék gyártása szerepel a programban. A valóság vi­szont más: paradicsomból eddig csupán 580 vagon ér­kezett feldolgozásra. Tavaly ilyenkor ennek a mennyiség­nek pontosan a háromszoro­sát dolgozták fel; az idei ter­més mintegy ezer vagonnal lesz kevesebb az elmúlt évi­nél. Ráadásul az utóbbi hó­napokban a paradicsomot nö­vényi betegség támadta meg, a gazdaságok tízszer, tizen­kétszer is elvégezték a nö­vényvédelmet, eredménytele­nül. A békéscsabai Szabad­ság, a Magyar—Szovjet Ba­rátság és a nagykamarási Ságvári Tsz tábláin okozott terméskiesést a betegség. Ezeken a jégverés tette tönk­re a termés egy részét. A gyár öt paradicsomfeldolgozó sorából jó esetben három dolgozott egyszerre. A hűvös időjárás a papri­kának sem kedvezett. A ter­més soknak ígérkezik, de ugyanakkor apró. Ahhoz, hogy kifejlődjenek a papri­kák, hosszú, napsütéses ősz kellene. Paradicsompapriká­ból bő termés ígérkezik, a tőkés piacon viszont csak ak­kor értékesíthető jól a ter­més, ha az konzervalap- anyag-pirosra érett. Az ubor­ka feldolgozása befejező sza­kaszához közeledik, 170 va­gonnyit tartósított a gyár, 30 vagonnal többet a tervezett­nél. A konzervgyár az ősziba­rackot feldolgozásra főként Csongrád megyéből vásárol­ta fel, mintegy 57 vagonnyi- ból készítettek vegyesbefőt­tet, illetve rostos ivólevet. A napokban kezdődik a szilva tartósítása, 100 vagonnyi gyümölcsre számítanak, ez több a tavalyinál. Az elkö­vetkező hetekben a Békés­csabai Konzervgyárban ké­szítenek még őszibarack, körte, alma, szilva rostos ivó­levet, kísérletképpen külön­böző zöldségfélékből állíta­nak elő sűrítményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents