Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
e 1980. szeptember 30., kedd Válaszút előtt a Battonyai asztalosipari Szövetkezet Olyan szelíd, mint a ma született bárány! A képen látható kis állatok Gyomán, a Körösi Állami Gazdaság juhászatában jöttek a világra, egy-két naposak, és valóban igen szelídek Fotó: Veress Erzsi lollárnótló hulladék úgy tűnik, hogy a fejlődés -iKerülhetetlen velejárója a nulladék állandó, rohamos növekedése; A környezetvédelem ennek káros hatását már régen felismerte, küzd is ellene. Csakhogy a hulladékkal — különösen a műanyagból levőkkel — nem olyan egyszerű felvenni a harcot. Ráadásul nemcsak a műanyag hulladék elpusztítása drága dolog, hanem értékes maga a hulladék is. Az leg- öbbször újra feldolgozható, csak éppen tudni kell, mit, és hogyan. A hazai műanyag- lulladék-mentés legfőbb problémája is ezzel a két szóval volt hosszú ideig kifejezhető. Felesleges import A szarvasi PLASTOLUS Szövetkezet kezdettől fogva műanyagot dolgozott fel. Hamar rájöttek arra, hogy az iparban sok, értékes pvc-hul- ladék keletkezik. Ez a pvc nemcsak az akkor még importból beszerzett pvc-port tartalmazta, hanem nagy - mennyiségű lágyítót és színezőanyagot is. Megkezdték tehát a hulladékok begyűjtését és feldolgozását. Hazai tapasztalatok ezen a téren egyáltalán nem voltak, öt évig tartott, amíg megtanulták a szakmát, és a hulladékból igazán jó, piacképes termékeket tudtak gyártani. Először csak fóliát hengereltek, ezt ők maguk használták fel tasakokhoz, mappaborítókhoz. Később már komolyabb műszaki színvonalú gyártmányok előállítására is vállalkoztak. Ehhez az alapot egy szerencsés találkozás adta meg. A Magyar Kábel Művek belföldre és exportra rengeteg kábelt készít. Ezek között óhatatlanul van selejtes is. Világos, hogy az értékes színesfémet nem lehet kidobni, ezért kifejtették a műanyag szigetelőből a fémet, azt újra feldolgozták, a műanyagot elégették. Ugyanakkor, miközben a sok műanyag füstté vált, gyakorlatilag ugyanannyi pvc-ből készült kábelszalagra volt szükségük. A megoldás így szinte önként kínálkozott, a felesleges pvc újrafeldolgozásával állítsák elő a szigetelésre kitűnően megfelelő kábelszalagot. A PLASTOLUS vállalkozott a feladatra, s nagyon jól megoldották a leckét, és ez mindenkinek kedvező. A hazai gyártású pvc-por „kemény” cikk, kitűnően eladható tőkés piacokon is. Ha tehát hulladékból készül a kábelszalag, akkor nagyobb mennyiséget lehet exportra felajánlani. De olcsóbb is a szarvasiak terméke. Az új szalaghoz csak az alapanyag 30 forintba kerül kilogrammonként, ehhez jön még a lágyítók, adalékok és a munka költsége. Hulladékból a késztermék kerül kilogrammonként 25 forintba, de ebből a kábelgyár még levonhatja azt az összeget, amelyet a szövetkezet fizet nekik, amikor megvásárolja a náluk már semmire sem jó műanyagot. Keresett szőnyeg A kábelszalag a legjelentősebb tétele a hulladékok újrahasznosításának. Tavaly a 250 ezer kilogramm feldolgozott pvc-hulladékból 180 ezer kilogramm kábelszalag készült. Jelentős tétel volt a pvc-fólia 70 ezer kilogrammos mennyiséggel. Ezek mellett szinte eltörpült a pvc- padlószőnyeg, a maga 2 tonnájával. — Nem azért készítettünk ilyen kevés pvc-szőnyeget, mert nem volt rá igény, hanem ennyire futotta csak a kapacitásunkból — mondotta Hódsági Ferenc, a szövetkezet műszaki vezetője. — Ezt az is bizonyítja, hogy az idén visszaesett a kábelszalag-ren- delés, szeptemberig csak 40 ezer kilogrammot kértek tőlünk. Kapacitásunkat átcsoportosítottuk, és pvc-sző- nyegből 8 hónap alatt 70 ezer kilogrammnyit adtunk át a kereskedelemnek. Ez az óriási igény jól jelzi, hogy értelmes és érdemes dolog újrahasznosítani a pvc-hulla- dékot. Ennek a tevékenységnek az eredménye számokban is kifejezhető. Kilogrammonként mintegy 30 forinttal olcsóbb a felhasználónak, és ehhez jön még mintegy 15 forintnyi népgazdasági haszon, ami azáltal keletkezik, hogy nem kell annyi lágyítót importból behozni, és elmaradnak a megsemmisítés költségei. Mindezek mellé társul jóformán csak úgy, pluszként az, hogy a szanaszét heverő, vagy elégetett műanyagok nem szennyezik a környezetet. R továbblépés feltétele Ennyi előny után nyilván felmerül a kérdés: hogyan tovább? Nos, a szövetkezet részéről egyértelmű a válasz, tovább haladnak az eddigi irányban. Fokozni kívánják a pvc újrafeldolgozását, és keresik a felhasználás újabb és újabb lehetőségeit. Egyet máris találtak. A kábel drága termék, világos, hogy a vevő sérülésmentesen szeretné megkapni. A tekintélyes kábelexport sokféle szállító járművön jut el céljához, védeni kell ezért a káros behatásoktól. A külföldi vevők megkövetelik, hogy műanyaggal beburkolják a kábeldobot, így nem sérülnek meg a szélen levő tne- netek sem. Eddig többféle eljárással próbálkoztak. Körcikkekből kivágott pvc-hullámlemezt, hegesztett fóliákat és más hasonlókat alkalmaztak. Ezek drágák és nehezen kezelhetők voltak. A PLASTOLUS- nál kifejlesztettek egy olyan fóliát, mely pvc-hulladékból készült, akkora méretű, mint a kábeldob, és egyetlen mozdulattal felrögzíthető. És mivel a vevő ezt is megfizeti. világos, hogy jó üzlet dollárért eladni a hulladékot. A továbblépés másik feltétele, hogy legyen elegendő újra felhasználható pvc-hul- ladék. Ennek biztosítására a Magyar Kábel Műveken kívül a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalattal állnak kapcsolatban. E két nagyüzem összesen mintegy 250 ezer kilogramm hulladékot tud adni. Most tárgyalnak a győri GRABOPLAST Műbőrgyárral, hogy az ott keletkező jelentős mennyiségű hulladékai is megvásárolják. Ha ez a tárgyalás és a többi folyamatban levő sikerrel zárul, akkor érdemes lesz fejleszteni az újrafeldolgozókapacitást. A felhasználói igény ugyanis óriási. Csak a kábelművek 240 ezer kilogramm kábelszalagra jelentette be igényét a jövő évben. Emellett a kereskedelem 100 ezer ki- logrammnyi padlószőnyeget szeretne kapni, és hasonló mennyiségű pvc-fólia is kellene. Ha ezeket mind sikerülne újrafeldolgozással előállítani, ez dollármilliókat jelentene a népgazdaságnak. Sajnos azonban a pvc-hul- ladék begyűjtése és eljuttatása az újrafeldolgozás helyére ma még megoldatlan, így sok helyen elégetik, eltemetik, vagy egyszerűen csak kidobják. És miközben azon törik a fejüket: hogyan szabaduljanak meg a számukra csak nyűgöt jelentő lomtól, nem gondolnak arra, hogy tulajdonképpen dollárt dobnak ki az ablakon, Lónyai László A Battonyai Asztalosipari Szövetkezet megalakulása óta ajtókat, ablakokat gyárt. Ebben az évben ajtóból 36 ezret, ablakból 24 ezret készítenek. Termékeik többségét az Alföldi TÜZÉP Vállalat „közreműködésével” értékesítik. Az elmúlt években a társasházépítők megrendeléseinek is igyekeztek eleget tenni. A szövetkezet azonban az egyedi megrendelések alig 40 százalékát fogadta el. A többlettermeléshez ugyanis korszerűbb gépek, vagy legalábbis több munkáskéz kellett volna. Mivel ez utóbbiak közül egyik sem állt, áll rendelkezésre, kénytelenek voltak a megrendelők többségének nemet mondani. .«» Az utóbbi években több kísérletet tettek más termékek gyártására, és a lakossági javítószolgáltatás bővítésére. Ezért is készítenek most a szövetkezet üzemeiben a * Medicor Művek gyáregységének orvosi műszerek tárolására alkalmas ládákból kétezret. Ami pedig a javítószolgáltatás fejlesztését illeti, annak* egyik legnagyobb akadálya, hogy kevés dolgozója van a szövetkezetnek. — Eddig elképzeléseink megvalósulását megnehezítették a körülmények. Dolgozóink egy része „elhagyta” a szövetkezetét. A község nagyobb üzemei több pénzt tudnak* fizetni. Az idén hu- szonketten mentek el, de mindez önmagában még nem okozna különösebb gondot, ha a távozó munkásokat termelékenyebb gépekkel tudnánk pótolni. Erre azonban hat év óta nincs lehetőségünk. Üj gépek vásárlásához szükséges támogatásra eddig csak ígéretet kaptunk a Békés megyei KI- SZÖV vezetőitől — mondta Mint korábban beszámoltunk róla, a múlt héten ülésezett a megyei mezőgazda- sági szervezési bizottság és elfogadta az őszi mezőgazdasági munkák kampánytervét. A terv szeptember 20-tól, a hibrid kukorica törésének indulásától december 20-ig, a szántások befejezéséig tartalmazza a megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat. Legnagyobb munkát a 107 ezer hektárnyi árukukorica betakarítása jelenti. Mivel még mindig 2—3 hetes késés tapasztalható az érésben, meg kell gyorsítani a vágást. Ezt hátráltatja, hogy kevés a szárító, ezért az üzemeknek a nedves tárolási eljárásokat kell előtérbe helyezniük A hibrid kukorica törésében 7 ezer diák és 220 katona segít a megyében. A terv szerint napi 12 ezer tonna kukorica kombájnolása lehetséges jó gépkihasználással. Kiemelkedően nagy feladat a 145 ezer hektárnyi őszi búza, őszi káposzta- repce elvetése. Ezek talaj- előkészítését nehezíti, hogy régóta nem volt eső, szára- zak a talajok. Ennek megfelelően előtérbe kell he- •lyezni a forgatás nélküli magágykészítést. A tavaszi vetésű növények alá közel 200 ezer hektáron végzik el az üzemek a mélyszántást, mű- éq istállótrágyázást. A felmérések szerint a nedves nyár fokozta a növények tápanyagfelvételét, ezért a szokottnál jóval alacsonyabb a talajok tápanyagtartalma. A jövő évi termelés érdekében a múlt évinél több tápanyaggal tartható csak fenn ,a növények számára szükséges Fortuna István, a szövetkezet elnöke. Mindamellett, hogy a szövetkezetben dolgozók száma csökkent, a termelés jelentős mértékben nő 1980-ban az asztalosipari szövetkezetben. Tavaly még csak 27 ezer ajtót gyártottak, 9 ezerrel kevesebbet, mint amennyit reális számítások szerint az idén értékesíteni fognak. A termelés növekedése belső átszervezésnek, a jobban szervezett munkának köszönhető. Az egy főre jutó termelési érték az elmúlt év első félévéhez vi- szonytíva 1980. első felében 45 ezer forinttal volt több. S miközben a szövetkezet vezetőit a tartalékok feltárása foglalkoztatta, a TÜZÉP- vállalat bejelentette, hogy a kereslet csökkenése miatt jövőre csak 25 ezer ajtót vesz át. — Egyetlen elfogadható megoldás kínálkozik számunkra. Űj termékek gyártását kell elkezdenünk, ha azt akarjuk, hogy a szövetkezet talpon maradjon. A társasházépítők megrendelései alapján ugyan bővíthet- nénk az ajtók és ablakok gyártását, de ezek* előállítása jelentősen megnöveli a költségeket. amelyeket az eladási árba nem számíthatunk be. Ez tehát számunkra nem a legjobb üzlet — magyarázta az elnök. A termékszerkezet módosításának előszakaszát élő szövetkezet tárgyalásokat folytat a TANÉRT Vállalattal. Eszerint iskolai felszereléseket gyártanak majd, ez biztos „megélhetést”, piacot jelentene. Ez lenne az egyik megoldás. A másik pedig, hogy Békés megye három ipari szövetkezetével kooperációban bútort gyártanának. Ez a tevékenység a tervek szerint a termelési tápanyagszint. Különösen fontos az okszerű műtrágyázás. A megye északi része a déli szövetkezetekhez képest elmaradt a szerves trágyázásban. Gépátcsoportosítások helyi megszervezésével behozható a késés. A talajművelések és trágyázások befejezési határideje december 20-a, csak azokon az árvizes területeken fogadható el lemaradás, ahol a szövetkezetek területének bizonyos részein nyílt víztükör van. Folyik a megyében a cukorrépa betakarítása is. Több mint 13 ezer hektár termését kell felszedni és biztonságba helyezni. A két cukorgyár ütemezése szabja meg a munka menetét október 10-ig. illetve 20- ig, ezután már korlátozás Dolgoznak a gépek, ömlik a termés a szállítójárművek pótkocsijaira. Aratják a napraforgót Gyomán is, a Körösi Á. G. földjein Fotó: Veress Erzsi érték mintegy felét tenné ki. A sarkadi építőipari, a békéscsabai építőipari, a szarvasi bútoripari és a Battonyai Asztalosipari * Szövetkezet svéd megrendelésre készítenék a bútort. Ehhez azonban Battonyán még hiányoznak a feltételek. — A szövetkezetben 1974 óta nem volt beruházás. Berendezéseink elavultak. Hiába fizettük eddig a KISZÖV- nek fejlesztési alapunk 10 százalékát, abból a pénzből eddig semmit sem láttunk viszont. Legyünk türelemmel, mondták, ha eddig azok is voltunk, most már nem lehetünk nyugodtak. Számunkra létkérdés a fejlesztés. A kooperációs szerződést felelősséggel csak akkor írhatjuk alá, ha a minőségi munkához szükséges feltételeket meg tudjuk teremteni — hallottuk Fortuna Istvántól. i’.i. — A szövetkezet persze hitelhez . is folyamodhatna. Csakhogy szigorúak a feltételek. Előbb a szerződést kellene elkészíteni, azután a hitelt kérni, majd a gépeket megrendelni. Egyszóval hosszú időt venne igénybe ez a folyamat. A svéd cég pedig azt szeretné, ha a jövő év elején már szállítanánk a bútort. A szövetkezet fejlesztési alapja, amely nem több 500 ezer forintnál, legfeljebb az elavult gépkocsik, kisebb gépek lecserélésére elég. Ahhoz, hogy a mostaninál is _ gazdaságosabban, kisebb élőmunka felhasználásával, több, jobb terméket állít- sünk elő, legalább négymillió forintra lenne szükség. Ha ez a pénz nincs, el kell gondolkodnunk azon, érdemes-e az előbb említett kooperációba bekapcsolódnunk — mondta az elnök. Kepenyes János nélkül szállíthatnak a termelők. Már most 105 honvédségi teherautó segít a gyáraknak és a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak a szállításban. Megfelelő a napraforgó- betakarítás gépesítése, egyedül a békési tároló árvíz miatti kiesése okoz gondot. Ezért a korábban oda szállító üzemek termését kérés alapján közvetlenül az olajiparnak szállíthatják. A napraforgó vágásához 30 munkanap elegendő, befejezési határideje: október 10. Kiemelt feladat a fagyérzékeny zöldségnövények szedése. A paradicsomnak közel 80, a paprikának 70 százalékát adták át a felvásárlóknak. Megkezdődött a sárgarépa szedése is. Sürgető, . hogy a mező- gazdasági üzemek minél előbb mérjék fel szükségleteiket, lehetőségeiket, időben vegyék fel a kapcsolatot más mezőgazdasági és mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemekkel, szállítóvállalatokkal. A nehéz, de végrehajtható tervben számítani kell a munkában részt vevők szociális ellátásáról, munka- védelméről. Nagy segítség lehet a végrehajtásban a szocialista munkaversenyek megszervezése. Az esetleges hibák gyors elhárításában az AGROKER Vállalat őszi ügyeleti nyitvatartással kíván az üzemek segítségére lenni. Eszerint október 6- tól november 30-ig hétköznapokon 7-től 11, szombatokon 7-től 15, vasárnapokon pedig 7-től 12 óráig tart nyitva. Folyamatosan veszi át szombat, vasárnap is a beszállított terményeket a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Őszi munkák kampányterve
