Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Ara: 1,20 íorint XXXV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Előrehaladásunkban építünk társadalmunk alkotó erejére Pénteken befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Telefotó) Tegnap délelőtt a napirend szerint, a kormányprogram megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülés­szaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lózár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizott­ság más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kor­mány tagjai. A diplomáciai,páholyokban helyet foglalt a budapesti kül­képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Kádár János (Budapest, 38. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának első titkára volt. Kádár János beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! A kormány munkaprog­ramja elvi, reális, előremu­tató, megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa útmutatásainak és a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában megfo­galmazott céloknak. Ezért a Lázár elvtárs által előter­jesztett programmal egyetér­tek. Amikor a tisztelt ország- gyűlés a Magyar Népköztár­saság kormányának prog­ramját tárgyalja, valójában politikánk, szocialista építé­sünk, jövőnk alapkérdéseit vitatja. Ezekhez kívánok — az előttem szólókhoz hason­lóan — én is hozzászólni. A programbeszéd fölvá­zolta a nemzetközi helyzetet, a világ jelenlegi politikai ál­lapotát. A nemzetközi ese­mények közül kiemelhetjük az öt évvel ezelőtt Helsinki­ben tartott európai bizton­sági és együttműködési érte­kezletet, amely bizonyos te­kintetben új szakaszt nyitott földrészünk politikai életé­ben. Befejezését jelentette a hidegháború kiélezett szaka­szának, s egyben kezdete is volt egy pozitív folyamatnak, amelynek során a Helsinki­ben elfogadott elvek nagy hatással voltak a világ, s különösképpen Európa poli­tikai helyzetére. E folyamat eredményeképpen erősödtek az európai országok — kö­zöttük természetesen a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok — politikai kap­csolatai, és kedvező változá­sok következtek be a világ- politikai helyzet alakulásá­ban is. Ezzel magyarázható, hogy a különböző társadal­mi rendszerű országokban élő emberek, a népek világ­szerte üdvözölték a helsinki értekezletet és annak kedve­ző nemzetközi kihatását. A nemzetközi helyzetben időközben változás követke­zett be. Megítélésünk sze­rint ezt az Egyesült Álla­mok, a NATO lépései idéz­ték elő. Ide soroljuk az 1978. évi washingtoni NATO-dön- tést, amely a fegyverkezés új hullámát indította el és a NATO múlt év decemberi brüsszeli ülésének határoza­tát az új típusú amerikai kö­zéphatósugarú nukleáris rakéták gyártásáról és Nyu- gat-Európába történő telepí­téséről. De sok .más hasonló kedvezőtlen fejlemény is hozzájárult ahhoz, hogy új­ból hidegháborús szelek fúj­nak a világon. Ilyen körül­mények között joggal állít­hatjuk, hogy a nemzetközi helyzetben egyidejűleg van­nak jelen az enyhülés és a feszültség tényezői. Nem javult a helyzet a vi­lág különböző feszültséggó­caiban sem. A közel-keleti problémák továbbra is meg­oldatlanok és veszélyesek. Közép-Keleten sem rende­ződtek a viszonyok, sőt, ezt sajnálattal kell említenem, Irak és Irán fegyveres konf­liktusa tovább élezi a hely­zetet a Perzsa-öbölben és környékén. Ez nem szolgál­ja Irak és Irán népeinek ja­vát, ezzel szemben a nem­zetközi imperializmus mal­mára hajtja a vizet. Éppen ezért őszintén helyeseljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának felszólítását a fegyverszünet­re. Azt kívánjuk, hogy Irak és Irán tárgyalások útján ta­láljon politikai megoldást a közöttük fennálló vitás kér­dések rendezésére. Délkelet-Ázsiában is csak lassan és nehezen oldódnak a feszültségek. Növeli a helyzet bonyolultságát a je­lenlegi kínai külpolitika, amely alapvetően szocialista­ellenes, szovjetellenes, s eb­ből kiindulva a legkülönbö­zőbb kérdésekben és terüle­teken a feszültség növelésé­re törekvő imperialista kö­rök kezére játszik. Egy békésebb világért küzdünk Ilyen a mai világ, amely­ben élünk, dolgozunk és harcolunk. Célunk világos, a fő nemzetközi kérdésekben álláspontunk közérthető: az enyhülésért, egy békésebb világért küzdünk. A fegy­verzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő bizton­ság hívei vagyunk. Változat­lanul az a nézetünk, hogy a nemzetközi életben szükség­szerűen jelentkező minden vitás kérdést tárgyalásos, po­litikai úton kell megoldani. Pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységét ebben a bonyolult helyzetben is az a törekvés vezeti, hogy megőrizzük az enyhülés vív­mányait, fenntartsuk nem­zetközi kapcsolataink kiala­kult rendszerét. Rendkívül fontos ese­ményként tartjuk számon Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének találkozóját Giscard d’Es- taing-nel, a Francia Köztár­saság elnökével Varsóban, valamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjával Moszk­vában. Ugyanígy üdvözöl­jük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének csü­törtökön megtartott tárgya­lásait is. A magyar diplomácia is ugyanezen célokért, a kap­csolatok fenntartásáért és a további eszmecserék folyta­tásáért dolgozott az elmúlt hónapokban. Ezt szolgálta külügyminiszterünk látoga­tása, tárgyalása a Német Szövetségi Köztársaságban. Mi a békés tárgyalások útját járjuk a jövőben is. Sokat várunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó ülésszakától. Re­méljük, hogy az ott napi­renden levő legfontosabb kérdésekben, így a leszere­lés ügyében hozzájárul az ér­demi előrehaladáshoz. Meg­győződésünk, hogy ezt nagy­ban elősegíti Gromiko elv­társ beszéde, amely a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekben a szovjet álláspontot kifejtve, a Varsói Szerződés tagállamainak nézeteit is képviselve a reálisan gon­dolkozó emberek által elfo­gadható javaslatokat tett. Hangsúlyozta, hogy_ a Varsói Szerződés országai ’ nem tö­rekednek katonai fölényre, és senkire sem kívánják rá­kényszeríteni az akaratukat. Készek együttműködni a le­szerelés megoldásában, a fe­szültség csökkentésében, el- menve egészen odáig, hogy — amenyiben a NATO-or- szágok részéről is megvan rá a készség — hajlandók akár a két szervezet egyide­jű feloszlatására is. Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy valamennyi állam, de legfőképpen a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok 1981. január 1-től ne növel­jék fegyveres erőiket és fegy­verzetüket. A közelmúltban megkez­dődtek a helsinki értekezle­ten részt vevő államok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozni szeret­ném, hogy mi a helsinki ér­tekezleten elfogadott ajánlá­sok teljes körének tényle­ges érvényesítéséért dolgo­zunk. Az a véleményünk, hogy a madridi tanácskozás­nak is konstruktív munkával elő kell segítenie a záróok­mány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezle­ten beterjesztett magyar na­pirendi javaslatnak is. Véle­ményünk szerint a madridi tanácskozáson tárgyalni kell a helsinki értekezlet részt­vevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül ki­emelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés szü­letne abban a nagy fontos­ságú kérdésben, hogy 1981- ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kér­déseivel foglalkozó európai konferenciát. Támogatjuk a Szovjetunió­nak azt a fontos döntését — amelyet Leonyid Brezsnyev a Schmidt kancellárral foly­tatott tárgyalások során ter­jesztett elő —, hogy min­den előfeltétel nélkül kész tárgyalni a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverekről, és az előretolt állomásozta- tású amerikai fegyverrend­szerekről, minthogy ezek a kérdések szükségszerűen összetartoznak. Számtalan­szor hangsúlyoztuk, hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Bécsben aláírt SALT—II. szerződés hatályba lépteté­sének, amellyel megnyílhat­na az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT—III. szerződés megtárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető külpo­litikai törekvéseink, ame­lyekről nyugodtan elmond­hatjuk, hogy bennük nem­csak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut. Mi, a szo­cializmust építő magyar nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy bé­ke legyen, és folytathassuk építőmunkánkat. Összehangolt együttműködésre törekszünk Mindaz, amiről eddig szól­tam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem ki­fejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi vé­dőpajzsunk, de még ennél is több: a világimperializmust féken tartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpo­litikai kérdésekben tanács­kozunk, és széles körű ösz- szehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködés­re, álláspontunk egyeztetésé­re törekszünk kivétel nélkül az összes szocialista ország­gal is. Ez a szocialista orszá­gok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. A szocialista országok kö­zül kettőről külön is szeret­nék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar köz­vélemény is sokat foglalko­zik. Mint ismeretes, Lengyel- országban a társadalom éle­tében felhalmozódott külön­böző problémák miatt július végén, augusztusban széles körű munkabeszüntetésekre, sztrájkokra került sor, poli­tikai konfliktusok támadtak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kí­sérte. Mi szolidárisak va­gyunk a testvéri lengyel nép­pel, lengyel testvérpártunk­kal, a Lengyel Népköztársa­sággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—ma­gyar barátság, amely az utób­bi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött és szilárdult. A lengyel nép ne­héz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett, és alapvető törekvése, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista épí­tés útján békében haladhas­son előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttmű­ködés van. Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink, a tömegek széles kö­rű érintkezésének révén mint partnerek is érdekelve va­gyunk abban, hogy a Len­gyel Népköztársaság helyze­te szilárd legyen. Ezt az elv­társi, testvéri kapcsolatrend­szert, sokoldalú együttműkö­dést a jövőben még tovább akarjuk fejleszteni. Hazánk- és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezeté­nek tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje lét- fontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tag­állam népének, sőt a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, együttérzés­sel, ésszel és szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Er­ről a miniszterelnöki prog­rambeszéd is hangsúlyozot­tan szólt. Még azt fűzném hozzá, hogy a társadalomfej­lődési problémáit a lengyel népnek magának kell meg­oldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével. Mi teljes sikert kívánunk len­gyel elvtársainknak, baráta­inknak, a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elv­társ is megfogalmazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok, Ju­goszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fe­jeztük ki Jugoszlávia népei­vel abban a nagy veszteség­ben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytéval súj­totta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatain­kat is felhasználtuk arra, hogy nyomatékosan hangsú­lyozzuk: miként eddig, úgy a jövőben is arra törek­szünk, hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos ma­gyar—jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sport- kapcsolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alap­ján, kiindulva abból, hogy mi a Varsói Szerződés tag­állama vagyunk, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett or­szág. Kapcsolataink jelenlegi ál­lapotával elégedettek va­gyunk, és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsola­taink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek va­gyunk abban, hogy szom­szédságunkban egységes, szo­cialista Jugoszlávia fejlőd­jék. Ez nemcsak a két or­szág népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is van. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents