Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
l^iWKTlW 1980. szeptember 4., csütörtök e Battonyai építkezések Jó ütemben halad Batto- nyán az OTP-lakások építése. A hét épületben összesen 56 család kap otthont. Ugyanakkor az előkészítés stádiumában van további 24 lakás létesítése. A házgyári elemek összeszerelését a DÉLÉP vállalta, amely célprémiumot tűzött ki. Ha sikerül a tervet teljesíteni, akkor még ebben az évben megkezdődhet 32 lakás műszaki átadása. Elhárult az akadály a tömbfűtő kazánok gyártásával kapcsolatban is. A Fegyver és Gázkészülékek Gyára az eredeti 1981-es határidő helyett ez év októberéig készíti el a berendezéseket. A nagyközségi tanács jövőre 16, 1982-re pedig 8 munkáslakás építéséhez kért engedélyt. Befejeződött az egészség- ügyi központ vázszerkezetének összerakása. A kétszintes épületben új gyógyszertár és úgynevezett hét munkahelyes orvosi rendelő kap helyet. Az egri megyei tanács építőipari vállalata hozzáfogott az 50x21 méteres nyitott úszómedence alapozási munkálataihoz, és most végzik a 16x25 méteres fedett medence alapbetonozását. A 8x16 méteres medence és a gyermekpancsoló betonelemeinek és vasszerkezetének szerelése is folyamatban van. Mélyen és szédítő magasságokban Könnyűbúvárok újították fel az Oroszlányi Hőerőmű hűtőtavának szűrőrácsát. A 4-5 méter mélységű vízben több napig tartó munkával távolították el a nagyméretű acélszerkezetekről az iszaplerakódást és az egyéb szeny- nyező anyagokat. A nagy szakértelmet és ügyességet igénylő munkát az MHSZ Tatabányai Bányász Köny- nyűbúvár Szakosztályának tagjai végezték el. A vállalkozó szellemű, sokféle szakmát képviselő „békaember- együttes” ugyanis víz alatti szerelőbrigádot alakított. Munkájukra egyre több üzem figyel fel, hiszen olyan feladatok megoldására vállalkoznak, amelyekre nehezen vagy egyáltalán nem találnak kivitelezőket az üzemek. A könnyűbúvárok nemcsak a víz alatt mozognak biztonságosan, hanem a nagy magasságokban is vállalnak speciális feladatokat, Tatabányán például állványozás nélkül újrafestettek egy 160 és egy 120 méter magas gyárkéményt. A székesfehérvári Videoton Gyár megbízásából pedig egy százméteres kémény tetejére szereltek fel antennát. Önjáró víztisztító Az egész főidényben sikeresen dolgozott a Balatonnál a Dunántúli Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat első önjáró víztisztító berendézé- se. A gépjárművel összeszerelt, kamionkocsiba épített berendezést az idén a tihanyi halásztelep közelében kialakult új nyaralónegyedben működtették. A mozgó vízmű tehát ezen a nyáron nem mozgott, de telephelyén lehetővé tette a csúcsidényben jelentkező többlet vízigény kielégítését. Az önjáró vízmű gépkocsik által járható terepen bárhol gyorsan felállítható. Az óránként ötven köbméter víztisztítására alkalmas, egy nagyobb falu vízszükségletének fedezésére képes berendezésnek főleg csőtörések és hirtelen megnövekvő vízigény alkalmával veszik hasznát, mert kútból vagy patakból percek alatt képes tisztított, ivásra alkalmas vizet szolgáltatni. Központavatás 1982-ben Nem várt forgalom Szarvason ... de mikor lesz nekünk telefonunk? Sok szóbeszéd kering Békéscsabán az épülő telefonközpontról. Egyesek szerint az építők legalább egy évet csúsznak, így persze késik az üzembe helyezés is. Mások szerint nem ez a fő baj, hanem az, hogy a BHG eladta külföldre az ide szánt központot. így hiába készül el az épület, nem lesz mit beszerelni. Vannak, akik úgy tudják: lesz ugyan időre telefonközpontunk, de nem sokat érünk vele. A kábelhálózat nem lesz kész a központ üzembe helyezéséig, így pedig aligha lehet majd telefonálni. Mi tehát az igazság? A válaszért a Szegedi Postaigazgatóságot kerestem fel, ahol Heine Károly osztályvezető és Bicskei Sarolta osztályvezető-helyettes tájékoztattak a békéscsabai telefonközpont sorsáról. Kezdjük az építéssel. A csúszás tulajdonképpen igaz, ha nem is egy évről van szó. Különféle előre gyártott betonelemek hiánya miatt az ÁÉV fél év késésben van az eredeti tervhez képest. Márciusban ezért módosították a beruházási programot, és eszerint 1981. június 20-ra kell mindennek elkészülnie. Ez az új szerződés egyben azt is előírja, hogy az építkezés elhúzódásának nem szabad késleltetnie a telefonközpont üzemelését. 1 Ezt úgy oldják meg, hogy az év végéig teljesen elkészítik azokat a termeket, ahol a telefonközpontot majd szerelni fogják. A szerelés ugyanis — minden híreszteléssel ellentétben — az eredeti terv szerint, január első napjaiban megkezdődik. A központ gyártója, a BHG október közepén megkezdi a berendezések szállítását, azok tárolására a posta már ki is jelölte a szükséges helyiségeket. Ez egyben válasz arra is, hogy eladták-e a „mi” telefonközpontunkat. A szerelés tehát januárban megkezdődik', és a próbák után, a terv szerint, 1982 végén helyezik üzembe az új békéscsabai telefonközpontot. De lesz-e hozzá kábel? Az illetékesek szerint igen, ha nem is any- nyi, amennyi szükséges. A helyzet az, hogy az új központ üzeme megkívánja a békéscsabai kábelhálózat teljes rekonstrukcióját. Nem lehet például légvezeték, ezeket mind a föld alá kell vinni. De sok helyütt nem jók a régebben lefektetett földkábelek sem, mert nem elégítik ki azokat a műszaki paramétereket, melyeket az új központ megkíván. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mindenhol új kábelt fektetnek le. Csak ez a munka 130 millió forintba kerül, és a tervek szerint 1983 közepére fejeződik' be. Az új kábelek természetesen már mind vazelintöltésűek, beázásbiztosak lesznek, remélhető, hogy ezt a tulajdonságot a gyakorlatban is igazolják majd 2 Ha minden a terv szerint halad, 1982 végére lesz telefonközpont. De mit tud majd ez a régen várt szerkezet? Először is ellátja 8 ezer békéscsabai vonal, és a hozzá kapcsolódó 2 ezres gyulai és ezres békési konténerközpontok kapcsolását. Maga a központ az egyik legmodernebb lesz az országban, Crossbar rendszerű, segítségével Békéscsaba, Békés és Gyula bekapcsolódhat az országos távhívásba. Sajnos, csak az országosba, mert a nemzetközi távhívásra szolgáló kiegészítő berendezést nem építik' be az új központba. A magyarázat szerint azért, mert nincs akkora igény a nemzetközi hívások iránt, ami ezt indokolná. Ez az indok nem tűnik teljesen meggyőzőnek. Nehéz ugyanis felmérni az igényt egy olyan jövőbeli szolgáltatás iránt, mely jelenleg gyakorlatilag elérhetetlen. Ha most valaki külföldre akar telefonálni, és nem tartozik' azon kevés szerencsés közé, akinek otthon is van telefonja, akkor nem tehet mást, mint hogy bemegy a postára és onnan hívja a külföldi számot. Ez pedig majd bejön valamikor, egy-két óra, vagy fél nap múltával, kinek milyen a szerencséje. Nyilvánvaló, hogy ezt a tortúrát alig-alig vállalja valaki. Persze más lenne a helyzet, ha otthonról egyszerű tárcsázással hívhatnánk külföldi ismerőseinket. Hogy így mennyi lenne az igény, az csak akkor derülne ki, ha hívni lehetne, de hívni nem lehet, mert nincs rá igény. A kör itt, úgy hiszem, bezárult. No, de kár ezen addig keseregni, amíg nem lesz ott az évek óta egyre türelmetlenebbül várók lakásában a telefon. Erre pedig az üzembe helyezést követően is kell még majd egy évet várni a kábelhálózat készültségi fokától függetlenül. Magyarázat erre is van. Egy 8 ezer vonalas központ elvileg lehetővé teszi, hogy 8 ezer fővonalat, vagy ennél több ikresített vonalat rákapcsoljanak. Ez azonban csak az egyik jellemzője, a másik az, hogy egyidejűleg hány kapcsolás létrehozására képes. Világos, ha minden állomás nagyon sokat beszél, akkor nem lehet kihasználni a központ 8 ezres kapacitását, nehogy úgy járjunk, mint most, amikor a meglevő készülékeken sem kapni tárcsahangot. Ezért a központ üzembe helyezése után először a közületi előfizetők kapják' meg a vonalakat, és az alközpontokba bekötnek any- nyi fővonalat, amennyit azok fogadni tudnak. Ezután figyelik a forgalmat — úgy látszik, ezt nem tudják előre felbecsülni! —, és ennek’ alapján döntenek, hogy hány előfizetői állomást lehet kiosztani. Ez a ténykedés az első pillanatban logikusnak tűnik, de azért látszik benne egy aprócska hiba. Munkaidőben az emberek általában dolgoznak, így telefonálni is a munkahelyükről telefonálnak. Ha viszont hazamennek', és az otthoni készüléket használják, akkor már a hivatali forgalom nem terheli a központot. Eszerint tehát egy központ terhelhetősége nem nagyon függ attól, hogy mennyit beszélnek a hivatalok, bár lehet, hogy a dolgok ilyen szemlélete túlságosan leegyszerűsíti ezt a bonyolult problémát. 3 A lakosságot legjobban izgató kérdésre még adós maradtam a válasszal: mikor lesz végre telefon a lakásokban? A jelenlegi tervek szerint 1983-ban kezdik meg fokozatosan bekapcsolni a magán előfizetőket. A bekapcsolási díj fővonalnál 6 ezer, ikerállomásnál 4 ezer forint lesz. Ez mintegy 10 százaléka annak az összegnek, melyet a posta költ egy állomás létesítésére. Lesznek' majd új utcai telefon- készülékek is, ezek helyét a három városban a tanácsokkal együtt határozzák meg. Egy-egy ilyen nyilvános állomás a vonal- és központköltségeken felül 60 ezer forintba kerül, ebből 30 ezer a készülék ára. Nem olcsó, de sokat is tud. Ennyit sikerült most megtudni a békéscsabai telefonközpontról. Sok ezer telefonra váróval együtt remélem, hogy mindenki tartani fogja a megígért határidőket, és titkon még abban is reménykedem, hogy talán nem kell minden időpontot kivárni. Mert bizony jó lenne, ha néhány aggodalmaskodó megjegyzésre a posta mielőbb telefonon adhatna választ. Lónyai László Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető- és gépgyárában korszerű technológiával készülő integrált áramkörökből az idén már tizenötmillió darabot gyártanak (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) A szarvasi kemping egy hónap alatt 710 vendéget fogadott, köztük több mint 150 külföldit. Az étterem 701 ezer forint forgalmat bonyolított le. A késői nyitás ellenére nem várt forgalmat értek el a kempingben. Csoportok érkeztek a VOLÁN- TOURIST, az IBUSZ és az Express szervezésében. Sportolókat, kutatókat fogadtak, akik közel egy hónapon át tartózkodtak itt. Két esküvőt és két érettségi találkozót is rendeztek az étteremben, ahol előfizetéses ebédekkel 1 hónap alatt 117 ezer Ft-ot értékesítettek. A tanév kezdetével naponta 500 adag ebédet főznek az iskolásoknak, amit a vendéglátó szállít ki az oktatási intézményeknek. Utazási irodákkal tárgyal a vendéglátó a jövő évi forgalomról, télen pedig bentlakásos továbbképzéseket szerveznek a kemping jobb kihasználása érdekében. Az első hónap forgalma alapján várhatóan ez évben eléri a kemping bevétele a 6 millió forintot. Esti szalonnasütés a kempingben (MTI-fotó: Branstetter Sándor felvétele — KS) Békés megyei sikerek Ma zár a 69. OMÉK (Folytatás az 1. oldalról) Az Orosházi Állami Gazdaság búzatermesztéséért ezüstérmet, lucernatermesztéséért bronzérmet kapott. Ä telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezet búzatermesztéséért, a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezet napraforgótermesztéséért, a gádorost November 7. Termelőszövetkezet, a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet, az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet, és a végegyházi Szabadság Termelő- szövetkezet kukoricatermesztésükért kaptak ezüstérmet. A kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet a paprikatermesztésért kapott ezüstérem mellé egy bronzérmet érdemelt ki kukoricatermesztési eredményeiért. A mező- berényi Aranykalász Termelőszövetkezet az egyre fontosabbá váló szója termesztési sikereiért lett ezüstérmes. A békéscsabai Május 1. Tsz a zöldbabtermesztésért kapott ezüstöt. Bronzérmet vitt sok gazdaságunk haza. A medgyes- bodzási Egyetértés Termelő- szövetkezet, a rostkender- termelésért és a háztáji Broyler-termelés szervezéséért, az orosházi Űj Elet Termelőszövetkezet a lúdte- nyésztés eredményeiért, az új kígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet kukoricatermelési sikereiért, a tótkomlóst Viharsarok Tsz és a tótkomlósi Haladás Tsz búzatermesztésükért, a battonyai Május 1. Tsz napraforgótermesztéséért, a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet Broyler-csirke termeléséért lett bronzérmes. A Hunyadi Tsz még egy elismerő oklevelet is kapott, búzatermesztéséért. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet halászati és haltenyésztési sikereiért kapott bronzérmet. Elismerő oklevéllel honorálta a bíráló bizottság a gyomai Győzelem Tsz 288 Csalfa, nónius kancáját, a békésszentandrási Zalka Termelőszövetkezet lucernatermesztési eredményeit, a gerendást Munkácsy Termelő- szövetkezet kukoricatermesztését, a kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet búza- és kukoricatermesztését és a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet kukoricatermesztését. Nagyszerű eredményekkel mutatkozott be az OMÉK- on a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet. A halászat fejlesztésében elért eredményeiért megkapta a Tenyésztési Nagydíjat. Ezenkívül kutatási eredményeikért még egy bronzérmet és egy elismerő oklevelet is kaptak. A Körösmenti hibridkacsa tenyésztéséért ezüstérmet érdemeltek ki. Megyénk élelmiszeripari üzemei is jól szerepeltek a nagyszabású kiállításon. A Békéscsabai Hűtőgyár gyors- fagyasztott levescsaládja nagydíjat kapott. A Békéscsabai Konzervgyár 4 tojásos fodros metélt száraztésztája aranyérmes lett. Ugyancsak aranyérmet kapott a Gyulai Húskombinát gyulai kolbásza és zöldborsos kolbásza. A Puszta kolbász bronzérmes lett. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat aranyérmet kapott a kunszentmiklósi telepén elért HUNGAVIS COMBI lúd- kombináció termelési eredményeiért, míg bontott csirkéjük bronzérmes lett. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat libamájkrémeiért és pástétomaiért érdemelte ki az aranyérmet. Sikert aratott a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat kedvelt terméke, az Extra Zöldalma üdítő. Ezt az érte kapott ezüstérem bizonyítja. A Békés megyei Tanács 4. számú Sütőipari Vállalata Négus töltött teasüteményéért, a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat a makói szárazkolbászért bronzérmet kapott. Elismerő oklevéllel jutalmazta a bíráló bizottság a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatot és a Békés megyei Zöldségvetőmag-termelési Modelltársulást, műszaki eredményeikért. A puszta felsorolás terjedelme is bizonyítja, hogy megyénk mezőgazdasága és élelmiszeripara rengeteget fejlődött. Ezekre az eredményekre támaszkodva lehet megkezdeni a VI. ötéves terv célkitűzéseinek sikeres teljesítését. L. L.
