Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-26 / 226. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Épül Gyulán a SZOT—MEDOSZ gyógyüdülő ikertestvére, a Csepel Vas- és Fémművek anyagi hozzájárulásával. Ha elkészül, egy turnusban akár 400 család is üdülhet majd itt Fotó: Martin Gábor Csütörtökön a Parlamentben — júniusi újjáválasztása óta immár második alkalommal — összeült az országgyűlés. Államéletünk kimagasló jelentőségű eseményén, a legfelsőbb törvényhozó tesWilet ülésén részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Délelőtt 11 órakor Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Vass Istvánná, az országgyűlés nyugalmazott elnökének tevékeny és munkában gazdag életútjáról. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak Vass Istvánná emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését, a nyári ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A továbbiakban Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután elfogadták az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend: O A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról. O A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Interpellációk. A bejelentés és a napirend elfogadása után Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, hogy a napirend szerint előterjessze a kormányprogramot. Népünk akaratát fejezi ki a kormányprogram lektívák felelősségét a feladatok végrehajtásában, és következetesebben számon kell kémünk a kötelességteljesítést is. Noha társadalmunk tagjainak nagy többsége ma is felelősen dolgozik, betartja erkölcsi és jogi normáinkat, e téren is van még javítanivaló. Az elkerülhetőnél sajnos gyakrabban előfordul, hogy a kötelességmulasztás, a felületes munka, ,az önzés kárt okoz a közösségnek, vagy az egyes állampolgároknak. Szervezeti és döntési rendszerünk fonákságai, vagy éppenséggel jogszabályaink hézagai miatt esetenként túlságosan enyhe, olykor el is marad a felelősségre vonás. Ez általában is hiba. de megengedhetetlen, ha vezetőposztok. felelős munkakörök betöltőiről van szó. A kormány munkaprogramjába vette, hogy egyértelműbb — a törvényesség követelményeit kielégítő, de a mainál jobban érvényesíthető — felelősségi rendszert dolgoz ki, intézkedéseket tesz a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus ma még fellelhető minden formájának fokozatos visszaszorítására. Társadalmunk becsületes és jóérzésű • tagjaitól azt. kérjük: továbbra se maradjanak közömbösek a hibákkal, a mulasztásokkal, a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben, hanem a közéleti fórumokon és a mindennapi életben személyes részvétükkel is segítsenek feltárni és megszüntetni azokat. A kormány nevében megígérhetem, azon leszünk, hogy önmagunkkal szemben magas erkölcsi és szakmai követelményeket támasz- szunk, a döntéseket demokratikusan és szakszerűen készítsük elő. növeljük az ügyekért viselt személyes felelősséget. Lázár György Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Amint arra a júniusi alakuló ülésen ígéretet tettem, megvitatás céljából, és jóváhagyást kérve, most önök elé terjesztem a kormány szándékait és törekvéseit tartalmazó munkaprogramot. E program kiinduló alapja és legfőbb rendeltetése a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatában, a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célok szolgálata. Meggyőződésem, hogy e szándékunk egybeesik népünk akaratával. Programunk kidolgozásakor abból indulhattunk ki, hogy hazánkban biztosítottak a szocialista építőmunka lét- fontosságú feltételei. A belpolitikai légkör kiegyensúlyozott, szilárd a munkáshatalom, törvényes rend garantálja az állampolgárok jogainak érvényre jutását. A párt és a nép egymás iránti bizalma kölcsönös, a szövetségi politika jegyében ' tovább erősödik a közös célokért való nemzeti összefogás. beszéde marxista—leninista politikája, amely elveiben következetes, érzékenyen reagál a valóság változásaira, és képes a folytonos megújulásra. Hivalkodás nélkül mondhatjuk, hogy e politika, amely egyaránt élvezi a munkások,, a parasztok, az értelmiségiek, az ateisták és a hívők, a magyar anyanyelvűek, és a hazánkban élő nemzetiségiek — az egész társadalom — támogatását, határainkon kívül is tekintélyre tett szert, tiszteletet ébreszt pártunk és a Magyar Nép- köztársaság iránt. Politikánk hiteléről nem az önmegnyugtatás szándékával, hanem azért szólok, mert e politika megvalósításának tapasztalatai fontos tanulságokkal szolgálnak. Többek között azzal, hogy nincs olyan nehéz feladat, amit meg ne oldhatnánk, olyan nehéz helyzet, amin úrrá ne lehetnénk, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, közte saját gyengeségeinkkel is, s ha gondjainkat őszintén megosztjuk a néppel. Most olyan viszonyok közepette élünk és dolgozunk, amikor nemcsak a múlt tanulságai, hanem a ma és a holnap követelményei is arra figyelmeztetnek, honfitársainknak az ország- gyűlési és a tanácstagi választásokon leadott igenlő szavazatai pedig arra köteleznek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk politikánk erényeit, bátran szakítsunk mindennel, ami fölött eljárt az idő, ami nem előrevivője, hanem féke a fejlődésnek. Segítsünk és támogassunk minden jobbító törekvést. A kormány munka- programjában is erre vállalunk kötelezettséget. KiszélesftjSk a szocialista demokráciát Az elmúlt években a tervezettnél kisebb mértékben, de tovább fejlődött népgazdaságunk. Növekedett a nemzeti vagyon, bővült és korszerűsödött a termelés, előreléptünk a lakosság élet- körülményeinek javításában. Tovább erősítettük nemzeti függetlenségünk megőrzésének, békés, alkotó munkánk folytatásának azokat a nemzetközi biztosítékait, amelyeket a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal fennálló szövetség és baráti együttműködés jelent számunkra. Társadalmi viszonyaink kedvező alakulásának, a hazai építőmunkában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében elért minden eredményünknek legfőbb forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt immár közel negyedszázada folytatott Tisztelt Országgyűlés! A kormány legfontosabb kötelességei között tartjuk számon, hogy a magunk eszközeivel is elősegítsük a szocialista demokrácia — az alkotó munka e legfőbb éltető elemének — még teljesebb érvényre jutását, a közélet tisztaságának, a közügyek intézésének társadalmi ellenőrzését. Többek között ezért igényeljük és kérjük az országgyűléstől, az országgyűlés bizottságaitól, és személy szerint Önöktől, a nép választott képviselőitől, hogy folyamatosan ellenőrizzék munkánkat, javaslataikkal és bírálataikkal segítsék elő a ránk váró feladatok megoldását. Még következetesebben folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy a jogalkotásban és a fontos közérdekű ügyekben a döhtéselőké- szítés szerves részeként meghallgatjuk a társadalmi szervezetek és a szélesebb közvélemény észrevételeit is. Legutóbb például a Hazafias Népfront elnökségét, a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottságát, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a MTESZ és a Közgazdasági Társaság elnökségét, a Szövetkezetek Szövetségeinek Országos Tanácsait arra kértük föl, hogy vitassák meg a hatodik ötéves terv előzetes irányelveit, véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá tervünk jobb megalapozásához. A szocialista demokráciának sajátos, de nagyon fontos szerepet betöltő eleme a kormány és a szakszervezetek folyamatos munkakapcsolata. Az e téren kialakult, s a már eddig is eredményes gyakorlatot — közös elhatározással — úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy az még inkább betöltse hivatását. A szakszervezetekkel való együttműködés a kormány számára nemcsak hasznos, hanem nélkülözhetetlen is, mert egyfajta formája munkánk társadalmi kontrolljának, hozzájárul döntéseink jobb megalapozásához, s megkönnyíti azok elfogadtatását és végrehajtását. A szocialista demokrácia fejlesztésében elért, figyelmet érdemlő eredményeinkről, s az e téren meglevő lehetőségek jobb kihasználásának szándékáról szólva arról sem hallgathatunk, hogy állami és gazdasági életünknek még vannak olyan egységei, amelyeknek vezetői nem igénylik munkatársaik véleményét. Olykor a bírálat elfojtására tett kísérletekkel, a parancsolgató vezetési stílus jeleivel is találkozunk. Az ilyen gyakorlatot elítéljük, mert ellentétes politikai rendszerünkkel, s mert éppen a legfontosabbról, az alkotó együttgondolkodás előnyeitől fosztja meg a vezetést, gyengíti az intézkedések értelmét belátó cselekvés készségét. Sokszor elmondottuk, most megismétlem: a kollektíva véleményének meghallgatása, javaslatainak mérlegelése nem szívesség, hanem minden vezető elemi kötelessége. A szocialista demokrácia további kiszélesítésével együtt — nem annak ellentéteként, hanem szerves tartozékaként — növelni szükséges az egyének és a kolMegkülönböztetett figyelmet fordítunk a gazdaságra Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésének legfőbb célja és értelme, hogy minden megelőzőnél humánusabb és méltóbb keretet biztosítson az emberi élet számára. Ennek igen sok olyan feltétele van, amelyek megteremtéséhez az út közvetve vagy közvetlenül az anyagi javak termelésén keresztül vezet. A szocialista társadalomban is csak a magas termelékenységgel dolgozó, jói szervezett és jövedelmező gazdaság képes biztosítani annak lehetőségét, hogy az ember ne csak anyagiakban, de szellemiekben is teljesebbé és gazdagabbá tehesse életét. Ezért a kormány a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdaságra. Önök előtt, tisztelt képviselőtársak, s az érdeklődő közvélemény előtt is jól ismert az a világgazdaságban végbemenő változás — vagy ahogyan egyes tekintélyes közgazdászaink fogalmaznak: világgazdasági korszak- váltás —, amelynek hatása alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát. Számunkra is parancsoló szükségesség, hogy mielőbb olyan minőséget érjünk el a termelésben, amit ma még csak az élenjárók tudnak teljesíteni. Más szóval, a mi gazdaságunkban is gyökeres változásra van szükség. Pártunk időben felismerte, hogy n fejlődés természetes velejárójaként kimerülőben vannak az extenzív növekedés forrásai, s mind fontosabb szerephez jutnak a hatékonysági követelmények. Többek között — az 1957 óta követett gazdaságpolitikát folytatva és továbbfejlesztve — ezért döntött úgy már több mint tíz éve. hogy irányítási rendszerünk átfogó korszerűsítésével is támogatni kell az intenzív fejlődés útjára való átállást. Ezt az önmagában sem egyszerű feladatot még nehezebbé, megoldását pedig még sürgetőbbé tették azok a fejlemények, amelyek 1973-ban robbanásszerűen megváltoztatták a külpiaci feltételeket, s amelyeknek számunkra hátrányos gazdasági következményeit mindmáig nem sikerült kielégítő mértékben ellensúlyozni. Annak ellenére így van ez, hogy az V. ötéves terv készítésekor helyesen ismertük fel — sőt a tervben meg is fogalmaztuk — a hatékonyság növelésének, a minőség és az egyensúly javításának feladatait. E követelményeknek még rangosabb hangsúlyt és külön is nagy nyomatéko,. adott a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, amely hosszú távra érvényes irányt szabott a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése és a termelési szerkezet korszerűsítése számára. Nem a felismerések és az iránymutatások hiányoztak tehát. A végrehajtásban mutatkozó elmaradás okai között jelentős szerepe van annak, hogy a tervben előirányzott célok teljesítéséhez megkésve dolgoztuk ki, ennélfogva nem is alkalmazhattuk kellő hatásfokkal az új helyzethez való gyorsabb alkalmazkodás közgazdasági eszköz- rendszerét, de annak is, hogy a feladatok nehezebbnek bizonyultak, a világgazdasági körülmények pedig kedvezőtlenebbül alakultak, mint hittük. Nem csodálkozhatunk tehát. ha — miközben gazdaságpolitikai elveink már az új követelményeket fejezték ki — a gyakorlat lassan változott, a gazdasági teljesítmények megítélésében pedig nagyrészt a régi, beidegzett — a maga idejében elfogadható, de az új viszonyok között már túlhaladott — értékrend uralkodott. (Folytatás a 2. oldalon)
