Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

1980. szeptember 25., csütörtök

o

Vádaskodás helyett

Népművelők

a közművelődési mozgalomról

Megyénkben ötödik éve hirdetik meg a közművelődési mozgalmat. Az 1980/81-es évre a meghirdető és segítő intézmények, de a vetélkedő brigádok többsége is több éves tapasztalattal készül. A felhívás megtörtént, a benevezések határideje szeptember 30. Az elmúlt évek tanulsága szerint már a jelentkezéseknél lehet következtetni arra, milyen színvonalú lesz a vetélkedő. Vannak brigádok, amelyek első ízben jelentkeznek, de általánosabb, hogy harmadik, negyedik, sőt, ötödik alkalommal kívánnak részt venni a mozgalomban. Akadnak azonban olyanok is, akik — az előző évek kedvezőtlen benyomásai miatt — most kimaradnak a vetélkedőből.

együttműködés

A televízió híradójában, de a sajtóban is, a közelmúltban elítélően szóltak azokról a pedagógusokról, akik — úgymond — túlzott eszközigényekkel lépnek fel a tanulókkal szemben.

A felsőbb oktatási szervek is jogtalannak tartják az efféle eljárásokat, mondván: csak az követelhető, ami az egységes taneszközcsomagokban szerepel.

Ezt az adást hallván, néhány gondolat fogalmazódott meg bennem, melyeket ezúttal közreadnék. Teszem ezt egyrészt azért, hogy pártjukra álljak azoknak, akiknek egyértelmű elítélése nem is biztos, hogy jogos, illetve azért, hogy az igen hamar panaszkodó szülőket is több megfontolásra késztessem.

Ezek a gondolatok a következők: lehet, hogy vannak nevelők, akik túlzott követelésekkel lépnek fel, de ezeknek a követelő pedagógusoknak a nagy többsége hatékony munkát akar, eredményekre törekszik. És ezt a jó munkát gazdag eszköztárral szeretnék elősegíteni. A korszerű módszerek bizony eszközigényesek. Ezek a nevelők általában sokkal értékesebbek, mint azok a nemtörődöm nevelők, akik elégnek tartják azokat az eszközöket, amivel a gyermekek éppen rendelkeznek.

Ügy gondolom, azt is kevesen tudják, hogy ezek a túlzott igénnyel fellépő nevelők nem egyszer maguk vásárolják meg a legalapvetőbb eszközöket a kimondottan hanyag gyermekeknek, illetve azoknak, akik mögött a legminimálisabb szülői törődés sem áll.

Az eszközellátásra évről évre komoly összegeket kapnak az iskolák. Központi keretből is, saját költségvetésükből is. Ennek ellenére, alig van iskola, ahol számszerűségében is elegendő eszköz állna rendelkezésre. Gondoljuk csak el, mennyire megnehezíti a munkát, ha például egy 28-as létszámú

első osztályban csak húsz logikai készlet van. Hát miért ne vásárolhatnák meg ezt a tehetősebbek — hiszen lényegében nem is olyan drága —, hogy minden gyermek előtt ott lehessen ez a fontos eszköz.

Nekem egyébként meglepő, hogy olyan sok a panaszt tevő, hiszen tapasztalatom szerint a szülők mindent előteremteni készsége — különösen az elsős szülőké — rendkívül nagy.

Én úgy gondolom, a panaszt inkább az idézi elő, hogy több dolgot — ami a „túlzott követelésekben” szerepel — nehéz, vagy nem lehet megkapni. A hiábavaló utánajáráskor tör ki aztán a panasz: „Hát miért kell ez?”

Az eszközigényekkel kapcsolatban hallott panasz eszembe juttatott egy szülőkhöz szóló másik megnyugtatást is — az a rádióban hangzott el — amely szerint iskolaköpeny hordására nem kötelezhetők a gyermekek. Ez így igaz. De azok az iskolák, amelyek házirendjükbe ezt mégis beveszik, jó szándékkal teszik. Az iskolaköpenynél praktikusabb ruhadarab kevés van. Kiküszöböli az öltözködési versenyt, óvja a ruhát stb... Ezt a szerepét még ma is betölti, annak ellenére, hogy most már annyiféle méretben, formában, színben szerepel, hogy kialakult az iskolaköpenyek divatja. Általában drágának sem mondhatók. Miért vét hát olyan nagyot az az iskola, amely viselését szeretné általánossá tenni.

Végezetül azt mondom; ahol, vagy akire a panaszok felmerülnek, ott még az iskola és a szülők együttműködésével is baj van. Ezt a kapcsolatot kellene erőteljesebbé, őszintébbé tenni, és akkor a felmerülő problémák megoldhatók lesznek a tv és a rádió beavatkozása nélkül is.

Hirják Balázs

nyugalmazott iskolaigazgató

.A munkahelyek és a köz- művelődési intézmények munkásművelődéssel foglalkozó dolgozói szervezik és készítik fel erre az ősztől tavaszig tartó, nagy művelődési feladatra a brigádokat. Az elmúlt év tapasztalatairól és a mozgalom idei, ötödik évének előkészületeiről beszélgettünk két népművelővel.

Marsi Lászióné, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ előadója négy éve foglalkozik a város munkásművelődésével.

— Kapcsolatot tartok az üzemek, vállalatok művelődési bizottságaival, módszertani útmutatókkal látom el őket. A bizottságok eredményes vagy nem megfelelő működése jelentősen befolyásolja a közművelődési' mozgalmat is, hiszen a helyi szervezésben sokat segíthet- nek. A munkásművelődés egyébként nagyon szerteágazó terület, ezért a vetélkedő szervezésében, lebonyolításában ez évtől a városi tanács munkatársa vállalta a na- j gyobb- feladatot. Tavaly együtt folytattuk a munkát.

— Mik voltak az elmúlt év tapasztalatai?

— Megint csak a művelődési bizottságok fontosságáról beszélnék. Bár az elmúlt egy-két évben sokat javult a helyzet, még vannak olyan munkahelyek, ahol formálisak a bizottságok. Ez pedig az ottani munkásművelődésre, s ezen belül a közművelődési mozgalomra is rányomja bélyegét. Persze, próbálunk javítani a helyzeten. A személyes látogatások során megbeszéljük a gondokat, szakmai tanácsokat adunk, segítünk a munkaterv elkészítésében. Fontos a helyi jellemzők figyelembe vétele, és a vállalati vezetőség támogatása. Ahol jó a kapcsolat a vezetőség és a bizottság között, ott ritkán van probléma, s a dolgozók is szívesebben vesznek részt a közművelődési programokban.

— Hogyan ösztönzik jelentkezésre a brigádokat?

— Vannak, akiket nem kell ösztönözni, évek óta

szívesen vesznek részt a vetélkedőkön. Nagy gondot jelent viszont a brigádok túlhajszoltsága. Meg lehet figyelni, hogy vannak úgynevezett „aktív” brigádok, őket mindenütt megtalálni: részt vesznek a munkaversenyekben, élenjárnak a felajánlásokban, a társadalmi munkában, és persze, a művelődésben is. Vannak azonban, akiket nagyon nehéz bármi pluszra rábeszélni, s ez érthető, hiszen a három műszak, a teljesítménybér mellett nehezen tudnak még másra is időt és energiát fordítani. Azért tavaly majdnem minden vállalatnál megtartották a vetélkedőt, és ez bizonyára az idén is így lesz. Fontos, hogy ne legyenek túl nagy követelmények, hiszen nagy különbségek vannak a brigádok között. Értékelni kell az igyekezetei, és mindenkinek lehet nyújtani valamiféle sikerélményt.

— A művelődési központ irányítja a brigádok felkészítését. Milyen lelkesedéssel vesznek részt az előadásokon?

— Novembertől tavaszig tart a folyamatos művelődési szakasz, amelynek részeként szervezünk előadásokat. Általában ugyanazok az emberek vesznek részt ezeken. Van, akit valóban érdekel, de akad, aki muszájból jön el. A vállalatok is gyakran hibásak abban, hogy különböző előnyöket adnak a versenyző brigádoknak, pedig ez rontja a mozgalom tisztaságát.

— Hogyan segítik a munkásművelődés céljait a köz- művelődési vetélkedők?

— Sok olyan brigádtagot ismerek, aki négy éve részt vesz a mozgalomban. Akiben szunnyad a művelődés igénye, az fogékonyabb lesz az irodalom, a színház, a zene iránt. A végeredmény pedig az: amikor viszontlátjuk őket a könyvtárban vagy a művelődési ház rendezvényein.

Vasas Pálné, a Békéscsabai Kötöttárugyár közművelődési előadója ilyen minőségben első alkalommal szervezi a munkásbrigádok vetélkedőjét, de mint KISZ- titkár, éveken keresztül segítette ezt a munkát.

— A gyár 64 brigádjából 15—20 szokott jelentkezni, s abból kettő-három mindig bekerül a területi döntőre. A nem túl nagy számú jelentkezésnek az is oka, hogy gyakran rendezünk helyi vetélkedőket. Az idén például a Textil Szakszervezet megalakulásának évfordulóján lesz vetélkedő, amelyre már eddig 47 brigád jelentkezett. Az az igazság, hogy a dolgozók szívesebben versengenek „házon belül”, s ez más kulturális rendezvényekre is elmondható. Színházba például sokkal nehezebb „elcipelni” őket, mint egy helyben megrendezett irodalmi estre. Talán azért van ez így, mert ismerik egymást, és nem mozdulnak ki szívesen a megszokott környezetből. A gyakorlat azt mutat- ja, hogy aki egyszer részt vett a közművelődési vetélkedőn, az később sem marad ki belőle. Csak először nehéz rábeszélni a brigádokat.

— Hogyan készülnek fel a vetélkedőre?

— Vállalaton belül sikerült ezt megoldani, bár a különböző műszakok elég nagy gondot jelentenek. Mindig figyelembe vesszük az igényeket. Tavaly például gazdaságpolitikai témakörben kértek előadásokat. Azt mondják, hogy a munkásokat nem érdekli a politika, pedig ez nem így van. Gyakran rendezünk fórumokat, s ezeknek mindig szépszámú a közönsége. Visszatérve a felkészítésre : igyekszünk mindent helyben megrendezni. Filmvetítéseket tartunk, előadókat hívunk, és rendelkezésre áll az 1200 kötetes könyvtár. Sokáig nem volt gazdája a közművelődési mozgalomnak a vállalatnál. Amikor a megyében először meghirdették, még csak két brigád jelentkezett. Azóta jobb a szervezés, a felkészítés, s ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is hozott.

— Változott-e a versenyző brigádok művelődési igénye?

— Nagyon sok múlik azon, milyen egy-egy közösség. Öt év alatt a Láng brigád tagjai elvégezték például az általános iskola 8 osztályát. Akinek erre nem volt szüksége, az szakmunkásképzőbe jelentkezett, sőt, néhányan középiskolába is járnak. A jó közösség hatása nem maradt el: rávették egymást, hogy tanuljanak, művelődjenek.

Gubucz Katalin

NÉPÚJSÁG

Beszélni nehéz

A beszéd minőségének fontosságára már a görögök rájöttek. Démoszthenész legendás akaraterővel küzdötte le beszédhibáját, s így vált az ókor egyik legnagyobb szónokává. A szónoklattan nehéz, de a közéleti ember számára szinte nélkülözhetetlen tudománya sajnos, ma már nem tartozik a tantervi követelmények közé. Ez még nem is volna olyan nagy baj, de az már szomorú, hogy a szép magyar beszédet kevés iskolában követelik meg a gyerekektől. Részben ennek is „köszönhető”, hogy a mai tizenévesek lassan elszoknak a beszélgetéstől, s ha néha mégis megszólalnak, az inkább tűnik motyogásnak, mint érthető, tagolt emberi beszédnek. Persze mit várhatunk ,a tizenévesektől? Hiszen ezt hallják, így hallják nem csak a hétköznapi életben, de időnként a hivatásos szónokoktól, sőt még a tévében, rádióban is...

Az anyanyelv ápolása épp olyan fontos, mint az ország gazdasági felvirágoztatása, nem csak azért, mert „nyelvében él a nemzet”, hanem mert a műveltség alapja a kulturált beszéd. Ezért volt dicséretes kezdeményezés a rádió „Beszélni nehéz” című műsora, amelyet minden második kedden hallhatunk a Petőfi adón. A műsorkészítők neve magas színvonalat fémjelez. Péchy Blanka színművésznőt jól ismerjük, s nem kevésbé Deme László nyelvészprofesszort. Aki rendszeresen hallgatja mindössze 12 perces műsorukat, vagy esetleg megkísérli megoldani a rádió- és tv-újság utolsó előtti oldalán feladott példákat, elcsodálkozhat. Mégpedig azon, hogy menynyire nem ismerjük nyelvünk árnyalatait, a szavak zengését, a mondatok dallamát.

Bár a nyúlfarknyi műsor erre nem ad módot, de úgy- érzem. több példát és hétköznapibbakat kellene bemutatni a hallgatóknak. Hiszen nem leendő szónokok képzése a cél, hanem a szép, helyes köznapi beszéd megtanítása. Igaz, szakemberek tartják a műsort, (akiknek mellesleg minden szavát élvezet hallgatni), mégis sok szakkifejezést használnak. Talán nem gondolnak arra, hogy jó néhány felnőtt hallgatójuk elfelejtette már, mi is az a kapcsolatos tagolás. Nagyon nagy szükség van a nyelv megismerését, művelését szolgáló műsorokra, s mivel erre talán leghivatot- tabb a rádió, több időt is szentelhetnének e célra.

—gubucz—

Korszerű eszközökkel folyik az oktatás a békéscsabai József Attila-lakótelepi új általános iskolában

Fotó: Martin Gábor

MAI MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Britten: Noé bárkája.

Opera két részben.

9.20: irodalmi évfordulónaptár.

9.41: Zenevár.

10.05: zenei Dominó.

10.35: verbunkosok, katonadalok.

11.24: Vegyük olcsóbban? Beszélgetés ai kereskedelmi vállalatok árpolitikájáról.

11.39: Széchenyi István naplójából.

12.35: Nemcsak játék!

12.50: Zenemúzeum.

14.00: Nyár. Kaffka Margit novellája rádióra alkalmazva.

14.24: varázskeringő. Készletek Oscar Strauss operettjéből.

15.10: Badics Béla" nótáiból, szerzeményeiből.

15.28: Kagylózene.

16.05: Kulin Ferenc: Fiatal pró- zairók. Könyvszemle.

16.15: Unikum együttes feldolgozása : Román táncszvit.

16.24: Bemutatjuk új felvételeinket.

17.07: Olvastam valahol Timur Lénkről.

17.27: Kovács József operettdalo- keit énekel.

17.43: A Délutáni Rádiószínház bemutatója.

20.00: Schubert: Moments musi- caux.

20.25: Népi muzsika.

21.05: Bethlen Gábor emlékezete.

21.20: A budapesti zenei hetek megnyitó hangversenye, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Bartók-estje az Erkel Színházban.

Kb.

22.20: Tíz perc külpolitika.

Kb.

22.30: A hangverseny közvetítés

folytatása.

23.35: A King’s Singers együttes angol madrigálokat énekel.

0.10: Sztevanavity Zorán táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Operettegyüttesek.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Napközben.

10.33: Zenedélelőtt.

11.30: Csak fiataloknak!

12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből.

12.55: Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba.

13.25: Ifjúsági könyvespolc.

13.30: Mikrokozmosz.

14.00: . . . szóval foci. A Magyar Labdarúgó-szövetség és a Magyar Rádió műsora.

14.55: Mi is történt Abano Termében? Beszélgetés Por- tisch Lajos nemzetközi sakknagymesterrel.

15.10: Két arckép a sport világából.

16.00: Tánczene.

16.35: Idősebbek hullámhosszán.

17.30: Budapesti művészeti hetek.

18.00: Disputa — még mindig arról, hogy arany-e az aranyborjú?

18.33: Hétvégi panoráma.

19.55: slágerlista.

20.33: Ahol a fák állva halnak meg . . . őszi esték a Sza- lajka-völgyi erdei múzeumban.

21.03: Szórakozó Európa. Bécs — Grinzing.

22.02: slágermúzeum.

22.47: Emmy Loose és Murray Dickie könnyűzenei felvételeiből.

23.15: Nóták.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádiő.

9.30: Híres előadóművészek kamarazene-felvételeiből.

11.05: Teli Vilmos. Részletek Rossini operájából.

12.00: Szimfonikus zene.

14.00: Kari Ridderbusch operaáriákat énekel.

14.30: Népszerű olasz énekesek és együttesek műsorából.

15.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót.

16.00: Zenei Lexikon.

16.20: Muzsikáló fiatalok.

16.50: Popzene sztereóban.

18.00: Brahms: A szép Magelone — dalciklus.

19.05: Emlékirat és valóság.

19.35: Kilátó.

20.20: Beethoven: IV. szimfónia.

20.57: Magyar előadóművészek felvételeiből.

21.35: A dzsessz történetéből.

22.15: üj zenei könyvekről.

SZOLNOKI STŰDIÖ

17.00: Hírek.

17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor.. Szerkesztő: Kardos Ernő. (Az őszi „ember” hónapok egyben az 5 éves tervidőszak végét is jelentik. A teljesség igénye nélkül arról érdeklődnek a magazin riporterei, ki hogyan valósította meg az öt évvel ezelőtti elképzeléseit, vállalatok, szövetkezetek, kulturális intézmények, és természetesen az egyének.)

18.00: Alföldi krónika. Tánczene a szerzők előadásában.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Idősebbek is elkezdhetik.

8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) Elektromos töltés, (f.-f.)

9.25: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) Táborozás a múzeumban. Folt hátán folt.

10.05: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) Sarkvidékek élővilága.

10.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. Kecske mondja: mek,

mek, mek.

11.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) Bevezetés a fizikába, (f.-f.)

12.05: Világnézet. (Középisk. TV. oszt.) Anyagfejlődés, (f.-f.)

14.00: Fizika, (ism., f.-f.)

14.30: Élővilág, (ism., f.-f.)

15.00: Rajz. (ism.)

15.15: Magyar nyelv, (ism.)

15.30: Fizika, (ism., f.-f.)

16.25: Hírek- (f.-f.)

16.30: Pusztuló műemlékeink

nyomában. Dokumentum- film-sorozat. IV/1. rész: Ki a felelős? (ism., f.-f.)

17.05: Pápua, Oj-Guinea élővilága. Szigeti ásótyúk. Színes rövidfilm. (ism.)

17.35: Tévébörze, (f.-f.)

17.45: Telesport. (f.-f.)

18.10: Az Országházból jelentjük ...

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Idősebbek is elkezdhetik.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Jogi esetek, (f.-f.)

20.40: A Svéd Királyi Cirkusz műsora, (ism.)

21.25: Budapesti zenei hetek. A nyitóhangverseny első része az Erkel Színházból. Bartók: Divertimento.

22.00: Női kosárlabda Európa- bajnokság. Közvetítés Bánja Lukáról.

23.30: Tv-hiradó 3.

n. MŰSOR

19.00: Ékes, érdes anyanyelvűnk. Bánffy György műsora.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A sors ellenére. Magyarul beszélő szovjet film.

21.25: Tv-híradó 2.

21.45: Reklám, (f.-f.)

21.50: Washington zárt ajtók mögött. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat. VI/6. rész. (ism.)

BUKAREST

9.00: Iskolatévé.

10.00: Közös barátunk.

15.05: iskolatévé.

15.45: Turisztikai útikalauz.

16.05: Riportfilmek a nagyvilágból.

16.25: Kulturális élet.

17.35: Rajzfilmek. Kum-Kum. 12.

18.00: Tv-hiradó.

18.40: Folklórműsor.

19.05: Ifjúsági óra.

19.50: A tudományok és utazások naplójából.

20.25: A zene varázsa.

21.05: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Magyar nyelvű tv-napló.

17.35: Tv-naptár.

17.45: Három mese — gyermek- műsor.

18.15: Szintézisek — tudományos műsor.

18.45: Tv-kabaré.

19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai.

19.20: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Párhuzamosok — külpolitika.

20.50: vetélkedő.

21.55: ismerjük-e egymást eléggé? — Kulturális műsor.

II. MŰSOR

15.55: Kosárlabda EB (nők). 17.30: Dokumentumfilm.

18.45: Aktualitások.

19.15: Négy keréken.

20.00: Moziszem.

23.00: Huszonnégy óra.

23.05: Tegnap, ma, holnap.

SZÍNHÁZ

NYÍLT SZÍN a Jókai Színházban! Szeptember 26-án délután fél 5-től a színház társulatának gálaműsora. Belépés díjtalan, helyfoglalás érkezés szerint.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Vadállatok a fedélzeten, 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő I., II. rész. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Gengszterek sofőrje. Békéscsabai Szabadság: de. 10

órakor: Férfiak póráz nélkül, 4, 6 és 8 órakor: A Szentév. Békéscsabai Terv: Korkedvezmény.

Gyulai Erkel: fél 6 órakor:

Huckleberry Finn és a csirkefogók, fél 8 órakor: A pisztrángok. Gyulai Petőfi: 3 órakor:

Csermen, 5 és 7 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Orosházi Béke: Akiket a forró szenvedély hevít. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Megtalálták a 7. századot, fél 6 és fél 8 órakor: Félek. Szarvasi Táncsics: Autő- buszakció.