Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-25 / 225. szám
o 1980. szeptember 25., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szerkesztői üzenetek Fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ. Ebből az alkalomból kereskedelmi napokat rendeztek Gyomán, Endrődön és Hunyán. A lakberendezési, ruházati és mezőgazdasági cikkeken túl divatbemutatók, cukrász- és hidegtálkészítmények várják a vendégeket. A bemutatókon grafikonok, tablók ismertetik az ÁFÉSZ 35 éves fejlődéstörténetét Fotó: Balkus Imre Válaszolnak az illetékesek Vizi Istvánná orosházi lakos arról írt rovatunknak, hogy egy bizonyos napon lányával, két unokájával Orosházáról Gádorosra akart utazni, délután fél kettőkor. Ügy tudta, hogy a 4-es kocsiállásról indul a várva várt autóbusz. A hangosbemondó közölte, hogy Nagyszénásra indul a 4-es állásról a busz. Ugyanakkor a hármas állásról kiindult egy autóbusz Gádoros felé, amelyen nem volt oldaltábla. A reklamációra azzal védekezett az informátor, hogy elvitték a táblát az árvízhez. A pénztáros és az informátor egymáshoz küldték a panaszost, sőt, rendőrrel is megfenyegették, de a megváltott jegy árát nem fizették vissza. Kérésünkre a Volán 8. sz. Vállalat az ügyet megvizsgálta. Kiderült, hogy Vizi Istvánná panasza jogos. Az említett napon Gádoros felé ,a 4-es kocsiállásról indult égy IK 66-os típusú- autóbusz,, amely oldaliránytáblával nem volt felszerelve. Ezzel a hiányossággal az autóbuszt indítani nem szabad. A panaszolt napon szolgálatot teljesítő forgalmista nem a forgalmi munkavállalóhoz méltóan teljesítette munkáját, ezért a fegyelmi jogkör gyakorlója a forgalmi szolgálattevőt munkaköréből leváltotta ...” Özv. Szilágyi Jánosné, Békéscsaba, Bulcs u. 8. szám alatti lakos azzal a panasz- szal fordult rovatunkhoz, hogy a környéken működő üzemek, vállalatok elmulasztották a közművesítést. Emiatt a Millennium, a Csenge- ri, a Bulcs és a Szabolcs utca lakói sokat szenvednek a felgyülemlett talajvíztől. Ezen a környéken sok a kis keresetű nyugdíjas, s a megrongálódott lakások helyreállítására nincs anyagi fedezet. Kérésünkre a békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályán adtak választ. A Szarvasi úton folyamatban van a csapadékvíz-vezeték építése, s ez megoldja a környék lakóinak jogos panaszát. Levelekből sorokban... „ ... Kunágotáról, a Dózsa György út lakói — elsősorban, a nyugdíjasok — szeretnénk megkérdezni, hogyan bonyolítják le a tüzelőszállítást az utcánkban. Ugyanis csatornázás miatt feldúlták az utcát — aminek nagyon örülünk —, de közeledik az esős ősz, és aggódunk, lesz-e időben téli tüzelőnk...” % Nagyszénási fiatalok azt kérdezik, hogy a nagyközségben mikor lehet számítani újabb OTP-lakások építésére. ök ugyanis a saját községükben szeretnének letelepedni, az Október 6. Tsz-ben vállaltak munkát. Természetesen az idősektől szeretnének külön költözni, erre hajlandók anyagi áldozatokat vállalni. De mindhiába, ha egyelőre beszüntették. az OTP-lakások építését. Az eddig felépített 48 lakás típusában is nagyon tetszik a nagyszénási fiataloknak. Nem értik az új lakásra váró fiatalok, hogv miért álltak le az építkezéssel. H látszat olykor csal Űjszalontai asszonyok írják', hogy a kötegyán—újsza- lontai közös Községi Tanács figyelmen kívül hagyja a takarékossági rendelkezést. Az iskola napközijében két alkalmazott tevékenykedik, mégsincs helyi konyha, ráérnek időnként az ablakon kinézni. Nos, a tanács vezetői és az iskola igazgatója elmondották: olykor valóban ráérnek kinézni az ablakon, sünikor az ebédkiosztásra várnak. Üj szalon tán nemcsak az iskolás gyermekek, hanem az öregek ebédjéről is gondoskodik Kötegyán az ideiglenes napközi otthonban. Ha csak két gyermek kérné, akkor is teljesíteni kellene az igényt, de itt többről van szó. A kö- tegyáni közös községi tanács vezetői számtalanszor osz- tottak-szoroztak: a végeredmény az, hogy helyesebb, ha kiszállítják a meleg ételt, mintha Üjszalontán ennek előkészítésével egy dolgozót alkalmaznának. Megkérdeztük az illetékest „Megkérdeztük az illetékest” cím alatt a múlt héten közöltük Kábái Lajos panaszosunk levelét. Egyben megírtuk Szabó Andrásnak, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójának válaszát is. A leírt jogos sérelem és a válasz megfelelt a valóságnak, csupán egyetlen szót cseréltünk fel sajnálatos módon: Kábái Lajos végegyházi címe helyett' Kétegyhá- zát írtunk. * * * Megkérdeztük az illetékest a Békés megyei Gyógynövénybarátok Köre ügyében is. Többek között arról írtak, hogy nagy örömükre szolgált, amikor a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a virágboltjában gyógynövény árusítására is berendezkedett. Ez nagyon fontos egy megye- székhelyen, hiszen azelőtt Szegedre vagy Budapestre kellett utazni annak, aki valamilyen gyógynövényt szeretett volna vásárolni. Márpedig köztudott, hogy különböző bajok orvoslására nagyon sokan szívesen használják a természet termékét, a gyógyfüvet. Ráadásul a békéscsabai boltban a választék is gazdag volt, szívesen jártak ide a megye minden tájáról vásárolni. Csakhogy egy szép napon „befellegzett” ennék az üzletnek. Békéscsabán, a Hunyadi tér sarkán levő épület, amelyben a virágbolt működött a gyógynövények árusításával, életveszélyessé vált és lebontották. A gyógynövénybarátok körének tagjai elismerik, hogy ez az élet rendje. Épület és ember egyaránt megöregszik egyszer. Mégis azt kérdezik: ha már így történt az említett épülettel, nem lehetett volna helyette egy másikban berendezni a virág- és gyógynövényboltot? Nem lehetne egy " kocsmát beszüntetni és helyében virágot, gyógynövényt árusítani? A józan ész azt diktálná, hogy Békéscsabán ne szüntessünk meg egy ilyen keresett boltot. Nos, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ illetékes vezetői elmondották: egyetértenek a Békés megyei Gyógynövény- barátok Körének tagjaival. Tudják, hogy a virág mellett a gyógynövényt is nagyon keresi a lakosság, és nem mindegy: hol, milyen forgalmat bonyolítanak le. Olyan kocsmája nincs az ÁFÉSZ- nek, amelyet a város területén átalakíthatna a nemes célra, de tárgyalásokat folytat a városi tanáccsal megfelelő üzlethelyiség vásárlására. A levélírókkal együtt mi is reméljük, hogy az ÁFÉSZ megtalálja a módot arra, hogy ismét megnyissa a virág- és gyógynövényboltot Békés megye székhelyén. B. P.-né, Békéscsaba: A rovatunkhoz írt levelét személyesen megvizsgáljuk, kis türelmet kérünk. * * * Szabó Lajos, Gyoma, Bocskai u. 46/1. szám alatti lakos kérésére közöljük: az 1970-es évek elején a megváltozott és korszerűsített tüzelési anyagok (olaj, gáz stb.) térhódítása következtében a megyében levő termelő üzemek a hordozható csempekályha gyártásáról leálltak... Az említett cikkből a Komárom megyei Kályhacsempegyártó és Építő Vállalat készít meghatározott mennyiségben. Kérjük a panaszlevél íróját, hogy keresse fel a helyi vasboltot, ahol előjegyzésbe veszik kérését, és adott alkalommal kiértesítik a kért termék átvételéről. Sok éhező száj ■■ ■■ ■ örülne M. S.-né írja Békéscsabáról: „Megrendülve olvasom a Kenyér a kukában... című írást. Manapság a világ különböző tájain emberek százezrei halnak éhen. Ezért érthetetlen, hogy megtörténhet a fenti eset. Én négy gyermek édesanyja vagyok, nagyon sok kenyeret vásárolok. Nem tudnám elképzelni, hogy a szemétre dobjak kenyeret. De az újságcikk után ítélve, sajnos, erre sor kerül ... Hadd mondjam meg őszintén, hogy a sütőipar is vétkes. Néha olyan nyers, sza- lonnás kenyeret sütnek, amelyet nem lehet időben elfogyasztani. Szeretném azonban javasolni, hogy bun- dáskenyérnek, pirítósnak és egyéb módon sokféleképp felhasználható a zsengén sült kenyér. Én, mint gyakorló édesanya írom le ezeket a sorokat. Mi is nap mint nap vásárolunk kenyeret. Akármit főzök, a gyerekek a kenyeret igénylik. De nem mindegy, hogyan tálalom nekik. Ezért arra törekszem, hogy a meglevő étel mellé tálaljam a búzakenyeret. Javaslom a kedves szülőknek azt is, hogy a megszáradt kifliből, péksüteményből kitűnő gubát lehet készíteni. Zsírban megsütni, vagy forró vízben kifőzni még mindig jobban megéri, mint a szemétre kidobni a drága kenyeret vagy péksüteményt. Egyébként jómagam is amondó vagyok: vásárolják vissza a száraz kenyeret, vagy a kukák mellé helyezzenek el nylon zsákokat a fenti célra. Halálos vétek kidobni a drága, foszlós bélű fehér kenyeret. De amíg nincs jobb megoldás, számtalan család a szemétre dobja a megszáradt kenyeret.” Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelep 11. számú épülete előtt, szépen parkosított részen „díszeleg” ez a kiszuperált WC-kagyló a hozzá csatlakozó csővel. Döbbenetes, hogy az emberek mennyire nem figyelnek a környezet szépségére, tisztaságára. Mert ha a kukába így egészben nem fért bele, vehette volna a gazdája magának a fáradságot, hogy összetörje és eltüntesse a szemetet Fotó: B. V. MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? Komiszár Jánosné, Mező- berény: Azt szeretné tudni — írja levelében —, hogy mennyi két gyermek után a gyermekgondozási segély és a családi pótlék. Én a na- gyobbikra 1090 forintot kapok a nyugdíjintézettől, a kicsire a vállalattól 900 forintot. Azt hallottam, hogy a gyes minden gyermek után 100 forinttal emelkedett. Vajon ez igaz? A gyermekgondozási segély összege havonta első gyermek után 800 forint, a második gyermek után 900 forint. A gyermekgondozási segélyben részesülő nőnek a gyermekek számára való tekintet nélkül havi 290 forint jövedelempótlék is jár. A Minisztertanács rendelettel felemelte bizonyos differenciáltsággal, mégpedig 100— 150 forinttal a három- és több gyermekes családok, valamint a két- és több gyermekes egyedülálló személyek gyermekei után járó családi pótlékot. Két gyermek után a családi pótlék havonta 980 forint. Egyedülállók esetében a két gyermek után járó családi pótlék viszont 1320 forint. L. András, Békéscsaba: Milyen feltételek alapján illeti meg a termelőszövetkezeti tagot a jubileumi jutalom? Hogyan számítják az éveket? Az én kérelmemet például azért utasították el, mert két évemet egy évként vették figyelembe. A termelőszövetkezeti tagoknál a munkaviszonyban állókhoz hasonlóan mindenekelőtt a munkában töltött évek jöhetnek számításba. Ebbe nemcsak a tsz-tagság ideje, hanem minden korábbi, egyéb jogú munkaviszonyban töltött időszak is beleszámít. Jubileumi jutalom először akkor jár, ha valaki 25 évet dolgozott, majd pedig 40, illetve 50 munkában töltött év után. Be kell számítani a munkában töltött évekbe azt az időt is, amikor családtagként vett részt a szövetkezet munkájában és teljesítette az alapszabályban megállapított kötelező munkanapokat. A tagsági időt csak akkor lehet munkában töltött időnek számítani, ha minden évben teljesítette a kötelező munkanapokat. Azokat az éveket, melyekben az előírt munkanapokat nem teljesítette, töredék időként össze kell adni. Ilyenkor természetesen több évi munkát kell a jubileumi jutalom kifizetéséhez alapul venni. Amennyiben két év alatt teljesítette az egy évre kötelező munkanapokat, akkor a jubileumi jutalom megállapításánál ezt a két évet egy évként kell számításba venni. Esetében bizonyára ez történt, amikor két tagsági évét a munkateljesítés alapján egy évnek minősítettek. Tájékoztatásul közöljük, hogy a nyugdíj előtt álló termelőszövetkezeti tagnak a nyugdíjazás évében ki kell fizetni a 25 éves jutalmat abban az esetben, ha 1965 előtt lépett be a termelőszövetkezetbe, és legalább 15 évet dolgozott. A 40 éves jubileumi jutalmat 35, az 50 éveset 45 évi munkaidő után lehet kifizetni. A jubileumi jutalom összege egy havi átlagrészesedés. Dr. Serédi János VISSZHANG „Sportdrukkerek nevében” címmel 1980. augusztus 28-i számunkban megjelent írásra a Volán 8. számú Vállalat vezetői reagáltak. „ ... Menetrendszerű sportjárat indítására nincs lehetőség, hiszen a mérkőzések napjai és időpontjai változóak. Ezzel szemben a különjárati megrendelést mindenkor el tudjuk fogadni. A Volán 8. számú Vállalat készséggel áll a sportkedvelők rendelkezésére. A vállalat „Volán utazási irodája” már néhány alkalommal több, kevesebb sikerrel szervezett sportkülönjáratot. Legutóbb Békéscsabáról Székesfehérvárra a Videoton— Békéscsaba találkozóra szerveztünk különjáratot. Az autóbusz a mérkőzés napján reggel indul, és a részvételi díjba a sportpályára szóló belépőjegy ára is beszámít. Kérjük a sport- rajongók további megrendeléseit, hogy minél több utast elszállíthassunk a mérkőzések színhelyére...” a lakóknak... A kedves levélírót csak arról tudjuk tájékoztatni, hogy ideiglenes megoldással próbálunk segíteni a bajon. A végleges megoldás időpontját nem tudjuk, mivel az említett foglalat ma is hiánycikk...” * * * „A szeghalmi postahivatalban” címen 1980. augusztus 12-i számban megjelent írásra a Szegedi Postaigazgatóság vezetősége reagált. .......A helyi postahivatal d olgozóinak munkakörülményeit ismerjük, az elhelyezésüket nem tartjuk kielégítőnek. A vezérigazgatóság az V, ötéves tervben új postahivatal építését határozta el Szeghalmon, az előkészületeket meg is tettük, de a kivitelezésre a posta anyagi helyzete miatt nem kerülhetett sor. A hírlappavilon cseréje iránt — amennyiben a beruházási lehetőség meglesz erre — 1981-ben intézkedünk. Elismerés illeti a szeghalmi posta dolgozóit, hogy a nehéz munkakörülmények ellenére is helytállnak. A cikk ilyen irányú megállapításával egyetértünk ...” * * * _,.A kilencedik boldogító »■igen-«...” címen 1980. szeptember 20-án megjelent cikk elolvasása után ragadtam tollat, hogy megírjam a véleményemet a Békés megyei Népújság Szerkesszen velünk rovatának. Nagyon régi — lassan negyed százada — előfizetője és rendszeres olvasója vagyok a lapnak. Érdekel, hogy mi történik a nagyvilágban és szűkebb hazámban, Békés megyében. Szeretem olvasni az üzemekről, intézményekről szóló termelési tájékoztatókat. Azzal azonban nem tudok egyetérteni, hogy a VISSZHANG- ban csak a negatívumokra reagálnak az olvasók, mint legutóbb a Zsadány község kulturális életéről szóló cikk megjelenésére tették. Hiszen az újságírók nemcsak bírálnak, hanem megírják az emberek hétköznapi örömeit is. A kilencedik boldogító „igen”-ben az tetszett nagyon, hogy az újságíró bemutatott egy népes családot a maga örömeivel, gondjaival együtt. Hiszen amíg ember él a földön, lesznek gondjaik, érzelmeik. Tudom, hogy a Békés megyei Népújság nem irodalmi folyóirat. Mégis, azt kérnénk, hogy több hasonló témájú cikknek adjon helyt a szerkesztőség. Nagyon tetszett többek között a „Megszépítette az életem az az asszony”... című írás. A szerző lírai szavakkal ecseteli az idős ember mélységes fájdalmát, aki több évtizeden át békés boldogságban élt a feleségével. Élete párjának elvesztése után évekkel sem tud magához térni, mindig, mindenütt öt keresi. Hasonlóan nagy hatással volt rám a korábban megjelent „Ütravaló” című írás, amelyben egy középkorú férfi igyekszik jóhiszeműen tanácsot adni a nászúira induló ifjú párnak. Az élet tele van konfliktusokkal. Ne szégyelljük közre adni az emberi sorsokat befolyásoló tényezőket, hiszen így kerek az egész életünk: vannak örömeink és bánataink egyaránt ...” Egy régi előfizető
