Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
1980. szeptember 24., szerda lé módszereket Kínálunk Tárolás — szárítás nélkül Étrend a talajnak — menü a növénynek A megyei növényvédelmi éls agrokémiai állomás korszerű laboratóriuma két éve segíti a megye nagyüzemeit az okszerű tápanyag-gazdálkodásban Fotó: Veress Erzsi Az egykor mozdulatlanságot és elmaradottságot szimbolizáló paraszti munka az elmúlt néhány évtized alatt teljesen megváltozott. A gazdálkodás eszközei, módszerei, amelyek nemzedékeken át szinte semmit sem változtak, már csak a múlt emlékei. A fogatokat felváltotta a traktor, a teherautó, az arató bandákat a kombájn, a kézi munkát a gép. Mindezek a változások ugrásszerűen megnövelték a mezőgazdasági termelés energiaigényét. Mezőgazdaságunk energiafogyasztása az elmúlt húsz esztendő alatt ötszörösére nőtt. Igaz, a népgazdaság ösz- szes energiafogyasztásából a mezőgazdaság napjainkban is csak hat százalékkal részesül, mégis ez a hat százalék figyelemreméltó. Nemcsak azért, mert évről évre jelentős a fogyasztás növekedése, hanem azért is, mert az összes energiafelhasználáson belül az ágazat folyékonytüzelőanyag-szükség- lete az országos igény 30 százaléka. A mezőgazdaságban évről évre felhasznált folyékony energiahordozók egy jelentős tételét, 350—380 ezer tonnát, a termények szárítására használják. Ezen belül az évente megtermelt mintegy 7 millió tonna kukorica jelentős részének szárítására legalább 280 ezer tonna gázolajat égetnek el. A legjelentősebb energiamegtakarítási lehetőség tehát a szárításnál kínálkozik. A kukoricatárolás kevésbé energiaigényes módszerének Vannak házasságok, amelyekről egykettőre kiderül, hogy tartósak, másokról, hogy rövid életűek lesznek. Ez utóbbinak tartották sokan a békéscsabai és az orosházi baromfifeldolgozó 10 évvel ezelőtt létrejött frigyét. S hogy mégis állta a próbát egy évtizeden át, az elsősorban a felek igazán korrekt, jó kapcsolatának köszönhető. A baromfiipar időszakos re- cessziójának kapcsán a rossz- májúak egyébként előszeretettel emlegették: ha nem megy az üzlet, akkor rendszerint átszerveznek, összevonnak, szétvonnak. Pedig hát az az igazság, hogy nem a szervezeti forma határozza meg a termelést, hanem fordítva. Bizonyítja ezt az orosházi és a békéscsabai gyár kapcsolata is. B válóok Merthogy vége szakadt a házasságnak, mégpedig a valós igények szülte ésszerűség kívánta így, s ez évtől ismét önálló vállalatként működik a békéscsabai és az orosházi is. Papp Józseffel, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatójával az üzem jelenéről, terveiről, s az önállóság adta lehetőségek kihasználásáról beszélgettünk. Maradjunk mindjárt az önállóságnál — pontosabban annak a hiányánál — amelyet kár lenne leszűkíteni békéscsabai és orosházi problémára. Egész gazdasági életünkre jellemző volt ugyanis az a helyzet, amit Papp József találóan így határozott meg: igazán nem sokat kellett gondolkozni a feladatokon, fentről ugyanis pontosan megmondták, mikorra, széles körű alkalmazása nép- gazdasági érdek, amely egybeesik’ a közvetlen üzemi érdekeltséggel is. A kukorica- szárítás kiiktatása a technológiából ugyanis tonnánként 300 forint üzemanyagköltségmegtakarítást eredményez. A megoldás is adott. A módszer nem újkeletű, a nedvesgabona-tárolást például Franciaországban már az 1800-as években alkalmazták. A régi módszert kellett tehát a mai igényeknek, a nagyüzemi körülményeknek megfelelően korszerűsíteni. A módszer lényege, hogy a szemes kukoricát, amelyet átlag 30 százalék körüli nedvességtartalommal takarítanak be, morzsolják, a tejsavas erjedés elősegítésére enyhén zúzzák', majd az így előkészített anyagot fóliás-gödrös vagy falközi silóban tárolják. A megoldás beruházási költsége minimális, kivitelezése gyors, és ami a legfontosabb, mellőzhető az energiaigényes szárítás. Az így tárolt kukorica szarvasmarhák, sertések és juhok takarmányozására kiválóan alkalmas. Sőt, mivel a nedvesen tartósított kukorica emésztése kedvezőbb, az eljárás alkalmazásával a gazdaságok még takarmány- többlethez is jutnak. A sertéstartásban folytatott vizsgálatok szerint — ez a legnagyobb abrakfogyasztó ágazat — a napi átlagos súlygyarapodás a nedvesen tartósított kukorica etetésekor kedvezőbbnek mutatkozott, mint a szárított kukorica etetésénél. Kedvező az 1 kg súlygyarapodást mennyi áru kell. No, és persze a kimutatások sora, hogy az adminisztráció se maradjon el. Kényelmes dolog volt ez, de semmiféle lehetőséget nem adott az önálló cselekvésre, a helyi sajátosságok jobb kihasználására, a piachoz való gyors alkalmazkodásra. S hogy minderről múlt időben írunk, nem véletlen, hiszen ma már az önállóság a követelmény, ami természetesen nagyobb felelősséggel is jár. Az ehhez vezető úton az első lépés a szervezeti változás, a hasonlatnál maradva, a „válás” volt. B társaság Egy új gazdálkodási formához igazodni sohasem köny- nyű. Különösen nem a baromfiiparban, ahol három területet szükséges egyformán kiemelten kezelni: a termeltetést, a felvásárlást és a feldolgozást. Minden további eredmény alapja a termeltetés. Ha rossz az alapanyag, nincs az a feldolgozó, amelyik jó árut lenne képes előállítani, s nincs az a kereskedő, aki a sápadt csirkét első osztályúként el tudná adni. S az sem mindegy, mikor, mit termeltet a vállalat. A piac diktál, s aki nem alkalmazkodik, nem marad versenyben. Az orosháziak mindezt gyorsan felismerték, és már az önállóság első hónapjaiban létrehozták a Dél- Békés megyei Baromfitermelő Gazdasági Társaságot. Ennek feladata a biztonságos és rugalmas termelés kialakítása, a törzsállattartástól az értékesítésig. A társaság tagjai: a nagybánhegyesi keltető, 22 tsz, a takarmányról gondoskodó GMV és az orosházi baromfifeldolgozó. Az eredményező abrakfelhasználás is. Érthető tehát a szakemberek fokozódó érdeklődése a nedveskukorica-tárolás iránt. A módszer az elmúlt évben már több mint száz nagyüzemben alkalmazásra került. Országosan összesen legalább 160 ezer tonna kukoricát tároltak ilyen módon. Az idén a nedveskukori- ca-tartósítás még szélesebb körű alkalmazására számíthatunk. Különösen indokolja ezt a kedvezőtlen időjárás, ami a kukorica betakarítási idejének alapos késését is magával hozza. A módszer alkalmazása lehetővé teszi a kukorica gyorsabb betakarítását. Az újra felfedezett és korszerűsített tárolási módszer továbbfejlesztését jelenti a kukoricacső-zúzalék nedves tartósításával végzett kísérletek kedvező tapasztalata. A Komáromi Állami Gazdaságban például már nagyüzemi körülmények között, sikerrel alkalmazzák ezt a megoldást is. Az előrejelzések szerint a szárítás nélkül tárolt takarmánygabona mennyisége jövőre már eléri a 800 ezer tonnát, ami legalább 240 millió forint szárításiköltségmegtakarítást tesz lehetővé. Ha sikerül elérni, hogy 1985- re 3 millió tonnára növekedjék az így tárolt takarmányok mennyisége — és ez reális elképzelés — úgy a módszer 900 millió forintos évi takarmányköltség-meg- takarítást eredményezhet. Keserű József érdekeltségi rendszer lényege, hogy a többleteredményből a társaság tagjai meghatározott feltételek szerint évente részesednek, az idén például a csirke után 4 forintos kilogrammonkénti felárat kapnak. S ez még csak a kezdet. A jövőben olyan érdekeltségi rendszert kívánnak kialakítani, amelyben valamennyi partner közvetlenül is észleli a piac hatását. Nevezetesen: ha a keltetőben csekély az elhullás, akkor az üzemtől prémiumot kap, ha nagyobb, akkor a keltető fizeti a kiesést. Hasonló lesz az egymásrautaltság a baromfinevelő gazdaságok és a takarmányt előállító vállalat között. A társaságon belül a végtermék-érdekeltségi rendszernek van még egy nagy előnye: rugalmasan tud alkalmazkodni a piac igényeihez, hiszen valamennyi partner közvetlenül függ anyagilag attól, kelendő-e a portéka, vagy sem. Az együttműködésben természetesen fontos szerep jut a gyors alkalmazkodó képességű háztájinak is, hiszen például Med- gyesbodzáson tavaly csaknem 90, Battonyán 32 vagon csirke a háztájiból került ki. S ez csak két példa a sok közül. flz eredmény A felnevelt baromfit fel is kell dolgozni, mégpedig gyorsan, korszerűen. A feldolgo- zó kapacitással nincs gond Orosházán, a berendezések korszerűek, hiányzik viszont a megfelelő hűtőtároló. De ez sem sokáig, épül ugyanis az óránként 6 tonna kapacitású fagyasztó, és mellé egy 400 vagonos tároló, mely egyike Nem kis feladat vége felé tartanak a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozói. Az év végére befejezik a megye 442 ezer hektárnyi szántóföldjének részletes vizsgálatát. Igaz, hogy nem ért véget az év, mégis érdemes áttekinteni a vizsgálatok már most látható tapasztalatait. Szándék és lehetőség A vizsgálatok lényege, hogy hathektáronként mintát vesznek a talajból, azt beküldik az agrokémiai lalesz a legkorszerűbbeknek. Jellemzésére néhány tény: egy manipulációs rendszer fajta, súly és kidolgozási mód szerint rendszerezi, s egy nyilvántartó lapon rögzíti a kartondobozokban tárolt árut. E rendszer segítségével akár a tároló közepéből kiemelhető, emberi kéz érintése nélkül egyetlen karton. Az automata — mint a zenegépben a lemezválogató — megkeresi a kívánt árut, s amint a több méter magas polcrendszer szétnyüik, egy villás szerkezet kiemeli és az ajtóig hozza azt. Persze nem elsősorban okossága miatt várják annyira az orosházi vállalatnál a hűtőtárolót, hanem azért, mert most naponta 4 vagon árut autóztat- nak Békéscsabára és Szentesre a hűtőházba. Így majdnem többe kerül a leves, mint a hűtőkocsikban utazó hús. Az újat keresés, a piachódítás jegyében született az orosházi vállalatnál néhány új termék is, melynek nagy sikere volt a nemrég zárult OMÉK-on. Ott hallották először a nevét a baromfifelvágottnak, a pulykaszaláminak, a baromfimortadellának, a pulykasonkának, és még néhány újfajta árunak. Mivel az orosházi vállalatnál működik az ország máig egyetlen baromfikonzerv-üzeme, érthetően innen a kezdeményezés. A konyhakész étel, a könnyen emészthető, fehérjedús baromfihús okkal, joggal tart számot a mainál is nagyobb érdeklődésre, igényre. Így vélekedett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amikor 15 millió forinttal hozzájárult a program megvalósításához. Az első gépisorok november végére érkeznek, ami azt jelenti, hogy tavasszal megjelennek a boltokban a főként hazai fogyasztásra szánt új termékek. Ennyi történt tehát az önállóság elmúlt kilenc hónapjában az orosházi vállalatnál. Legközelebb a „másik fél”, a békéscsabai vállalat krónikája következik. Seleszt Ferenc boratóriumba, ahol 15 jel* lemző tulajdonságra, paraméterre figyelve elemzik. A laborvizsgálatok alapján a szaktanácsadó meghatározza a kiszórásra javasolt műtrágya mennyiségét és fajtáját. Munkája lényegében abból áll, hogy a tervezett fajtájú és termésátlagú növényt — azaz a szándékot — összeveti a lehetőséggel, a talaj tápanyagszolgáltató képességével. Olyan tanácsot ad, amely segíti, hogy .a mezőgazdasági üzemek elérjék szándékukat. Plaveczné Szojka Mária, agrokémiai szaktanácsadót kérdeztem arról, hogy menynyire fogadják meg az üzemek a javaslataikat? — Tízre tehető azoknak az üzemeknek a száma, amelyek egy az egyben megfogadják a tanácsunkat. Á többség a helyileg kialakult sokéves gyakorlattal egyeztet, és ennek megfelelően adagolja a tápanyagot. Mi megjelöljük azt a műtrágyaféleséget is. amit a legalkalmasabbnak tartunk az adott talajra. Főként a szemcsé- zett, magas hatóanyagtartalmúkat javasoljuk. Ebbe viszont beleszól az is, hogy az üzemek nem mindig azt kap. ják a kereskedelemben. amit akarnak. — Hogyan zajlik le egy ilyen szaktanácsadás és figyelik-e a foganatját? — Levélben vagy személyesen Ez az utóbbi módszer hatásosabb, mert lehetőséget ad részletes megbeszélésre, a vélemények kicserélésére. Most az a gondunk, hogy sokan visszamondták a korábban megrendelt műtrágyát. Nem csökkentik, csak... Hogy mi ennek az oka, azt együtt kérdezzük meg két szövetkezettől és egy állami gazdaságtól. A kunágotai Bercsényi Tsz elnöke, Gyalog Mihály határozottan ellent mond a korábbi felméréseknek. — A műtrágyázás költségeit nem lehet csökkenteni, hiszen akkor a növénytermesztés látja kárát. A terv szerint nyolc ezer híján, 10 millió forintot akartunk az idén műtrágyázásra fordítani, ebből lesz tíz és fél millió. Szó sincs csökkentésről. Év közben visszamondtunk porított szuperfoszfátot, mert azt nem lehet repülővel kiszórni. Hoztunk Szolnokról szemcsézettet. az a repülővel is kijuttatható. A medgyesegyházi Haladás Tsz-ben Mucsi János fő- agronómussal beszélgettünk. — Csak ideiglenesen állíttattuk le a műtrágya szállításokat, amíg a búzából nem jött be a pénz. Ugyanis négymillió forinttal kevesebb hitelt kaptunk az igényeltnél. A műtrágyavásárlási tervünkbe belekalkuláltuk a hatszázalékos áremelkedést is, így gyakorlatilag a tavalyival azonos mennyiséget szórtunk ki. Megkaptuk a napokban a cukorrépára szóló javaslatot a növényvédő állomástól A mi véleményünk is megegyezett ezzel, s már ki is szórtuk a kívánt mennyiséget. Csökkentette megrendeléseit a Békéscsabai Állami Gazdaság is. Egyszerű okból: a talajvizsgálatok alapiján úgy találták, hogy egyes növények alá eddig túl sokat adtak egyes műtrágyákból és a jövőben növelik az istállótrágya felhasználását. Ezt a léptüket éppen az okszerű tápanyagvisszapótlás indokolja. Van mit javítani A megkeresett nagyüzemek például szolgálnak arra, hogyan veszik figyelembe a talajvizsgálatok eredményeit. De az egyedi megfigyeléseken túl vannak olyanok is, amelyek az egész megyére vagy egyes részeire érvényesek. Az átfogó talajvizsgálatok előtt az a vélemény uralkodott a szakmai körökben, hogy a megye északi részének jó a káliumellátottsága. A laboreredmények mást mutattak. Igaz ugyan, hogy van kálium, azonban a növények számára nehezen felvehető formában. Tehát szükség van a pótlására. Szintén a megye északi részét jellemzi, hogy a savanyú jellegű talajokban nehezen felvehető a foszfor, ezért a szokásosnál többet kell a talajba juttatni. Tapasztalat, hogy sokan túl sok nitrogént használnak. Ha mennyisége nem áll arányban a másik két alap- műtrágyával, a növény csak a testét növeli, de a szemtermése attól nem lesz nagyobb. Az agrokémiai szak- tanácsadók ezért mindenütt hangsúlyozzák a helyes t.áp- arányok kialakítását. A széles körű vizsgálatok mutatták ki azt is, hogy mint az ország túlnyomó többségében. megyénkben is csökken a terméssel kivont mikroelemek mennyisége. A jövőben ezért mind sürgetőbbé válik ezek pótlása mikrolem- trágyákkal, vagy éppen a hagyományos istállótrágyával. — Javult a műtrágyák tárolása, mióta a megyékben megjelentek a tárolókat építő társulások, egyedi épületek is készültek az utóbbi időben — összegzi a tapasztalatokat Plaveczné Szojka Mária. — Az igazság, hogy erősödött az üzemek tárolási fegyelme is, de úgy tűnik, a kiszórás minősége még nem az igazi. A talajminta- vételt megszokták, a három év alatt a szövetkezetek, s úgy érezzük, okszerűbb lett a tápanyagellátás. M. Szabó Zsuzsa Válás után kilenc hónappal