Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
Békéscsabán a Lencsési úton, a mintalakótelep mellett újabb lakóházak épülnek. Ebben az ütemtervben mintegy 300 OTP-lakás készül el Fotó: Martin Gábor A hűtöiparban először Nagyüzemi sóskafeldolgozás A júniusi sikeres próba- gyártás után szerdán megkezdték — a hazai hűtőipar történetében először — a sóska nagyüzemi feldolgozását a Győri Hűtőházban. Első feltételeként a darnózseli termelőszövetkezet meghonosította e háztáji főzelékféle szántóföldi termesztését. Korábban az okozta a gazdaságoknak a legnagyobb gondot hogy nem tudták megoldani a sóska korszerű növényvédelmét és betakarítását. A szigetközi termelőszövetkezet több éves kísérletsorozat után megtalálta a nagyüzemi gyomirtás leghatékonyabb módját, s egyúttal a betakarítás gépi módszerét is. A hűtőházban mintegy 120 —150 tonna sóska mélyhűtését tervezik az október elejéig tartó szezonban. A parajfagyasztó gépsorokat a hűtőháziak maguk tették alkalmassá a spenótnál jóval rostosabb sóska feldolgozására. Az átalakításokat követően most naponta 8—10 tonnát tudnak’ gyorsfagyasztani. A vitamindús növényt passzírozott állapotban, fél, illetve két és fél kilogrammos csomagolásban hozzák forgalomba. Az idén gyártott mennyiséget a hazai kereskedelemben értékesítik, egyidejűleg azonban piackutatást is folytatnak: több nyugat-európai országba küldenek mintákat az új mirelit termékből. GYORSLISTA az 1980. szeptember 2-án megtartott augusztus havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 31. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft), B Trabant Lim. 601 típ. személygépkocsira utalvány, C Lada 1200 típ. személygépkocsira utalvány, C Lada 1200 típ. személygépkocsira utalvány, D Minimat 65 típ. automata mosógép (13 700 Ft), E színes tv (21 900 Ft), F szerencseutalvány (30 000 Ft), G otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft), H iparcikkutalvány (25 000 Ft), I zenesarok-utalvány (20 000 Ft), J televízió (10 000 Ft), K vásárlási utalvány (10 000 Ft), L vásárlási utalvány (9000 Ft), M vásárlási utalvány (7000 Ft), N vásárlási utalvány (5000 Ft), O vásárlási utalvány (4000 Ft), P vásárlási utalvány (3000 Ft), R vásárlási utalvány (2000 Ft). HÁROMMILLIÓ 383 668 I 398 827 K 408 933 K 424 092 R 434 198 N 444 304 K 459 463 J 369 569 R 479 675 K 489 781 L 504 940 P 515 046 P 535 258 I 550 417 M 565 576 G 580 735 J 590 841 K 600 947 I 611 053 L 621 159 M 631 265 M 641 371 M 656 530 O 671 689 P 686 848 P 702 007 K 727 272 P 742 431 K 757 590 M 767 696 F 777 802 F 787 908 O 808 120 L 818 226 M 828 332 N 848 544 J 868 756 N 883 915 O 894 021 R 904 127 P 929 392 H 388 721 R 403 880 K 419 039 N 429 145 M 439 251 M 449 357 P 464 516 L 474 622 J 484 728 L 494 834 L 509 993 B 530 205 R 540 311 O 560 523 K 570 629 H 585 788 K 595 894 G 606 000 K 616 106 I 626 212 F 636 318 M 651 477 N 666 636 O 681 795 P 691 901 P 722 219 K 732 325 D 752 537 K 762 643 N 772 749 P 782 855 N 803 067 O 813 173 P 823 279 P 833 385 H 863 705 M 878 862 N 888 968 R 899 074 N 914 233 K 934 445 K 939 498 G 944 551 F 949 604 H 954 657 N 959 710 H 969 816 J 974 869 O 979 922 P NEGYVENNÉGYMILLIÓ 666 678 N 571 731 J 681 837 H 904 169 L 914 275 O ÖTVENÖTMILLIÓ 682 218 P 899 497 N 904 550 R 909 603 D 919 709 F hatvanhArommilliö 357 725 J 362 778 G hatvanötmilliö 005 003 P 025 215 I 030 268 N 035 321 G 055 533 L 060 586 R 065 639 L 070 692 K 080 798 M 090 904 O 095 957 O 101 010 P 106 063 R 111 116 K 116 169 O 121 222 L 126 275 F 131 328 J 136 381 P 146 487 O 151 540 K 156 593 N 161 646 H 176 805 R 186 911 I 191 964 M 202 070 L 212 176 M 217 229 M 222 282 N 227 335 K 232 388 K 237 441 N 242 494 H 247 547 K 257 653 M 262 706 N 267 759 N 272 812 F 277 865 F 282 918 I 287 971 O 298 077 P 303 130 K 308 183 R 328 395 D 333 448 G 338 501 K 343 554 F 348 607 G 353 660 J 358 713 M 363 766 F 378 925 F 389 031 R 399 137 K 414 296 J 419 349 J 424 402 R 429 455 F 444 614 K 449 667 J 454 720 M 459 773 N 464 826 R 469 879 R 495 144 P 515 356 K 520 409 K 525 462 F 535 568 K 540 621 K 550 727 K 560 833 K 570 939 M 581 045 H 586 098 K 591 151 H 596 204 K A nyertes szelvényeket 1980. szeptember 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fió- kok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Pályázat Megyénk műszaki haladásáért A MTESZ megyei szervezete, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága — a műszaki haladás, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a termelés eredményességének, a munka hatékonyságának gyakorlati segítése, ösztönzése érdekében — pályázatot ír ki. A pályázat célja: megismerni, nyilvánosságot biztosítani és elismerni azokat az alkotó, kezdeményező munkásokat, műszakiakat, akik fejlesztői, feltalálói, újítótevékenységükkel segítik a népgazdaság, a megye és a vállalatok gazdaságpolitikai céljának jobb megvalósítását. Pályázhatnak a megyében működő vállalatok, szövetkezetek, költségvetésből gazdálkodó szervek, intézmények, társadalmi szervezetek dolgozói, akik az elmúlt időszakban olyan — a termelés gazdaságosságát javító, importot helyettesítő, termékszerkezet-változást szolgáló, a termelési (forgalmazási, szállítási) költségeket és energiafelhasználást csökkentő, a termék minőségét javító, a munka hatékonyságát elősegítő, a termelékenységet javító, a mezőgazdaságban a hozamokat növelő vagy a ráfordításokat csökkentő, a munka biztonságát javító — munkavédelmi, műszaki, fejlesztési, szervezési javaslatokat dolgoztak ki, ame- lveknek eredménye kimutatható; alkalmazásba vették vagy alkalmazását tervezik, és korábban kiírt pályázaton nem került díjazásra. A pályázaton több pályaművel is részt lehet venni, de minden egyes pályázatot önnállóan, külön jeligével kell benyújtani. A pályázat titkos. A pályamunkának tartalmaznia kell a megoldás és alkalmazás lényegét leírásban, rajzban, fényképen vagy maketten. Ezt a munka előnyeinek megértéséhez szükséges mértékig maximum 6 oldalban. Tartalmaznia kell továbbá a pályamunka előnyeit, a bevezetés tapasztalatait vagy lehetőségeit értékelő felhasználói vagy vállalati véleményezést, elutasító vélemény esetén is. A pályázatot postán ajánlva, jeligével, a feladó címe nélkül kell benyújtani a MTESZ Békés megyei szervezete — Békéscsaba, István király tér 8. szám — címére, csomagban. A feladó helyén fel kell tüntetni a jeligét és nagy betűvel: PÁLYÁZAT. Egy csomagban csak egy pályamunka küldhető el. A csomagban lezárt borítékban közölni kell a pályázó vagy pályázók nevét, lakcímét, személyigazolvány-számát, a pályadíj megosztását. A borítékra rá kell írni, hogy egyéni- vagy csoportos-e a pályázat. Azokat a munkákat, amelyek üzemi titokhoz kapcsolódnak, a kiíró szervek és a bíráló bizottság titkosan kezelik. Ezt az igényt a pályaművön szintén fel kell tüntetni. A pályaművek díjazására és propagálására 100 000 forint áll a bíráló bizottság rendelkezésére. Csoportos pályaműveket 6—15 ezer forintig, egyéni munkákat 3-8 ezer forintig díjaz a bizottság, melynek döntése végleges. A pályázat beküldésének határideje 1980. szeptember 30. A pályázat eredményét 1980. november 7. tiszteletére hirdetik ki a kiíró szervek. A benyújtott pályázatok eredményhirdetés után 60 napon belül átvehetők a MTESZ Békés megyei szervezeténél. A tárgyalóteremből Sikkasztottak, üzérkedtek, loptak Gönczi László (Dévaványa, Árpád út 47. sz. alatti lakos) boltvezetőként, Vass István (Békés, Iglói út 6. szám alatti lakos) boltvezető-helyettesként és Farkas János (Békés, Keserű út 33. szám alatti lakos) pedig eladóként dolgozott a Békés és Vidéke ÁFÉSZ békési 46. számú szerelvényboltjában. 1978-tól kezdve több bűncselekményt követtek el, sőt, a visszaélésekbe másokat is bevontak. Az egyik alkalommal több mint 54 ezer torint értékű horganyzott lemezt adtak hitelbe az egyik kisiparosnak, aki csak néhány nap múlva fizette meg az áru értékét. Harmadik esetben pedig már nem is készpénzzel, hanem késztermékkel egyenlítette a számlát. A kötelezettség megszegése fejében „lerótta háláját”. Később az árukészlet egy részét a megállapított árnál jóval drágábban adták el. Az árdrágítással mintegy 15—20 ezer forint többletjövedelemhez jutottak. A múlt év júniusában Gönczi László az árukészletből eltulajdonított 27 kilogramm pvc-tömlőt, egy betonkeverő gépet, majd egy fürdőkádat, mosdókagylót, gáztűzhelyet. Vass István falicsempéket és egy terménydarálót vitt haza. Farkas János is több alkalommal tulajdonított el falicsempéket. Ugyancsak a múlt évben néhány esetben meghamisították a vásárlási blokkok végösszegét. Az így keletkezett többletet kivették a pénztárt és osztoztak egymás között. A bűncselekmények elkövetésébe hamarosan mások is bekapcsolódtak. Az egyik békési lakosnak fehér falicsempére volt szüksége. Rábírta a Békési Építőipari Szövetkezet építkezésén dol-> gozó három szakmunkást és egy segédmunkást, hogy falicsem- pet tulajdonítsanak el a részére. Kérésének eleget tettek. A csempék egy részét felhasználta, másik részét pedig bevitte a Békés és Vidéke ÁFÉSZ 46. sz. szerelvényboltjába. Gönczi és Vass minden további nélkül megvásárolták a csempéket, holott tudták, hogy lopásból származnak. A bolt vezetője és helyettese a MEZŐGÉP Vállalat békési 2. számú gyárából eltulajdonított különböző értéket is átvett és értékesített. A békéscsabai Városi Bíróság 14 személyt vont felelősségre. Vesztegetés, árdrágítás, sikkasztás, orgazdaság, magánokirat-hamisítás miatt Gönczi Lászlót a bíróság egy év és két hónap, Vass Istvánt egy év szabadság- vesztésre sújtotta. Mindkettőjüket két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Farkas Jánost nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette. A többi vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, illetve javító-nevelő munkára, pénzbírságra ítélte a bíróság. Ugyanakkor kötelezte a bűncselekmények elkövetőit a kár megtérítésére. A városi bíróság ítéletét a másodfokú bíróság jóváhagyta. Az ítélet jogerős. Erőd Mondj gyorsan hármat, ami eszedbe jut! — ugratom magam. Aztán mondom a hármat. Az egyik: egyszer, ahogy mondani szoktuk, a félmúltban, az egyik újság „erdősávokról” írt, amelyeket errefelé, valahol ültetnek. Ügy jelent meg, hogy „erődsávok”, kavarva korához illő purpallét. A másik: az „Erőd” című új magyar film, retteneteink egyik újmódibb tárgya, nem érdemes rá több szót vesztegetni. A harmadik, amiből széltében- hosszában egyre többet látni: a terméskőből rakott, nem egyszer emeletes, erődszerű családi házak. Ezen a harmadikon mégiscsak elgondolkoztam. Minek építik, akik építik? Státusszimbólumnak, közhírré téve, hogy pénzünk, mint a pelyva? Vagy már nem elég a szomszédénál 10 centivel magasabb kovácsoltvas kerítés, netán a márvánnyal dúsabban díszített kripta?! A családi erődök közben tovább épülnek. A gyulai vár nem parancsol annyi robusztus tiszteletet, mint ezek. Persze, a gyulai vár az más. Az látvány a javából. Ezek az erődházak pedig csak állnak, állnak és szaporodnak, ízléstelenségeink nagyobb dicsőségére ... (sass) 1980. szeptember 4., csütörtök Válogassunk! ü tömegkommunikáció és az olvasás O ajon elősegíti vagy gátolja a tömegkommunikáció a könyv- olvasást? Vajon az újság, a rádió, a televízió barátja vagy ellensége az irodalomnak? A vita évtizedek óta tart. Ugyanolyan biztonsággal hangoztatják némely szakemberek azt, hogy például a televízió eltávolít a könyvtől, mint ahogyan mások az ellenkezőjét állítják, mondván: a televízió olvasásra, művelődésre késztet. Milyen egyszerű lenne, ha az egyik vagy a másik megállapítás egyértelműen igaznak bizonyulna! Egyrészt azért lenne egyszerű, mert nem kellene tovább vitatkozni, másrészt az olvasó emberek lelkiismeretfurdalás nélkül bekapcsolhatnák vagy kikapcsolhatnák ä televíziót. (Csak az olvasókról szólok, hiszen a nem olvasóknak nem okozhat szorongást, hogy egy arra érdemesnek tartott könyv kézbevétele helyett középszerű vagy annál is rosszabb tévéfilmet néz.) A két álláspont között azonban nincs szakadék, sajnos, mind a kettő igaz. Sajnos — írom —, mert ez a kettős igazság sokkal bonyolultabbá teszi a helyzetet, és ezzel együtt a sok évtizedes vitát. A tömegkommunikációs eszközök ugyanúgy gátolhatják, mint amennyire elősegíthetik az olvasást. Nyilván az olvasott, hallott, látott műtől függ — mondhatnánk —, hogy elvezet-e a könyvekhez, vagy elvisz azoktól. És gyorsan néhány példával meg is erősíthetnénk ezt a gondolatot. Jogosan. Hiszen való igaz: a Gyökerek vagy az Anna Karenina képernyőre kerülése után, e könyvek olvasóinak száma rekordmagasságokba szökött, míg a Colombo- vagy a Ko- jak-sorozat filmjei — hogy finoman fogalmazzak — nem ébresztettek bennünk ellenállhatatlan vágyat a betű iránt. Az újságban olvasott, rádióban hallgatott vagy a televízióban nézett művek tartalma tehát önmagában nem határozza meg az emberek viszonyát a könyvolvasáshoz. Azt is tudnunk kell, hogy ki a befogadó — az újságolvasó, a rádióhallgató, a tévénéző. Vissza kell térnünk tehát az írás elején említett olvasó és nem olvasó emberekhez. Sőt! Még ennél is tovább kell lépnünk, és az olvasók táborában különbséget kell tennünk értékes irodalmat olvasó és értő, értékest és értéktelent vegyítő, valamint csak könnyű könyvekhez — krimikhez, szentimentális regényekhez — vonzódó embertársaink között. Ezen a felosztáson belül még sokféle finomítást végezhetnénk. Különösen annak a szempontnak a figyelembevételével, hogy egy könyvet is sokféleképpen lehet olvasni: műveltségünk, világképünk, érzékenységünk szerint. De ezeknek a felosztásoknak az elvégzése már túlnő egy cikk keretein. Maradjunk most csak annál a megállapításnál, hogy az adott tömegkommunikációs alkotás és a befogadó személye együttesen határozzák meg az olvasáshoz való viszonyt. Ebből a bonyolult helyzetből következik, hogy a tömegkommunikációs eszközök munkatársai nehéz helyzetben vannak. Ök — reméljük — mindenkinek értékes, de legalábbis színvonalas szórakoztató élményeket szeretnének nyújtani. „Mindenki” azonban nem létezik, csak a különböző befogadói rétegek összessége. Ezért általában megpróbálnak sokfélét adni, és rábízzák a befogadóra, hogy válassza ki a maga számára a legmegfelelőbbet. Csakhogy ez nem könnyű feladat. A puding próbája az, hogy megeszik. De például, a televízió esetében, egy címből vagy a kétsoros ismertetőből nemigen derül ki, hogy a megnézésre szánt mű éppen a mi pudingunk-e? S gyakran előfordul, hogy az „értékes” könyvek olvasója értéktelen tévéjátékkal találja szemben magát, ami csak elrabolja az olvasásra szánt időt, míg a könnyű olvasmányok kedvelője egy általa kevésbé érthető művön bosszankodik, s szintén nem olvas. A cél az lenne — ideális esetben —, hogy mindenki azokkal a tömegkommunikációs alkotásokkal randevúzzon, amelyek műveltségének megfelelnek, és amelyek továbbművelődésre ösztönöznek. Ezt a célt a különböző társadalmi rétegeknek szóló képeslapok és magazinok, valamint a rádió napi hatvanórányi széles választékú műsorával elősegíti. (A televízió esetében a csatornák száma, illetve a programok színvonala is kisebb a kívánatosnál.) O felelősség — megfelelő kínálat esetén — az egyes embert terheli: vajon van-e önismerete? Tud-e válogatni a felkínált tömegkommunikációs lehetőségek között? Ha tud, akkor az élmények világképe szerves részévé válnak és ezáltal új olvasmányok iránit igények ébredhetnek benne. Ha nem tud válogatni, akkor időt, élményt — életet veszteget el. Nógrádi Gábor Újabb fazekaskemencéket tárlak fel A római kori fazekasnegyed újabb részleteit tárták fel Árpáson a most befejeződött ásatás során a győri Xantus János Múzeum régészei. A Győr-Sopron megyei község határában mintegy 2 négyzetkilométeres területen az időszámításunk utáni 1. századtól a 3. századig fennálló település maradványai rejtőznek a föld alatt. Kibontásukat megkönnyíti, hogy a későbbiekben nem épült rájuk1 újabb falu, illetve város. A szántóföld felszíne alatt alig 40—60 centiméterre bukkantak rá nyolc különböző méretű fazekaskemencére. A nyolcadik kemence tüzelőterében félig-meddig kiégett edénytöredékeket is találtak, melyek az összetört rostélyon keresztül csúsztak be a tűztérbe. A kemencék munkagödreiből a Rába- partról származó nyers anyag is előkerült. A fazekasnegyed cölöpös szárítóhelyiségében megtalált gazdag kerámiaanyag fényt derített arra, hogy az itt tevékenykedő fazekasok az itáliai edények formáit, színeit és díszítéseit másolták. Az ásatások során megtalálták' az első és második század fordulója körül használt színezőfestékek maradványait is. Az ásatás egyik értékes lelete egy 70 centiméter magas, körte alakú agyaghombár, amelyben egyáltalán nem tett kárt az idő. A leleteket a Xantus János Múzeumban kiállítják, az ásatást pedig jövőre folytatják.
