Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

1980. szeptember 23-, kedd Költségvetés és oktatás A kevéssel is okosan gazdálkodnak Az előző esztendőkhöz képest már tavaly szerényebb anyagi lehetőségekkel számolhatott a magyar oktatásügy. Ez, a meglehetősen drága korszerűsítési folyamat idején, a megszokottnál is fegyelmezettebb, átgondoltabb gazdál­kodásra ösztönözte a tanácsokat, s mindenekelőtt az óvo­dákat, iskolákat. Ugyanakkor — megértve a tényleg léte­ző költségvetési gondokat — néhol már azt tapasztaltuk, hogy jóformán sikké vált a kudarcokat a megcsappant anyagiakra hárítani A költségvetés és oktatás egymást kölcsönösen feltételező és befolyásoló hatását természe­tesen senki sem tagadja. Hiszen logikus, hogy a korsze­rűbb oktatáshoz egyben korszerűbb eszközökre, tárgyi feltételekre van szükség. S e feltételek megteremtése nem nélkülözheti a biztos anyagi alapokat. Tudományos napok Gyulán A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat gyulai já­rási-városi szervezete októ­ber 14-től 21-ig jubileumi emlékülést és tudományos napokat rendez Gyulán, ab­ból az alkalomból, hogy 15 évvel ezelőtt az országban elsőként itt létesült Termé­szettudományi Előadóterem. Október 14-én, délután 3 órakor nyitják meg a tudo­mányos napok ünnepségso­rozatát, majd kibővített el­nökségi ülést tart a TIT já­rási-városi szervezete. Ezt követően „Az értelmiség sze­repe a közművelődésben” címmel dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára tart előadást és a Természettudományi Előadóterem 15 évéről emlé­keznék meg. Ugyanezen a napon a magyar mezőgazda­ságról és hazánk természeti erőforrásairól dr. Láng Ist­ván akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese beszél. Október 15-én természettu­dományi filmesttel folytató­dik a rendezvénysorozat, a következő napon pedig „Az anorganikus világ és a fej­lődés” címmel dr. Szabó Já­nos miskolci egyetemi tanár tart előadást. Lesz csillagá­szati filmest, s „Az égi kö­rök forgásáról” dr. Sass Elemér egyetemi docens be­szél. Október 21-én, a ren­dezvénysorozat utolsó nap­ján „Orvosbiológiai kutatá­sok és eredmények az Inter- kozmosz-program keretében” címmel dr. Hideg János or­vosezredes számol be a ma­gyar űrhajósjelöltek kivá­lasztásáról és felkészítéséről. A Jelenkor szeptemberi száma A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának élén a 70 éves Vas Istvánt köszönti Sőtér István esszéje és Takáts Gyula költeménye. A szám lírai rovatában többek között Galambosi László, Hervay Gizella, Ká­rolyi Amy, Mészöly Miklós, Pákolitz István. Pécsi Gab­riella és Zelk Zoltán verseit olvashatjuk. A prózák sorá­ban Békés Pál elbeszélése és Tandori Dezső Köszönj el a rézkilincstől c. drámájá­nak második része kapott helyet A művészeti tanulmányok közül kiemelkedik Németh Lajos: A Kondor-legenda c. írása. Láncz Sándor képző- művészeti krónikája a Ma­gyar Nemzeti Galériában rendezett rajzkiállításról és a Pécsett bemutatott Ví. or­szágos kerámia biennáléról számol be. Olvashatjuk to­vábbá Tüskés Tibor megnyi­tóját, amely Martyn Ferenc grafikáinak a Vigadóban rendezett kiállításán hang­zott el. Az irodalmi esszék, tanul­mányok közül figyelmet ér­demel Melczer Tibor írása Kormos István költészetéről. De el kell ismerni, 6 erre szerencsére több jó, mint rossz példa akad, hogy a ke­veset is lehet — az illetékes tanácsok az iskolák gondjai­ra gyorsan reagáló támoga­tásával — eredményesen be­osztani. Ezt bizonyította az orosházi 3-as számú általá­nos iskolában szerzett ta­pasztalatunk is. Ne higgye senki, hogy biztatásul egy kivételes helyzetű iskolát mutatunk be. Hiszen ha ezt tennénk, messze kerülnénk a megye oktatási intézményei­nek általános helyzetétől, és hamis, senkin sem segítő kö­vetkeztetésekre jutnánk. De akkor is távol maradnánk az igazságtól, ha nem jegyez­nénk meg elöljáróban: a szó­ban forgó iskola — mint ál­talában Orosháza iskolái — a városi tanácsban mindig segítőkész felettesre, vagy még inkább támaszra talál­nak. Ezt bizonyítja a város al­sófokú oktatási intézményhá­lózatának következetesen végrehajtott felújítási terve, s azok a mindig időben ér­kező, konkrét célokra jutta­tott támogatási összegek, amelyekben terven felül ré­szesíti a tanács ezeket az in­tézményeket. Ezt igazolják a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjének, dr. Zila- hy Lajosnak a szavai is: — Még 1978-ban kértük a városi tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy figyelembe véve az oktatás előtt álló korszerűsítési feladatokat, bocsásson pótlásként bizo­nyos összeget a város óvo­dái, iskolái számára. Ennek a kérésnek a megvalósulása az, hogy 1978-ban — négy­éves felhasználásra — kap­tunk 400 ezer forintot. Ezt pedig évi 100 ezer forintos bontásban, az egyes iskolák igényeit figyelembe véve, osz­tottuk el. Az adott összegek elsősorban a szemléltetőesz­közök gyarapítását szolgál­ták. Egy 1973-as vb-határo- zat alapján pedig, a vándor- kupa megalapításával egy időben, az általános iskolák évi 60, a középiskolák évi 40 ezer forintot kapnak sport­eszközök beszerzésére. Tehát egy kis támogatás azért csur- ran-cseppen. Ugyanakkor előrelátónak is kell lennünk. A gazdasági helyzet ismere­tében igyekszünk az iskolá­kat óvatosságra inteni a köz­ponti gázfűtésre való átállás­ban. Kétségbeesésre azért nincs ok. Ugyanis ott, ahol túlzottan megugrott egy-egy intézmény energiaköltsége, ott lehetőség van központi támogatás elnyerésére. ♦ A 3-as számú általános is­kola körül állványerdő me- redezik. Az épület még ko­pottas külseje az új ablakok látványát eltompítja. A tető­csere egyelőre várat magára, amit az udvaron tornyosuló új cserepek is jeleznek. A tornaterem előtt frissen épült öltözők, zuhanyozók, szertár. Forog a malterkeve­rő. Nem lehet könnyű így tanítani. De öröm az üröm­ben, hogy a belső munkála- tok időre elkészültek, a tan­termek frissen festve, néhol új parkettával gazdagodva várták a hagymaszedésből egy hét múltán iskolába ér­kező kisdiákokat. Persze, fél­ni való azért még mindig akad. Mert mi lesz, ha meg­gondolja magát a most még kegyes idő, s zordra fordul­ván, fedél alá kényszeríti testnevelésóráról is a gye­rekeket? Mert a tornaterem még nem készült el... Közben véget ért az utolsó tanítási óra is, s immár sem­mi akadálya, hogy beszélhes­sünk az' iskola igazgatójával, Dancz Gyulával. Az iskolai költségvetés — egy laikus számára nehezen áttekinthe­tő rubrikái között — Jankó Béláné, az iskola gazdasági ügyintézője segít eligazodni. Az adathalmaz ismertetése közben derült ki, hogy itt is éveken át a költségvetés leg­nagyobb részét az iskolaépü­leteinek karbantartása vitte el. Szerencsére, a főépület 2 millió forint értékű felújítá­sa után ez a gond már nem nyomasztja őket. A pontos tervezés eredménye, hogy eb­ben az iskolában alig van „maradék”. Pedig idén éppen ebből szeretnének az új ab­lakokra függönyöket vásárol­ni, hogy még ezzel se terhel­jék a szülőket. ♦ Egy iskola költségvetéséről, a felhasználás módjáról, a kisebb-nagyobb fortélyokról regényeket lehetne írni. De ez alkalomból igyekszünk egyetlen lényeges kérdésre irányítani a figyelmünket. Mégpedig a taneszközökre. Vajon itt is annyira minden­hatónak, az oktatást alapve­tően meghatározónak tartják a tanítási eszközöket? —for­dultam az igazgatóhoz. — A központban mindig is az ember, a pedagógus áll — sietett leszögezni az igazga­tó. — De az is tény, hogy a korábbiaknál ma már lénye­gesen nagyobb szerepe van az eszközöknek. A tanulók munkáltatásában, a kísérle­tes tárgyakban, a manipulá­ciós cselekedtetésben, s egy­általán a tantervek megvaló­sításában alapvetővé vált az eszközök használata. Nélkü­lük nem lehet tovább lépni. Viszont az is tény, hogy az új tantervek által előírt nagy mennyiségű, és bizony na­gyon drága eszközök beszer­zése gondot jelent. Megvá­sárlásukhoz szükség van — idén például 150 ezer forin­tot kaptunk — a pótelő­irányzatokra. Az eszközök beszerzésénél más gond is van. Mégpedig a szállítások ritmusával. Ügy is mondhat­nám: előrébb jár a tanterv, mint az eszközök. — Miért van az — akadé­koskodtam —, hogy év vé­gén az iskolák a maradék pénzből kínjukban — mert más már nem kapható — ra­kásszámra vásárolják a tele­víziókat? Nem a tervezés hi­bája ez? — Kénytelenek vagyunk tartalékolni, mert sose lehet tudni, hogy a megrendelt esz­közökből a TANÉRT mit küld meg. Ezért nem meri elkölteni senki a pénzt. Vá­runk tehát decemberig. A TANÉRT ugyanis csak azt jelzi, hogy várhatóan milyen értékben szállít. De még ezt sem kell készpénznek venni. S ha nem jön a szállítmány — velünk is előfordult már — az utolsó pillanatokban valóban televíziót vásárol­tunk. — S mit szólnak a peda­gógusok az új taneszközdöm- pinghez? — Hát, morognak, s igye­keznek a hiányzókat saját készítésű eszközökkel he­lyettesíteni. Ez persze szá­mukra nagy pluszmegterhe­lést jelent. De tudja mit? Mi akkor lennénk bajban, ha az öt taneszköz-felszerelési jegy­zékben megjelöltek mind­egyike meglenne. Ugyanis képtelenek volnánk megol­dani a tárolását. S ezenkí­vül a gondozásuk, karban­tartásuk is sok fejtörést, bosszúságot okoz. Főleg az alsó tagozatban. Ezek az új eszközök ugyanis — magas áruk ellenére — gyorsan pusztulnak. A dobozok szét­esnek, s hamar pótlásra szo­rulnak a készletek. De ugyanezt mondhatnám el a méregdrága iskolabútorokról is. Azért elkeseredésre nincs okunk, hiszen a taneszközök beszerzéséhez mindig van annyi anyagi fedezetünk, hogy a soron következő leg­szükségesebbeket meg tudjuk vásárolni. S a vásárlásokat előzetesen mindig megbeszél­jük a tantestülettel. Nyilván azért, mert rangsorolnunk kell. Késő délutánra jár már. Az építkezésről a munkások is elmentek. Az új beton sportudvaron végre a napi zaj elcsendesedik. — Azt még feltétlenül írja meg — mondta búcsúzóul az igazgató —, hogy a szűk költségvetésen felül azért mindig sikerül más, fontos feladatokat is megoldani. Hi­szen jó néhány szocialista brigád támogat bennünket. Így a MÁV orosházi pálya- fenntartásáról a Táncsics és a Kossuth brigád, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár pedig 10 éve támogat, néha még anyagiakkal is bennün­ket. Segítségükkel épült fel ez a sportudvar, de kaptunk tőlük kinyitható táblákat, olajkályhákat is. S azt hi­szem, minden iskola számá­ra ez a társadalmi segítség jelenti az aranytartalékot. Siker Általában azt nevezzük sikeres embernek, aki elérte céljait, megvalósította vá­gyait. A fiatal például ak­kor sikeres, ha felveszik az egyetemre, ha jó munkahe­lyet talál, vagy szerencsés a párválasztása. A felnőtt si­kerét a jó anyagi körülmé­nyek, a társadalmi megbe­csülés fémjelzik. Ezek lát­ványos eredmények, s cél­juk, hogy az egyén társadal­mi előmenetelét szolgálják. Ritkán ugyan, de már ta­lálni olyan embereket, akik egészen másképp határozzák meg a siker fogalmát: egyé­ni érdekeikkel összehangol­va, vagy azt mellőzve egy nagyobb embercsoport ja­vát tartják szem előtt. Három ilyen emberrel és egy vállalat „olimpiai győzel­mével” találkozhattunk pén­teken este a televízió kép­ernyőjén a „Siker” című műsorban. Elsőként egy or­vossal ismerkedtünk meg, aki — az országban másod­magával — olyan szemmű­tétet végez, amely külföldön már rutinmunkának számít. A szemész hosszú évek ke­mény munkája (és a hivata­los szervekkel folytatott nem kevésbé kemény harc) után végre eljutott oda, hogy évente 8—10 műtétet végez­het. Hogy miért csak ennyit? Az akadályt egyrészt a pénz, másrészt az újtól való ide­genkedés okozza. A sikerél­mény azért megvolt: egy kisfiú visszakapott látása. A másik sikeres ember egy mezőgazdász. A kutatóinté­zetben kikísérletezett búr. gonyafajtfl iránt már két, a világ mezőgazdaságának él­vonalában levő ország ér­deklődött. A harmadik történet főszereplője egy erős akaratú pszichológusnő, aki halálos beteg gyermekek számára teremtett társadal­mi összefogással otthonos környezetet. Különböző cé­lok, -különböző emberek. Közös tulajdonságuk a szin­te végtelen hit, akaraterő, és még valami: egyikük sem saját- érvényesülésén mun­kálkodik. Megszoktuk, hogy Vitray Tamás és televíziós kollé­gái különleges embereket és történeteket mutassanak be a képernyőn. Az említett há­rom szereplő természetes környezetében valamiféle hétköznapi hősnek látszott. Kár volt kiragadni őket eb­ből a miliőből, és „átültetni” a stúdió mesterséges légkö­rébe. Kicsit kiábrándítónak tűnt a szavazás is. A vetél­kedőhangulat nem illett ezeknek az embereknek a néha tragikus és nagyon életszagú harcához. A kiváló ötlet és a valóban remekül megválasztott riportalanyok a televíziós túlszervezés kö­vetkeztében valahogy kicsit fényüket vesztették. —gubucz— B. Sajti Emese Bővítik a békéscsabai 2. sz. általános iskolát egy 12 tanter­mes épülettel. A tervezett befejezési határidő 1981. május 31. A lakosság társadalmi összefogásával épülő létesítmény kivi­telezője a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme Fotó: Martin Gábor MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Kreativitás és az intelli­gencia. 8.57: Kamarazene. 8.41: Zenés képeskönyv. 10.85: MR 10—14. 10.35: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 11.38: Széchenyi István naplójá­ból. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.11: Népdalok. 14.42: Arcképek a német iroda­lomból. 15.10: Alekszandrina Milcseva operaáriákat énekel. 15.28: Nyitnikék — kisiskolások műsora. 18.05: Járdányi Pál műveiből. 18.32: Déki Lakatos Sándor népi zenekara Játszik. 17.07: Fiatalok Stúdiója. 17.32: Johann Strauss: Ezeregy­éjszaka — keringő. 17.45: A Szabó család. 18.15: Szigeti József hegedül, Bartók Béla zongorázik. 26.13: Gazdasági minifórum. 20.43: Adám Jenő: Csak titokban — magyar népdalfeldolgo­zások. 20.55: Közügyek felsőfokon. 21.35: Reneszánsz kórusmuzslka. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fernando Corena opera- felvételeiből. 22.50: Meditáció. 23.00: Üj kamarazene-felvéte­leinkből. 23.45: Nóták. 0.10: Presser Gábor táncdalai­ból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Kórusdalok magyar költők verseire. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiakoktél. 13.27: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig ... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Kincses Veronika operett­felvételeiből. 18.00: Külföldről érkezett... 18.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyó­iratban? 18.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Népzenei Hangos Újság. 21.43: Hello, Dolly! Részletek Hermán zenés Játékából. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. IIL MŰSOR 8.00: Iskolarádió. 8.30: Lortzing: Undine. Négy­felvonásos opera. 10.56: A lélek pillanata. Benjá­min László verse. 11.48: Oj népzenei felvételeink­ből. 12.13: Zenekari muzsika. 14.00: Magyar Irodalmi Arckép­csarnok. 14.21: Kamarazene. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Történelmi operákból. 16.20: Kamera. 18.40: Mi a véleményed? 17.00: Szimfonikus zene. 18.05: Iskolarádió. 18.35: Modem írók portréi. 18.58: Sass Sylvia operaíelvéte- leiből. 20.30: Évszázadok mesterművei. 21.08: A progresszív beat híres előadói. 21.48: George Malcolm barokk szerzők műveiből Játszik csembalón. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. A Szolnoki szimfo­nikus zenekar játszik. 17.20: Ottörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Sva. 17.35: A szolnoki hanglemezbolt őszi újdonságaiból. Közben: Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. Diszkó­muzsika. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.58: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma. (ism.) 8.05: Iskola tévé. Magyar iroda­lom. (Alt. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán, (f.-f.) 8.05: Magyar irodalom. (Alsó tagozatosoknak.) Nyitva van az aranykapu. 8.35: Óvodások filmműsora. Hétszínvirág. Szovjet me­sefilm. (ism., f.-f.) 10.20: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) Hókusz-pókusz. 13.55: Iskola tévé. Magyar iroda­lom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 14.35: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Magyar irodalom. (Alsó tagozat.) (ism.) 15.30: Napköziseknek — szakkö­röknek. Találkozás Móra Ferenc hőseivel: Kincske­reső kisködmön. (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A föld éneke. Román né­pi hangszerek. Román rö­vidfilm. 17.10: Rembrandt. Bródy Sándor egyfelvonásos drámájának tévéváltozata, (ism., f.-f.) 17.50: Egészségünkért. Az Orszá­gos Egészségnevelési Inté­zet műsora, a hétvége hasznos eltöltéséről. 18.00: vágyak, álmok. A Hori­zont Szerkesztőség műsora. 18.20: Falujárás — riportműsor. (f.-í.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.10: idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma. 18.15: Esti mese. (f.-f.) 18.30: Tv-hiradó. 20.00: Will Shakespeare. Magya­rul beszélő angol tévéfilm­sorozat. VI/4. rész: A sze­retett fiú. 20.50: Kockázat. Versenyben a világpiacon. 21.20: Erkel Ferenc: Hunyadi László — nyitány. 21.35: Négy nap a közösségről. Dokumentumfilm. (f.-f.) 22.15: Női kosárlabda Európa- bajnokság. Közvetítés Banja Lukéról. Kb. 23.35: Tv-hiradó 3. H. MŰSOR 20.00: Parabola. (Ism.) 20.30: A rajzfilmek kedvelőinek. 1. Csizmás kandúr. Fran­cia rajzfilm. 2. Dühös va­gyok. Svéd rajzfilm. 20.40: Tv-hiradó 2. 21.00: Aszlányi Károly: Ameri­kai komédia. Tévéjáték, (ism.) 22.20: Tudósklub ’80. Az adás té­mája: Irodalom és tudo- ' mány. (f.-f.) BUKAREST 8.00: Iskolatévé. 10.00: A keserű termés, (ism.) 15.40: A szocialista országokból. 16.15: Ifjúsági klub. 17.00: Ottörőévkönyv. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 18.40: Folklórműsor. 18.50: Tv-ankét. 18.20: Tv-szinház. Charles Lan- gelaan: A csoda. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 10.30: Az UNESCO XXL köz­gyűlésének ünnepélyes megnyitása. 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Úttörő tv-stúdió. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Népi muzsika. 18.15: Rajzfilm. 18.27: Ma este. 20.00: Az Uzsicei Köztársaság évfordulójának megünnep­lése. 21.05: Kicsi Mo — amerikai Já­tékfilm. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Az emberi test — népsze­rű-tudományos film. 20.00: Slágerparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 20.55: Huszonnégy óra. 21.10: Kosárlabda EB (nők). 21.45: Költői derű — Aleksandar Sekulic. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A négy testőr, 6 és 8 órakor: Folytassa cowboy! Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Joseph Andrews. Békéscsabai Terv: Sugarlandi hajtóvadászat. Gyulai Erkel: Ki beszél itt sze­relemről? Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Hugó, a víziló, 5 órakor: A lovakat lelövik, ugye? 7 óra­kor: Mozidiszkó. Orosházi Béke: A kincses sziget. Orosházi Par­tizán: fél 4 órakor: A briliáns- királynő bukása, fél 6 és fél 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Szarvasi Táncsics: 6 óra­kor: Egy másik férfi és egy másik nő I., H. rész, 21 órakor: Rocco és fivérei I., II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents