Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kereskedők versenyben Gyorsított ütemben javítják az utakat Napjainkban sokszor napi­rendre kerül a versenyválla­lások tartalma, minősége. Érthető ez, hiszen egyre job­ban erősödik az igény: a munkaverseny segítse jobban a termelést, az öntudat fej­lesztését, a fegyelem megszi­lárdítását. Ma már általános követelmény, hogy a szak- szervezetek, a gazdasági ve­zetők azon legyenek, hogy a vállalások, a teljesítések megtisztuljanak a formális vonásoktól, kibontakozzon a mozgalomban rejlő alkotó­erő; formálódjon, gazdagod­jon az emberek gondolkozá­sa, magatartása, életmódja. Különösen fontos ez most, amikor társadalmunk gyor­san fejlődik, a kisebb-na- gyobb kollektíváknak olyan minőségileg új feladatokkal kell megküzdeniük, mint a termékváltás, a gazdálkodás hatékonyságának emelése, a termelés, a forgalmazás mi­nél jobb megszervezése. Mindez a korábbinál jóval nagyobb követelményeket tá­maszt a kereskedelmi válla­latokkal, szövetkezetekkel szemben is. Az áruellátás, a kiszolgálás politikai feladat a javából. Nem mindegy, mi­lyen felkészültségű eladó, fel­szolgáló áll naponta a vásár­lók, a vendégek elé. Az élet, fejlődés törvénye, hogy ami­vel ma elégedettek vagyunk, az holnap esetleg kevésnek bizonyul. Kézenfekvő kívá­nalom, hogy nagyobb ütem­ben lépjenek előre a szak­mai és az általános művelt­ség növelésében, a közösségi gondolkodás és magatartás fejlesztésében. Megyénkben is egyre több korszerű áru­ház, szaküzlet létesül, teret hódítanak az új eladási for­mák. A kereskedő nem ülhet a babérjain. Szinte létkérdés, hogy az árubeszerzésen, az eladáson kívül a termeltetés megszervezésében is közre­működjön. Jó alapot adott az elkép­zelések megvalósításához a tavaly kibontakozott kong­resszusi és jubileumi mun­kaverseny. Ennek hatására a kiskereskedelmi vállalatok növelték a közvetlen ipari beszerzéseket, erőfeszítéseket tettek a szerződések megkö­tésére. A vendéglátásban nőtt az előfizetéses és az olcsóbb ételek részaránya, szorgal­mazzák a szeszmentes italok eladását. A fogyasztási szö­vetkezetek javították a fel- vásárlási tevékenységüket, ki­emelten kezelik a gyógynö­vények termesztését, átvéte­lét. Sokat tettek a lakossági szolgáltatások bővítéséért. A tanácsi vállalatokkal együtt különböző mozgalmakat kez­deményeztek az ipari, a fel­dolgozó üzemekkel. A taka­rékosság jegyében csökken­tek a szállítási, a kamat- és a bankköltségek, kevesebb a leírási veszteség, a fogyóesz­közök felhasználása. Mindez szorosan összefügg a szocialista közösségek er­kölcsi igényességével. Itt válnak természetessé —mint Lenin mondja: megszokássá, vagyis társadalomalakító ha­talommá. Hiszen a brigád nem más, mint kerete a kez­deményezés, a lelemény, a tu­datos társadalomalakítás, az építő ötlet felszabadításának. Seres Sándor A Körösök' árvize által megrongált több mint 250 kilométernyi hosszúságú közút helyreállítását meg­kezdték, illetve hamarosan hozzálátnak újjáépítéséhez. Mindez némileg módosítja a KPM Békés megyei Igazga­tóságának idei programját. Június végéig nyugodt, ki­egyensúlyozott ütemben folytak a megyében a fel­újítások és korszerűsítések. Az árvíz viszont félbeszakí­totta a munkákat. így át­csoportosításokra került sor, s már most látszik, hogy az eredeti programban megha­tározottak nem készülnek el, a túlteljesítésben vállalt 300 ezer négyzetméternyi záró­réteg nem valósul meg. El kellett halasztani több he­lyen a felújításokat, s né­hány munkát félbe hagytak: így például a Gerendás— Újkígyós közötti út szélesí­tését, a magas árvíz kény­szerpihenőt parancsolt a hídépítőknek, így a Kettős- Körösön a dobozi híd építé­se is szünetelt. Az elmúlt hetekben közel 26 kilométer út volt víz alatt, illetve egy része még most is víz alatt van. Csak­nem 7 kilométeres szaka­szon a burkolaton folyt a védekezés, az elterelt forga­lom nagy igénybevétele mi­att néhány útszakaszon is jelentős károk keletkeztek, túlterheléstől. Az összes kár A közlekedés az év első fe­lében kielégítette a korábbi­akhoz képest mérsékeltebb igényeket. A vasút többre is képes lett volna, hiszen meg­felelő fuvar hiányában csak­nem 5 százalékkal elmaradt tervétől. Az elmúlt hetekben viszont megélénkült a fuvar­piac, az őszi forgalom lebo­nyolítása ismét nagy erőfe­szítéseket követel a vasuta­soktól, akik négyezerrel ke­vesebben vannak, mint ta­valy. A MÁV vezérigazgató­ság ennek ellenére az idén nem tervezi a rövidárufuva­rok közútra terelését. Külön­féle belső intézkedésekkel, meghaladja a 300 millió fo­rintot, melyből még az idén mintegy 100 millió forintér­tékű munkát végez el a me­gyei igazgatóság a társ köz­úti igazgatóságok segítségé­vel. Az ideiglenes helyreállí­tásokat és a legsürgősebb munkákat még az idén be is fejezik. Első lépésként azokat az utakat hozzák! rendbe, melyek a legkisebb mértékben károsodtak. Hét­főn a Békés megyei igazga­tóság két gépsora Zsadány és Sarkadkeresztúr között látott munkához, majd Bé­kés és Murony között foly­tatják a helyreállítást. Bél- megyeren a Szolnok me­gyei Közúti Igazgatóság gé­pei javítják az utat. Egy hét múlva a Gyula—Szana- zug közötti szakaszon a Nyíregyházi Közúti Igazga­tóság gépei javítják az utat, majd a hónap közepén a Debreceni Közúti Igazgató­ság gépei és szakemberei is bekapcsolódnak a munkába. A Hódmezővásárhelyi Köz­úti Építő Vállalat gépei a Veszély—Gerla közötti út­szakaszt hozzák' rendbe, ezt követően a Békés és Gerla közötti szakaszt javítják. A Debreceni KÉV gépei Püs­pökladány és Szeghalom kö­zött dolgoznak. Legutoljára a vízzel borí­tott útszakaszokat javítják, akkor, amikor az elázott al­talaj és alépítmény annyira akcióprogrammal készítették elő az őszi csúcsforgalom za­vartalan lebonyolítását, amelyhez egyúttal fokozot­tabb segítséget, együttműkö­dést kértek a fuvaroztatóktól is. Az őszi forgalom tenniva­lóiról, sikeres végrehajtásá­nak előkészületeiről számol­tak be a vasútigazgatóságok jelentései alapján az MTI munkatársai is. A MÁV szegedi igazgató­sága például öt dél-alföldi megyére kiterjedő területén a mezőgazdasági szállítás a legfontosabb feladat, több mint négymillió tonna árut kiszárad, hogy újabb káro­sodások nélkül elbírják a gépsorokat. Ekkor látnak majd munkához a 47-es fő­úton Szeghalom és Csökmő között, valamint a Szegha­lom és Vésztő közötti úton. Ez utóbbin komoly feltöré­sek és repedések keletkez­tek, két legmélyebb pontján pedig teljes burkolatcserére kerül sor a forgalom mel­lett. A Tarhos—Békés kö­zötti út erősítését május vé­gén fejezték be, most még itt-ott víz borítja az utat. Az viszont már látszik; súlyo­san megrongálódott a felújí­tott útpálya szerkezete, több helyen át kellett vágni, a víz zavartalan lefolyása ér­dekében. A tarhos—dobozi szakaszon is még víz van, itt is több helyen az alap erő­sítésére lesz szükség. A helyreállításokhoz na­ponta 3—6 irányvonattal érkezik a kő és a kohósalak. Egy hónap alatt 85 ezer ton­na kő, 8 ezer 400 tonna bi­tumen érkezik a megyei igazgatósághoz, annyi, mint máskor egész éven át. A békéscsabai és a debreceni igazgatóság aszfaltkeverő te­lepei nyújtott műszakban dolgoznak, az elkövetkező hetekben több mint 60 ezer tonna aszfaltot gyártanak, és szállítanak majd bedolgozás­ra. kell továbbítaniuk a követ­kező hónapokban: Gondot okoz a kocsihiány, ezért szer­veztek operatív bizottságot, amely a legfontosabb fel­adatokat figyelembevéve meghatározza a kocsiigények kielégítésének sorrendjét. A budapesti vasútigazgató- ság területén is a kocsiellá­tás a legfőbb téma, annál is inkább, mert a jelzések sze­rint több az áru a tavalyinál. A vasárnapi rakodásokat anyagilag is ösztönzi az igaz­gatóság, kétszeres jutalékot fizet például a munkaszüne- tes napokon berakott irány­vonatokra. — szekeres — Először a kisebb mértékben rongálódott utakat javítják ki a gépsorok Fotó: Veress Erzsi flz őszi csúcsforgalomra készül a vasút Megyénk baromfifeldolgozó vállalatai is bemutatták mély­hűtött termékeiket az OMEK-on Fotó: Lónyai László Békés megyei sikerek Ma zár a 69. OMÉK A kőbányai vásárvárosban ma utoljára nézhetik meg a látogatók a 69. OMÉK be­mutatóit, kiállításait. A 17 napos látványosság a HUNGEXPO eddig legna­gyobb rendezvénye volt, és most már elmondhatjuk, hogy remekül sikerült. Az időjárás is kegyeibe fogadta a rendezőket, és a szakem­berek, érdeklődők hű képet kaphattak a magyar mező- gazdaság eredményeiről, si­kereiről és bepillanthattak számos szocialista és tőkés ország mezőgazdaságába és élelmiszeriparába. A szakmai napok, a tudományos előadá­sok és pusztán csak a kiál­lított, bemutatott tárgyak, kutatási programok, eredmé­nyek olyan új információk­hoz juttathatták a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar szakembereit, melyek segít­ségével már a közeljövőben is számottevő fejlődést ér­hetnek el. A 69. OMÉK nemcsak ki­állítás és vásár, hanem egy­ben verseny is volt. A ma­gyar mezőgazdaság és élel­miszeripar üzemei megmé­rette^ hogy hol, mennyire eredményesen használták ki a legutóbbi öt esztendőt. Örömmel jelenthetjük, hogy megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei nagy­szerűen helytálltak. Búzater­mesztésben például csaknem az összes díj Békés megyé­nek jutott, míg a rizster- mesztésben csak megyénket képviselő gazdaságok vehet­tek át érmeket, összességé­ben is elmondhatjuk, hogy bár hivatalos mégyék közti verseny nem volt az OMÉK- en, a legtöbb díjat, elisme­rést megyénk gazdaságai, üzemei kapták. Közülük is a Mezőhegyesi Állatni Gazdaság szerepelt a legeredményesebben. A te­nyésztői bírálaton nagydíjat kaptak Aldató—28 magyar félvér kancájukra. Aranyér­mes lett a Ramzes—3 ma­gyar félvér mén, ezüstérem jutott a 684—Ramzes junior és az Aldató—59 magyar fél­vér kancáknak. Elismerő ok­levelet kapott az állami gaz­daság Nónius „C” XXX nó- niusz kancája. De ezzel még nem ért véget a Mezőhegye­si ÁG díjainak sora. A bú­zatermesztés eredményeiért aranyérmet kaptak, a lucer­natermesztésért ezüstérmet, míg az öntözéses kukorica­termesztésért bronzéremmel jutalmazta őket a bíráló bi­zottság. Még műszaki jelle­gű termékeikért is jutott ne­kik egy elismerő oklevél. Nagyszerű sikert ért el a kamuti Béke Termelőszövet­kezet is. Búzatermesztési eredményeiért megkapta a bíráló bizottság nagydíját. A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet és a ke- vermesi Lenin Termelőszö­vetkezet, valamint a domb­egyházi Petőfi Termelőszö­vetkezet aranyérmet kapott a búzatermesztés terén elért sikerekért. A Petőfi Terme­lőszövetkezet ezenkívül a rostkendertermelés eredmé­nyeiért ezüstérmet, cukorré­pa-termesztésért bronzérmet, öntözetlen kukoricájáért el­ismerő oklevelet kapott. Aranyérmet kapott az oros­házi Béke Termelőszövetke­zet a cukorrépa-termeszté­sért. Az orosházi Dózsa Tsz ugyancsak aranyérmes lett az öntözetlen kukoricater­mesztés terén elért sikere­kért. A szövetkezetnek még egy bronzérem jutott a 62— Romnyi magyar félvér kan­cáért. A kamuti Béke Ter­melőszövetkezet szintén a kukoricatermesztésért lett aranyérmes. Nagyszerű eredményt köny­velhet el a nagyszénást Ok­tóber 6. Termelőszövetkezet kollektívája, ök kapták meg az öntözetlen kukoricater­mesztés nagydíját, és még égy aranyérem jutott nekik a pulykavégtermék kitűnő minőségű előállításáért. A békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezet a szilvaoltvá­nyokért kapott első díjon kí­vül még két ezüstéremmel tér haza az OMÉK-ról. Az egyiket a búzatermesztésért, a másikat a tojótípusú tyúk- végtermékért kapták. A csár­daszállási Petőfi Termelőszö­vetkezet a rizstermesztés eredményeiért lett aranyér­mes. Ugyanezért kapott a szeghalmi Sárréti Termelő- szövetkezet ezüstérmet és a köröstarcsai Petőfi Termelő- szövetkezet elismerő okleve­let. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents