Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
1980. szeptember 21., vasárnap Szeptember 22: megyei rendezvény KPVDSZ munkavédelmi hónap A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szeptemberben munkavédelmi és egészség- ügyi hónapot tart. Az alapszervezeteknél ennek megfelelően mintegy 78 rendezvényre került, illetve kerül sor a közeljövőben. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára elmondotta, hogy most különösen nagy jelentősége van az eseménysorozatnak. Az idén ünnepük ugyanis a munkavédelem és a társadalombiztosítás 30. évfordulóját. A programok sokrétűek. A fogyasztási szövetkezetek közül Battonyán, Gyulán, Tótkomlóson, Dévaványán, Kondoroson, Medgyesegyhá- zán, Szarvason, Békéscsabán, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál, az Uni- verzálnál munkavédelmi vetélkedőket rendeznek. A békési, a medgyesi, a szarvasi ÁFÉSZ-nél, a vendéglátóipari vállalatnál fórumon ismerkednek a munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet egységes értelmezésével, végrehajtásával. Rákszűrés lesz többek között az orosházi ÁFÉSZ-nél. a ZÖLDÉRT-nél. Véradónapokat szerveznek Kondoroson, Mezőberényben, a békési cukorkaüzemben és n békéscsabai Göngyölegellátó Vállalatnál. Ezenkívül több helyen szakorvosi előadások hangzanak el az egészség megóvásáról, a gépkocsivezetők pedig KRESZ-vetélke- dőkön bizonyíthatják tudásukat. Megvitatják a KPVDSZ elnökségének 1980. július 24-i határozatából adódó társadalombiztosítási teendőket, szakszervezeti ülésen tárgyalnak a munka- védelmi feladatokról. A megyei rendezvény szeptember 22-én lesz Békéscsabán, az SZMT-székházban. A résztvevők filmvetítéssel egybekötött értekezést hallgatnak meg ,a neurózisról, a dohányzás ártalmairól. A TT-elnökök, a szociális bizottságok vezetői, a munka- védelmi felügyelők a társadalombiztosítási törvényességről, az általános szociálpolitikai kérdésekről, a munkavédelmi rendeletekről beszélgetnek. Az esemény alkalom arra, hogy a szakszervezeti bizottságok a KlSZ-szerveze- tekkel. a szocialista brigádokkal együtt, a jövőben még jobban segítsék az idős, egyedülálló embereket. Nagyobb figyelmet fordítsanak a csökkent munkaképességű dolgozók élet- és munkakörülményeire. —s. Egészségnevelési hét Sarkadon A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a TIT gyulai járási szervezete és a sarkadi művelődési ház szeptember 22—26-ig egészségnevelési hetet rendez Sarkadon. Hétfőn. 22- én este 7 órakor dr. Horváth Éva, megyei főorvos nyitja meg a programot a művelődési házban, majd dr. Buga László tart előadást az egészséges táplálkozásról. Tej- és tejtermékkóstolón vehetnek részt az érdeklődők és a Békéscsabai Konzervgyár termékeivel is megismerkedhetnek a helyszínen. Kedden egész napos üdítő- és rostitalkóstoló lesz. Délelőtt a fogápolás szabályairól dr. Farkas András, körzeti fogorvos és dr. Ta-. kács Erzsébet paradontoló- giai főorvos tájékoztatja az általános iskolásokat. Az előadást követően játékos vetélkedőt rendeznek a hallottakról. Este a felnőtteknek szerveznek előadást, amely a gyógyvizekről, az alkohol és a dohányzás ár- talmasságáról szól. Szerdán délelőtt ismét a helyes táplálkozás, az egészséges életmód lesz a téma, este 7-től pedig dr. Ja- kubecz Sándor, megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos beszél a családi életre nevelésről. KRESZ-vetélkedőre, közlekedési tájékoztatóra kerül sor szeptember 25-én délelőtt, délután 16 órától pedig az anyaságról, a csecsemő fogadásáról beszélgetnek a program résztvevői. A következő napon délelőtt 9-től az ifjúkor és a szexualitás problematikáját tárgyalják, este 6-tól a felnőttek hallhatnak a játék jelentőségéről a kisgyermek életében. A sarkadi egészségnevelési héten állandó kiállításokat és bemutatókat láthat a művelődési ház közönsége; a környezetvédelem, az egészséges táplálkozás és életmód, a csecsemőápolás, a tisztálkodás témaköréből. Egészségügyi témájú könyveket is vásárolhatnak. A békési Jantyik Máytás Múzeumban tegnap délelőtt 11 órakor rendezték meg Reményi Katalin ötvös és Kolozsvári G. Miklós grafikus kiállításának megnyitó ünnepségét Fotó: Veress Erzsi Tízéves a SZOT—MEDOSZ üdülő Gyulán Ezen a nyáron volt tízéves a SZOT—MEDOSZ Gyógyüdülő Gyulán. Nem rendeztek látványos ünnepségeket. Gondolnak viszont a 90 ezernél is több vendégre, hogy mindnyájan szép emlékekkel, kipihenten térjenek haza a gyulai üdülésből. Az üdülővezetésnek egyre határozottabb célja, hogy az ország különböző vidékeiről ide érkezők ne csak Gyulát ismerjék meg, hanem képet kapjanak megyénk egészéről is. ♦ Kilencszintes a SZOT— MEDOSZ Gyógyüdülő. A földszinten tágas, világos előcsarnok fogadja a belépőt, itt vannak a gazdasági irodák, s a szállót a fürdővel és a szakrendelésekkel összekötő fedett folyosók. Az első emeleten a konyha, az étterem, a presszó és a társalgó. A többi szinten közel 400 vendéget tudnak elhelyezni. Az érkezés utáni első napokban orvosi vizsgálatra mennek a gyógyulni vágyók. Ekkor dől el, kinek, milyen kezelésre van szüksége. A súlyfürdő, az iszapkezelés, vagy más gyógymód vár rájuk. A délelőtti fürdőzést, gyógykezelést, pihenést követően ebédnél négyféle választékot kínálnak az étteremben. A délután és az est a kulturális programoké. Aki Gyulán üdül, megismeri a város történelmi múltját, patinás házait, műemlékeit. A szálló kultúrosai' szervezik a városnéző sétákat, amelyek Erkel emlékházához, a Ko- hán-képtárhoz, a korszerű művelődési központhoz, s más látnivalókhoz vezetnek. Két hét alatt sor kerül minitárlatra, kézimunka-kiállításra a társalgóban, csillagászati előadásra, panoráma- periszkópos bemutatóra a legfelső emeleten, egészség- ügyi előadásokra, irodalmi estekre, író-olvasó találkozókra. Kirándulásra is elviszik vendégeiket a gyulaiak, a szomszédos Aradra, megyén belül pedig a szarvasi arborétumba, a kondorosi csárdába, a Békésszentandrá- si Szőnyegszövőbe, az End- rődi Cipész Szövetkezetbe és az Orosházi Üveggyárba. Az utolsó nap estéjén ci- teramuzsikával, a Centrum Áruház divatbemutatójával, a szálló asszonykórusának énekével búcsúztatják a hazatérőket. ♦ Péter Pálné középkorú asz- szony Székesfehérvárról érkezett: — Életemben először járok ezen a tájon — mondja —, eddig csak térképről láttam. A szobatársnőm, és az asztaltársaim is remekül érzik magukat, elégedettek vagyunk az ellátással, a kiszolgálással. A születésnapomon meglepetés ért, a szálló vezetői és dolgozói felkö- szöntötték. Bevallom, elsírtam magam: hogy itt még ezt is számon tartják! A Videotonban dolgoztam, de már nyolc éve otthon vagyok rokkantsági nyugdíjas. A gyógyüdülőt az orvos javasolta számomra, s beutalót a szakszervezettől kaptam. A kádfürdőbe járok, az étteremben diétásán étkezem. A reumás, törött lábamnak jót tesz ez a gyulai víz, érzem, hogy erősödök. Időnként sétálgatok is a környéken, csodálom ezeket a szép mogyorófákat, s az oltott begóniákat a szálló előtt. Sok a virágom otthon is ... Winkler György, budapesti mérnök, amikor megszólítjuk, éppen Görgey Artúrról olvas egy vaskos kötetet, ö így beszél a szállóbeü napokról: — Nyugdíjas koromig a Geodéziai és Térképészeti Vállalat tudományos osztályvezetője voltam, feleségem orvos. Nem véletlen, hogy itt vagyunk Gyulán, máskor is pihentünk már ebben a városban. A fürdőpark olyan, mint egy arborétum, a strandolási lehetőség nagyszerű, és nagyon vonzó a város is. Kevés helyen találkoztunk ilyen hagyományőrző szeretettel. Trabanttal jöttünk, bejártuk már a környéket, megfordultunk Békéscsabán és Újkígyóson is. Tetszett és meglepett a szálló új szolgáltatása, az újságrendelés. Érkezésünkkor megrendelhettük szokásos lapjainkat, és azokat rendszeresen megkapjuk. A kul- túros lányok is nagy ambícióval végzik a munkájukat, pedig biztosan évente legalább húsz—harmincszor elmondják ugyanazt a vendégeknek. Mégsem türelmetlenek, és a szálló többi dolgozója sem az, pedig mi, vendégek, nem vagyunk arkangyalok! Két hét alatt többéke vésbé megismerjük egymást. A pihenés első önfeledt órái után újra rájövünk: társas lények vagyunk. Kártyázunk, sakko„Tessék választani.. Fotó: Martin Gábor zunk, biliárdozunk. Jövőre jó lenne ugyanitt találkozni, igaz? ♦ Az üdülőben 115-en gondoskodnak a vendégek kényelméről. Az itt dolgozók is tanulnak, képezik magukat, hiszen az igényes vendéglátás ezt megköveteli tőlük. A hajdúszoboszlói központ által szervezett alföldi sportnapokról, a szakmai versenyekről gyakran elhozzák a vándorserleget és a díjakat. A szomszédban már épül a szállómonstrum újabb egysége, a Csepel Vas- és Fémművek anyagi támogatásával. Soltész István, a Csepel akkori vezérigazgatója 1977. november 12-én helyezte el az alapkövet, 1981. végére remélhetően készen lesz az intézmény. Újabb négyszáz vendéget fogadhatnak majd akkor, sőt többet, hiszen ide már majd családosokat utalnak be pihenni és gyógyulni. Bede Zsóka D népi ellenőrük Ahogy átlépték a porta küszöbét, az irodák folyosóin, s a munkatermekben egyaránt gyorsan elterjedt a hír. Itt vannak a népi ellenőrök. Kérdezgetnek, mindenre kíváncsiak, mindent tudni akarnak. De kik is a népi ellenőrök? Épp olyan dolgozók, mint akiknek a munkáját vizsgálják, csak éppen másik vállalatnál, intézménynél, vagy szövetkezetnél dolgoznak. Az idén a választások után az alakuló tanácsüléseken, illetve azt követően, hetven népi ellenőrzési bizottsági tag tett ünnepélyesen fogadalmat. A választáskor a népi ellenőrzési bizottsági tagok 38 százaléka kicserélődött. Mélyvízben az agronómusnő Képesné Serfőző Margit a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen agrárkémikusként végzett. A battonyai Petőfi Termelőszövetkezetben a növényvédelem és a. tápanyaggazdálkodás szakirányítója. Az idén választották meg a mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság tagjának, de már korábban is bevonták az ellenőrzési tevékenységbe. 28 éves. — A múlt év augusztusában értesültem, hogy bevonnak a népi ellenőri munkába. Először meglepődtem, de ugyanakkor megtiszteltetésnek is vettem, amikor megtudtam, hogy olyan nagy gazdaságban, mint a Mező- hegyesi Állami Gazdaság, kerül sor a vizsgálatra. A csoportban öten voltunk. A nem rubel elszámolású növényvédő szerek és a műtrágya felhasználása volt a témánk. Felosztottuk a területet. Én kaptam feladatul a műtrágya-gazdálkodás ellenőrzését. — Hogyan fogadták a vizsgálatot a gazdaságban? — Nagyon készségesek voltak. Ezzel magyarázható, hogy alaposan megismerhettem a munkájukat. A gazdaság közel 50 milUó forintértékű műtrágyával gazdálkodik. A tárolás megfelelt a követelményeknek, viszont a nyugati országokból származó műtrágyából sokat használtak fel. Javasoltuk, hogy ezt a mennyiséget csökkentsék. A megoldás azonban ösz- szetettebb. Saját tapasztalatomból tudom — hiszen a Petőfi Tsz-ben évente 18—19 millió forint értékű műtrágyával gazdálkodunk —, hogy ez csak akkor lehet jó tanács, ha a hazai műtrágya minősége javul. Éppen ezért javaslatot tettünk a minőség javítására is. — Mi vezette a vizsgálat során? — Az őszinteség, a segíteni akarás. No, meg az is, hátha találkozom olyasmivel, amit saját munkahelyemen is alkalmazni lehet. Ez volt az első vizsgálatom. Valóságos mélyvíz. I szocialista brigád vezetője — Három évvel ezelőtt szóltak a vállalatnál, hogy népi ellenőrnek javasoltak. Én fizikai dolgozó vagyok nem ismerem az ilyen munkát. Meg aztán, 43 tagú brigád vezetője vagyok. Sok az elfoglaltságom — mondja Búvár Mihályné, a Kállai Éva Szocialista Brigád vezetője, aki 19 éve dolgozik a baromfifeldolgozó vállalatnál. — Később mégis elfogadta a megbízatást. — Még abban az évben egy olyan vizsgálatba vontak be, amelynek témája nagyon is lekötött. Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalatnál vizsgáltuk meg az üzemi demokrácia helyzetét. Akkor jöttem rá, hogy milyen széles körű a népi ellenőri munka. Arra kerestünk választ, milyen fórumrendszeren keresztül cserélnek gondolatot, egymás munkájára és az egész vállalat fejlesztésére tesznek észrevételeket, javaslatokat a vezetők és a beosztottak. Jó érzés volt látni, hogy javaslatainkat figyelembe vették, s élettelibb, pezsgőbb lett az üzemi demokrácia a vállalatnál. — Tehát nemcsak megismerte, hanem meg is szerette? — Az eUenőrzést nagyon fontosnak tartom. Felelősségteljés munka, alapos felkészültséget kíván. A vizsgálat során nekem kellett a szak- szervezeti bizottsággal foglalkozni. Mivel ilyen feladatom korábban nem volt, odahaza áttanulmányoztam az ezzel kapcsolatos szakirodalmat. — Sok az elfoglaltsága? — Júniusban lettem a megyei népi ellenőrzési bizottság tagja. — Így még felelősebbé vált a munkám. Elvégeztem a marxista—leninista esti középiskolát. Most a hároméves esti egyetemen tanulok. Sok támogatást kapok Q vállalattól, és a megyei NEB-től is. Két kiskorú gyermekem van Műszak után várnak az otthoni teendők. A férjem is sokat segít. Türelem és lelkiismeretesség Mázán András az idén ment nyugdíjba. 1958-ban, a népi ellenőrzés életre hívásának évében lett az orosházi járási városi NEB elnöke. Munkájának elismeréseként kétszer kapta meg a munkaérdemrend ezüst fokozatát. Nyugdíjba vonulása után háromszor kerestem a lakásán. Negyedszer találkoztam. a HÓDIKÖT csor- vási üzemében. Egy fegyelmi ügy előkészítésében vett részt. — Milyenek voltak a kezdeti évek? — Mikor párthatározat alapján létrehozták a népi ellenőrzést, az volt a cél, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegét vonjuk be a vizsgálatokba, elősegítve a konszolidációt és ,a társadalmi tulajdon védelmét. Nem voltak tapasztalataink. — És a feladatok? — Azt hiszem .azokban alapvető változás nem történt. Akkor is, most is az a fő feladata egy-egy vizsgálatnak, hogy minél konkrétabban segítse elő az ellenőrzött területen a munka javítását. — Több, mint 22 évig állt a járási-városi NEB élén. Hogyan marad meg emlékezetében ez a két évtized? — Sok szép és nehéz feladatot kellett ellátni. Gyakran foglalkoztam az állampolgárok közérdekű bejelentéseivel és panaszaival. Előttem nem volt kis és nagy ügy. A panaszok kivizsgálása nagy türelmet és lelkiismeretességet kívánt. Az emberek hálásak voltak érte. Gyakran az volt az érzésem, ha a panaszosra az illetékesek kellő időt szenteltek volna, s lett volna türelmük okos szóval felvilágosítani, nem is fordul a NEB-hez. — Voltak álmatlan éjszakái? — Sokszor. Hiszen nem egy vizsgálatunk súlyos mulasztásokat is feltárt. * * * A népi ellenőrzési bizottság tagjainak választása egybeesett a tanácstagok választásával. A választások során nőtt a fizikai dolgozók aránya, emelkedett a női NEB- tagok száma. A színvonal- tartás biztosítása érdekében az új NEB-tagok többsége már korábban is részt vett a népi ellenőrzési munkában. Helytállásával bizonyította, hogy alkalmas erre a felelősségteljes feladatra. A bizottságok az elmúlt ciklusban megfelelően tettek eleget a követelményeknek, a NEB-tagok lelkiismeretesen végezték munkájukat. Így összegezte Józsa Béla. a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az elmúlt öt év munkáját. A feladatokkal kapcsolatban elmondta, hogy alapvető célja a népi ellenőrzésnek, hogy segítse a megye társadalmi, gazdasági fejlődését. Nagyobb gondot kell fordítani a munka hatékonyságára. Éppen ezért fokozni kell az utóellenőrzéseket. Serédi János
