Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

Amit megteremtett: 1980. szeptember 18., csütörtök NÉPÚJSÁG együttes szellem, azonos gondolkodás Mozgékony, mindig siet. Ezért megy élményszámba, ha nagy ritkán alkalom nyí­lik vele egy jóízű, kötetlen beszélgetésre. Figyelni — fel­tűnő igényességgel szerkesz­tett mondataiban — a sok mindent átélt emberek bölcs derűjét átsütő szenvedélyes­séget. Azt a ritka tulajdon­ságát, amellyel fiatal korá­nak egyetlen, talán céltalan­nak tűnő fejezetében is — megtalálja a hasznot hozó kamatot. Dér László az az ember, akit nem lehet ,,kikérdezni”. De bármiről is szól, ízes ki­ejtése, a legkomolyabb té­mák közben is fel-felbukka- nó, eredeti humora magával sodorja mindenkori hallga­tóját. Találkozásunkkor — hiszen az Országos Múzeumi Tanács tagja — éppen az or­szágos múzeumi normatíva- rendszer kidolgozásának kér­dése izgatta. S ami megle­pett: mindenféle helyi önzés nélkül, az egészet, a közös érdekeket látva keresi a meg­oldást. Pedig ki csodálkozna azon, ha kissé részre hajló gondoskodással a Békés me­gyei Múzeumi Szervezet ér­dekeit tekintené elsődleges­nek? Hiszen Dér László 1969 óta ennek a szervezetnek az igazgatója. S e tizenegy esztendős ve­zetése alatt tény, hogy me­gyénkben talpra álltak az összes múzeumi szakágak. Az alkotmány idei ünnepén ép­pen ezért, a magyar múze­umügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elis­meréseként kapta meg a mű­velődési miniszter és a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­te által adományozott Móra Ferenc Emlékérmet. Beszél­getésünknek eleinte ez adja a szokásosnál ünnepélyesebb hátteret, amiről aztán hama­rosan mindketten meg is fe­ledkezünk. Az idő múlásával lassan kibontakozik előttem Dér László szabályosnak aligha nevezhető életútja. Az éhe­zéssel tarkított kitérő a mű­szaki egyetemen, az újkori történésszé érés folyamata Debrecenben és Leningrád- ban, s az a különös véletlen (?), hogy történészként is mindig kapcsolatban volt a múzeumi tevékenységgel. Szerencsés alkat. Nincs benne hajlam a különböző múzeumi szakágak beskatu­lyázására, egy másutt gyak­ran fellelhető belső hierar­chia kierőszakolására. Szá­mára csak egy dolog létezik: a múzeumi tevékenység a maga komplexitásában. Aho­gyan saját szavaival megfo­galmazta: — A múzeumi munka legszebb és legnehe­zebb oldala a komplexitás. A tudományok szakosodásá­nak, különválásának folya­matában a tudományok egye­sülése éppen a múzeumok területén valósul meg a leg­jobban. Azáltal, hogy műve­lődéstörténettel foglalkozunk. Az archeológiától a szocioló­giáig. Az embereknek nem szaktudományokat kell nyúj­tanunk. De lényeges, hogy megyénk múzeumi szakem­berei egyben szakágaik or­szágosan elismert művelői. Ugyanakkor előbbre jutottak a múzeumügy egysége, az együttmunkálkodás dolgában is. Tudományos tevékenysé­gük a szakágak publikáció­jában, közkinccsé tételük pe­dig a közművelődésben nyil­vánul meg. Igaz, hogy vidé­ken vagyunk, de nem pro­vinciálisán. A helyi értékek kutatása, felmutatása szerve­sen illeszkedik az egyetemes és a helyi művelődéstörté­netbe. — Sokat beszélnek a mú­zeumok nyitottságáról. Nyil­ván, nem a kiállítótermek ajtóit értik alatta ... — A modern muzeológia igényel egyfajta nyitottságot. Ez nem azt jelenti, hogy ol­csón hozzáférhetővé tesszük értékeinket, hanem azt, hogy az embereket bevonjuk a múzeumi munkába. Miközben alaposan körbe­járjuk a társadalmi mecena­túra kérdéseit, elkalandozva egészen a békéscsabai mú­zeumalapítás idejéig, észre sem vesszük az irodát lassan beborító cigarettafüstön át, hogy a közeledő eső meghoz­ta az esti sötétséget. Aztán türelmetlen dudaszó figyel­mezteti az igazgatót: várják. De a gyors csomagolás köz­ben, mintegy összegzéskép­pen néhány gondolattal meg­toldja a lezárult beszélge­tést: — Ez a kitüntetés azt jelenti, hogy nálunk igazi közösség alakult ki. Az együt­tes szellem mindenkit húz, inspirál. S ez nem az embe­rek rendkívüliségéből adó­dik. Inkább abból, hogy azo­nosan gondolkodunk, azo­nos ambíciók fűtenek ben­nünket. Az én szerepem pe­dig annyi: hogy elszórom a gondolataim közöttük ... Pedig ebben az elismerés­ben Dér Lászlónak, ahogyan ő nevezte magát, a múzeum „diszpécserének”, tudomány- szervezői tevékenysége, hite, embersége is benne van, amit a szobája könyvespol­cán, szerényen meghúzódó Móra Ferenc Emlékérem is bizonyít. B. Sajti Emese Fotó: Gál Edit Ki az igazi partner? A közművelődés társadalmasítása Eleken Köztudomású, hogy a társadalmi és gazdasági fej­lődés további biztosítása érdekében az elmúlt években, hónapokban jelentős számú korlátozó, vagy éppen az ésszerűbb irányt megmutató határozat, rendelet, jogsza­bály jelent meg. Ezek egy része a közművelődésre, azok intézményeire vonatkozik. Az eleki művelődési házat szintén elérték a rendelkezé­sek. Nyisztor György, az in­tézmény állami díjas igaz­gatója röviden és a lényeget megfogalmazva így összeg­zett: most derül ki, hogy ki­re számíthatunk, ki a part­nerünk. S hogy erről kölcsönösen meggyőződjenek, nagyszabá­sú munkába fogott a műve­lődési ház. Ennek a munká­nak eredménye egyenlő a most induló új évad feltéte­leinek biztosításával. — Az utóbbi években több olyan dokumentum látott napvilágot — a közművelő­dési párthatározatra, a tör­vényre gondolok —, amelyek alapjául szolgálnak az ér­demi munkának. Érvényesí­tésükhöz azonban szükséges, hogy saját munkánkat felül­vizsgáljuk. Hogyan és hü­lyén mértékben sikerült az egész eddigi tevékenységün­ket a társadalmi igényekhez igazítani'! Erre a kérdésre most kapjuk meg a választ, amikor október 1-ig az el­múlt öt esztendő dolgait ele­mezzük. Ennek sorában elő­ször a helyi vezetőkkel egyeztettük elképzeléseinket, elviekben. Most ezeket a gyakorlatba ültetjük át. így például a kiscsoportok eseté­ben a belső tartalmi munka helyreállításáról van szó. Tehát a nevelési célok erő­sítéséről. Hiszen nincs és nem lehet szükség az öncé- lúságra, az önmagáért való művészkedésre. Az eleki művelődési ház egyik legjelentősebb tömeg­bázisát a helyi közel fél­száz szocialista brigád tag­jai adják. Szeptember 19-én egy munkaértekezleten fejt­hették ki véleményeiket a brigádvezetők. Ezen a meg­beszélésen a nagyközség va­lamennyi vezetője jelen volt. Az elmúlt hetekben minden brigád részletes igényfelmé­rő lapot kapott. Mit várnak a művelődési háztól, milyen programokat kedvelnek, mi­ben tudnak ők segíteni? Kö­rülbelül ezek a kérdéscsopor­tok szerepeltek az íveken. — A helyi vezetés támo­gatása nélkül nem tudnánk dolgozni. Ezért kellenek ilyen alkalmak. Itt megtalál­juk a közös hangot. És a bri­gádok. Az értekezleten ott voltak a munkaverseny-bi- zottságok vezetői is. Leg­többször a művelődési intéz­mények és a versenybizott­ságok munkája nincs szink­ronban. Sőt: nem egyszer keresztezik egymást. Pedig a bizottságok feladata in­kább a versenyek, a mozga­lom folyamatának figyelem­mel kísérése. A szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavának tel­jesítéséről van itt szó. A „dolgozni” rész rendben is van. De a másik kettő! Ma már a közművelődés intéz­ményrendszerének segítségé­vel, az együttműködés nélkül lehetetlenség azt teljesíteni. „Szocialista módon dolgoz­ni — tanulni és élni.” Az október első napjaiban in­duló kiscsoportok éves ter­vei ezen jelmondat utóbbi két szavának megvalósulását szolgálják. S hogy ez való­ban így lesz, annak biztosí­téka az eleki művelődési ház eddigi munkája. A név azonban már nem pontos. Rövidesen új cégtáb­la kerül a szürke épület homlokzatára: művelődési és I ifjúsági ház. Az egyesülés­től a nagyközség fiataljai a korábbi évek mostoha körül­ményeinek végleges felszá­molását várják. Már kiala­kultak a tervek. A ház mel­letti cukrászda megszünteté­sével, átalakításával (egye­lőre csak a „miből ?”-re nincs válasz...) bővül az új nevű intézmény. Kedden dél­„Lovasút”. A békéscsabai Balassi Néptáncegyüttes tag­jai csak így nevezik, haegy- egy lótenyésztési társulat meghívására külföldi turnéra indulnak. Nos, most ismét egy lovasút van kilátásban. A Haflingen Lótenyésztési Társulat meghívására 5 tán­cospár, 5 zenész, valamint Born Miklós művészeti veze­tő száll vonatra, s utazik Innsbruckba, ahol a nem­zetközi lovasnapokon lépnek után a szakkörök, szerdán az ifjúmunkás klub, csütör­tökön a művészeti csoportok, pénteken a tudományos is­meretterjesztés és a gyer­mekcsoportok, vasárnap délelőtt az eleki gyerekek­nek játékfoglalkozás, szom­baton és vasárnap este pedig diszkó kap helyet az ifjúsá­gi részben. S hogy a „mi­ből ?”-re válasz, s mi több, megoldás születhessék, az csak úgy képzelhető el, ha az eleki fiatalok is kiveszik részüket a művelődési és if­júsági ház értük is folyta­tott munkájából. Október 1-től tizenhárom szakkör és művészeti cso­port (ez utóbbiak zöme nemzetiségi), hat klub és öt tanfolyam várja régi és új tagjait. A legközelebbi két kiemelkedő esemény a szep­tember 23-i és a november '6-i lesz. A nagyközség fel- szabadulásának ünnepén Kalcsó József festő tárlatát és dokumentumkiállítást nyitnak. A NOSZF-évfordu- ló előtti napon országos ren­dezvénynek ad otthont Elek. A magyarországi román folklóregyüttesek egész na­pos szemléje lesz itt. Dél­előtt menettánccal vonulnak fel a résztvevők, majd ko­szorúzás lesz. Este a műve­lődési ház nagytermében ke­rül sor a bemutatókra. Az eleki művelődési (és október 1-től ifjúsági) ház új munkaterve tehát ad ar­ra, hogy kik is azok a part­nerek, akik a megváltozott, az ésszerűséget, a minőséget, a személyiség fejlesztését célzó követelmények mellett vállalják az együttműködést. Példázva ezzel az emberek érdekében vállalt munkát. Nemesi László fel. Pontosan 15 éve, hogy bemutatkozott ott a Balassi, s most ismét színes műsorral készültek a régi fellépéseik helyszínére. A Kalocsai mars, az Üveges, a Legényes és a Szatmári táncok című mű­sorszámokat adják majd elő. Az indulásig, szeptember 19-ig még egyszer, tegnap próbáltak a táncosok, hogy 10 napos ott-tartózkodásuk alatt siker kísérhesse bemu­tatkozásukat. Csak egy kultúránk van Vita. Ügy hiszem, jó pár­szor kifejtettük már ezeken a hasábokon, mennyire ked­veljük a rádió vitaműsorait. Feltéve persze, ha igazi vi­taműsorral állunk szemben, ahol a gondolatok egymásra épülnek, vagy egymásnak mondanak ellent, ám min­denképpen kiegészítik, gaz­dagítják egymást. Mert hét­főn este a Petőfi adón a vá­rakozással ellentétben egész mást kaptunk a „Csak egy kultúránk van” című sorozat utolsó részében. A tudományok és a mai magyar irodalom. Ez volt a mostani rész témája. Erről beszélgettek a műsor részt­vevői: Béládi Miklós iroda­lomtörténész, Gazda István tudománytörténész és Jéki László fizikus. Az eszmecse­rét Erdei Grünwald Mihály vezette. Hogy miért kezdtem kissé berzenkedve e műsor elem­zését? Mert az idegesítő, nem egyszer unalmas társalgást nem tartottam szerencsésnek. Igaz, a versek ízekre sze­dését eleve méltatlannak tar­tom. Bizonyára ezen sokan megbotránkoznak, mert sze­rintük a mondanivalót csak így lehet megérteni, és egy- egy szó is lényeges közlen­dőket rejthet. Igaz. Am az is igaz, hogy ugyanannak a versnek — legyen az mai ma­gyar is (!) — egészében van esztétikuma és érzelmi töl­tése, ha elgyönyörködhetünk a dallamában, az egységében. S a fent említett műsorban éppen ettől a rácsodálkozás- tól fosztottak meg minket. Mert lehet, hogy Nagy László, Juhász Ferenc, Tam- kó Sirató Károly — és ki tudja még, ki mindenkiről volt szó —, rendelkezik ter­mészettudományos művelt­séggel. S igaz, hogy a köl­tészet túl azon, hogy szép, vagy nem szép, „még hasz­nos tevékenység is” ... (ök mondták így, bár én hadd vonjam kétségbe egy tehet­ségtelen versfaragó hasznos­ságát, még ha doktori szin­ten ért is a természettudo­mányokhoz.) Szerencsére szó esett a műsorban olyan gondokról is — s ez nekem például in­kább tetszett volna e beszél­getés tárgyaként —, mint a természettudományok száraz oktatása. Aki humán érdek­lődésű — mondták —, nem szerettetik meg vele a ter­mészettudományos tárgyakat. Holott a fizikát lehet oktat­ni Dante segítségével is ... Jókai is értette, s igyekezett megértetni a természet tit­kait ... Ám mindez megfor­dítható. Lehet az irodalom­hoz is kedvet csinálni, de nem így. Mert „Csak egy kultúránk van”, s ezért kel­lene vigyáznunk rá! N. Á. Innsbruckba készül a Balassi MM MŰSOROK KOSSUTH RÄDIÖ 8.37: Nótacsokor. 9.30: Szovjet dalok. 9.44: Muzsika Zsuzsika mesél. 10.05: Barangoló — Dominó. 10.35: Suppé: Banditák — nyi­tány. 10.43: Grétry: Panurge a Lám­pák szigetén. Egyfelvoná- sos opera. 11.35: Tudomány és bűnüldözés. 11.40: Utazás a Balaton körűi. Eötvös Károly útirajza rá­dióra alkalmazva. XXI. (befejező) rész. 13.35: Csurka István: Házmester- sirató. Koczkás Sándor könyvszemléi e. 13.45: Zenemúzeum. 14.33: Verbunkosok, katonadalok. 15.38: Csiribiri. 16.05: Kóruspódium. 16.19: Rádiószínház. 17.07: Körmikrofon. 17.33: Bemutatjuk új felvétele­inket. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekara játszik. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 30.06: Hajdú Erzsébet és Palcsó Sándor népdalokat énekel, Szőllős Beatrix cimbalmo- zlk. 30.33: világhírű zeneművészek. 21.40: Adottságok — lehetőségek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Madrigálok. 22.50: Elmélet és gazdaság. 23.10: Zenekari muzsika. 0.10: Frenreisz Károly táncda­laiból. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Haj. Részletek MacDermot zenés játékából. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.3Ö: Bartók-kórusok. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: A nagy képmás. Buzatti kisregénye rádióra alkal­mazva. 22.05: Operettrészletek. 23.15: Dzsesszfelvételekből. HL MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Zenekari muzsika. 11.05: A „gyökerek” énekel. Amerikai néger rabszolgák költészete. 11.25: világhírű előadóművészek Beethoven-lemezeiből. 13.07: A szicíliai vecsernye. Rész­letek Verdi operájából. 14.00: Dzsesszfelvételekből. 14.39: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei lezikon. 16.20: Operába hívogató. 16.50: Popzene sztereóban. 17.52: Katonák — kormányon. 18.22: Bemutatjuk új felvételein- két. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Világirodalmi Dekameron. 20.00: Mozart: G-dúr zongoraver­seny. K. 453. 20.33: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.33: A főszerepben: Tito Gob- bi. Puccini: Glanni Schle­cht. Egyfelvonásos opera. SZOLNOKI STÚDIÓ 174)0: Hírek. Pár perc dzsessz. Duke Ellington zenekara játszik. 17.12: Takarékos tárolás. Ripor­ter: Merza Jenő. A jász­berényi Palotásy szövet­kezeti kórus és a Vasas munkáskórus énekel. 17.40: Noteszlap. Könnyű hang­szerszólók zongorán és gi­táron. 18.00: Alföldi krónika. Beatpará- dé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Élővilág. (Ált. isk. 6. oszt.) A kukorica és a napraforgó, (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) A szegény csizmadia és a szélkirály, (í.-f.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) Tér és idő. (f.-f.) 14.40: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 14.55: Élővilág, (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Zeman őrnagy. Magyarul beszélő csehszlovák film­sorozat : Rókavadászat. 17.20: Tankönyvcsata. Riportmű­sor. (í.-f.) 17.40: Perpetuum mobile. „El­képzelhetetlen állatok kertje.” 18.25: Tévébörze, (f.-f.) 18.35: „A mi házunk toronyház."! A Kincskereső című gyer­mekfolyóirat televíziós kü­lönkiadása. A szegedi kör­zeti stúdió műsora, (ism.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfllmek a nagyvilágból: Az ember árnyékában. Angol ismeretterjesztő rö­vidfilm. 20.45: Az istenek kertje. Angol rövidfilm. 21.25: Reklámújság, (f.-f.) 21.35: Telesport: Labdarúgó ku­panap. Szovjetunió—Ma­gyarország. Asztalitenisz Szuper Liga mérkőzés. Közvetítés Leningrádból, felvételről, (f.-f.) 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: fkes, érdes anyanyelvűnk. Bánffy György műsora. I. rész. 19.30: Tv-híradó. 20.00: zenés nyári esték. Lili bá­rónő. Huszka Jenő nagy­operettjének tévéváltozata. 21.40: Tv-híradó 2. 22.00: A költő a tagankáról. Ta­lálkozás Vlagyimir VI- szockijjal. (ism., f.-f.) 22.25: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 15.35: Iskolatévé. 15.55: Európa Kupa labdarúgó- mérkőzésekről. 17.25: Kulturális híradó. 18.35: Kum-kum. Rajzfilm. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági hírek. 19.40: Fiatalok órája. 20.25: Marguerite Duras: A zene című tévéfilm. 21.10: Tudósok és utazók klubja. 21.40: Pódium. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: A fiatalság gyermekkora. 18.15: Tudomány. 18.45: Kabaré. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Fehér könyv. 20,50: Vetélkedő. 21.55: Komoly zene. II. MŰSOR 15.55: A Szerb SzK falusi olim­piája. (közv.) 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Eurogol. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Közeli találkozások. 21.30: Huszonnégy óra. 21.45: A BITEF krónikája. 23.00: Tegnap, ma, holnap. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A vasálarcos férfi, 6 és 8 órakor: Az áldozat. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: örült nők ket­rece. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Naplemente délben. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Apacsok, fél 8 órakor: Bosszúvágy. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Kacsavadászat, fél 8 órakor: Dicsőségre Ítélve. Gyu­lai Petőfi: 3 órakor: A képző- művészeti világhét alkalmából: Magyar kisfilmsorozat, 5 és 7 órakor A szentév. Orosházi Bé­ke: Folytassa cowboy. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A feke­te kalóz, fél 6 és fél 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő L, II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents