Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
1980. szeptember 18., csütörtök o Tegnap délután 2 órakor nyílt meg Gaburek Károly festő- művész kiállítása Békéscsabán, a konzervgyár KISZ-klub- ; jában. A portrékat és tájképeket bemutató kiállításon a gyár dolgozói nagy számban vettek rész. Képünk: a művész [ és vendéglátói |j Fotó: Veress Erzsi ;; ~~~~~~ __________________________________________ B matirök Sarkadon Tanácsi vezetők továbbképzése Mlívezelttk Bizalom és felelősség A sarkadi művelődési ház öt évvel ezelőtt hirdette meg első pályázatát a Sarkadon élő, vagy onnan elszármazott amatőr festők, fafaragók és fotósok számára. Kiállítási alkalmaik mindig sok érdeklődőt vonzottak, és segítették a bemutatkozók fejlődését. Az idei pályázatra érkezett festményekből, fafaragásokból, népi bútorokból és fotográfiákból a Népművelési Intézet zsűrije választotta ki a bemutatásra alkalmasakat. A művelődési házban berendezett kiállításon Szeptember 25-én ünnepi Bartók-esttel kezdődik meg az Erkel Színházban a budapesti művészeti hetek idei rendezvénysorozata — jelentették be szerdán a Fészek Klubban tartott sajtótájékoztatón. Katona Ferenc, a művészeti hetek igazgatója elmondotta: a főváros kulturális seregszemléjének egy hónapon át tartó programjában mintegy száz esemény — koncertek, színházi előadások, kiállítások egész sora — szerepel. A zenei Rétek félszáz hangversenyén számos külHelyes-e a régi norma? A nyelv szakadatlanul változik, s használatában — részben éppen a folytonos mozgás, fejlődés miatt — mindig is voltak, vannak és lesznek ingadozások, bizonytalanságok. Éppen ezért van szükség újra meg újra a nyelvhelyességi, a nyelvi normák Ssszefoglalására, mert 200, vagy akár az 50 esztenddvél ezelőtti nyelvszokás ma már csak kevéssé mérvadó. Ez tette szükségessé a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által gondozott kétkötetes nyelvművelő kézikönyv közreadását: az első kötet megjelenése alkalmából szerdán sajtó- tájékoztatót tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A főszerkesztők — Grétsy László és Kovalovszky Miklós — egyebek között elmondták, hogy a mü lexikonszerűen, ábécé-sorrendben ad feleletet a nyelvi, a nyelvhasználati kérdésekre, s elvi tájékoztatást, nyelvtani rendszerezést is nyújt. Rendeltetése kettős: nemcsak a kutató nyelvészeknek és a hivatásos nyelvművelőknek kiván útmutatója lenni, hanem mindazoknak — Íróknak, szerkesztőknek, tanároknak, előadóknak — akiknek a nyelv munkaeszközük, s ezért mintaszerű, hibátlan használatára törekszenek. tizenkilencen szerepelnek'. Különösen a fafaragók bizonyították: híven őrzik és alkalmazzák a népművészet hagyományait, és olyan alkotásokat hoznak létre, melyekben mások is szívesen gyönyörködnek. A kiállítás megnyitásán adták át az „Így látom én” című fotópályázat díjait is a legjobbaknak, közöttük a helyi gimnázium és szakközép- iskola fotószakkörének'. Az amatőrök kiállítását szeptember 26-ig tartják nyitva a művelődési házban. földi vendégművész is föllép — köztük Igor Ojsztrah világhírű hegedűművész —, s Budapestre várják a belgrádi és bécsi szimfonikusokat, valamint szovjet, lengyel és angol zenekarokat is. A színházbarátok ezúttal két rangos társulat vendégjátékát tekinthetik meg: az NDK egyik vezető színháza, a Deutsches Theater és a krakkói Stary Teatr mutatkozik be a fővárosban. A lengyel színház két előadását a világszerte filmrendezőként ismert Andzrej Waj- da állította színpadra. A művészeti hetek programjában idén kitüntetett helyet kap a táncművészet: az Operettszínházban rendezik meg a Magyar táncfórum ’80 című bemutatósorozatot, amelyben minden hivatásos balettegyüttesünk közreműködik. A rádió és a tv művészeti műhelyeiben is számos alkotás született, melyeket a kulturális eseménysorozat keretében sugároznak majd. A korszerű, az emberek dolgát humánusan értékelő tanácsi ügyintézés fejlesztése napjaink fontos feladata. A Békés megyei Tanács oktatási és továbbképző intézetének tanfolyamai, különféle képzési formái a tanácsi dolgozók szakmai, elméleti gyarapodását szolgálják. Az itt tanító szakembereknek is szükségük van a felnőttoktatás pedagógiai és pszichológiai ismereteire, ezért most számukra rendeznek továbbképzést. A több hónapon át 1-1 napig tartó képzés szeptember 19-én, pénteken délelőtt fél 10-kor kezdődik. A megnyitó után dr. Gácsér József, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezetője tart A kukorica vegyszeres gyomirtásáról, a gyomirtási kísérletekről volt szó azon a tanácskozáson, amely tegnap, szerdán délelőtt kezdődött Békéscsabán. A megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson összegyűlt szakemberek először Állaga János, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer kukoricaágazatvezetője tájékoztatóját hallgatták meg. Az előadó a már termesztésben levő és hivatalos elismerésre váró fajtákat jellemezte. Balogh József, a megyei AGROKER Vállalat igazgatóhelyettese a vegyszerellátás alakulásáról beszélt. Elmondta, hogy a tőkés importból származó gyomirtó szerek iránt nagy az érdekA kedvezőtlen időjárás miatt késik az őszi, kézi mun- kiagényes növények betakarítása, ezért a tanulók mezőgazdasági foglalkoztatására is a megszokottnál későbbi időszakban, várhatóan hűvösebb, csapadékosabb időjárási viszonyok között kerül sor. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a munkavégzés egészségügyi feltételeiről minden gazdaságban körültekintően gondoskodjanak. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium ezért felhívja a mezőgazdasági nagyüzemek fi* gyeimét, hogy a diákok egészségének védelme érdekében a naponkénti munkahelyre és hazautazást, illetve a tábor és a munkahely közötti utazást zárt szállítóelőadást a szocialista, kommunista személyiség jellemzőiről, majd dr. Zrinszky László, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője beszél a meggyőzés, a propaganda és az agitáció jelentőségéről. Októberben Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője lesz a tanfolyam vendége, novemberben az MSZMP külügyi osztályától, decemberben ismét a Politikai Főiskolától várnak előadót, januárban a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala személyzeti és oktatási főosztályának vezetője, Csollák Gábor tájékoztatja a hallgatókat a tanácsi képzések tapasztalatairól és rendszeréről. lődés, pedig a jövő évben várhatóan kevesebbet hozhatunk be, mint az idén. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló valutakeret az idei szinten marad, viszont a vegyszerek ára folyamatosan emelkedik. Ezért hazai és szocialista importból fogják fedezni a hiányzó mennyiségeket. A szóbeli ismertetések után a résztvevők a Hidasháti Állami Gazdaság csárdaszállási kerületébe utaztak, ahol megtekintették a nagyüzemi gyomirtási kísérleteket. A 17 vegyszerkombináció kipróbálását célzó kezeléseket és eredményüket Kovács Imre, a megyei növényvédelmi állomás szakértője ismertette. eszközökkel végezzék, a táborokat rendszeresen fűtsék. A tisztálkodáshoz — ideértve a nem táborban elhelyezett tanulók kézmosási lehetőségeit is — biztosítsanak meleg vizet. A diákok kapjanak naponta egyszer meleg ételt, hideg időjárás esetén, munka közben, védőitalként forró teát, csapadékos időben pedig védőruhát, elsősorban gumicsizmát, és lehetőség szerint esőkabátot is. A MÉM felhívja a figyelmet arra is, hogy az elvégzendő munkák várható torlódása miatt a szokásosnál is körültekintőbben keli alkalmazni az adott munkaterületre érvényes munkavédelmi és balesetelhárítási szabályokat. n a egy nagyvállalat valamennyi üzeméről, gyáráról elmondhatjuk, hogy a mennyiségi tervek teljesítése mellett öt százalékkal emelkedett a termelékenység; hogy csökkentek a műszakon belüli veszteségidők, s javult a gépek műszaki állapota; hogy lényegesen csökkent a fizikai dolgozók fluktuációja, jeléül annak, hogy nyugodtabbá vált a munkahelyi légkör; s ha mindehhez még hozzátesszük, hogy a gondok-ba- jok közt vergődő textilipar egyik nagyvállalatáról, a Pamutfonóipari Vállalatról van szó, ahol ezeket az eredményeket alig egy év alatt érték el, akkor valami nagyon komoly, hazai viszonyaink ismeretében valami egészen nagyszabású szervezési kampányra gyanakodhatunk. Netán arra, hogy a szervező szakma legtapasztaltabb külföldi művelői szállták meg a gyárakat, s kemény, következetes munkával érték el ilyen rövid idő alatt ezeket az eredményeket. Pedig szó sincs szervezési „csodáról” sok pénzért alkalmazott külföldi profikról. Sokkal egyszerűbb dolgok történtek a Pamutfonóipari Vállalatnál, aminek megértéséhez érdemes kissé vissza- oörgetni az eseményeket. Néhány éve a textiliparban vizsgáldóni kezdtek a művezetők körében. Nézzük a legfontosabb megállapításokat. Először: kiderült, hogy túl sok a művezető, s ez is oka annak, hogy a művezetői rang elvesztette megszokott jelentését, hisz’ többségük egyszerű gépmesteri mnkát végzett. Másodszor: a 19 hatásköri terület elemzésekor mindössze öt olyat találtak, ahol a művezető szerepe valamennyire is meghatározó; az öt legjelenték- telenebb hatáskör esetében. (Például: a gépek elosztása, a fizetett szabadság engedélyezése, a kilépőcédulák aláírása, s ehhez hasonlók.) Harmadszor a művezetők legtöbbje — mert gyakorlatilag gépmesterek — munkaideje java részét fizikai munkával tölti: sem idejük, sem energiájuk, sem lehetőségük az irányító munkára. Negyedszer: ennek megfelelően alakult a fizetésük, a keresetük is; a három műszakban dolgozó szakmunká-. sok negyven százalékának keresete erősen megközelítette, 10—15 százalékának keresete pedig jócskán meghaladta a művezetőkét. Ezek persze jól ismert, évek óta visszaköszönő megállapítások, anélkül, hogy bármi is változott volna ezen a téren. Ügy tűnik azonban, hogy a textiliparban már unták e vissza-visszatérő megállapításokat, s cselekvésre szánták el magukat. Munka- programot dolgoztak ki, aminek alapelve, hogy a vezetői jogkörök olyan decentralizálását kell végrehajtani, ami végül is elvezet a kívánatos állapothoz, hogy tudniillik a művezetők valóban felelős irányítói legyenek a rájuk bízott munkahelynek. Hogy végre dönthessenek a termeléssel összefüggő elemi kérdésekben, és a munkásokat közvetlenül érintő ügyekben. Hogy nagyobb vezetési lehetőségeket és különösebb kötöttségek nélküli hatáskört kapjanak. A munkaprogram első lényeges kitétele, hogy csökkenteni kell a művezetők számát. Azokat pedig, akik maradnak, csakis a termelés kötetlen irányításával kell megbízni. Ezzel párhuzamosan növelni kell a gépmesterek számát. S a legfontosabb, hogy a művezető munkahelyének egyszemélyi felelős vezetője, s mint ilyen közvetlenül, és csakis az üzemvezetőhöz tartozik. (Vagyis: a művezető munkáját nem irányíthatja akárki, akinek erre éppen kedve szottyan.) Időközben más helyen, más iparágban is hozzáláttak a művezetők helyzetének rendezéséhez (például a Dunai Vasműben), azonos megfontolásokból: a művezetőt nem rángathatja akárki, a művezetőnek felelnie kell a rábízott munkahelyért, következésképpen a művezetőnek vezetnie, irányítania kell. Ez pedig csakis úgy képzelhető el, hogy végre-valahára megteremtik a művezető irányító tevékenységének elemi feltételeit. Megteremtik még akkor is, ha netán ez ügyben már nem intézkedett volna jó néhány kormányhatározat, minisztériumi állásfoglalás, s ki tudná még felsorolni mennyi minden más irányelv, utasítás, meg miegyéb ... S hadd térjek vissza a Pamutfonóipari Vállalat eredményeinek egyikére: mióta a művezetők valóban vezetők, azóta lényegesen csökkent a fizikai munkások fluktuációja. Az ehhez fűzött megjegyzés — hogy a fluktuáció csökkenése egyértelműen jelzi a nyugodtabb, a kiegyensúlyozottabb munkahelyi légkört — korántsem jól hangzó publicisztikai fogás. Rég megdőlt az egykori fluktuációs vizsgálatok ama megállapítása, hogy aki a munkahelyéi: sorozatban cserélgeti, az egyértelműen elítélendő. Nem! A sorozatos munkahelycserék mögött, nagyon gyakran súlyos munkahelyi gondok-bajok fedezhetők fel. Ezek a gondok-bajok tán épp’ arra vezethetők vissza, hogy a szóban forgó munkahelynek nincs igazán, és valóban egyszemélyi vezetője, ha úgy tetszik: „gazdája”. Nincs senki, akihez odamehetnénk, akivel megbeszélhetnénk, akinek követelményrendszeréhez igazodhatnánk, akitől elismerést, vagy éppen büntetést kapnánk, s akitől ezt el is fogadnánk; egyszóval nincs senki, akitől — s csakis tőle — elfogadhatnánk a munkavégzés mindenkor követendő mércéjét, mert tudjuk, hogy ő a főnök. S ha nincs főnök, illetve ha mindenki főnök, ha mindenki beleszól, ha mindenki utasít, ha mindenki lázas elképzelésekkel, egymást keresztező intézkedésekkel áll elő, akkor az csakis a fejetlenséget jelzi, csakis bajokhoz vezet. Csoda, ha az ilyen munkahelyet, aki csak teheti, elhagyja? I lúlzás lenne azt állítani, hogy a művezetői I _____I rang és tekintély h elyreállítása részben — s nem kis részben! — politikai feladat is? Vajha még azt is mégérhetnénk, hogy a művezetői gárdába a legjobbak, és csakis ők — szakmai tudásuk és emberi kvalitásaik szerint is a legkiemelkedőbbek — kerülhessenek. Aminek persze feltétele — lenne! —, hogy akit megtisztelnek a vezetéssel együttjáró bizalommal, az ne csak „elvileg” érezze ezt a bizalmat, hanem a munkájáért járó fizetségben is. Máskülönben ugyan miként kerülhető el a művezetői gárda felhígulása? Dinnyeárusok a csabai piacon Fotó: Martin Gábor Sajtótájékoztató a budapesti művészeti betekről Kukorica gyomirtási bemutató Csárdaszálláson Meleg étel, forró tea, esőkabát a diákoknak — n MÉM felhívása Vértes Csaba
