Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
1980. szeptember 16., kedd Miért rokon a finnugor népek zenéje? Az V. nemzetközi finnugor kongresszust az idén Turkuban tartják, a finnek legrégibb tengerparti városában. Vikár László népzenekutató két mordvin sira- tót elemez ezen a kongresz- szuson. A köztiszteletben álló zenetudós immáron huszonöt éve gyűjti a Volga és az Urál közötti vidéken élő finnugor és török-tatár népek zenéjét. A magyar őshazában és vidékén háromszáz falut járt be, négyezer felvételt negyvenezer szövegsorral, és háromezer adatközlőt szólaltatott meg. A magyar népzenetudomány egyetlen finnugor kutatójaként arra keresi a választ, hogy a tőlünk távol élő rokonok zenéje miben hasonló a miénkhez; vannak-e az egész nyelvcsaládban megtalálható közös vonások, vagy másként alakult az őshazában maradottak zenéje a másféle körülmények hatására. — Kodály még azt mondta, hogy ami a cseremisz és a magyar zenéhen azonos, az nyilvánvalóan a közös múlt. ön most, negyedszázados kutatómunka után hogyan látja ezt? — Kodály csak azért lehetett ebben a kérdésben olyan biztos, mert kevés dalt ismert. Az ő aspiránsaként, az ő felkérésére kezdtük meg a munkát a helyszínen Bereczki Gábor nyelvésszel 1957-ben. Minél több anyagot gyűjtöttünk, minél nagyobb az összehasonlítási alap, annál kevésbé egyértelmű az eredmény. Nem lehet ma már azt a korai elméletet hangoztatni, hogy mi onnan, az őshazából hoztuk magunkkal népzenekincsünk alapjait, s azóta őrizzük. Például azok a hegyi cseremiszek, akik zenéjükben a legrokonabbnak tűnnek, a legtöbbféle hatásnak kitett területen élnek, s a keleti cseremiszek, akik a legrégibb kultúrát őrizték meg, mert Rettegett Iván erőszakos hittérítése elől 4—500 kilométerre elmenekültek, s ma is pogány isteneknek áldoznak — nos náluk nyoma sincs annak a dallamépítésnek, szerkezetnek, ami hasonlít a magyarhoz. — Akkor honnan vannak a megdöbbentő hasonlóságok a hegyi cseremisz, a csuvas és más népekkel? — A pentatónia, az ereszkedő és kvintváitós szerkezet csak ott lelhető fel a Volga-vidéken, ahol a finnugor népek törökökkel érintkeztek. Sehol máshol. Csak száz kilométeres körzetben. Közvetlen rokonaink, az obi-ugorok zenéjében sem. Tehát az a furcsa helyzet, hogy ami a finnugor népek zenéjében közös, az egy harmadik néptől származik: különböző korból, különböző helyeken vettük át ugyanazt. Ezek a hasonlóságok esetleg anélkül alakultak ki, hogy például a magyar és cseremisz nép valaha is együtt élt volna a későbbi történelem során — állítom én. Persze mások mást mondanak. — Majd a turkui kongresszuson — gondolom — ütköznek a vélemények, a tudományos érvek és ellenérvek találkozója akongresz- szus. ön mivel készült, miről tart előadást? — Két mordvin siratót mutatok be. Az elmúlt években vettem fel. Kottáinkkal — amit ezer éve használ az európai ember — csak nagyon durván rögzíthetők ezek a finom díszítésekkel ékített dallamok. A keleti zenei hagyomány ennél sokkal finomabb árnyaltságokra képes. Ezért használok grafikont, s erről a grafikonról játszom ott be ezeket a mordvin siratókat. Ehhez fogható alaposabb zenei elemzést nemigen végeztek eddig. — Mit tart a legjellemzőbbnek a Volga vidéki őshazánkra? — Sok különbköző eredetű,. nyelvű, vallású és szo- kású nép élt ott évszázadokon át. Finnugorok, török nyelvű népek és oroszok. A kultúrájuk hatott, és hat egymásra mindezideig. A zenekutatásban is érvényre kellene juttatni azt a szemléletet,. ami egyre több tudományban érvényesül már, amely szerint nem népekhez kell kötni bizonyos stílusokat, hanem területekhez. Ennek a szemléletnek lehet csak eredményes jövője, és meggyőződésem, hogy a Volga-vidéken — és sok esetben a Kárpát-medencében is — ezt az elvet kell alkalmazni. — Minél mélyebbre hatol, minél nagyobb az összehasonlítási alapja, annál nagyobb a bizonytalanság, annál több a kérdőjel. Ez nem zavarja? — ötvenévesen ezt már természetesnek tartom. Fiatal koromban persze nekem is voltak határozott kijelentő mondataim. Ez az anyag száz év múlva sokkal értékesebb lesz, mint ma. Lehet, hogy a bizonyosság be sem következik az életünkben. A mi munkánk tulajdonképpen csak étvágygerjesztő, mert végső fokon az odavalósiak- nak kell feltárni saját zenéjüket. Persze minden archívumban elhelyeztünk ott is minden gyűjtésből másolatot. Most úgy érzem, rizshegyet fogyasztok egyedül. — Tervei? — Ezt a kutatómunkát csak elkezdeni lehet, de befejezni sohasem. ónody Éva kategória, skatulya. Persze, ettől nem leszünk szegényebbek, sőt: értékek teremtődnek, ha nem is hangoztatjuk az eredetmítoszt. Sőt: a vasárnapi vásáron (illetve: vásárnapi vásáron) az 53 kiállító és árusító nagyobbik része inkább kézműves volt. Lehet, hogy nem annyira divatos ez a meghatározás, de igazabb, Végső soron mindegy. Az ötvenhárom közül legalább negyvenöt olyan terméket hozott ide, amelyek az egyetemes emberi kultúrának fejlődéstörténetét példázzák az adott technikai színvonalon. Azaz: a mában tükröződő és érvényesülő régmúlt „hétköznapi” művészetét. 51$ í!t <A> Vasárnap reggel nyolc órakor még igencsak korán van. Mégis sokan voltak, akik a rendezők szórólapos, plaká- tos felhívásainak eleget téve, már ekkor sorban álltak a csabai vásárcsarnok két végénél, a bejáratok előtt. Mert ugyebár vásárt hirdettek, s már az első tapasztalatai is azt mutatták, hogy jó minél hamarább ott lenni. S az igazi vásáron az igazi vásárló az elejétől a végéig ott van. Pontban nyolckor nyílnak a kapuk. Bent tisztaság, a tegnapi nagypiacról ittfelej- tődött virág- és zöldségillat. A hosszú pultokon szép takaros rendben kirakva mindaz, amiért idejött a közönség. Az első félóra, egy óra a mustráé. Mert az igazi vásárló ... Felvettük hát a kesztyűt. Hiszen az igazit nemcsak ígérték, de be is váltották. S választék is volt bőven. No, és a konkurencia! Például az egyik helyen a cserépkorsó nyolcvan forint volt, annak majdhogynem ikertestvére egy másik fazekas asztalán már százhúsz. No, nem sokáig ... ÍV Az éhes szemet hamar jóllakattuk. S a test is kaphatott. Klasszikusriak számító vásári eledeleket. Ízleteseket és azonnal. Érdekes, pedig a többi napon ugyanezeknek; a szövetkezeteknek, vállalatoknak a pavilonjai ugyanezeket az étkéket és italokat adják ugyanezen az áron, s ma mégis finomabbak, má- sabbak, vásáribbnak tűntek. Valahogy a kínálás barátibb — vagy üzletibb? — volt. A megafonokból harsogott a zene, és a szokatlanul ízléses, alapos és pontos reklám! Egészen kilenc óráig. Ekkor egy mély férfihang bejelentette, hogy a kondorosi Egyesült Tsz röpülj páva köre következik. Kiváló címet nyert együttes, negyvenkét tagú. Megérdemelték a már több ezerre gyarapodott közönség erős tapsát. A kondorosiak után 10-től az ingyen beengedett gyerekek kaptak „szellemi vásárfiát”. A Napsugár bábegyüttes a már oly sokat játszott, mégis frissnek érzett A három kismalac című mesedarabját adta elő. Aztán jött a többi művészeti csoport. „Jó vásár vót!” Szerencsére nekünk nem kellett úgy járnunk, mint a badacsonytomajiaknak, akik az idegenforgalom kedvéért (szezon végén mentsük, ami menthető ...), jóval a szüret előtt rendezték meg az utána esedékes szüreti bálát. Már ahogyan erről vasárnap este A Hét című tévéműsor tudósított bennünket. Pedig a békéscsabai, másodszor sorra kerülő népművészeti vásárt is idegenforgalmi hivatal rendezte. Az IBUSZ megyei igazgatósága és a Kereskedelmi és Vásári Iroda közösen és kitűnően. „Egy kis türelmet, még igazítunk egyet a nádsípon” Fotó: Veress Erzsi Azok a bizonyos, veretes, pompás lószerszámok ... Táncosok, énekesek zenészek. Népi együttesek. í’A *.> Apropó, népi, népiség, népművészet. Ezekkel a szavakkal, mint jelzőkkel illették ezt a nagyszerű vasárnapi csabai vásárt. Pedig valahol egy kicsit sántít a dolog. S ugyanakkor teljesen elfeledkeztünk a másik (vagy: „másik”?) gyökérről, amit csak úgy általánosan kézművességnek, céhességnek nevezünk. Az ok mindinkább tetten érhető: ma divat a népművészet. Tudjuk, kicsit a lelkiismeretfurdalásunkat enyhítő. De ugyanennyire a legősibb „iparszerű termelés”, a kézművesség ügyében is lehetnének rossz érzése- jink. Ez a kicsit kaotikusnak tűnő dilemma akkor jutott eszembe, amikor az egyik fiatal dunántúli népi (!) iparművész elmesélte, hogyan csinálja fafaragásait. Amelyek csodálatosak. A lényeg az, hogy neki a havi fizetéséhez kiegészítő mellékesként jön az a pénz, amitösz- szefarag. Nem is nagyon érdekli a sokat, s nemegyszer indokolatlanul emlegetett ősi gyökér, ami legtöbbször a motívumok történeti azonosításával egyenlő. Munkáit lezsürizteti, majd értékesíti. Mikor mondom, hogy ő mégis népi iparművész, legyint. Nincs más megoldás, ez egy A harsogó zenét — popslágert, népdalt, „verszenésít- ményeket” — néha túldalolja egy-egy „hangos önreklám” : madárcsalogató síp, cserépharang, kolomp, rézcsengettyű, míves nádsíp. Dél felé, zárás előtt vagy két órával, már mozdulni is alig lehet. Egyre többen vannak azok, akik hónuk alatt a vásárfiával, hazafelé igyekeznek. De a kapukon áramlik az utánpótlás. Mert van itt minden. Tűzzománcékszerek (egyszerűek, szépek), mindenféle bőr- és prémholmi, gyertyaöntő egykor füstté váló termékei, csontfaragások kecses női nyakba, szűrrátétek és harsány színű makramék, pompás, veretes lószerszámok, nosztalgiát kicsikaró mézeskalácshuszárok és -szivek, apróbb, közepes és hatalmas méretű kosarak, kékfestő-és ötvösmunkák, temérdek fazekasedény, sárga és fekete agyagból formázva-égetve. „Legjobb vevő a gyerek” — somolyog hamiskásan egy asszonyság. Van is benne valami. Ha a srác kiszemel valamit, melyik szülő tagadja meg a vásárlást egy ilyen nagy napon? ... AT> <iv Több mint hatezren voltak vasárnap a vásáron. Egy országos érdeklődésre számot tartó kupameccsre sem megy el mindig ennyi ember. Hetvenes, hollófekete öltönyös, csizmás, nyakkendőtlen, fehér inges, bajszos mácsi summázza az általános véleményt: Jó vásár vót! De még valamit: várjuk a folytatást. Csabán és a megye más településein is. (Nemesi) KÉPERNYŐ A csillagos ég alatt Félárbocra eresztett szempillával néztem végig pénteken este a San Remo-i dal- fesztivál gálaestjét. Nem csoda, későn kezdődött. Előtte Delta, meg Páskándi Géza darabja. Szóval elálmosod- tam. Persze. Tudom. Ilyenkor fel kell álni, és kikapcsolni a készüléket. Minek szenvedni? Igen ám, de ki kellett böjtölnöm ezt az időszakot, mert háromnegyed 10-től vetítették a „Csillagos ég alatt” című riportműsort, amire már napok óta fentem a fogam. Megérte a szenvedést. A Török Ilona rendezte műsor valóban élő gondokat tükrözött. Egyébként is. A nagy- közönséget — hiszen a címből már sejteni lehetett, hogy a szabadtéri színházakról lesz szó — mindig is érdekelte mindaz, ami a kulisszák mögött történik, s ennek a természetes kíváncsiságnak próbált eleget tenni a film ... Gyorsan hozzáteszem, sikerrel. Szegvári Katalin riportjait egyébként is szeretem. Most sem csalódtam. A segíteni akarás szándékával elsősorban az ismert vagy kevésbé ismert problémák mellé tette oda a felkiáltójeleket. Lássuk csak! Egerszeg. Hiányoznak a színházi segítő emberek. A világítás nem éppen tökéletes. Egerben szó esik arról, hogy bár a város magáénak érzi a szabadtéri játékokat, náluk nincs olyan szakmai és szervezeti biztonság, mint a fővárosban. A továbbiakban olyan általános kérdések is felszínre kerülnek, mint például a szabadtéri előadások jogi szabályozásának léte vagy nem léte, s az ezekkel járó adminisztrációs és egyéb gondok. Külön örültem annak, hogy a „mi Gyulánk is megszólalt”. Havasi István, a gyulai várjátékok' igazgatója és Sik Ferenc művészeti vezető beszélt a közönség ^elvárásáról, s arról, hogy mik a célkitűzéseik: hogy esztétikai értéket adjanak, hogy amit csinálnak, befolyásolja a nézők életét. És így tovább. S egy nagy bölcsességet is kimondták, azt, hogy az úgynevezett objektív lehetőségeket nem kevesellni, hanem kihasználni kell, az előbb felsorolt nemes célok érdekében. S hogy mindez hol, hogyan sikerül? Ez már egy újabb riportfilm témája lehetne ... N. Á. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Csak egy kultúránk van. 8.57: Színes népi muzsika. 9.44: Rímek és ritmusok. Verssel, muzsikával kisdobosok között. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.43: Utazás a Balaton körül. Eötvös Károly útirajza rádióra alkalmazva. XX. rész. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.42: Arcképek a német Irodalomból. 15.10: Grieg: Változatok egy régi norvég románcra. 15.28: Nyitnikék. 18.05: Kemenes Sarolta és Molnár Ferenc nótákat énekel, iij. Balogh László cimbalmozik. 16.32: Olasz barokk muzsika. 17.07: Az első óra előtt — X. rész. 17.32: Brahms: Ünnepi és emlékbeszéd. 17.45: A Szabó család. 19.15: Hallgassuk együtt. Bartók- müvek. 20.00: Katonák — kormányon. 20.30: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 20.59: „Végtelen kék ég alatt.” Mongol irodalmi est a Kossuth Klubból. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Giorgio Tozzi operaáriákat pnplrpl 22.45: Meditáció. 22.55: Lehotka Gábor orgonaestje a váci zeneiskola hangversenytermében. 0.10: Köztünk maradjon. Részletek Bródy Tamás—zágon István zenés játékából. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.32: Éneklő Ifjúság? 14.00: Kettőtől hatig . .. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Népdalkörök országszerte. 18.53: Csak fiataloknak! 19.56: Közvetítés az Ü. Dózsa— Real Sociedad UEFA-kupa labdarúgó-mérkőzésről. 20.50: Mexikói dallamok. 21.00: Országtérkép hangjegyekből. 22.00: Verbunkosok, nóták. 23.15: A dzsessz a 70-es években. ni. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bécsi klasszikus muzsika. 10.35: Dzsesszfelvételekből. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Janácek: A sors. Három- felvonásos opera. 12.38: Hangszerszólók. 13.07: Üj Purcell-lemezeinkből. 14.11: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.31: Csajkovszkij: Az évszakok. 15.10: Szerelmi bájital. Részletek Donizetti operájából. 16.20: Labirintus. 16.35: Századunk mesterműveiből. 17.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 18.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Falvai Attila és Némethy Attila hangversenye. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Eszmecsere — az elmekór- tan szépirodalmáról, 20.05: Nagy siker volt! A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának és énekkarának hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. 21.28: Zenekari operarészletek. 21.56: Legszebb stúdiófelvételeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Kunsági népdalok. 17.15: Fillérekért vagy forintokért? Riporter: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. A Color együttes dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 9.45: Óvodások filmműsora: Pajti, a kutya. NDK bábfilm. (ism., f.-f.) 10.05: Iskolatévé: Földrajz. (Ált. isk. 5. «szt.) Ismerkedés a térképpel, (f.-f.) 15.40: Iskolatévé: Földrajz, (ism., f.-f.) 16.05: Hírek. (f.-f.) 16.10: Körséta Rheinsbergeben. NDK rövidfilm. 16.35: Reklám, (f.-f.) 16.40: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 16.55: Klasszikusok a képernyőn: A bosszú. Tévéfilm Dosztojevszkij „Feljegyzések az egérlyukból” című művéből. 17.50: Tv-börze. (f.-f.) 18.00: vörös szegfű dalfesztivál. Riportíilm. (f.-f.) 18.30: Észak gyöngyszemei. A Horizont Szerkesztőség műsora. 18.50: Keressük! (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ü. Dózsa—Real Sociedad UEFA-kupa labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Megyeri úti pályáról. A szünetben: Reklám. 21.40: Will Shakespeare. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. VI/3. rész: „Két szerelmem van, az gyötör, s vigasztal...” 22.30: Találkozás a számítástechnikával. VII/7. rész. 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kálnoky László-portré. (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kedvünkre, A kerekestar- csai Szil,"isi cigányklubban. (f.-f.) 21.50: Csurka István: Az adáspótló együttes. Tévéfilm. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Hírek a szocialista országokból. 16.50: Fiatalok klubja. 17.35: Riportműsor. 18.00: Üttörőhíradó. 18.25: Tv-fórum. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Közgazdasági hírek. 20.05: Román színházi est. Popes- cu: A peron. 21.15: A könnyűzene csillagai. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kaland — gyermekműsor. 18.15: Olvasmány. 18.45: Zöld kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Belpolitika. 20.55: Amíg a hegyek állnak — szovjet játékfilm. n. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Emberi nyár. , 19.27: Ma este. 20.00: Az írek énekelnek — külföldi show. • 20.50: Nagyvásári tv-iroda. 21.05: Huszonnégy óra. 21.20: Tegnap, ma, holnap. 21.25: ö — dokumentumsorozat. 22.10: Költői derű. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A három testőr, 6 és 8 órakor: Az anya, a lány és a szerető. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, 6 és 8 órakor: Előttem az élet. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A sáska napja I., II. rész. Gyulai Erkel: Severino. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Haty- tyúdal, 5 órakor: Ahová lépék, ott fű nem terem, 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Kalózok Jamaicában, fél 8 órakor: Száll a kakukk fészkére. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Az áldozat, 22 órakor: A keselyű három napja.
