Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

1980. szeptember 14., vasárnap MHUJEfeM Halász Judit és a gyerekek Otthonában egyik szobájának a fő­falát — parkettától mennyezetig — gyermekrajzok, pamutból, szövetből, háncsból készült apró figurák borítják. Óvodások, kisiskolások keze munkái, ajándékai. Az újabb küldemények már el sem fémek: egész kiállításra való gyűlt össze belőlük. No, és a „macska- kaparásos”, ákom-bákom betűs levelek! Címzésük: Drága, édes, aranyos Judit néni! Igen: Halász Judit, a Vígszínház mű­vésznője — a gyermekek kedvence. Há­rom nagylemeze, melyeken verseket énekel, meséket mond — az apróságok féltett kincsei. Nem lehet eleget présel­ni belőlük, hogy napok alatt el ne fogy­janak. Halász Judit civilben — Hogy kezdődött? — Mármint az éneklés? Néhány évvel ezelőtt a rá­dióban. Időnként felkértek, hogy szerepeljek a kicsinyek­nek készülő műsorokban. Ré­gi barátom, Bródy János sie­tett a segítségemre, megze­nésített költeményekkel. S ahogy gyűltek a számok, tá­madt az ötlet: érdemes len­ne kiválogatni belőlük egy Halász Judit énekel nagylemezre valót! Magam sem hittem volna, hogy ilyen sikert arat. Felbátorodtam, „társultam” a Fonográf együttessel, majd — Bródy ajánlatára — a tehetséges fiatal zenészekből verbuváló­dott Bojtorján zenekarral, és azóta rendszeresen járjuk az országot. Sokat köszönhetek ennek a vállalkozásnak! Ami­kor először léptem fel pó­diumon, azt sem tudtam, mi­hez kezdjek kezemmel, lá­bammal a mikrofon előtt. Aztán szép lassan belejöt­tem. Az egyes dalok között beszélgettem a kicsinyekkel, és ez felszabadított, nem várt nagy örömöt szerzett a számomra. — Ne higgye, hogy köny- nyű sikert aratni gyerekkö­zönség előtt! — folytatja Halász Judit. — Ha valaki gügyög, gagyog, aranyosko- dik, nyomban megkapja á magáét: a nagyobbak fütyül­nek, a kisebbek unatkoznak. Az ő nyelvükön szólni ne­héz, de hálás feladat. S ko­moly vizsgatétel. A gyer­meknéző megköveteli az őszinteséget, a teljes átélést. Előttük nem lehet „lazíta­ni”, csak teljes odaadással, a szó szoros értelmében együtt játszani. — És a Vígszínház? — Tizenöt évvel ezelőtt vé­geztem el a főiskolát, azóta itt vagyok. Várkonyi Zoltán­nak köszönhetem. Még a fő­iskolán figyelt fel rám, ott volt minden vizsgaelőadáso­mon, és az ő szigorú, de igazságos modorában megbí­rálta játékomat, első tévé- és filmszerepeimet, s aztán — szerződtetett. Ö nevezett el karakter-naivának. Ez e szerepkör valóban testemre szabott. Szívesen játszom klasszikus művekben, de mai magyar szerzők színda­rabjaiban lubickolok csak igazán! Kiváltképp akkor, ha groteszkre vehetem a figu­rát. Ez közelebb áll hoz­zám, mint a fergeteges ko- médiázás. — Vannak szerepvágyai? — Még a főiskolán, majd pályafutásom első éveiben akadtak, de csakhamar rá­jöttem: más az álom, és más a valóság. Nem szabad ilyes­mivel foglalkozni, mert ha a vágyott szerepet más színész kapja, jön az összeomlás, el­keseredés. Ma már jól tu­dom: mindegy, hogy milyen szerepet bíznak rám, hosz- szabbat vagy rövidebbet, lát­ványosat vagy éppenséggel a másodhegedűsét, a lényeg: szeressem azt, amit csiná­lok. Erezzem jól magam a figura bőrében. — Mostanában mintha ke­vesebbet látnánk a film­vásznon, képernyőn... — Ezért sem adom búbá­natnak a fejemet! Volt idő, amikor le sem jöttem a vá­szonról. Nem kis meghatott­sággal néztem végig a mi­nap a televízióban felújított első filmemet, az Esős va­sárnapot. Istenem! Milyen csacska fiatal voltam akko­riban! Nemcsak én, de ak­kori partnereim, egyben fő­iskolai osztálytársaim: Béres Ilona, Torday Teri, Polonyi Györtgyi és a többiek is ... Szívesen gondolok vissza Szabó István régebbi rende­zéseire: az Álmodozások ko­rára, a Szerelmesfilmre, az utóbbiak közül pedig a Bi­zalomra. Máig szeretem azt a figurát, amelyet a Nápolyt látni és ... vagy a Lila akác című filmben alakítottam. És sok-sok tévészerep! A legutóbbi: Rozov A siketfajd fészke című színművének té­véváltozata. Kár, hogy csak a film- és magnószalag ma­radt meg. A színpadi szere­pekből csak annyi, amennyi a nézők emlékezetében él. Pedig szívesen látnám ma­gam viszont régebbi és újabb kedvenc szerepeimben. Az idő vasfoga című Csurka- vígjátékban, a Trükkben, a Vörös postakocsiban, az Adáshibában... — Hogy sikerült az elmúlt évad? — ‘Köszönöm jól! Igaz, hogy csak két új szerepet kaptam: Tennessee Williams Orfeusz alászáll című drá­májában, és az éjszakai elő­adásokon közönség elé ke­rült In memóriám ö. I.-ben, de így is szinte minden es­te színpadon voltam a Víg­színház és a Pesti Színház repertoárdarabjaiban. Garai Tamás Az Orfeusz alászáll című színműben Tudomány — technika Uttalan utakon Évről évre növekszik a te­repjáró gépkocsikat gyártó cégek száma, egyre újabb tí­pusokat bocsátanak ki, és mind többet adnak el belő­lük. A nemrég csaknem ki­zárólag katonai célokra hasz­nált járművek ma a mező- gazdaság, az erdőgazdaság, az építőipar egyre megszokot­tabb munkaeszközei. Vannak köztük speciális személyau­tók éppen úgy, mint nehéz tehergépkocsik és tehervon- tatók. A terepjáró személy­autókkal szemben támasztott általános követelmény az, hogy biztonságosan közleked­jenek minden olyan terepen, ahol emberek gyalog még közlekedni tudnak. Ehhez meg kell maradniuk a lágy, laza talaj felszínén is, tehát a kerék által a talaj terü­letegységére átadott terhe­lést (talajnyomást) a lehető legkisebbre, a gyalogos ci­pőtalpán átadódó terhelés mértékére kell csökkenteni. Ám a talaj gyakran nemcsak sáros, süppedő, hanem emel­lett dimbes-dombos, árkok­kal és gödrökkel tarkított is. Ha a kerekek a talaj egye­netlenségeit nem jól követik, egyik-másik kerék akár a le­vegőbe is emelkedhet, vagy ha ezt nem is teszi, mind terhelés, mind vonóerő átvi­telére alkalmatlan helyzetbe kerülhet, és ezzel az elakadás veszélyét fokozhatja. Ezért laza talajon, homokbuckákon is az a jármű a jobb terep­járó, amelyik a talajegyenet­lenségeket az egyes kerekek terhelésének viszonylag kis változásával, de mindenkép­pen talajon maradó kerekek­kel követi. A világpiacon tehát az „alig terepjáróktól” a „min­dentudó” változatokig sokfé­le típus megvásárolható. E két szélsőséges megjelölés kö­zötti kategóriájú a Daimler- Benz és a Steyr-Daimler- Puch cégeknek a képünkön látható konstrukciója, amely Diesel- és benzinmotoros vál­tozatban egyaránt készül 48 és 88 kilowatt közötti telje­sítményekkel. A differenciál­zárral összkerékmeghajtású- vá tehető, szervokormányos kocsi közúton és terepen egy­aránt használható. . Európa legmodernebb szélcsatornája le műszereket, precíziós mér­legeket használnak fel. A képünkön látható szél- csatorna a franciaországi Fanga-Marzac-ban (Toulouse mellett) működik néhány éve. Ez Európa egyik leg­modernebb ilyen létesítmé­nye, amelyben a hangsebes­ség alatti, szubszonikus tar­tományban tervezett utas- szállító és sportgépek mo­delljeit fúvatják meg. A szél- csatorna mérési terve 4,5 X 3,5 méter. Ebbe a tér­be helyezik a repülőgép- modelleket. A mérési kamra a modelleket 3 méter szárny- fesztávolságig fogadja be. A szélcsatornában a légáramlás sebessége 10—120 méter/sec értékek között változhat. A megfúvatás alatt műszerek segítségével mérik a modell szárnyának, törzsének, fa­rokrészeinek, vezérsíkjának viselkedését a széláramlás­sal szemben. A szélcsatorna az aerodi­namikai kísérletek legfonto­sabb eszköze. A szélcsatorná­ban a repülőgépmodellek vi­selkedésének mérésére nagy sebességű légáramlást lehet létrehozni. A beszívott leve­gőt különleges kialakítású légcsavar gyorsítja fel, majd a légcsavar által perdületbe hozott légáramot terelő la- nátsorok segítségével egyen- irányítják, s a mérőtérbe ve­zetik. A mérőtérben felfüggesz­tett kismintán (modellen) fel­lépő aerodinamikai erők, áramlások mérésére különfé­Egészség — higiénia Mitől fáj a feje? Nem olyan egyszerű vála­szolni erre a kérdésre, nem azért, mert nincs rá megfe­lelő magyarázat, hanem mert a helyes válaszhoz az alapvető okok felderítése a legfontosabb. Ma már na­gyon sok olyan betegséget és állapotot számon tart az or­vostudomány, ami fejfájást okoz. A fejfájások kiemel­kednek a fájdalmak többi fajtái közül. Egy részük hir­telen kialakuló és periodikus lefolyású betegségforma, amelyek közül a migrén a leggyakoribb. A magas vérnyomásban szenvedő betegek fejfájása is visszatérő típus. A nyugta­lanság, feszültség, izgalom kiváltottá fejfájás szintén kínzó formájú, de kevésbé olyan heves. Egyre gyako­ribb a nikotin érszűkítő ha­tása miatt kialakuló fejfá­jás. Hirtelen ébredéskor az artériás vérnyomás emelke­désekor társulhat sajátos, de a beteg számára már jól is­mert fájdalom a koponya­csontok alatt. A fejfájások egyes fajtái gyakran komo­lyabb betegségek tüneteiként figyelmeztetik a beteget, és főleg az orvosát, hogy a hát­térben valami baj van. Tar­tós fejfájás esetén fontos, hogy megkeresse kezelőorvo­sát. A fejfájások mögött gyak­ran szerepelhet reumatikus megbetegedés vagy túlérzé­kenység. Legtöbbször egy kis mozgás, egy félórás séta, vagy egy csendes szobában való pihenés már elegendő, hogy elmúljon. Olykor egy fájdalomcsillapítóra is szük­ség lehet. Sok múlik persze az életmódon. Az alapbeteg­ség kezelése szintén meg­szüntetheti a fájdalmat. így a táplálkozás, az emésztés rendben tartása, a hypertó- nia gyógyszeres kezelése — amit alapos vizsgálat után az orvos rendel el — a fejfájást is megszünteti. A fejfájások fajtái annyi­ra eltérőek, hogy a gyógy­szeres kezelések elrendelését orvosra kell bízni. Ez nem jelenti azt, hogy egy napi kellemetlenség hatására fel­lépő múlékony fejfájáshoz ne vehessen be 1—1 szem fájda­lomcsillapítót az, aki már tudja, hogy ennek hatására elmúlik a fejfájás. Az sem ritka, hogy valaki jól ki- alussza magát — a fejfájás ahogy jött, úgy el is tűnik. Az egészségügyi statisztika szerint a népesség 15—20 százalékát érinti ez a fájda­lomfajta. A napi nyugtalan- sálaink annyira kedveznek az egyes fejfájásfajták ki­alakulásának, hogy ez már százezreket érint. Az ismét­lődő fejfájások formájában jelentkező, a neurózisig fo­kozódó idegbetegségek leküz­déséhez "már pszichoterápiás kezelésre van szükség — csupán tablettaeszegetéssel ez a betegség nem küzdhető le. Dr. König János

Next

/
Thumbnails
Contents