Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
1980. szeptember 14., vasárnap A szakosított sertéstelep kívülről Táptakarmánybolt, ahol a háztáji gazdaságok részére a legfontosabb tápokból ömlesztve adják az árut A Békéscsabától Szarvas felé vezető főút mentén balra jó termőföldön, mintegy ötezer hektáron gazdálkodik a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezet. Kollektív gazdaságunkban 4500 hektár a szántó, jelentős legelőterülettel rendelkezünk. Az ősgyepből 109 hektárt felújítottunk, így tavasztól késő őszig 200 növendék szarvas- marha él a dús füvű legelőn. Az irányított rét-, legelőgazdálkodás sokat segít abban, hogy gazdaságosabb legyen az állattenyésztés, hiszen a bő fűtermés lehetővé tette, hogy jelentős szántóföldi területet felszabadítsunk aszá- lastakarmány-termeléstől, és egyéb növényi kultúra előállításának szolgálatába állítsuk. A különböző árunövények termelése nemcsak szövetkezeti, de népgazdasági érdek is. Ezért úgy határoztunk, hogy 1981-től kezdődően az igen intenzív gyephasznosítás mellett csak kiegészítésként szerepeljen a lucerna. A szálas takarmány (széna) zömét a gyep biztosítja. Ennek egyik feltétele, hogy éppen a gyepterületre van a .legmagasabb műtrágya-hatóanyag felhasználás — hektáronként 450 kilogramm — tervezve. Egyébként az átlagos műtrágya-felhasználásunk 340 kilogramm hektáronként. Szövetkezetünk 1949-ben alakult. Jelenleg az aktív dolgozók száma 420 — ennek egyharmada KISZ-korú fiatal. — A nyugdíjasok száma 380. Nagy öröm számunkra, hogy sok a fiatal tag. így a legkorszerűbb gépeket jól képzett szakmunkásokra bízhatjuk. Hiszen manapság a gépeké a szó, de a legkorszerűbb gépek, gépsorok, technológiai berendezések sem működnek eredményesen, ha nem megfelelően képzett szakmunkás vezeti, szereli. A mi szövetkezetünk megengedheti magának, hogy minden gépre megfelelő szakmunkást ültethet. Ezért is mertük vállalni, hogy a KITE termelési rendszeren belül belépünk az intenzív gabonatermesztési programba. Erre új, nagy teljesítményű gépek vásárlására kapunk lehetőséget. Ügy gondoljuk, hogy ezzel a nagy nemzeti kincs, a termőföld hasznosítását tovább fokozhatjuk. E program keretében 1980—81-ben mintegy húszmillió forint értékben vásárolunk gépeket. A fiatalok egyébként minden munkaterületen megtalálhatók. Különösen a szakterületeken — gépesítésben, szakvezetésben — segítenek sokat. Igaz, hogy a fiatalokkal való törődés sok türelmet igényel, de megéri a fáradságot. (Fiatal korú dolgozók ellen fegyelmi eljárást még nem kellett kezdeményezni.). Hasonlóan nagy gondot fordítunk a női munkaerő foglalkoztatására. Szövetkezetünkben — különböző munkaterületen — 73 nőt foglalkoztatunk. Szakmai végzettségüknek megfelelően alkalmazzuk őket. Egyetemi, főiskolai végzettséggel ketten rendelkeznek, középiskolát 10-en, szakmunkásképzést 14-en szereztek. Természetesen, ott ahol férfiakkal egyenlő értékű munkát végeznek, ott a bérezésben sincs differencia. De az is természetes, hogy a legnehezebb fizikai munkákat a férfiak csinálják, így az átlagos kereset nem lehet azonos. A nők munkahelyi körülményeinek javítását szolgálja egyebek között a munkások autóbusszal való szállítása, több telephelyen a szociális létesítmények megépítése, illetve felújítása, az üzemi étkeztetés megszervezése. A gyermeküket egyedül nevelő édesanyák minden hónapban '350 forintot kapnak a termelőszövetkezettől. Erre közgyűlési határozat született, itt nincs kivétel. Addig kapja az édesanya, amíg a gyermek önálló kereső nem lesz. Ha az egyedül nevelt gyermek továbbtanul, akkor addig jár a keresetkiegészítő segély, amíg tanulmányait be nem fejezte. Hiszen azt szeretnénk, hogy az anya által egyedül nevelt gyermek semmiféle hátrányt ne szenvedjen. Hasonlóan gondoskodunk a munkában megfáradt idős nyugdíjas, illetve járadékos tagjainkról is. Az öregek illetményföldjét díjtalanul megműveli a szövetkezet. Évente egyszer megrendezzük a nyugdíjasok baráti találkozóját. Ilyenkor nemcsak tájékoztatót adunk a szövetkezet életéről, az eredményekről és a tervekről, hanem minden idős tagnak 500 forint rendkívüli jutalmat adunk. NÖVÉNYTERMELÉS A növénytermelés egyik fontos főágazat a szövetkezetben. A mintegy 120 millió forint éves termelési értékből több mint 45 százalékot a növénytermelés hozza. A nem gazdaságos szója- és cukorrépa-termelést felszámoltuk, a búza-, kukorica- és napraforgó-termelésre azonban igen nagy gondot fordítunk. Ennek köszönhető, hogy 1980-ban — a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére — jó termést takarítottunk be búzából, s hasonló jót ígér a napraforgó és a kukorica is. A búza és az őszi árpa 1980-ban terven felül mintegy hétmillió forint árbevételt hozott. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a szántástól a betakarításig a növénytermelésben részt vevő szakmunkásaink fegyelmezett, jó minőségben dolgoztak. A lucerna- és a silókukorica-termő területet is azért sikerült csökkenteni, mert az utóbbi években jelentősen emelkedett e fontos takarmánynövényekből az átlagtermés. Állattenyésztés A másik fontos főágazat az állattenyésztés. E területen az árbevétel 80 százalékát a szarvasmarha- és sertéstenyésztés adja. 1975-ben még 2352 liter volt a tehe- nenkénti tejhozam, 1979-ben meghaladta a 3600 litert, s az idén túllépjük a bűvös négyezer litert. Sertéshizlalásra szakosított telepet építettünk, így évente csaknem ötezer hízott sertést adhatunk a népgazdaságnak a közösből. A sertéságazat termelési mutatói igen kedvezőek, amit elsősorban a telepen dolgozó tagíaink lelkiismeretes munkájának köszönhetünk. Nagy gondot fordítunk a termelési célok anyagi-műszáki feltételeinek biztosítására. Ezért a tervidőszakban lucemaszárító üzemet és BL —15-ös terményszárítót építettünk, rizstelepet adtunkét üzemeltetésre és felújítottuk a sertéstelepet, összesen 52 és fél millió forintot fordítottunk a fenti célokra. Ugyanakkor gépvásárlásra újabb 10 milliókat költöttünk. A magasabb hozamok érdekében termelési rendszerekhez csatlakoztunk, de megvitatjuk: melyik milyen eredményeket hoz, és kilépünk az olyan rendszerből, amely nem biztosít megfelelő technológiát, illetve szak- tanácsadást. Hiszen jól képzett szakembereink sok min- deift önállóan is meg tudnak oldani. HÁZTÁJI Szövetkezetünk életében nagy jelentőséggel bír a háztáji gazdálkodás. A kollektív gazdaság szerves részének tekintjük, hiszen a népgazdaságnak nem mindegy, hogy a háztájiból mennyi húst, tejet és egyéb terméket adnák közfogyasztásra. Szövetkezetünk 300 kistermelővel kötött értékesítési szerződést. Ebben az évben három és fél ezer hízósertést adnak el a háztáji gazdaságokból. Az első félévben háztájiból hatmillió 561 ezer forint értékben vásároltunk fel hízott sertést, süldőt és malacot. A háztáji gazdaságok megsegítésére lucernát, gyepet, takarmányrépát adunk. A tehéntartó tagok természetesen maguk kaszálják a részükre jómért lucernát, illetve füvet. De gondoskodunk a háztáji jószágállomány táptakarmánnyal való ellátásáról is. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól átvettük a táptakarmányboltot. A legfontosabb tápokból ömlesztve kívánunk eladni a tagoknak, hogy ne kelljen drága pénzért a papírzsákot megvásárolniuk. Ez különösen a nagy tételben vásárlóknak előnyös. A Szarvasi Bútoripari Szövetkezettel kooperációs munkákra rendezkedtünk be. Bútoralkatrészeket ragasztunk, szerelünk, készítünk azért, hogy télen is folyamatos munkát biztosítsunk azoknak, akiket tavasztól őszig a nagy kampánymunkák idején oda irányíthatunk, ahol a legnagyobb szükség van a kétkezi munkákra. 1979-ben még négymillió forintot termelt ez a melléküzemág, az idén már elérjük a nyolcmilliót. Építőbrigádunk a saját épületeink karbantartásán, építésén kívül Szarvason hét lakásból álló, kétszintes tár- áasháztömböt épít kulcsátadásig, Csabacsüdön az óvodának épít napközit. A tagoknak úgy segítünk, hogy az építőbrigádnak minden szombatja szabad. így kollektiven besegíthetnek a szövetkezeti tagok családi házainak építésébe. (X) A szakosított sertéstelepen battériás nevelésre rendezkedtek be Korszerű terményszárító és -tároló Táptakarnány értékesítés háztájiba ömlesztve Bemutatkozik a csabacsiidi Lenin Tsz
