Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. szeptember 3., szerda o Szovjet vendég a földrajzkutatóban Az elmúlt napokban, szeptember 1-én és 2-án neves szovjet kutatót láttak vendégül Békéscsabán, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi csoportjánál. A. M. Grin, a Szovjet Tudományos Akadémia földrajzi intézetének osztályvezetője kétnapos itt tartózkodása során tájékozódott a békéscsabai intézetben folyó kutatásokról, különös tekintettel a közép-békési térséggel kapcsolatos tudományos munka eredményeire. A. M. Grin tárgyalásokat - folytatott arról is, hogy a Békéscsabán folyó kutatómunka hogyan kapcsolódik a KGST- országok térszerkezeti és környezetvédelmi kutatásaihoz. Ezután a vendég az intézet munkatársaival a korábban említett térségben terepbejáráson vett részt. GfPKOCSItTVtTELI SORSZÁMOK: Dr. Kalitz Nándor és V. Sz. Tyitov neolitkutató kandidátus vezetésével magyar—szovjet régészeti feltáró munka folyik a Berettyóújfalu melletti herpályi földvár területén. Mint az eddigi adatok is bizonyították, a herpályi földvárban i. e. IV. évezredben lakott település nyomaira bukkantak, ami egy neolit korú mediterrán kultúra legészakibb települése volt. Az ásatások során használati eszközök maradványai, edény- és faltöredékek kerültek elő nagy számban, de a legértékesebb lelet az a négy ház maradványa, amit a hatodik rétegből hoztak napvilágra (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) 1980. SZEPTEMBER 1-ÉN Trabant Hyc. LIm. (Bp.) 9 997 Trabant Lim. (Bp.) 1 552 Trabant Lim. (Győr) 1 004 Trabant Lim. (Debrecen) 378 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 2 516 Trabant Lim. Spec. (Győr) 2 270 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 754 Trabant Combi (Bp.) 388 Trabant Combi (Győr) 466 Wartburg Lim. (Bp.) 1 800 Wartburg de Luxe (Bp.) 1 506 Wartburg Lim. (Győr) 1 976 Wartburg de Luxé (Győr) 1 582 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 7 082 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 199 Wartburg Tourist (Bp.) 747 Wartburg Tourist (Győr) 475 Skoda 105 (Bp.) 644 Skoda 105 (Győr) 668 Skoda 105 (Debrecen) 699 Skoda 120 (Bo.) 511 Skoda 120 (Győr) 615 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Budapest) 5 796 Lada 1200 (Debrecen) 5 139 Lada 1300 (Bo.) 4 732 Lada 1300 (Debrecen) 3 836 Lada Combi (Bo > 1 637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1500 (Ro.t 4 419 Lada 1500 (Debrecen) 4 278 Lada 1500 (Gvőri 85« Lada 1600 oto.l ' 9io Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Mosrkvlre (Bnl 9 946 Polski Fiat 126 («o.l 2 678 Polski Piát 126 (Debrecen) 1 "42 Polski P'at 1500 (Bo.) 757 Dacia í«o.) 3 124 Dacia (Debrecen) 1 228 Zaooroasec (Rn ) 30 570 Kiborító borítók Szeptember első estéjén a lakótelep sokáig világító ablakait vizsgálgatva kárörvendve állapítottam meg: úgy látszik, más családokban is alaposan megizzadnak a tanévkezdésért. Pedig én kérem még sosem voltam olyan előrelátó szülő, mint az idén. A nagy kedvezményes tanszervásár idején szereztem be a szükséges felszereléseket, amelyekről természetesen hamarosan kiderült, hogy hiányosnak bizonyultak. A tanévnyitó napján nem zúgolódtam a több órás sorban álláskor, midőn a tankönyvekért és a napköziért kellett fizetni. De nézzük az eseményeket sorjában! Délután több írószerboltban tűrtem a lábra taposásokat, a hiábavaló ácsorgást, míg végül nagyjából a még hiányzó eszközöket is beszereztem. (Bár a siker megerősítése még az eljövendő napoktól függ.) Aztán étlen-szomjan nekiestem életem párjával a füzetek, könyvek beburkolásá- hoz. S ekkor tört ki a botrány. Ugyanis a háromféle méretű, tehát az összes kapható műanyag borító közül egyetlen egy sem akadt, amelyik legalább tíz különböző méretű füzetre és könyvre ráillett volna. A füzetborítók ugyanis legalább három centivel hosz- szabbak voltak, a könyvekre meg hol szűk, hol bő volt a meglevő választék. Miután szorgosan beburkoltam fehér csomagolópapírokkal a könyveket, kezdődött az igazi lélekölő munka. A gondosan elméretezett műanyagborítók széleinek felfejtése, szélességének megkurtítása. S hogy az iskolai előkészületekbe a főszereplőket is bevonjam, határozott parancsot adtam nagyobbik lányomnak, hozza be a vasalót. Bár értelmes Paprikatermesztési bemulató megyénkben Mezöhegyesi éremesö Sportnyelven szólva: valóságos éremesővel dicsekedhet a Mezöhegyesi Állami Gazdaság kollektívája. A kapuját záró országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításon 4 arany-, 6 ezüst- és 4 bronzérmet kaptak kiállított terményeik, állataik bírálatánál. A díjazottak között szerepel többek között: holstein és keresztezett tehenük, valamint a magyar tarka törzsállományuk egy- egy példánya. Érmes lovaik közül az egyik magyar félvér pedig nagydíjat is nyert. A bemutatott tudományos, technikai eredmények közül a borjúelhullást csökkentő új módszerre szóló szabadalom, és egy állattartó épületek levegőjét szabályozó, kooperációban készült berendezésük kapott érmet, illetve oklevelet. gyerek, mégis buta képet vágott eleinte a dologhoz, nem tudta mire vélni kitörni készülő dühömet, s a fel- trancsírozott füzetborítók látványát. Aztán bedugtam. Ekkor már este nyolc felé járt, s a kezem enyhén remegett. Ebből, és gyakorlatlanságomból eredhetett, hogy jó néhány kísérletem a fóliákon tátongó lyukakban végződött. Nem adtam fel a harcot. Végül a két gyerek fele füzet- és könyvállománya elnyerte hivatalos formáját. S mint jó anyához illik, csak dolgom végzetével lázadtam fel. Eszembe jutott, hogy az alsós gyerekek könyveit, a jóval magasabb előállítási költséget sem bánva, már három éve lemosható borítókkal gyártják a nyomdák. Bekötni mégsem árt, mert a ragasztók két hónapig sem bírják kordában tartani a könyvek lapjait, s ilyenkor jól jön egy pótborítás. Aztán azon is meditáltam, hogyan lehetséges az, hogy a konfekció- iparban könnyebb méretre illő ruhát találni, mint a hízni vagy fogyni aligha képes, tehát állandó méretű tankönyvekre műanyag borítót. Pedig én még azt is tudom, hogy ez a kiborító borító ügy éppen a szülők segedelmére készült. De egy közmondás mégis megnyugtatott. Éspedig az, hogy a pokol útjai is jószándékkal vannak kikövezve. Ez a közmondás pedig nem újkeletű. Felkészültem hát lélekben a jövő tanévkezdésre. De mert ugyancsak ravasz vagyok, nem kész borítókat fogok vásárolni, hanem elballagok a legközelebbi háztartási boltba, s néhány méter fóliát veszek. Akkor majd saját számíze szerint szabhatók, vasalhatok. B. S. E. Paprikatermesztési és fajtabemutató volt tegnap, kedden megyénkben. A megjelent szakemberek először a kondorosi Egyesült Tsz kertészetébe látogattak, ahol nagyüzemi paprikatáblákat, üzemi fajtakísérletet és egy fajtajelölt, a Táltos magtermesztését tanulmányozták. Ezután a nagyszénási Október 6. Tsz paprikaföldjeit látogatták meg, majd előadásokat hallgattak a termesztés gondjairól, helyes módozatairól. Kedden megkezdődött Soós Lajos és társai bűnügyének másodfokú tárgyalássorozata. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság Soós Lajost, György Józsefet és Németh Istvánt társtettesként több emberen, különös kegyetlenséggel, aljas célból, előre kitervelten és hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért Soós Lajost és György Józsefet halálbüntetésre, Németh Istvánt életfogytig tartó szabadságvesztésre Ítélte és a közügyektől 10 évre eltiltotta. Varga Lászlót társtettesként, aljas célból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés miatt 15 évi szabadságvesztésre Ítélte, és tiz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyben szereplő Mester János és Soós Lajosné vádlottakat társtettesként nagyobb értékű, üzletszerűen elkövetett lopás bűntettében, Mester Jánost ezen túlmenően kitartottság és közokirat-hamisítás bűntettében, Soós Lajosnét pedig üzletszerű kéjel- gés vétségében mondta ki bűnösnek, az első fokú bíróság Mester Jánost ezért négyévi szabadságvesztésre és a köz- ügyektől öt évi eltiltásra. Soós Lajosnét kétévi szabadságvesztésre és a közügyektől háromévi eltiltásra Ítélték. Az előadók között szerepelt Tuza Sándor, az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet munkatársa, aki a fajtákat értékelte. Szőke Gyuláné ágazatvezető a kondorosi, Rajki Béla ágazatvezető pedig a nagyszénási szövetkezet termesztéséről beszélt. A paprikanemesítés eredményeiről és irányairól dr. Zatykó Lajos, a Zöldségkutató Intézet tudományos főmunkatársa tartott ismertetést. Az ügy fellebbezések folytán került a legfőbb bírói fórum elé. A legfőbb ügyész az első fokú bíróság Ítéletének helyben hagyását indítványozta. Az ügy anyagának ismertetése után hangzanak el a perbeszédek, a vádlottak az utolsó szó jogán mondják el észrevételeiket. A korábbi tanúkihallgatások és egyéb bizonyítékok alapján Soós Lajos és Varga László lelkiismeretét terheli Pataki Károly pénzügyőr őrmester megölése, fegyverének megszerzése érdekében. Soós és György József 1972-ben özv. Farkas Józsefnét lakásában gyilkolta meg brutális módon az ott talált 530 forint készpénzért. Soós és Németh István 1979-ben halálra szurkál- ta a vecsési Halásztanya vendéglőben megismert Borai Lajost. Soós, György József és Németh István utolsó súlyos bűn- cselekményüket a Steinmetz kapitány szobornál szolgálatot teljesítő Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmester ellen követték el. Soós kivételével a vádlottak a tényállás téves megállapítása, részben téves minősítés miatt és enyhítésért, Varga László felmentésért folyamodott. Alaposan szemügyre vették a szakemberek a kondorosi rikatáblákat Fotó: Veress II rendűrgyilkosok bűnügyének másodfokú tárgyalása Jegyzetek optimizmusról és pesszimizmusról E lső pillanatra köny- nyen hajiunk arra, hogy igazat adjunk a mondásnak: az emberek optimisták vagy pesszimisták, a dolgok pedig a maguk útját járják. Valóban: a történések szabad logikája gyakran megtréfálja mind az optimistát, mind pedig a pesszimistát. Az „ész csele” — adja meg a nevét a tréfának az idealista Hegel. „Nem tudják, de teszik” — világosít fel a történelem nem tudatos oldalának érvényesüléséről a materialista Marx. Csakhogy egyikük sem az optimistákról vagy pesszimistákról beszél, hanem a cselekvő emberről, s a cselekvő ember kalandjairól, meglepetésekkel tarkított odüsszeájáról. És joggal. Mert aki Cselekszik, több mint pesszimista vagy optimista. Aki csak optimista, az még lehetnem cselekvő. Optimista, mert majd valahol, valakik (a számára mindig kéznél levő te" kintélyek) megoldják a problémákat. Az optimisták egy része ezért nem jut el sohasem a cselekvéshez. A pesz- szimista viszont „már túl van” a cselekvésen. Eleve eldöntötte értelmetlenségét, s ha mégis akarja — ó, a kultúra alakzatai kimeríthetet- lenek! —. hát valamiféle sziszifuszi pátosz tragikus élet- filozófiája élteti. Az optimisták és a pesszimisták ezért inkább a hangulatok emberei és rabjai. S ebben az értelemben rájuk igaz az indító közhely: ők optimisták v,agy pesszimisták, mert az események — így vagy úgy — a saját útjukat járják. Ily módon azonban a világ kettészakad a valóság feltartóztathatatlanul objektív folyamatára és a kétkedő vagy feltétlenül bízó ember érzésvilágára. Persze, erre is találhatók kulturális párhuzamok. Démokritosz, a „ne; vető filozófus” az egyik oldalon, Hérakleitosz, a „zokogó filozófus” a másikon. Az egyikben a szilárd alapokra épült világ rendíthetetlen hite csap át elméletbe, ,a másikban a változékonyság és múlandóság megrendítő élménye rombolja le egy zárt világnézet megteremtésének lehetőségét. Csakhogy az analógiák, a történelmi ösz- szehasonlítások gyakran sántítanak. Az emberiség cselekvési lehetőségei történelmileg nagyon is változóak. A gondolkodó embert egyrészt kényszerű szemlélődésre kényszeríti kora, míg egy másik esetben utat nyit számára a gyakorlati tevékenységre is. A szemlélődés és cselekvés történelmi határai rendkívül változékonyak. S amíg egy szemlélődő álláspontot az egyik korban igazol az általános történelmi tényállás és világállapot, addig más korban ugyanez a magatartás merő modorosság, anakronizmus és pózolás. Vagyis: az optimizmusnak és pesszimizmusnak létezik egy mindenkori kulturális-történelmi szintje. Ám ez a történelmi és kulturális alakká fokozódás csak a cselekvő ember tetteiben bontakozhat ki, és kaphatja meg mindenkori értelmét. Voltak korszakok, amelyek a mai modem korszaknál sokkal magabiztosabban ítélték meg sorsukat és lehetőségeiket. Hitték, hogy a jók üdvözölnek, a rosszak pedig végül is bűnhődni fognak. Igaz, hogy e hithez kulturális formákra, vallásra, filozófiára, művészetre volt szükségük; ezek nélkül sohasem tehették volna elviselhetővé és sajátjukká életüket és ,a valóságot. Még a mese is így szólt: a hangya szorgalmas és dolgozik, izzad egész nyáron, a tücsök viszont csak hegedülget. azaz, a népi előítéletben mindig benne rejlő enyhe túlzással: lazsál. De jön a tél, s a dolgos hangyának nincs gondja, bezzeg a tücsök ,az éh- halállal küszködik. Napjaink azonban már megszülték a mese modern parafrázisát is. Eszerint a tücsök csak hegedül, a hangy,a csak szorgosan dolgozik egész nyáron át, aztán jön a tél, és... és elpusztul mind a kettő. No, de mi ebből a tanulság, amit predesztinációra és determinizmusra hajló énünk majd mindenkor számon kér a világtól? A pusztán optimista természetesen háborog és árulást, az erkölcsi világrend bomlasztását sejti a modern átírásban. A pusztán pesszimista viszont olvado- zik gyönyörűségében, mert — ugye — ő már rég megmondta, hogy semminek sincs értelme. Optimistánk és pesszimistánk azonban csak beépült szemellenzőjéről árulkodik hirtelen háborgásával és korai örömével. Pedig csak azon múlik a dolog, hogy a klasszikus szabályok szerint értelmezzük modern parafrázisunk tényleges tartalmát, s felismerjük a tettében rejlő csínyt és felvilágosult humort. S akkor a szélsőségekkel jelentkező optimista és pesszimista tévedése máris nyilvánvalóvá válik. A modern változat azzal szedi áldozatait, hogy azt kéreti önmagán számon, amit pedig nem is akar adni! Ez a modern „mese” ugyanis tanulság nélküli, s éppen ezért már nem is mese tulajdonképpen. Találó voltát mégis az adja, hogy kicsit megtréfálja a még bennük lakozó csodaváró vagy éppen semmit sem váró énünk anakronizmusait. Mert van bizony úgy, hogy a jó nyeri el jutalmát, meg van úgy is, hogy a rossz jár jobban. A világ túlontúl kusza és összetett az egyértelmű igazságokhoz, s ezen bizony semmiféle világtörvény sem változtat önmagában. Vigyázzunk há+ a tanulságok levonásával. Ahol nincs tanulság, ott ne keressük. A világ mégsem tanulság-példatár mindenkori valóságértelmezésünk számára. S ha ebből a tételből indulunk ki, akkor ott sem leszünk képesek komolyan venni a tanulságot, ahol nagyon is lenne tanulság. E zért mindenekelőtt valóságlátó, valósággal számvető, gondolkodva cselekvő emberekké kell lennünk. Mert a cselekvő ember józanságra kényszerül, és ezért már sza. bad is körülményeivel szemben. S ugyanezért bizonyára optimista is a dolgok állásának valóságos mértéke szerint (mint ahogy pesszimista is ugyanazon dolgok állásának mértéke szerint). Tudja, meddig terjed akaratának határa (de azt is tudja, hol kényszerül szemlélődésre). S e tettével szerzett bölcsességgel kiindulva formálja valóságát... Hülvely István
