Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-12 / 188. szám
árdosszié 1980. augusztus 12., kedd o Az új ármechanizmus — működés közben Az 1980. évi árrendezés az árpolitika lényeges, minőségi változásait juttatja kifejezésre. Érthető módon változik az árpolitika, az árrendszer tömegekre gyakorolt hatása is. A dolgozókat, mint munkavállalókat a vállalati jövedelmek határozott differenciálása közvetlenül érinti. (Igen sok helyen jelentősen csökken az új termelői árral átmenetileg elérhető nyereség.) A lakosságra. mint fogyasztókra pedig az ármechanizmus két új eleme hat leginkább: a szabadáras cikkek körének bővülése, illetve az, hogy a hatósági árak sem lesznek egyszer s mindenkorra rögzítettek, hanem általában követik majd a termelői árak változását. Az árrendszer rugalmasabbá, az ármozgások folyamatossá, a gazdaságban történő változásokat követve gyakoribbakká válnak. A lakosságot érintő áremeléseket nem egyidejűleg jelentik be és hajtják végre, hanem folyamatosan és döntően vállalati kezdeményezésre érvényesítik. Következésképpen a felvilágosító munka sem lehet alkalmi jellegű, kampányszerű, vagyis nem az egyes áremelések és a konkrét intézkedések magyarázata, elfogadtatása, hanem a lakosság árpolitikai ismereteinek gyarapítása a feladat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az árintézkedések jelentős jövedelemelvonó — újraelosztó hatását. A cserearányromlásból, a kiéleződött világpiaci versenyből származó veszteségek további jelentős hányadának áthárítása a vállalatokra érthető tiltakozásba, ellenállásba ütközik, s ennek hullámai nem csillapodnak le gyorsan. A gazdasági vezetők számottevő részét egy ideig még inkább foglalkoztatják a rövid távon ható „ársérelmek”, mint a hosz- szabb távon eredményt hozó megoldások. A megcsappant nyereség esetenként még a verseny- képes üzemekben sem teszi lehetővé a bővített újratermelést, a fejlesztési alapok, a személyi jövedelmek szükséges mérvű növekedését. Az indulásnál a vállalatok közötti különbségek növekedésének lehetősége erősen korlátozott. Ám az új mérce, a nemzetközi szinthez való viszonyítás folyamatos érvényesülése azoknak a A Békési Építőipari Szövetkezetét nem érintette az év eleji gazdasági problémák sokasága. Illetve, ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor hatott rájuk is a szabályzóváltozás és az építőanyagok árváltozása, de mindez nem látszott meg munkájukon. A termelés — már amennyire az időjárás engedte — ütemes volt, ennek köszönhető, hogy fél éves tervüket csaknem 29 millió forintra teljesítették. Ezzel mindössze 3 százalékkal maradtak le az előirányzattól, de még így is több mint 2 millió forinttal termeltek többet, mint tavaly. Fontos volt ez a félév, már csak azért is, mert az utóbbi években gyengélkedett a szövetkezet. Hosszú ideig veszteségesek voltak, de most 2,2 millió forintos nyereséggel zárták a félévet. Ügy tűnik1, tehát hogy a szövetkezet megtalálta helyét, és most már biztos alapokon nyugszik jövője is. Befejeződött a szövetkezet gazdasági egységeknek kedvez, amelyek leginkább megközelítik, utolérik és követik a külföldi versenytársakat műszaki színvonalban, költségekben, beszerzési és eladási árakban. Vagyis az árrendszer működés közben fejti ki hatását, s a hatékonyságtól függően növeli a vállalatok között meglevő különbségeket a jövedelmezőségben, a fejlesztési és a részesedési alapok .arányaiban. Az új módszer bevezetéséhez olykor illúziók fűződnek. Amit feltételezünk, vagy szeretnénk elérni, azt némelykor valós hatásoknak, létező tulajdonságoknak tekintjük. Pedig jól tudjuk: az élet meghaladja az elképzeléseket és nem igazolhatja mindenben a feltételezéseket. A valóság sokszínű, a körülmények mindig konkrétak, s előre nem látható helyzeteket teremtenek. Ezért nincs ideális, minden helyzetben előnyös megoldás. Az új módszer lehet bármilyen következetesen felépített és érvényesített. a gyakorlat kompromisszumokat követel. Mit hoz a jövő? Az 1979— 1980-as árnövekedés egyszeri rendkívül intézkedéssorozat következménye. Ilyen mértékű emelkedés a tervek szerint a jövőben _nem is- •métlődik meg, s 1981-től visszatérünk az ármozgások régebbi pályájára, ahol az évi 5 százalékos növekedés a csúcs. Ez a maximum azonban nem tartható mindenáron, csupán lehetőség, amelyet a munka, a hatékonyság ugyancsak tervszerű javulása alapozhat meg. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Ha a hazai munka hatékonysága nem javul kellő mértékben, s ez egyebek közt a külkereskedelmi cserearányok romlásában is kifejeződik, akkor a népgazdaságra nehezedő nyomás óhatatlanul felerősödik, az áremelkedés üteme pedig szándékaink ellenére felgyorsulhat. Az ármechanizmus tartalmaz bizonyos garanciákat a vállalatok, a szövetkezetek automatikus költségáthárító, áremelő törekvéseivel szemben. De az árrendszer nem csodaszer, szerepét nem szabad eltúlozni. Hatása döntően függ ,a gazdasággépesítése, most már rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, melyekkel gyorsan és hatékonyan építhetnek középblokkból. Ezt az is jelzi, hogy gyorsul a lakásépítések üteme. Még ebben a hónapban átadnak 30 lakást, szeptemberben pedig további 18-at. Ezek az OTP megrendelésére épülnek, mint ahogy az a 32 is, melyet decemberben adnak át. De befejezéséhez közeledik a békéscsabai RUTEX Szövetkezet telephelyének építése, és jól halad a békéscsabai AG- ROKER épületének bővítése is. A szövetkezetre a jövőben is nagy munkák várnak. Ök építik fel a békési szociális otthont, hozzák helyre a Békési 3-as számú Általános Iskolát, melyet megrongált a földrengés. Természetesen folytatják' a városban a lakásépítéseket is. A közeljövőben tárgyalnak az OTP- vel és a tanáccsal a jövő évi lakásépítési lehetőségekről. L. L. irányítási rendszer egészének működésétől, a gazdálkodás feltételeitől, a vállalati magatartást, kezdeményező és kockázatvállaló készséget alakító gazdasági környezettől. Végezetül -hagsúlyozni szükséges, hogy az árrendszer csak a vállalati és a személyi jövedelemszabályozással szoros összhangban fejtheti ki ösztönző hatását. Ahogyan az ár az igényes nemzetközi mércéhez, úgy az elosztás — a jövedelemszabályozás, a bérezés — a végzett munka teljesítményéhez, minőségéhez, korszerűségéhez, hatékonyságához igazodva lehet ösztönző és igazságos. Minél hatásosabb az anyagi ösztönzés, minél határozottabb a kollektívák és ,a dolgozók közötti jövedelmi-kereseti különbség, anná) korszerűbb és jobb minőségű áru és szolgáltatás, annál hatékonyabb munka segíti 3 piaci, a gazdasági egyensúly javítását, a társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítését. Az anyagi ösztönzés fejlesztése tehát közvetlenül segíti az árpolitikai célok elérését, az árpolitika pedig — az ésszerű, orientáló árarányok révén, a keresetek, a jövedelmek kedvező elköltési lehetőségével — visz- szahat az anyagi ösztönzésre. Végeredményben az egyenlősdi elleni harc és az árrendszer fejlesztése összetartozó feladatok, közös célt szolgálnak. Segítik a munka hatékonyságának fokozását, az egyensúly, az áruellátás javítását, hozzájárulnak az életszínvonal elért szintjének megszilárdításához, a fejlődés megalapozásához. Az 1980 januárjában bevezetett ármechanizmus most a gyakorlatban, a napi munkában vizsgázik. Nem várhatjuk, hogy egy csapásra kizár minden pazarlást, elejét veszi az áremelési törekvéseknek és .automatikusan hatékony gazdálkodásra, megalapozott döntésekre, ésszerűbb fogyasztásra késztet. A pozitív hatások érvényesülése attól is függ, hogy mennyire ismerik, vállalják a gazdasági élet szereplői a szigorúbb követelményeket, közvetítő árpolitikát, illetve segítik megvalósulását. Kovács József Háztáji és közös Hunyán A hunyai Hunyadi Tsz- ben ma már csak sertést és baromfit tartanak'. A közös gazdaságban kísérletezték ki a sertéshizlalásnak megyénkben egyedülálló rendszerét, miszerint a kocát a háztájiban tartják, a közösben pedig a háztájiból fölvásárolt malacokat hizlalják csak meg. Ebben a rendszerben az idén mintegy 14 ezer hízott sertést tervez értékesíteni a Hunyadi Tsz, amihez 330 termelőnél tartott ezer koca adja az „alapanyagot”. Nemcsak' a sertéstartásban, a baromfitenyésztésben is szélesednek a szövetkezet kapcsolatai a háztájival. Azontúl, hogy mintegy ezer tonna baromfihúst állítanak elő a termelőszövetkezetben, két évvel ezelőtt megkezdték a szakcsoportok és a háztáji kisállattartók ellátására a tojóhibridek nevelését is. így egy-egy esztendőben mintegy 45—70 ezer tojóhibrid kerül a hunyai Hunyadi Tsz-ből Szarvas, Mezőbe- rény és Hunya tojástermelő szakcsoportjaihoz, háztáji gazdáihoz. Békési lakásépítők A szakemberek szerint ilyen nehéz aratás még nem volt! Pedig milyen szépnek ígérkezett a termés! Azután jött. az eső és a víz, és most, augusztus közepe felé még mindig megfeszített erővel folyik a munka, a lábon álló gabona vágása és a betakarított mentése. Az erősen megdőlt, legyomosodott, megbámult táblákon óriási porfelhőben szakadatlanul róják a sorokat a kombájnok, s ahol már nincs vág- nivaló, onnan útra kelnek az emberek és a gépek, hogy más gazdaságokat kisegítsenek. A belvizes és árvizes területek többségén lánctalpas kombájnokkal aratnak, s nyomukban sokszor fél méter mélyen ott a víz! Azok a gépek, melyek eddig csak a rizsföldeken dolgoztak, most a búzaföldeket „szántják'” ke reszt ül-kasul. Hogy ne legyen fennakadás a munkában, naponta háromszor viszik ki a földekre az ennivalót, kávét és hűsítőt. Veress Erzsi képriportja-wmWPí *f: .... t t-t, , Rizskombájnok a búzaföldön Mindig idejében érkezik az A szállítójármüvek sokszor segítségre szorulnak ebéd Jólesik két forduló közt a friss víz A kifakult szemek a hektolitersúly-csökkenést mutatják A gádorosl SZK—5-ösök Szeghalmon aratnak
