Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 10., VASÄRNAP Ara: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Elbúcsúztatták az árvízvédelemben részt vett katonákat lz állomány egy része itt marad segíteni A Kettős-Körös gátszakadása kritikus helyzetet teremtett a folyó jobb partján. Több település került veszélybe, több 10 ezer hektárt borított el a víz. A veszélyeztetett szakaszokon az ár feltartóztatására százával érkeztek az ott és a környékben lakók, a vízügyi dolgozók, majd a katonák. A magyar néphadsereg hódmezővásárhelyi, csongrádi, debreceni, kiskunfélegyházi, ceglédi, bajai, orosházi, szolnoki és ercsi alakulataitól mintegy 2600 katona vette fel a küzdelmet a víz ellen. Megfeszített, olykor emberfeletti munkával álltak helyt a gátakon. Tegnap, szombaton délelőtt Vésztőn, a községi sporttelepen sorakoztak fel az árvíz- védelemhez vezényelt alegységek, hogy a veszélyeztetett körzetek lakossága, megyénk vezetői elbúcsúztassák őket az árvíztől. Pontosan 10 órakor Bujdosó Imre őrnagy, vezénylőtiszt tett jelentést Frank Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, aki üdvözölte a felsorakozott katonákat. A búcsúztató ünnepségen ott voltak a kitelepített, a befogadó és a veszélyeztetett települések párt-, állami és társadalmi vezetői, lakóinak jelentős része. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a katonáknak helytállásukért, fegyelmezett, öntudatos munkájukért. Egyebek között a következőt mondta: — A víz, a folyó kegyetlen is lehet. Társunk és barátunk: halakat éltet, öntözi földjeinket, pihenhetünk partján. De ha megárad, hatalmas rombolásra képes. Meg kell állítani, vissza kell kényszeríteni az ember által kijelölt határai, gátjai közé. Meg kell menteni az emberek életét, kimenteni az állatokat, meg kell védeni azokat az értékeket, amelyeket az alkotó ember teremtett. Önök nélkül, a rríagunk ereÉszakon még aratnak Mint korábban hírül adtuk, megyénk déli részén befejeződött az aratás. Észak- Békés megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai várhatóan a jövő hét közepén érnek a nagy munka végére. Hosszú kiesés után augusztus. 4-én folytathatta az aratást az okányi Haladás Tsz. Két termelőszövetkezet, a medgyesbodzás—pusztaott- lakai Egyetértés és az orosházi Dózsa Tsz küldött segítségükre kombájnokat. Péntek estig jól haladtak, és a 2 ezer 200 hektárnyi kalászos 90 százalékával végeztek. A szombat éjszakai nagy vihar és eső ismét megakasztotta a munkát, pihenőre kényszerítve az embereket és a gépeket. Így jó idő esetén is csak vasárnap kezdhetik újra a betakarítást, amelyet várhatóan két nap alatt be tudnak fejezni. A vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet 3 és fél ezer hektárnyi búzájából sem sok van hátra, a maradék 200 hektárt szombat délig akarták levágni. Sajnos Vésztőn is esett szombat éjjel, s ez megint álljt parancsolt. Pedig nincs hiány gépekben, a csabacsüdi Lenin Tsz 9, a Battonyai Petőfi 5, az orosházi Béke Tsz 3 kombájnt küldött hozzájuk segíteni. Saját gépeikkel együtt 34 kombájn fél nap alatt könyr nyen végezne a munkával. Több gondot okoz az aratást követő talajművelés, hiszen a felázott, mély talajok megművelésére kevésnek bizonyul a szövetkezet gépparkja. Nagy erők összpontosulnak a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet búzatábláin is. összesen 43 kombájn — köztük gádoro- si, tótkomlósi, körösladányi — dolgozik a földeken. Péntek estig közel nyolcvan százalékát vágták le a termésnek. A szombat éjszakai 13 milliméteres csapadék miatt újra le kellett állni. Ha jóra fordul az idő, a hét közepén befejezik az aratást. jéből erre képtelenek lettünk volna. Önök átérezték ezt, s erejük megfeszítésével, teljes emberként, becsületesen helytálltak ebben a hősi munkában — hangsúyozta Gyulavári Pál. A magyar néphadsereg katonái 317 embert mentettek ki közvetlen életveszélyből, mintegy 300 nagy testű állatott és több, mint 14 ezer baromfit hoztak ki a vízből. A töltésekbe beraktak csaknem 75 ezer homokzsákot, s további 200 ezret megtöltöttek, s mintegy 700 ezret a rendeltetési helyére szállítottak, nem kímélve erejüket. A megyei tanács elnökét követően Szabó Ferencné, a bélmegyeri Községi Tanács vb-titkára a kitelepített lakosság nevében köszönte meg katonáink segítségét. Megható pillanatok voltak, amikor a vb-titkámő a megmentett területekről szedett mezei virágcsokrot és ugyancsak a megmentett búzából sült cipót nyújtott át dr. Simon Sándor vezérőrnagynak, az 5. árvízvédelmi körzet parancsnokának. Ezután Bara- konyi László ezredes olvasta fel Csémi Károly vezérezreFotó: Veress Erzsi des, honvédelmi minisztériumi államtitkár napi parancsát, melyben az elismerés hangján mondott köszönetét a honvédeknek, tiszthelyetteseknek, tiszteknek az eddigi árvízvédelmi munkájukért. Dr. Simon Sándor vezérőrnagy a védekezésben részt vevő állomány nevében tett ígéretet a további helytállásra. Az ünnepség végén az alegységek gépkocsira szálltak, s égy részük a helyőrségekbe indult. Mivel a gátszakadás lezárásával még nem szűnt meg az árvízveszély, az állomány másik része addig marad, amíg munkájukra szükség lesz. Ha kevesebben is, mint korábban, a civil lakossággal vállvetve tovább folytatják a veszélyeztetett területek megvédését, az értékek megmentését. — szekeres — Megfeszített erővel folyik az aratás megyénkben. Azok a gazdaságok, amelyekben már befejezték a kenyérgabona betakarítását, útnak indítják embereiket, hogy segítsenek a nehéz területeken. Gádorosról hatan dolgoznak a Sárréti Termelőszövetkezet búzatábláin. Riportunk a lap 5. oldalán olvasható „ Fotó: Veress Erzsi Éjjel, nappal a Háton Nagyon régen nem jegyeztek fel az ideihez hasonló árvizet a Körösök völgyében. Naponta várjuk az újabb híreket: sikerül-e megállítani a pusztító vizet, amely nem egy települést fenyeget. A kitelepítettek biztonságban vannak Békésen, Vésztőn, Mezőberényben, Körösladány- ban. A férfiak pedig szinte éjt nappallá téve dolgoznak a gátakon. Közülük is az első vonalban küzdenek a fegyveres erők tagjai: katonák, rendőrök, munkásőrök, tűzoltók, a polgári védelem alakulatai. Helytállásukról szól riportunk a 4. oldalon. Tanyavilág A városi ember, aki soha életében nem járt tanyán, főként csak leírások, filmek, s mind gyakrabban egyes tévé- és rádióműsorok alapján kaphat megbízható információt, tárgyszerű képet erről az Alföldre jellemző településtípusról, a tanyasi emberek életmódjáról, munkájáról, sajátos gondolkodásmódjáról és érzelemvilágáról. Elegendő csak a megszüntetett tanyasi iskolákra, vagy a magukra maradt öregek egészségügyi, szociális stb. ellátásának problémájára gondolni. Keresztényi Nándor írását lapunk 7. oldalán közöljük. Próbál a fiizesgyarmati pávakör Immár hat éve, hogy megalakult a füzesgyarmati művelődési ház pávaköre. Azóta szerdánként rendszeresen összejönnek, próbálnak. Hogy mégis éppen most kerestük fel őket, annak az az oka, hogy az augusztus 20-i fellépésükre Bencze Lászlóné debreceni főiskolai docens készíti fel a csoport tagjait. Erről szóló riportunk lapunk 6. oldalán olvasható. Fotó: Gál Edit A főindító Dörren a startpisztoly, a futók nekilendülnek, ö névtelen szereplője marad az atlétikai versenyeknek. Hangját csak a sportolók hallják. Adrigán József 1966. óta a hazai viadalok első számú indítóbírója, persze társadalmi megbízatásban. Főállása: targoncavezető a Kőbányai Gyórgyszerárugyárban. írásunk a 16. oldalon a főindítót, a sportembert mutatja be.
